Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

4 Vasárnap, 1981. november 1. II TOC/^ A Operabemutató \J O r\ a Zenés Színházban Rendezvények, tanulságok Politikai kriminek mond­hatnók oltár e századforduló* operát. Századfordulósat, hi­szen idő-kilométerkövei 1800, ekkor játszódiK Sardnu drá­mája. meg 1000, mikor Puc­cini operáját először látja közönség, virtcsuflos, igazi olaszos bemutatón, ugyanott Kómában, hol a cselekmény zajtik. A rendörbárö és a festőlovag vetélkedője ez ünnepelt énekesnő kegyeiárt tudniillik végsőfokon nem a férfiúi kvalitásokon dől el — a darab egyébként ls akkor kezdődik, amikor már eldőlt rég hanem politikai ho­vatartozásukon. S Itt a hely­zetük pontosan fordítottja a magánéletbellnek: Cavnro­dossl „amatőr", searpla a hi­vatásos. Amaz' a haladó esz­me humanistája, emez vi­szont a reakciós hatalom minden hájjal megkent pro­fesszionistája, s pusztitó-ön­pUsztító párviadaluknak ép­pen az a Tosca magasztosul áldozatává, kl máskülönben kedvezményezettje lehetne e természetes emberi konflik­tusnak. ha az nélkülözné po­litikai-ideológiai meghatáro­zottságát. Sőt, Tosca mártl­romságában az apolitikus ember rafinérlátlansága, ki­szolgáltatottsága Is földe­reng, midőn a naiv mflvész­lélek rátéved a politika te­repasztalára ... Születési rendellenessége operáknak a tengernyi szem­ponttól güzebnkötött libret­tók gyengesége, erőltetett bugyutasóga, hajmeresztő képtelensége. Kevés kivétel akad — ilyen a Toscáé, II­lico és Gíacosa hű és pontos párlata Sardou drámájából. Napjainkban, hogy estéről es­tére selejtkrimiket lát az em­ber, fölüdít egy ilyen szűzsé, valóságos érzelmeivel, szen­vedélyelvei, eszméktől átita­tott pártos indulataival, lé­lektanllng-Ioglkallag hiteles cselekedeteivel. Dramaturgiai slampossagul (Anaelottl túl­ságosan komplikált mene­külése, meg hogy Tosca sem vethet! magát a Tiberlsbe, mely az Angyalvárról leg­följebb csak oda látszik) tényleg elhanyagolhatóak. Puecinl sem kérette magát, első olvasásra ráérzett a rit­ka lehetőségre. Három nagy szerep mögül emelkedik fontossá a negyedik én az ötödik (epizódjellegű) ka­raktere, Angelottié, illetve a sekrestyésé. A bukott római köztársaság konzuljának szö­kése hozza működéibe a cselekmény gépezetét, s az első holtpontról a sekrestyés ártatlan kotyogása lendíti tovább. Mindössze ennyi a dolguk, alig valami, jelenté­keny mégis. Nem véletlen, ha a pénteki bemutatón Greoor Jóuef öltözött sekrestyésnek (remekül Játszott, bársonyo­san énekelt, mint mindig), Angelotti pedig a szépremé­nyű fiatal basszista, Szakiig Péter volt. Még a magyar származású Paul Henry Lanp szigorú kézikönyve is elismeri a Tos­cáról, „melodikus áramlása Searpla és Tosca a máendlk felvonásban: Gyimesi Kál­mán és Bajtay Horváth Ágota premiereken még neki-nekí­gyűrkőznek átfújni e kegyet­len hangfalat, későbbi elő­adásokon azonban letesznek róla). „Azt a hibát követtem el — sóhajtja egyik levelé­ben Puccini —, hogy olyan operát írtam, amelyet soha­lem adnak majd elő úgy, ahogy kellene." Valószínűleg azért aggályoskodott. mert szerepeinek drámaisága kü­lönleges igényeket támaszt. Alig van Igazán látványos száma; a képária. Tosca imá­ja, a levélária, slussz passz. Ám rendkívül eruptív, figu­ráihoz nem elég a szép hang. n bel cárvto^zenelleg is „el kell játszani" azokat, el­hitetni a kifejezésnek olyan „külsődleges" eszközeivel, mint a sziszegés, suttogás, gúnykacaj, miegymás. Ez a zene kezdettől feszülten és pontosan reagálja. Jellemzi, hangsúlyozza vagy alkfséri a színpadi cselekvések mind­ahány mozzanatát — ezért •ztón szerepei játékigénye­lebbek a szokványosnál, Csak egész miliője, az elő­adás atmoszférája képes föl­ragyogtatni hatásának teljes­ségét'— mert ha mondjuk szenvtelenül játszanak, vagy gyönge pont akad a szerep­Osztásban, oda az Illúzió. Pál Tamás, akinek képes­ségei a Szegeden töltött évek során szemlátomást so­kat fejlődtek az operák drá­malságának érzékelésében, most szinte végig hibátlan tempókat diktál. Szinte, mert néha mág hajszolja ze­nekarát, Jó párszor megszag­gatja (ilyenkor a szólisták kiguvadt szemekkel kelnek „hangversenyre" az orches­terrel), ám a varázsos Scar­pia-motívumot, a bé-asz-e­polnát elérjem". Mese nincs, a színpadot eszerint kell be­rendezni, a Jelenetet megren­dezni. A kitűnő és sokat ta­pasztalt Varga Mátyás (Idén főbérletet vállalt e mozibéli szinpadgarzonban) válto­zatos és előkelő, praktikus és tetszetős díszletképeket rendezett be. Vágvölgyi Ilo­na eltalált jelmezeivel (Scar­pia sasorra mesteri) izgal­masan fűtött hangulatot árasztanak. Angyal Mária az első felvonásban megmutat­ja a festményt (nem szokták), ahol Cavaradossi „két női arc bubáját" csodálja, s ugyanezzel a tiszta, sallang­talan vonalvezetéssel teremti meg a különböző szituáció­kat — • ügyelve a figurák mozdulatainak logikájára —, hogy azok mind feszesebben, emelkedettebben kövessék egymást. A címszereplő Bajtay Horváth Ágota. W. Ashbrook monográfiája úgy Jellemzi Toscát, mely „az egyetlen érett olasz nő portréja" Puc­cininál, hogy az „alsó oktáv­ban sötét, érzéki hangszinre van szüksége", mihez Max de Schauenice találóan fűzi hozzá, „a tüzet és a női gyengeséget egyesíti". Bajtay — aki rövidebb szünét után tért vissza a színpadra, mi­után élete legnagyobb szere­pében vizsgázott, anya lett — elsősorban érzelmileg töl­tődött föl az elmúlt hóna­pokban, s ez kihat színpadi exteriőrjére. Említettük már, a játék minő lényegi tarto­zéka énnek az operának. Meglehat. Bajtay szoprán­jának teherbírását végsőkig próbára teszi, azért sok iga­zán szép pillanata van, s amellett, hogy zeneileg ki­fogástalan, természetesen használja a különböző érzel­mi effekteket — olyan szen­zációsan játszik, hogy Sardou drámájában felléphetne,bár­hol. Némiképp fordított a helyzet Juhász Józsefnél. Ca­varadosstja, ha nem annyira lirico, mint amennyire spin­to, összességében azzal együtt meggyőző, hogy játékfelfo­gása legalább ls vitatható. Ezt a fennkölt érzelmű, bo­hém festőt tulajdonképpen balszerencséje sodorja végze­te felé, Juhász viszont azzá formálja, mint aki egész éle­tében másra sem készült, mint hitvallásra Angelotti és a szabadság mellett. A kü­lönbség nyilvánvaló, részlet­kérdés mégis, hiszen Juhász látványosan, erőteljesen éne­kel. Levetkőzte néhai into­nációs bizonytalanságait, pin­nól ls lágyabbak, magasságai sem vesztettek intenzitásuk­ból. Searpla: Gyimesi Kál­mán. A szerep (maga is hi­vatkozik rd) Jago előszobája. ŰJ hangtípus Puccininál, erőteljes középlágéval, masz­szív és megbízható magassá­gokkal (geszig), nem vélet­len, ha Borisz Godunovok éneklik. Márpedig Gyimesi baritonjának ahhoz, hogy színgazdagságában pompáz­a múzeumi hónap Két évtizede már, hogy ok- már ott tartanák. Az állán- rá« »zobrászművvé«z emlék­tóberben u múzeumok kerül- dó kiállítás mellett így lehe- plakettjével tüntették ki nek a tudományos élet, a tőség teremtődik Csongrádon Major Józsefet, az NKFV közművelődés homlokterébe — n múzeum profiljához Móra Ferenc brigádjának A múzeumi is műemléki hó. kapcsolódva — ideiglenes tagját a gorzsai ásatásnál nap minden esztendőben Je- helytörténeti, néprajzi bemu- végzett kiemelkedő munká­lenlő* eseménye ennek az tatók rendezésére. ,iáért és dr. Tari László országot átfogó hálózatnak. A múzeumi hónap rendez- nyugdíjas fogorvost, aki a Leletmentés, anyaggyűjtés, vényeinek zömét ismer eter- csongrádi múzeum baráti restaurálás, tudományos fel- jesztő előadások alkotják körének tagjaként hosszú dolgozás bemutatás, közmű- megyeszerte. Az idei tapasz- éveken át végzett értékes velödés megannyi mozzana- tálatok azt bizonyítják, hogy társadalmi munkát. ta találkozik a „múzsáknak míg a megye városaiban ál- A múzeumi hónap zárása­szentelt ligetek" újmódi fó- tálában kielégítő nz érdeklő- ként __ % mintegy a mun. rumalban. Az Idei esemény- dés addig Szegeden ugyan- folyamatosságának igazo­sorozat befejezéseként rövid azokra a7 előadásokra alig- jásául kiállítás nyílt a mérlegkészítésre kértük dr. altg kíváncsiak az emberek. d, Brflfjkfl ' „..,,. meBte­Trogmayer Ottó megyei Ügy tűnik - összegezték t^'-^f „ Szec'dtFlST múzeumigazgatót és Wagner véleményüket a munka ira­István igazgatóhelyettest. El- nyftól —, hogy még dlffen­mondták, hogy a most, zá- ciáltabban kell felmérni és ruló programsorozat sok ta- kielégíteni az igényeket, új pasztalattal, felismeréssel módszerekkel kell kísérle­gazdagitotta a munkatársa- teznl. falhasználva *r újság, „amcU~eti(b6l A 25 portrét kat. az egész szervezet belső a televízió, a rádió fórumalt • 4f„ M „' életét: a statisztikák azt is is. Jobban kell építeni egv­bizonyítják,. hogy a közönség egy részterület iránt mé­megszokta, igényli-várja ó» ivebben érdeklődő, felké­a maga módján értékeli a szült szakmai közönségre, gazdag, sokszínű rendezve- Igen sikeresek voltak a mú­nyeket. zeumi kirándulások, mintegy Csongrád megyében a kü- félezren ismerkedtek meg a programok i-emtőjének. a Szegedi Fiata­lok Művészeti Kollégium alapítójának. a Londonban élő világhírű művésznek. Buday Györgynek magyar Írókat és költőket ábrázoló r» a tíz ex librist a mfivész Szegeden élő húga, dr. Bu­day Margit főorvos bocsá­totta a múzeum rendelkezé­sére. Mint dr. Trogmayer Ottó elmondta. Jövőre Bu­day György születésének 75. - , , , . - . évfordulóiéra művetbői. gaz­lünböző programok alkal- mefíye. emlekhelyelvel mu- dag leVe,ezéséb6l és az éle. mazkodtak a múzeumok sa- zeumaival. A mostan: prog- téhez Személylségéher. kap­játos profiljaihoz. Külön je- ramokr,a. JeJ „ csolódó dokumentumokból kiállítást ter­K^^SSS 3 ££ VZnVllhatZreU^ nagyszabású Sipfh!^'"ShJdS ^ Amolófc 8 Jó reményeik van tők közül az Idén Lapls And­T. L. "»»«•» wi u IIIIUOW ÍIÍUVÍ » waiiwvi " ** , „ erős és izgalmas, az alakok- dúr-akkordokat és közvetlen ?ék' Luna' Germünt- Ri«oleN bön lélektani erő van", s mivel eleget tesz praktikus igényeknek, vérbeli kamara­darab, az első felvónás végi Te Deumot leszámítva, te­nyérnyi deszkán eljátszható akár — illik ldo, minimális megalkuvásokkal fölvezet­hető a szükségszínpadra. Sőt, az egyetlen nagyjelenet, a Te Deúm mellett sem Igen akad egyéb áriáknál, kettő­söknél, így még bensősége­sebbé válik az opera — il­letőleg hát, van a második felvonásban egy tercettféle, nem az igazi. Miként a Te Daum zenei szövete sem bo­nyolult: szólistája, Scarpia, untsono énekel, következés­származékait rendre nagy fantáziával, lebilincselően vezeti elő. Általában Jól tart­ja kézben az előadást, noha hellyel-közzel úgy tetszik, a tragikum nem annyira bel­ső meggyőződése, kívülről fbivett palástja Inkább. Va­lahányszor láttam a Toscát, a deja vu érzése környéke­zett: semmi meglepő benne. Operák rendezőpéldánya egyébként ís a partitúra, ki­vitelezőjüknek „mindössze" olvasni kell belőlük, a Tosca pedig végképp nem tűr kényszerzubbonyt, rendezői önkényt, erőszakos truvájt. Tessék fölütni a librettót, mindjárt az első monológ, képpen kénytelen „repeszte- Angelottié: „Ez a templom ... ni" nemcsak a kórussal, leg- Az az oszlop emitt jobbra, A főképpen a rézfúvósokkal Madonnának szobra... Iminél fogva a baritonisták Megvan a kulcs, Csak a ki­lo az Igazi (egy Figaróról vagy Papagenóról nem is be­szélve) — gondoltam én, pénteken estig, úgy körülbe­lül fél nyolcig. S azóta töp­rengésre késztet, minő nye­resége lenne a szegedi ope­rának, ha az ő kivételes ze­nei-ónektechnlkai intelligen­ciájával, éppen a' Scarpián át, eljuthatna mondjuk Amo­nasróig vagy Jagóig. „Ne­kem már csak az ízlik, amit erőszak szerzett" — énekli, s játssza démoni erővel, töké­letesen ellenszenvesre elraj­zolva Searplát. Azzal a ter­mészetességgel, mintha más­képp nem ls lehetne. A ki­sebb szerepekben Fekete Imrét, Rácz Imrét. Huszár Ferencet, Bálint Ilonát hal­lottuk. Nlkolényi István Kongresszus után Az ifjúsági szövetség feladattervéből Kongresszusok évének la koztatják azokat H testület nevezhetnénk az ideit. Ha- munkájáról, fukozottubban tározatok sora született eze- ellenőrzik a határozatok vég­ken a fórumokon, olyanok, rehajtását. Kevesebb papir­amelyek hosszabb távon Je- munka, több helya/.ini segit­löllk ki az elkövetkező ségnyújtás Jellemzi majd években legfontosabb ten- tevékenységüket. Többet fog­miniszter avató beszédével te^yit. Ebből hagyományt nak arra. hogy n Buday­Makón. az új József Attila 'RVokeznek teremteni az gyűjtemény gondozója ápo. múzeumban vette kezdetét beszámolókat is kötetté ^ g ^^ ^ ^^ az országos rendezvénySoro- teirnaijaK. , _ - */r,w„_ zat. A felszabadulás óta « A mu7euml munkát Muzeum lesz" makói a második múzeumi célokra tervezett és épitett Intézmény. A néhány éve. átadott irodalmi emlékhely. | az Espersit-héz után az új épület — a Makó 700 éve cí n-rű tiwrmtérieii kiállítás, valamint a grafikai művész­telep anyagát- fölvonultató tárlat — széles körű. új mi­nőségű múzeumi munka kez­detét teremtette meg. Az Es­persít-ház előadótermében népszerű közművelődési munka folyik és aokan látow itatják az állandó és időszaki kiállításokat 1« A csongrádi múzeum az idén ünnepelte születésének negyedszázados évfordulóját Hogy a jubileum emlékeze­tes legyen, ez év augusztusá­ban a Hunyadj téren Lénárt István budapesti mutatvá­nyos és Kalanas Mihály traktoros arany- és ezüst­pénzeket rejtő cserépedény­re bukkant. A véletlen sze­rencse így tette emlékezetes­sé az évfordulót. A 17. szá< zad végétől a 19. Bzúzad kö­zepéig terjedő időszakból rendkívül értékes veretek ke­rültek elő. Többek között I. Lipót 1661-ből származó 15 krajcárosa, sok aranydukát, ezüsltallér, a legkésőbbi pénz I. Ferenc József 1859­bői való dukátosa. Alkot­mányunk kimondja, hogy „ földben levő mindéit régésze­ti lelet és értéktárgy a nem­zeti vagyon része, melyért nem jár se százalék, se ju­talom. Hogy a két megtalá­lót mégis tíz-tízezer forintos pénzjutalomban részesítet­ték. az példamutató maga­tartásuknak, gyors. pontos, határozott és becsületes mun­kájuknak elismerése. A vá­rosban megteremtődtek a múzeumbővítés feltételei, ké­szülnek az átalakítási ter­vek. s a múzeumi hálózat vezetőinek elképzelése sze­rint a Jövő esztendőben a megyei megnyitó ünnepséget nlvalólnkat. A KISZ X. kongresszusán a fiatalok kap­tak közös akaratunkat, "ól­jainkat megfogalmazó fel­adatokat. Sikeres végrehaj­tásuk — az eredményes munka záloga.—- érdekében jól kell ismernünk, mi cél­ból fogantak. Mit tartalmaz­nak, és nem utolsósorban mit várhatunk tőlük. Három év túlságosan hosz­szú Idő ahhoz, hogy terve­zés nélkül ls minden KISZ­vezető és KISZ-tag tudja, mikor ml a dolga. A ICISZ Szeged városi bi­zottsága a közelmúltban ké­szítette el e határozatok végrehajtását szorgalmazó, három évre szóló feladatter­vezetét, amelyben nem vé­letlenül első helyen szere­pel a kongresszus doku­lalkoznak a családos KISZ­tagokkal, a családra neve­léssel, a veszélyeztetett gye­rekekkel, a fiatalkorúak bű­nözésének megelőzésével. Kezdeményezik az általános és középiskolákben a coulu­di és mozgalmi élet szoro­sabb összehangolását. To­vább erődítik a tanuló es dolgozó fiatalok kapcsolatát. Munkájukat olyan irányba fejlesztik, hogy a' szervezeti kereteket ne merevítse meg, ellenkezőleg. Az öntevékeny alapszervezetek és helyi kezdeményezések támogatá­sával akarják elősegíteni a mozgalmi élet rugalmas kö­zösségi Jellegét. A városi KISZ-bizottság is kiemelt feladatának tekinti, hogy a fiatalok lakáshoz Jussanak. Részt kérnek a lakásgazdál­kodási tervek megvalósítú­mentumainak megismerteié- ^ból, az igazságos döntések se. Így most, a parlamentek­kel egy Időben, arra kell törekedniük a KlSZ-veze­tőknek, hogy biztosítsák e nélkülözhetetlenül fontos Is­meretterjesztés feltételeit. A városi bizottság és az apparátus tagjai első szá­mú felelősei az elképzelések megvalósulásának. Elemző, feladatkijelölő, ellenőrző te­vékenységükön túl sok új munka vár rájuk is. Ter­veik szerint a jövőben rend­szeresen ellátogatnak a KISZ-szervezetekhez, tájé­Kutatók a túzoktelepen Szombaton túzoktelepen tást egyhetes debreceni ta­nárskozás után, a Nemzet­közi Vízivadkutató Iroda tudományos ülésén 31 or­szágból részt vett tudomá­nyos kutatók, madártani szakemberek. Felkeresték a szabadkígyós! tájvédelmi D dévaványai körzetet, majd a kardoskúti tettek látoga- természetvédelmi területet. A vendégeknek a madát-vo­nulási telepek szerepéről, a természetvédelmi munkákról adtak tájékoztatást. Az ülés résztvevői vasárnap a Kis­kunsági Nemzeti Paékba lá­togatnak eL előkészítéséből. Információs iroda létrehozása ls szerepel a feladattervben, amely tá­jékoztatná a fiatalokat a gazdálkodás rendszeréről, az elosztás alakuláséról. ÚJ színfoltja terveiknek, hogy az ifjúság színvonalasabb szórakoztatása, művelődése érdekében rendszeres, tar­talmas kapcsolatra töreksze­nek a városban működő köz­művelődési intézményekkel. Az egyetemi, főiskolai, üze­mi, intézményi KISZ-bizott­ságok sem maradhatnak tétlen; felelősségteljesebb módon kell irányítaniuk a területi mozgalmi munkát, eredményesebben képviselni­ük a fiatalok érdekelt az in­tézmények. vállalatok min­den fórumán. » Nem feledkezik meg a munkaterv az utánpótlásról, a KISZ-taggá, a párttaggá nevelésről sem. A kongresszusi határoza­tok megvalósulásának csu­pán első lépcsőfokát Jelen­ti a tervezet. M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents