Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

68 Szombat, 1981. november 7: sm ( A szovjet békepolitika a nyolcvanas években írta: Púja Frigyes külügyminiszter A

nemzetközi helyzet a hetvenes évek végén, a nyolcvanas éVek elején feszültebbé véli Ez nem váratlan jélenség. mér 1B77—78-tól kezdve megfigyelhető volt a nemzetközi légkör romlása, hűvösebbé válása. Mi ennek az oka? Röviden azólva: ez az ok az amerikai vezető körök külpolitikájának, az enyhüléshez való viszonyénak a megváltozáséban keresendő. Az Egyesült Államok vezető csoportjai a hatvanas évek végén, a hetvenes évek első felében elszenvedett kudarcokért az enyhülést tették felelőssé. A szélsőséges imperialista körök irányt vettek a hidegháború valamilyen új változatára, megpróbáljak megállítani a szocializmus, a haladás térnyerését, meggyengíteni a szocialista országokat, a békéért és • biztonságért küzdő erőket Módszereik nem mondhatók eredetieknek. Találkoztunk ezekkel néhány évtizeddel korábban. a hidegháború tobzódása Idején. Ennek a politikának a fő jellegzetességei a következők: — A fegyverkezési hajsza újjáélesztése. a katonai fölény megszerzése a Szovjetunióval, a Varsói Szerződét országaival szemben. Mellékcélként szerepel a szocialista országok gazdasági „elvéreztetése" a fegyverkezési versenyben. A katonai főlényi* támaszkodva aztán az erőpolltlka eszközével szeretnék politikai engedményekre kényszeríteni a szocialista országokat, de nem csak azokat. Mindebből következik, hogy a leszerelési tárgyalások szükségképpen lelassulnak, megtorpannak, vagy lehetetlenné válnak. — Az imperializmus katonai aktivizálódása a válságövezetekben; harcának erősödése a haladó mozgalmak ellen, a szocialista és más haladó országok befolyásának visszaszorításáért — A szocialista és a fejlett tőkés országok kétoldalú kapcsolatainak szűkítése: a gazdasági embargó, a megkülönböztető intézkedések szélesítése. Hidegháborús jellegű politikai. és propagandakampányok kibontakoztatása a szocialista országok mindenekelőtt a Szovjetunió ellen. A Szovjetunió nemzetközi céljait és törekvéseit az amerikai fordulat sem változtatta meg. A szocializmus első országa must is elsősorban azért küzd, amiért a korábbi években harcolt: a béke megőrzéséért, a biztonság megszilárdításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelés egyes problémáinak megoldáséiért. a válságövezetekben felgyülemlett feszültségek okainak kiküszöböléséért. n normállá államközi kapcsolatokért Melyek a szovjet külpolitika legfontosabb feladatai a nyolcvanas évek elején? A Szovjetunió arra törekszik, hogy meghiúsítsa az amerikai vezető körök azon törekvéseit, hogy az. Egyesült Allttmok katohai fölénybe kerüljön a Szovjetunióval szemben. A katonai erőviszonyok nem változhatnak meg Szovjet részről határozottan leszögezték: a Szovjetunió nem engedi megbontani n kialakult katonai erőegyensúlyt. A szovjet kormány hajtandó a tárgyalásokra az amerikai féllel a stiateglai fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről, megőrizve az eddig elért megállapodások pozitív elemeit. Az amerikai hUZttVoha miatt ezek a tárgyalások esetleg csak 1982 tavaariin kezdődhetnek meg. Az EurNtában levő és Ide szánt WAöhrttótáVolságú nukleáris rakéták tárgyában a tervek szerint ftbvember 30-án kezdődnek meg a szovjet—amerikai megbeszélések. A megegyezés e rendkívül fontos kérdésben csak akkor lehetséges, há aZ Egyesült Államok kormánya beleegyezik abba, hogy a tárgyalásokba az előretolt telepítésű amerikai nukleáris eszközüket is bevonják, mert amennyiben ezek kiesnének a korlátozás hatálya alól, az Egvesült Államok fölénybe kerülnetne Európában. A Szovjetunió minden btzonynyal folytatja a lelassult, vagy félbemaradt, a leszerelés körébe tartoző kérdések megtárgyalását a genfi Leszerelési Bizottságban, kétoldalú alapon és más módon. A leszerelés egyes problémáinak megoldása nehéz, bonyolult feladat. Am mindent meg lehet oldani, ha megvan a kellő politikai akarat. Nem hanyagolható el annak a milliókat átfogó új békemozgalomnak a hatása sem, amely mind az Egyesült Államokban, mind Nyugat-Európában kibontakozik az amerikai vezetők által ösztönzött fegyverkezési verseny ellen. A leszerelési intézkedések csak a kölcsönösség és az egyenlő biztonság elve alapján dolgozhatók kl, és fogadhatók el. A SzovjetUnió ezen az elvi alapon áll. Minden olyan törekvés, amaly mellőzi ezt az elvet, eleVe kudarcra van Ítélve. A közel-keleti krízis, új válsággócok körvonalainak kirajzolódása az indlat-óceán és a Perzsa-öböl körzetében, az imperializmus és a pekingi hegémonlsták nem deklarált háborúja Afganisztán ellen, a kínai vezetők indokinai mesterkedése!, a fajüldöző dél-afrikai rezsltn támadása Angola ellen, a latln-ametlkai népellenes, reakciós erük aktív amerikai támogatása — mindmind azt á veszélyt rejtik magukban, hogy Szélesebb fegyveres összeütközéssé fajulhatnak. A válságövezetek egy részében jelentősen megnövekedétl artierlkal katonai aktivitás veszélyezteti a békét és a biztonsagot, ezért a Szovjetunió arra törekszik, hogy mielőbb rendeződjenek ezek "a konfliktusok. A Szovjetunió számos javaslatot tett a válsággócok felszámolására. A Camp David-i különalkuval szembeállította az összes érdekelt fél részvételétel összehívandó nemzetközi értekezlet gondolatát, amelyen az ismert elvek alapján rendezhető lenne ez az akut probléma. A Perzsaöböl és az indiai-óceán körzetében jelentkező problémák megoldására maga Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs telt javaslatot. ismeretesek az Afganisztán körüli helyzet téhclezéséré vonatkozó szovjet kezdeményezések, az a támogatás, amelyet a Szovjetunió nyüjt az indokínai országoknak a helyzet rendezése érdekében. Mindez bizonyltja, hogy a Szovjetunió kész megtárgyalni az egyes konfliktus-gócokban kialakult helyzetét és megegyezésre jutni az összes érdekelt országgal. Joggal merül fel akkor a kérdés: miért halogatják a megegyezést az imperialista hatalmak és a pekingi hegemonisták? Erre estik egy a válasz: azért, mert a halogatástól befolyásuk kiterjesztését remélik. A szovjet vezetők természetesen jól tudják, hogy milyen fontosak a világhelyzet alakulása szempontjából a szocialista és a fejlett tőkésországok kétoldalú kapcsolatai, ezen belül n Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya. E két nagy ország kapcsolatainak javulása a hHtvanas évek végén, a hetvenes évek . elején nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az enyhülés folyamnta kibontakozhatott. Éppen ezért a Szovjetunió állhatatosan törekszik arra, hogy ne romoljanak tovább az Egyesült Államokhoz főzőnfí kapcsolatai, ellenkezőleg, azok javítását kívánja. A Szovjetunió n többi fejlett tőkésországgal, n Német Szövetségi Köztársasággal, Franciaországgal. Angliával. Japánnal és más tőkésországokkai is kapcsolatai bővítését tűzte kl célul. Am, ahogy mondani szokták, kettőn áll a vasár! Fejlődni fognak ezek a kapcsolatok, ha az adott tőkésorsrágok vezetői ls ezt akarják és ellenkezőleg; szűkülni, ha hidegháborús Irányzatok nyernek teret a nemzetközi politikában. A Szovjetunió külpolitikája — éppen mert középpontjában a béke és g biztonság megszilárdításának célja áll, — széles körű támogatást élvez a szocialista országok, más haladó országok, a haladó- és a békéért küzdő mozgalmak, Sok százmillió ember kórében. A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért a Szovjetunió külpolitikai célkitűzéseivel és a maga szerény eszközeivel teljes támogatást nyújt azok valóra Váltásához. Mihail Solohov Három gomb btttitii A. Károly Vigasztaló Elmondhathám most ahnylnak, hogy én gyerekkoromban milyen szegény fiúcska voltam — Miszen divat -* Anyámmal együtt ittuk a szeder-teát (ezt ttiost aligha Isszák), ettünk lóhüst, puliszkát — Ö hivatalnok, én diák — De éh senkit sem Vádolok, s nem IS bánom, hogy így esett, mert szenved az, ki nyomorog, de szívverése hevesebb — S tüzet lobbantani az tud csupán, kl ég maga — Szikráként szállnak szavai, s erdőket is felgyújtana — Kl pincében sorvadt sokáig; szabad mezőkre vágyik — S kit megkötöznek, addig küzd dühöngve, amíg nem sújt le Végre ökle — VASAS KAROLY RAJZA (A három gomb Mihail Solohov legelső novelláinak egyike. Még néhány hasonló, útkeresésről tanúskodó elbeszélést Irt. mielőtt biztos kézzel hozzákezdett volna aZ annyira jellegzetes solohovl művek — elbeszélések, regények — alkotásához, amelyekben korának és pátriájának, a Don vidékének gigantikus és kis emberi történéseit örökíti meg. amelyekben kitárul a táj, érzi az ember a szél. a föld szagát, látja, ahogy a lemenő nap utolsó sugara egy halom törekre vetődik; amelyekben pontosan motivál minden emberi cselekedetet, olyan emberek cselekedeteit, akikből összeálltak a vörös és fehér osztagok, csapatok és hadseregek, a két tábor, amely a történelmi vízválasztó két oldalára került Ez a kis elbeszélés a hozzá hasonlóan városba, tanfolyamra került Jó eszű fiatalok életének állít emléket, akiknek a forradalom adta meg a tanulás, a feltörekvés lehetőségét, s akik továbbvitték az októberi forradalmat.) E

lőször ketten voltak. Az egyik -csontból készült nagy volt. enyhe kölniillat lengte körül arisztokratikusén ingerült, megvető kifejezés ült az arcán. A második aprócska Volt, fából készült, vörös posztóval vonták be. Az Utolsót, a harmadlkat. amelynek acélkék Volt a színe, és acélból is készült, csak a napokban szedték fel valahol. Aztán a reggeli söprés, takarítás után a házmester sodort magának egy cigarettát akkor, a kapadoháhVnval együtt markolta kl a zsebéből. Durva, dohánytól barnára festett uijai közt forgatta egy darabig, aztán minden különösebb teketórlázás nélkül odadobta az ablakpárkányra. — Anna. leszakadt a gatyámról a gomb, helyette varrd föl ezt! A kékes gomb nagyot toppantott az ablakpárkányon: — Aggylsten. elvtársak! A Vörös enerváltan mosolygott, a csontgomb képén megvető grimasz futott át. A házmesterlakásban a nyirkos. hűvös ablakpárkányon heverészve. kelletlenül, igaz de azért csak szóba elegyedtek egymással a gombok. — Ah. uraim, csoda hogy élek azok után. ami velem történt — kezdte úrias affektólással a csontgomb. — Verítékszag. kapeabflz. valami saMtos paraszti légkör, ah. ez már több a soknál... Még két hónapnak előtte ta fenn . éltem a harmadlkon. egy káprázatos felöltőn. Tulajdonosuk dúsgazdag gyáros volt a múlt rendszerben. most valami trösztnél sikerült elhelyezkedni*. Egyszerűen nem lehet elhinni, hogy még moetanábah ls mennyi pénze volt. Gyakran megesett, hogy aktatáskájából zizegő, finom papírra írt számlákat vett elő • közben ezt suttogta: „Előbb utóbb á GPU kezére kerülök...8 fis Ilyenkor remegett, a keze. Esténként bérkocsin egy színésznőhöz hajtottunk. Hatalmas összegeket költött erre a nőre a tnt gazdánk. Egyszer a szokottnál ls tovább kocsikáztunk; végül a kaszinónál szálltunk kl. „Gyerünk" — sziszegte a nő; megragadott engem, és énáltalam az ajtó felé rángatta a gazdánkat. „Bűnbe akarsz vinni!" ..„ kiáltott fel a gazdánk, és kitépte magát a nő kezéből. En viszont a kezében maradtam. A nő gazdám után köpött, engem meg a földhöz Vágott. Hosszas háhyódás után kötöttem Itt kl. Es engem blzohy, bárki bármit mondjon, nem Jelent perspektívái hogy valami bugrtsnak a nadrágján díszelegjek; bizony gyakran megfordul fejemben az öngyilkosság gondolata. Mondókája végeztével egy hatalmas könnycsepp gördült kl a csontgomb szeméből. — F-eegen. komoly dolog á szerelem. En hajdanában egv vörös parancsnok- Bugyonnl.lsapkáján pompáztam. Ott voltam a vrangel élléni hadjáratban, harcoltam Mahno ellen. Golyók süvítettek el mellettem. Perekopnál majdnem kettészelt egy kozákszablya. Mindez tovaszállt, mint valami kellemes álom ... Beköszöntött a békeidő,,. Az én parancsnok gazdám matematikát és egyéb bölcs dolgot tanulti alattam főtt a feje. Aztán megismerkedett valami kis gépíró nagyságával, és odadobott mindent . .. Egyre lazábbá vált a fonal. amelyik engem tartott. én meg kifakultam. a gazdám látva, milyen szánalmasan fityegek a sapkáján legyintett és Trockijról motyogott valamit. — Burzsoá zagyvaság a trockizjnus! — mosolyodott el ironikusan. — Ahnak. hogy én idekerültem. sokkal prózaibb okai vannak. En egy szakérettségis komszomolistának a nadrágján voltam. A csontgomb megvetően elhúzta a száját, a vörös zavarában még Jobbah elvörösödött. — Az én gazdám — folytatta a fémgömb — fürtös hajú. makacs nomlokú. kópés tekintetű fiú volt. Megszállottan tanult. Amikor a tanulás engedte, vagont rakott kl a pályaudvaron. Közben az Ifjú Gárdát énekelte. A legszükségesebb beszerzendőt közt vásárolt egy nadrágot is. S ezen a nadrágon töltöttem be hivatásomat. Azt nem mondhatom, hogy kizárólag az 6 személyét szolgáltuk volna. öt. hozzá hasonló derék parasztfiú is Igényt tartott a szolgálatainkra. Kinek mikor szüksége Volt rá. az vette fél a nadrágot. A fürtös fejű sokat olVasott. Mind tőbbwör bí* ták rá. hogy beszédet mondjon az alapszervnél. Ha nem jutott eszébe a megfelelő kifejezés, akkor egy Jó nagyot rántott a nadrágján. Gyakran persze huzigálj ta M; ezt azért csinálta, mert üres volt a hasa. Egyszer aztán egészen elszontyolodva, nekibúsulva jöttek haza a fiúk. Meg kellett venniük ú Történelmi materializmus című tankönyvet, és elő kellett fizetniük ft Fiatalok Pravdájára, de nem volt egy fillérjük sem. Akkor a fürtös fejű belém csimpaszkodott, és ha-] tárnaottan azt mondta: „Fiúk, vagy befejezzük a tanfolyamot, vagy megtartjuk a nadrágot Nyomás a zsibvásárra!" A fiúk nagy kacagás, viháncolás közepette lerángatták róla a nadrágot. Ekkor szakítottak le engem is,.. Félóra múlva a padlón hasaivá az én gazdám fölolvasta a Történelmi materializmust! én meg azt gondoltam a priccs alatt: „Ha majd egyszer nagyszerű kommunista válik ebből a fiúból, abban bizony nekem ls lesz nérúi részem..." — Na. persze, perszé... dünynyőgte a csontgomb. nem minden rosszindulat nélkül. A fémgömb köpött egy nagyot. s mint akinek nincs több mohdanivalója hátat fordított a másik kettőnek. (BRATKA LASZLÖ FORDÍTÁSA)