Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

8 N Vasárnap, 1981. november 1. II A felszín alatt Lengyelországi útijegyzetek l A vándorló homokdűnék Lengyelország Balti-tengeri partjának leglátványosabb ter­mészeti jelenségei. Rowy és Leba kőzött terül el a Slovinski Nem­zeti Park. melynek leglátogatot­tabb része a Kluki közelében le­vő mariarrezervátum és a ten­gerparti homokdűnék sora. Év­szazadok-évezredek óta a tenger felöli szél évente 6—10 méterre sodorja a hatalmas homokhegye­ket. dombokat. Ez a futóhomok alig tűri meg az életet. néhány fűcsomól fésül-kócol az állandó metsző szél, rovarok, kígyók hú­zódnak meg a napsütötte, szélvé­- dett részeken. Karók jelölik a toristautakat, míg el nem nyeli őket a finom homok, lábnyomo­kat percek alatt beteríti a ten­ger hullámaira emlékeztető min­dig mozgó szőnyeg. Egyik olda­lon a tenger türkizzöld végtelen­je. másikon a gardnói- és lepsz­ki-tó sötétkék tükre, köztük a mélyzöld fenyőerdők. S a homok vándorol. Lassan, szívósan teme­ti maga alá a fenyveseket, na­gyokat harap a tavakból mintegy óriás, mely fel akarja falni a gazdagon termő vidéket. A ten­gerparti sávon már előbukkan­nak a több száz évvel ezelőtt el­temetett települések konzervált házfalai. facsonkjai. állatok csontjai, madarak tollal. A vándorló homokdűnéket kép­\ telcnség megállítani. Nincs oly földi erő, mely gátját vethetné a természet ez Európa-szerte egye­dülálló csodájának. A legmaga­sabb homokcsúcsot megmászva az emberben öntudatlanul megfo­galmazódik a kérdés, vajon nem ilyen „homokdűnék" önmozgása veszélyezteti a társadalmi stabili­tást. vajon megal'litható-e az a minden eddigi eredményi meg­kérdőjelező nyugati széljárás, mely évek óta szikkasztja-tépi az országot, s vajon nem hódit-e el túlságosan nagy darabokat a szo­cializmus vívmányaiból e hatal­mas és veszélyes erő?! 2 Partner vagy ellenség? — • ezt. a kérdést hallhattam a szerkesztőségeket járva, láthat­tam újságokat lapozgatva, ta­pasztalhattam esti beszélgetések során, ha szóba került a párt és Szolidaritás. Ez a kérdés volt nagybetűs címe a Szolidaritás he­tilapjában megjelent elemző cikknek is. mely Rakowszkí mi­niszterelnök-helyettesre hivat­kozva a partnerség mellett vok­solt. Mind több hír érkezik ar­ról. hogy a kormány képviselői és a Szolidaritás Walesa-vezette, mérsékelt szárnya eredményesen tárgyalnak Lengyelország meg­mentéséről. a gazdasági krízisből kivezető út lehetőségeiről, a szo­cialista megújhodás folyamatá­nak feladatairól. De mily nehéz különválasztani a búzát az ocsú­tól. a felelősséget érző és vállaló erőket a kalandoroktól, ellenfor­radalmároktól. provokátoroktól. Hisz egy zászló alatt gyülekez­nek! A beszélgetések, a felszínes tapasztalatok, a spontán benyo­mások is meggyőzheti!; a Len­gyelországba látogatót arról, mennyire végsőkig feszült a helyzet, az emberek mennyire belefásultak az állandósult krí­zishangulatba. milyen hatással van mindennapjaikra például a jegyrendszer, az örökös sorban­allás. a téli energiagondoktói Va­ló félelem, a konszolidáció túlsá­gosan távolinak tűnő pisla fénye. S mégis, bárkivel találkoztam, legyen az kommunista újságíró, a Szolidaritással szimpatizáló mű­vész. gépkocsivezető, vagy több mint tíz éve kint élő hazankfia. véleményük, meggyőződésük nemcsak rímel, de szinte azonos: Lengyelország gazdasági, társa­dalmi. politikai nehézségeit a lengyeleknek kell megoldaniuk, partnerként. tárgyalóasztalnál kell tisztázni a véleménykülönb­ségeket éppúgy, mint a közös célokért csatasorba állított külön­böző módszerek helyességéről, meggyőződni, s mindenekelőtt be­csületes és szorgalmas munkával megtenni az első lépéseket a gaz­dasági krízisből kivezető úton. Lengyelországban óriási ha­gyományai vannak a katolikus egyház tanításainak. Nehéz hely­zetekben az emberek sokasága menekül ismételten a vallás leg­alább is algyógyírt nyújtó szár­nyai alá. A pápai látogatás hely­színei szent zarándokhelyek let­tek. a Vatikán fejének fotói ott díszelegnek minden faluhatárt jelző tábla mellé emelt fakereszt virágfűzérei között. De az ls nyilvánvaló, hogy az egyház — mely jelen pillanatban az egyen­súlyt segíti — kiutat végső meg­oldást nem tud nyújtani. A len­gyel helyzet megoldásának kul­csa a LEMP kezében van, mely — az. utóbbi hetekben egyre vi­lágosabban látható — precíz és tömegeket mozgató szocialista programot igyeksz.ik nemcsak fogalmazni, de Végrehajtani. 3 Magyar—lengyel kapcsola­• tokról készített filmet a Lengyel Televízió stábja 1979­ben. Alig dobtam le a svédek által épített Fórum-szálló 27. emeleti szobájában kabátomat, amikor megjelent a képernyőn a harmincas évek végi Budapest néhány részlete, s megszólalt Ka­rády Katalin búgó, pókháló hang­ja. Majd egy lengyel dal követ­kezett. s a háború előtti idilli képsorokat fölváltották a 39-ben Magyarországra menekült len­gyel katonák fáradt arcai, elgyö­tört alakjai. Mintegy fél órán át a lengyel tévések oknyomozást folytattak. Bemutatták azokat a magyar helységeket — Rákoscsa­bát. Pilisvörösvárt. Esztergomot, Balatonboglárt, Fertőszentmiklóst. Barcsot, Budapestet — ahol a lengyel menekültek éltek, dolgoz­tak, tanultak. Fölvázolták a tör­ténelmi lengyel—magyar barátság, olyan személyiségeinek arcélét, mint Báthori István. Sobieski Já­nos. Bem tábornok. Dembinszky, s megjelentek a 39. és 44. között a lengyelekért sokat tett közéleti személyiségek is. mint dr. Etter Jenő esztergomi polgármes­ter. Antal József profesz­szor és sorolhatnám. S mintha e műsort folytatná a másnapi Trybuna Ludu, egyik cikkében, mintegy tanulságként és figyelmeztetésként, párhuza­mot von az 1956-os magyarorszá­gi ellenforradalom és a mai len­gyel helyzet néhány vonása kö­zött. Aztán napokon át, amerre megfordultam, a szappanért há­lálkodó szobaasszony, az üres polcokra sajnálkozva mutató bolti eladó, a szeszesital-rende­lést készlethiány miatt visszauta­sító pincéi- vagy a belföldi légi­kikötőben motozó biztonsági em­ber reménykedve és mosolyogva skandálta a tartalmában mitsem csorbult évszázados mondást: „Lengyel magyar két jó barát, együtt harcol, issza borátl" TANDI LAJOS Levél a csotrogányért Jó másfél hónapja sorozatot közölt lapunk a háztáji gépe­sítéséről. A Csotrogánysirató című íráshoz számos észrevé­telt fűztek olvasóink. Volt, aki papírra is vetette mon­dandóját. (A többség azonban élőszóban, telefonon, üzenet­ként tudatta véleményét szer­kesztőségünkkel. Fodor Károly szegedi olvasónk úgy összegzi írásunk lényegét, hogy június 30-tol nem vizsgáztatják lpaz egyedi (házilag tervezett és összeiiilitott) munkagépeket. Közben megtiltották a 35 ló­erősnél nagyobb teljesítményű használt traktorok üzemelteté­sét. Ezzel utat nyitottak az új kis traktorok vásárlásához, de abból nincs elegendő, ami pedig kapható az üzletekben, drága és nincs hozzá jó pót­kocsi. Miután olvasónk egyetért a sorozat szerzőjével, hogy meg­sirathatjuk még a csotrogá­nyokat. elmondja $aját véle­ményét. Ami szerint: a gép­jármüvek nem minden alkatré­sze használódik el egyszerre. Gazdasági érdek, hogy a hi­dak, differenciálok, sebesség­váltók ne kerüljenek pár fil­lérért a MÉH-hez. s onnan a kohóba. Az ilyen használt al­katrészek újra munkára fog­hatok, mint azt a háztáji mo­toros gépek is bizonyítják. Negy-öt mázsa teher mozga­tása ra képesek. Amint azt levélírónk is megjegyzi: a háztáji gazdálko­dáshoz kell a gép. Méghozzá olcsó gép! És szerinte az a legolcsóbb, ami otthon készül. (Csak közbevetőleg jegyzi meg e cikk összeállítója: csak je­lenlegi felemás gazdasági éle­tünkben olcsóbb a kókányolt házi gép.) Nemcsak a háztájiban szük­ségesek a csotrogányok. Fo­dor Károly azt is papírra veti, hogy azokat az építkezők is használják. Az építkezés 20 százaléka fuvar. Levélírónk úgy kalkulál, ha valaki előbb vesz vagy csinál egy munka­gépet, százezer forintot azon­nal megspórol. Téglát, földet, sódert hordhat, betont kever­het. cserepet rakhat olcsób­ban. Fodor Károly maga is ké­szített munkagépet, vett hoz­zá egy UAZ futóművet. Mos­lékhcrdási'a szánta a nehéz, sáros útra. Tanyán hizlal disz­nót. mivel drágának tartotta a hentesnél mért húst. Enge­délyért fordult a sertéstartás­hoz, meg a géphaszná­lathoz. Erkölcsi bizonyítványt kapott a disznóhizlaláshoz, de a munkagépét nem vizsgáztat­ták le, mondván, miniszterta­nácsi rendelet tiltja. Azt kér­di : járjon mégis rendszám nélkül, vagy taxin vigye a moslékot a disznóknak? Mert a joszágokat naponta kell etetni, télen, nyáron. Sőt azt is sérelmezi, hogy a meglevő háztáji kocsikat is csak a tu­lajdonosa vezetheti, s csak a saját áruját viheti vele. Ezért meg se kérheti ismerő­sét a fuvarra, kölcsön nem kaphat csotrogányt, és a saját­ját se használhatja. Azt is fölveti indulatában, hogy a Minisztertanács honnan tud­ja. hogy az ő csotrogányára nincs szükség ... Érthető levélírónk indulata. Akinek éhezik a disznója, még a jószándékú rendelettel s<> tudja megetetni. A legjobb elképzelés is magtalanul hull a porba, ha nincs összhangban a valósággal. Az is igaz, az állatoknak nem bürokratikus szabály kell, hanem takar­mány. A takarmányhoz pedig jó feltételek. Többek között használható gépek, amivel a földről be lehet hordani a termést a góréba. Ezt tudják is a hozzáértők, hiszen tömér­dek ésszerű javaslat látott már napvilágot, föllendült a háztáji termelés és szükséges­ségét a párthatározatok is re­gisztrálják. Mivel újabbnál újabb (vagy régibbnél régibb) problémák keletkeznek, nem nyugodhatunk bele a dolgok jelenlegi állásába. Keresnünk kell a jóra vezető utat. Beleszőtte mondandójába le­vélírónk. hogy se a traktor, se a csotrogány nem luxuscikk, kárt nem csinál, a balesetek között is a legritkábban sze­repel. lassan megy. A legfrissebb hír szerint — amelyet, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatala közölt la­punkkal — a KPM utasította az autófelügyeletet a fejlődést gátló akadályok megszünteté­sére. Megkérdeztük a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán. jelent ez változást a je­lenlegi ellentmondásos hely­zethez. A válasz szerint jártak az illetékesek Csongrád me­gyében és több segítő intézke­dést tettek. Hogy ez mit jelent, konkré­tan. még nem tudjuk, de re­mélhetően. ha meg nem is nyugtatja a dolgozni vágvó gazdákat — mérgüket csilla­pítja egy kicsit. MAJOROS TIBOR A szovjet film ünnepe A z immár hagyományossá vált novemberi szovjet filmbemutató-sorozatot a szokásos seregszemléknél is na­gyobb érdeklődés előzi meg. hi­szen a világ egyik filmes nagy­hatalma termésének legjava ke­rül ilyenkor a művészet barátai elé. Az idén különösen izgalmas ez a rendezvény, mert most mu­tatják be a hazai mozik Vlagyi­mir Menysov nagy nemzetközi sikernek örvendő. Oscar-díjjal is jutalmazott. Moszkva nem hisz a könnyeknek című filmjét, amely az elmúlt, év legnagyobb szovjet közönségsikere volt. A Vlagyimir Csornih könyve nyomán szüle­tett alkotás egy régi orosz köz­mondást. idéz címében: az orosz ember nem a könnyeknek, sok­kal inkább a tetteknek hisz. Ezt példázza az ötvenes évek végén Moszkvába került három lány sorsa is, akik nagy tervekkel ér­keznek a fővárosi munkásszállás­ra, Ljudmilia például minderiáron férjhez szeretne menni, persze lehetőleg befutott emberhez. An­tonyina beéri a visszahúzódó, csöndes természetű Nyikclaj sze­relmével. közülük egyedül Ka­tyerina az. aki teljes emberként nemcsak sikeres magánéletre vá­gyódik. hanem szeretne tovább­tanulni. szakmailag is előrelépni. Evek telnek el közben, míg újra találkozunk hőseinkkel, akiket az idő. az átélt élmények igencsak átalakítottak... A film erőssége a kitűnő szereposztás. hiszen olyan nagyszerű színészek ját­szanak benne mint Alekszej Ba­talov. Oleg Tabakov. Jurij Va­sziljev. illetve a főszerepekben Vera Aljontova. Irina Muravjo­va és Raisza Rjazanova. A divatos katasztrófa filmek szovjet átültetése a kétrészes Ka­tasztrófa földön-égen. amely fon­tos teret biztosít a látványosság­nak, a hatásos izgalomkeltésnek, de nem feledkezik meg hősei pszichológiai ábrázolásáról sem. A forgatókönyvírók és a rende­ző Alekszandr Mitta nagy gond­dal foglalkoznak az Aeroflot nemzetközi járatokon közlekedő gépe személyzetének bemutatásá­val. Timcsenko a gép parancs­noka, Igor, a jóképű fedélzeti mérnök, Tamara, a stewardess, nagyonis hihető, hétköznapi em­berek. Földrengés sújtotta vidék­re kell orvosságot szállítaniuk, s közben váratlan események, ter­mészeti katasztrófák közepette bizonyítják be nemcsak szakmai hozzáértésüket, hanem embersé­güket is, ami ilyen feltételek közt egyenlő- a hősiességgel. Csingiz Ajtmatov régi ismerő­se a magyar olvasóknak, nem egy regényéből, elbeszéléséből ké­szült eddig film is. Most — akárcsak az emlékezetes Fehér hajó esetében — maga írta új. Korai darvak cimu filmje forga­tókönyvét, a rendező Bolotbek Samsijev tarsasagaban. Nemzetközi produkcióban for­gatta — olasz közreműködéssel — Grigorij Csuhraj Az élet szép című filmjét, amelynek hőseit olyan világsztárok keltik életre, mint Ornella Muti és Giancario Gi-annini. A stúdióhálózatban szerepel Nyikita Mihalkov. az új szov.iet filmrendezői gárda egyik legte­hetségesebb. legeredetibb képvi­selőjének öt estp című alkotása, amely lényegében Alekszandr Vologyin azonos című drámájá­nak a feldolgozása. A szerelem rabjai, az Etűdök gépzongorára és a nemrég bemutatott Oblomov néhány napja című filmek alko­tója ezúttal a háború utáni nem­zedékek sorsáról mesél. Hősei köztünk élő. megszökött embe­rek. A nagyszerű szereposztás — Ljudmilia Gurcsenko. Sztanyisz­lav Ljubsin, Valentyina Tyelecs­kina, Igor Nyefedov, Larissza Kuznyecova — még szimpatiku­sabbá varázsolja ezt a halk sza­vú. őszinte életképet. NEMLAHA GYÖRGY Képeinken: a Moszkva nem hisz a könnyeknek egyik jelenete (fent) és az Öt este című film főszereplője

Next

/
Thumbnails
Contents