Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

Szerda, 1981. december 2. 3 Kutatás és gyakorlat! Tervteiiesítés Megvalósul a „Gabonamag" programja A Gabonatermesztési Ku- Erre a nagy tömegű árut •ató Intézet és a Nádudvari előállító hidridüzemek nem Vörös Csillag Tsz Kukorica- alkalmasak, és Iparinövény-termelési . . . , . , Együttműködés (KITE) kez- A korabb> bekben a hademényezésére három éve ^ ™praforgo vetomagelszaalakult meg Szegeden a Ga- ?c>ntas k'farola« Bacsalmas bonamag Alapanyagszaporító ^zetere koncentralodott. A Gazdasági Táreaság. A szel- novekv". fények kielegüelemi és anyagi erőforrástik f!re a a* lde" Be" egyesitését. a tudományos kes egyeben is létrehozott kutatás és a termelés közös "«™vezett y«omaeflszaPoérdekeltségének megteremte- nto .bazis,t- Ugyanakkor az Bét tűzték ki célul. ,refzeben Mytatnak az uj kukonca es napA tudományos kutatók vál- raforgó fajtákkal.- hibrideklalták, hogy a megnöveke- kel különböző agrotechnikai dett követelményeknek meg- kísérleteket, felelő kukorica és naprafor- . _ , „ , gó fajtákat, a szaporításhoz A Gabonamag társasag alapanyagokat adnak az ér. tevékrmysegével a kudekelt termelési társulások- tat<f eredmények ^orsabb nak. rendszereknek, azokon syakorIatl hasznositasanak keresztül a gazdaságoknak, lehetőségét teremtette meg. Ezenkívül kidolgozzák, ren- v^^^MiMHHn Teljesítette éves tervét a Kavicsbánya Vállalat gyékénye si üzeme. Egymillió-száznegyvenezer köbméter kavicsot termeltek és szállítottak vasúton és közúton DélDunántúl építőipari vállalatai, KPM közúti igazgatóságai, közúti építő vállalatai, tanácsi üzemei, építőipari szövetkezetei részére. A Dél-Dunántúl egyéni vásárlói, a családi és víkendházak építői is jórészt innen szerezték be a szükséges kavicsot. A növekvő érdeklődés magyarázata, hogy a jó minőségű bányakavicsot olcsóbban kapták meg. mint a TÜZÉP-telepeken. A terv teljesítésével sem állt le a munka a bányában : sz é® végéig előreláthatóan még több mint nyolcvanezer köbméter bányakavicsot termelnek. Gazdálkodjunk a lakásokkal Új cukor- és élesztőoyár A szeszipar termékei — a nológia bevezetésével több takarmányfehérjék, az ipari élesztőt használnak fel s az szesz, az élesztő stb. — iránt igények kielégítéséhez, évenfokozódnak az igények, ezért te további négyezer tonna az iparág összesen 3,3 milli- élesztő szükséges. Ezt a árd forint értékben új üze- mennyiséget az 1.1 milliárd meket épít a VI ötéves terv- forintos beruházással felidőszakban. néhány gyárban épülő új üzemben állítják pedig korszerűsíti a terme- majd elő. ÍÉ91' , .j- , , . , A táplálkozási szokások A tervidőszak legjelentő- TáHozása nyomán mindinUJ ,SZ?- kabb növekszik a kereslet a gyorsan felszívódó szőlőcudelkezésre bocsátják a termesztési technológiákat. A gyakorlati szakemberek feladata a vetőmagok elszaporításával. a legjobb fajták termelésbe állításával a terméshozamok növelése, a termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének fokozása. A „Gabonamag" társaság tervszerűen valósítja meg programját. Jó ütemben halad a GKI kászombori nemesítő telepén a speciális vetőmagfeldolgozó üzem építése 85 millió forint közös beruházással. A jövő évben elkészülő üzemben a még csak kis lételekben rendelkezésre álló, de annál nagyobb értékű kukorica vonalak magját gyorsan és ami nagyon fontos: keveredés mányt állítanak elő kukorinélkül, sérülésmentesen tud- i cából. A sütőiparban az ják vetőmagnak féldolgozni. I úgynevezett citopános tech- bővítését tervezik. §9Fogják a pénzt" Takarékszövetkezetek a községekben badegyházj folyékony cukor, és szeszgyár, ahol 1982-ben már évente 50 ezer tonna folyékony cukrot, 2000 tonna szeszt és 36 tonna takarkor iránt. A szőlőcukrot a Győri Szeszipari Vállalat ászári üzeme készíti. A jelenlegi évi 1800 tonnás kapacitás kevés, ezért az üzem Ezelőtt, ha kis szerencse múlt ötéves — tavaly egveérte a lottózó baksi embert, igencsak megátkozta magát érte. Ugyanis, ha a legalsó fokozatát kapta a nyereménynek — ami alig több néha húsz forintnál —, akkor is be kellett utaznia takarékszövetkezet sült a balástyai takarékszö- munkája valóban sokrétű, vetkezettel, s mostanra már Ügy szokták mondani: „ott hat helyen segiti az ottlakókat. Jelenlegi betétállományuk megközelíti a 80 millió forintot, és csaknem ötmillió forint értékű „biztosítási álKistelekre, hogy megkapja a lományt" kezelnek. Ügy szájogos nyereményét. Csak hogy mire a járás csücskéfogják a pénzt, ahol lehet". Erre rá is vannak kényszerítve. hiszen minél több partnert szolgálnak. annál nagyobb az elismerésük, annál jobb a hírük. Az ülléfoől átért Kistelekre, többe került a leves, mint a hús. Mivel a távolság jó húsz kilométer. Így inkább veszni hagyta szerencséjének árát. Persze ez csak egv ok. amiért a Kisteleki Takarékszömolnak, ha minden a ter- siek például tegnap, kedden vük szerint alakul, év vé- azzal kedveskedtek — közögére csaknem 10 millió fo- sen a fogyasztási es értékerinttal növekszik a különbö- sítési szövetkezettel —, hogy ző betétekre elhelyezett vásárlási utalvánnyal lepték penz. Azt hihetnénk, hogv csak a falusi bankok szerepét „„,,.„„., • ... „.,„,. D . töltik be a takarékszövetkevetkezet irodát nyitott Bak- „., — , . , ,. .— A.. zetek- Emberek hozzak, vison. Az elgondolást az táplálta, hogy minél több községben helyben intézzék a szövetkezetiek a lakosság ügyes-bajos dolgait. Mint például a leadott szőlő, dohány, az átadott állat árának kifizetését, a különböző biztosítások kötését, vagy éppen a példaként vett lottózó ember szerencséjének „istápolását". Ugyanez elmondható volt a csengelei ügyek intézésére. Ott is nemrég nyitották ki a takarékszövetkezeti irodát. A Kistelek és Vidéke Takarékszövetkezet azt az úgynevezett teljes szolgáltatását ajánlja a baksiaknak, csengeleieknek, amelyet a nagyközségben is igényelhet a lakosság. Ezért bővítik, fejlesztik a hálózatot. Amint azt Gyulai János, a szövetkezet elnöke elmondotta, erre a párt XII. kongresszusán elhangzottak is ösztönözték a szövetkezetet. Azt szokták mondani, addig nyújtózkodjon mindenki, ameddig a takaróia ér. Nos. a kistelekieknek arra futotta, hogy fölépítsék az E5-ös út melle — a falu központjába — a szép ügyfélfogadójukat. társadalmi összefogással pedig a baksi és a csengelei fiókirodákat. A fiatal szövetkezei — utak szik a pénzüket és kész. Pedig a kistelekiek például részt vállalnak a munkásművelődésből is. Mivel kicsi a hely a kultúrházban a színjátszók fogadására, ezért színházbuszokat indítottak Szegedre. Bérletet vásároltak kilenc előadásra, és vasárnap délutánonként összeszedték a népet az előadás megtekintésére. Ehhez elintézték a buszt a Volánnal kialakított jó kapcsolat révén. Amikor iskolás gyerekek jelentkeztek a kultúra szegedi szentélyébe, hat községből kilencszáz gyereket ültettek a buszokba és vittek a váiosba. Faluhelyen nagv híre kerekedik egv jól sikerült kirándulásnak. Akik nem vállalják az ezzel járó bonyodalmakat. rábízhatják magukat a szövetkezet ügyintézőire. A takarékszövetkezet jó partnere a COOPTOURIST utazási irodának. A környékbeliek így eljutottak néhány szép európai fővárosba, s természetesen a vonzóbb és ismertebb hazai tájakra. A szövetkezet elintéz mindent — a jelentkezőnek csak a buszig kell mennie, és máris indulhat, ahova gondolja. S természetesen ahová befizette az meg a kismamákat. Igaz, kikötötték a szívélyes meghívón, hogy aki nem hallgatja meg a gazdaságvezetés időszerű tá.iékoztatőtját az eredményekről és a tennivalókról, nem kap semmit. Mondhatnák most mar az üllési fiatalasszonyok: valamit valamiért. Volt még egy aprócska furfang: aki a találkozón vásárolt a bemutatott gyermekholmikból, olcsóbbért vihette. mint máskor, örvendetes, hogy a két szövetkezet kedveskedik a kismamáknak. Csak nem tudni, elérték-e a céljukat, okozlak-e örömet? M. T. V

áltozatlanul a nemzetközi élmezőnybe tartozunk az ezer főre jutó „la* kástermelésben". Előttünk Finnország. Spanyolország. Csehszlovákia és Franciaország, s jóval mögöttünk Ausztria. Anglia és az NSZK áll. A hetvenes évek elején az európai rangsor 12. helyét foglaltuk el, az évtized közepétől pedig egyetlen évben sem kerültünk hátrább a 7. helynél. Az újonnan épített lakások átlagos nagyságát tekintve viszont a nemzetközi középmezőnyhöz-tartozunk. (Belgium: 156, Svédország: 115, Ausztria: 89. Csehszlovákia: 70, és Magyarország: 65 négyzetméter.) Lakáselosztási, illetve lakásgazdálkodási rendszerünk pedig alighanem egyedülállóan elavult a nálunk fejlettebb, vagy a hozzánk hasonló fejlettségű országok között. És nemcsak elavult, de bonyolult és áttekinthetetlen is. E három tényt egymás mellé téve. és együttesen vizsgálva, valamivel közelebb juthatunk egy sokakat izgató kérdés megválaszolásához. amit így lehetne összefoglalni: Minden erőfeszítés, és minden, ismétlődő nagy elhatározás ellenére, miért nem szűnik meg a lakáshiány, miért nem enyhülnek az ezzel kapcsolatos társadalmi gondok? Több lakást építeni — elsősorban pénzkérdés. Magyarország, az ezzel kapcsolatos teljesítőképességének felső határát valószínűleg 1960 és 1975 között érte el, amikor a tervezett egymillió helyett, annál néhány tízezerrel több lakást épített fel. Ez volt a „minden mennyiségi igényt kielégítünk" jelszóval indított első 15 éves építési program. Ami a tervezett mennyiséget illeti, a célt elértük, a lakáshiány pedig még nagyobb lett. Következett a második 15 éves építési program, ez már 1.2 millió lakás felépítésével számol, s e program időarányos részét ugyancsak jócskán túlteljesítette az építőipar: az elmúlt öt esztendőben a tervezett 400 ezer helyett 453 ezer új lakás készült el. A laikus is beláthatja: ennél többre már valóban nem futja. A mainál nagyobb alapterületű lakásokat építeni — szintén többnyire pénzkérdés. Az imént jelzett 65 négyzetméteres átlag három- esetleg négytagú család számára kezdetben és viszonylag rövid ideig elegendőnek tűnő lakástér. Ám e 65 négyzetméter előbb-utóbb szűknek bizonyul. Mert vagy jön a következő gyerek.-vagy a különnemű gyerekek felnőnek, esetleg az egyetlen gyerek családot alapít, és jobb híján két család kényszerül a lakásba, vagy a nagyszülőket kell elhelyezni: de nem sorolom az egyéni és családi okok számtalan variációját. Mindegy: kényszerű helyzetek, kényszerű kompromisszumokkal. Gyökeres változtatás csakis tengernyi pénz árán képzelhető el. Kiszámították: a lakások átlagos alapterületének egyetlen négyzetméterrel való növelése annyiba kerülne, hogy abból az összegből évente több mint tízezer ú.i lakás épülhet. Úgy tűnik tehát: sem sokkal többet, sem sokkal nagyobbat nem tudunk építeni. Ám ez az állítás megkérdőjelezhető. Mert például: korszerűvé varázsolt építőiparunk _ csakis tökéletesen letarolt területeken képes a tömeges „lakástermelésre". A harmadik ötéves tervidőszak alatt 59 ezer lakás épült például a fővárosban, és ezzel szemben 5 ezer 150 lakást bontottak le. A következő tervidőszakban már 78 ezret építettek ugyanitt, és lebontottak 16 ezret. A mostani tervidőszakban pedig 24 ezer lakás lebontása ellenében áll 86 ezer új lakás építése. Vagyis: az elmúlt öt év tényleges lakásgyarapodása jóval kisebb. mint amit a korábbi tervidőszakokban regisztrálhattunk. És 1990-ig — 300 ezer lakás építése mellett — további 110 ezer lebontásét tervezik. Nem vitathatom az arányokat, mert nem vagyok építési, városrendezési szakember. Csak azt tudom, hogy a laikus számára ezek az egyre torzabb arányok manapság már a szakembereket, sőt a politikai intézményeket is foglalkoztatják, mondván: nem lehet normális dolog, hogy gyorsabb ütemben rombolunk, mint amilyen ütemben építhetünk. De még ennél is nagyobb gond az egész lakásépítési és, legfőképpen a lakásgazdálkodási rendszer. A legszélsőségesebb — és ma már csak nehezen érthető — aránytalanságok a különböző társadalmi csoportok lakáshoz jutási esélyeit illetően tapasztalhatók. Sőt: egyes foglalkozási csoportok között is óriási különbségek vannak. Például: kedvezőtlenebb feltételekkel kaphat alacsonyabb összegű anyagi támogatást az, aki a szövetkezeti szektorban dolgozik, mint az. aki az állami vállalat alkalmazottja. Egyébként, hogy mennyire tisztázatlanok a lakáshoz jutási esélyek, s általában az egész építési rendszer, azt mi sem mutatja jobban, mint az idevágó rendeletek szinte állandó — átlagban másfél-két évenkénti — módosítása. Ezekkel semmi lényeges változást nem sikerült elérni, már csak azért sem. mert a lakásgazdálkodást mindig is befolyásolták a legkülönbözőbb társadalmi, szociálpolitikai. gazdasági, s egyéb szempontok. A meglevő lakásokkal való gazdálkodásról pedig ennyi jó sem mondható. Magyarországon gyakorlatilag nincs lakásgazdálkodás. Eltekintve a teljesen szabadjára engedett cserepiac valamiféle — és újabb keletű — számítógépes módszerekkel történő áttekintésétől. A cserepiac központilag már csak azért is befolyásolhatatlan, mert az azonos kategóriájú lakások a legkülönbözőbb anyagi terheket jelentik a lakóiknak. Van. aki a két és fél szobás panellakásért nem túl magas bért fizet: van, aki ugyanennek a bérnek a többszörösét fizeti az OTP-nek, ha lakása szövetkezeti öröklakásként szerepel, s van, aki még ennél is többet törleszt, ha ugyanez a panellakás OTP-öröklakásként talál gazdára. Egvmásközött aligha cserélnek, irtkább valamennyien olcsóbb, tágasabb, régebben — tehát jobban megépített — lakásokba kívánkoznak. Ezek a régebbiek javarésze viszont szintén olcsóbb bérű „tanácsi lakások", bérlőik persze. hogy nem hagyják el, sőt ők azok, akik kijelentik, hogy „lakótelepi nem érdekel". Az egyenlőtlen teherviselés tehát önmagában is fékezi a cserepiac kívánatos mozgását. Illetve: amennyiben mozog e piac, az többnyire együttjár a nem jelentéktelen 'haszonszerzéssel. M

egannyi gond a lakások építésével, és méginkább a lakásokkal való gazdálkodással kapcsolatban. S e gondok mindegyike jelzésszerűen fölfedezhető a Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közleményben is. Ebben irányelvekről van szó, amelyek szakmai és társadalmi viták kereszttüzében kristályosodnak majd konkrét javaslatokká. E vitákra nincs túlzottan sok idő, már csak azért sem, mert mihamarabb meg kell teremteni a lakásépítés, -gazdálkodás, -elosztás és -fenntartás eddiginél egységesebb és főleg racionálisabb rendszerét. A Központi Bizottság üléséről kiad»N közlemény idevágó része vitathatatlanig bizonyítja, hogy mindaz, ami eddig volt, sokáig már nem tartható. Az eddigi lakáspolitikával és lakásgazdálkodási gyakorlattal nem érhetjük utol magunkat. Vértes Csaba Aratják a nádat Megkezdődött az egyik leg- a Bács megyei Ballószög Bács. Békés. Csongrád. Pest értékesebb vadontermő nö- község határában láttak és Szolnok megyére kiterjevénynek, a nádnak az aratá- munkához. dő körzetéljen a tervek szesa az Alföldön. A betakarító- A sekély vizű szikes tavak, a rint legalább 500 ezer kéve gépek elsőként a szegedi já- belvízcsatornák. a folyók vízinövényt gyűjtenek össze rásban Asotthalom és MOTG- holtágai halom térségeben, valamint gazdasági művelésre nem z°nban. mentén. mezoa március végéig tartó szePróbaüzem Kedden, a tervezettnél két héttel korábban, megkezdődtek a hidegpróbák a szolnoki papírgyár felújított IV. számú papírgépén, s ezzel a 6 milliárd forintos költséggel folyamatban levő kiemelt állami nagy beruházás első jelentős állomásához értek a kivitelezők. A felújítás eredményeként a papírgép évi termelése az eddigi 13 ezer tonnáról 22 ezer tonnára növelhető. A mennyiségi növekedés mellett s gyár tovább szélesítheti csomagolópapírjainak választékát. A szakemberek az elektromos és mechanikai próbajáratás során immár működés közben a gép minden egyes főegységét tüzetesen átvizsgálják, majd a papírgép üzemszerű ellenőrzésére kerül sor. Amennyiben minden alkatrész hibátlanul működik, valóra válhat a rekonstrukción dolgozók együttes törekvése: a tervezett 1982. január másodika helyett már december közepén megkezdődhet a folyamatos gyártás a felújított papírgépen. alkalmas asombékos, ingó- Az Alföldön öt feldolgozó vanyos területeken dolgoz- tP,ep _ köztük a legnagvobb nak a nagy teljesítményű. a cson£>rádi — foqadja a Seiga, típusú Képek, levágva nyersanyagot s az építőiparén mindjárt kévékbe is köt- nak nádpallókat. vádlemezeve a termest. Mindössze negy ket a mezőgazdaságnak peember szolgai ki egy ilyen be- dig kertészeti takaróka.t kérendezest amelynek napi szítenek. A juhhodályok teteljesitmenye eléri a három- tőfedésére is a nád a legalezer kévét. Az ügyes gép kalmasabb hetvenöt centiméter körmé- . ., , . , .. , retű nádkötegeket készít. Az . A cel" bo®r ^oség szeegymástói távoli, kisebb ter- minél korábban, meg a műhelyeken betakarít- ^vaszodas előtt végezzeberendezések üzemeltetése nek a betakarításai A Kemár nem gazdaságos. ezért vedelem ugyanis olyan vekézi erővel is aratnak szer- széllyel járhat, hogy a taződtetett idénymunkásokat vasszál már sarjadó hajtásofoglalkoztatnak. kat is levágják, ami csokA Felgyöj Állami Gazda- kentené a következő idény 6ág csongrádi nádüzemének termését.