Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-04 / 259. szám

4 Szerda, 1981. november 11. Társadalmi juttatások természetben és pénzben A társadalmi Juttatások — ar. életszín vonalpalitlka céljainak megfelelően — rendkívül dinamikusan bővültek az elmúlt években. Erre a fejlődésre jellemző, hogy 19H3ban még 100 forint munkajövedelemhez 33, 1980-ban már 48 forint társadalmi Juttatás tárult. Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a lakossági jövedelmek, Juttatások kétharmad része a munkával arányosan kex-ül szétosztásra, egyharmad része pedig a munkavégzéstől függetlenül keletkezett hátrányok, csökkentései szolgálja. • A szociálpolitika a társadalmi-gazdasági fejlettség mai szintjén nem képes mindenféle hátrány ellensúlyozására, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésére. Az eltérő foglalkozási, rétegződésű demográfiai helyzetből, települési viszonyokból adódó különbségek legfeljebb mérsékelhetők, csökkenthetők. de meg nem szüntethetők így például a nagy családok következetes szociálpolitikai támogatásával megelőzhetjük a további hátlányok keletkezését, de a hátrányokat maradéktalanul nem küszöbölhetjük ki. A gazdasági és a szociálpolitikai célok nem állíthatók szembe egymással. A szociálpolitika végső soron a társadalmi-politikai feszültségek csökkentésével, megelőzésével hozzájárul a sikeres gazdasági tevékenységhez. De a gazdaság fejlesztése elsőbbséget élvez a jelenlegi helyzetben, hiszen a szociálpolitikai feladatok megoldása szintén a gazdaság teljesítőképességének alakulásától függ. A korlátozott anyagi lehetőségek és a gyarapodó tennivalók szorításában a szociálpolitika a feladatok határozott rangsorolására kényszerül. A meglevő eszközök eredményesebb felhasználása, az eddigi tapasztalatok körültekintő elemzése, a feladatok összefogott, átgondolt, célirányos meghatározására van szükség. A szociálpolitika alapvetően állami feladat, emellett azonban a társadalmi összefogás sokféle lehetőségével is élni kell. * Elismerésre méltóak azok az eredmények, amelyeket eddig elértünk, amelyekre építhetünk. Társadalmi jut+ tatásaink kiállják a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Jelentős összegeket költünk a jogos igények mind teljesebb kielégítésére. Tavaly összesen 147,3 milliárd forintot fordított az ország társadalmi Juttatásokra, éppen háromszor annyit, mint tíz évvel ezelőtt. A társadalmi juttatások megoszlása a következő (millió forintban): Pénzbeni juttatások 87 300 Ebből nyucdíj 65 079 családi pótlék 13 561 gyermekgondozási segély 3 013 táppénz 8 534 terhességi-gyermekágyi segély 1 535 anyasági segély 360 temetési segély 96 ösztöndíj 907 Természetbeni juttatások 60 000 Ebből egészségügyi juttatások 17 800 szociális juttatás és bölesőde 3 750 oktatási juttatás, óvoda 31 600 kultúra, sport, üdülés 7 900 Társadalmi juttatások összesen 147 300 Ha ezt az összeget elosztjuk a lakosság számával, kiderül, hogy 1900-ban egy magyar állampolgár évi 13 834 fprint társadalmi juttatásban részesült. Legnagyobb ütemben a pénzbeni társadalmi juttatások gyarapodtak: egy lakosra jelenleg 20-szor akkora összeg jut, mint 20 évvel ezelőtt. Kisebb ütemben, 3,6-szeresükre növekedtek a természetbeni társadalmi juttatások a 20 év alatt, arányuk a lakosság növekvő jövedelméhez viszonyítva lényegében nem változott, tgy az egészségügyi, illetve oktatási társadalmi juttatások növekedése, bár meghaladta a nemzeti jövedelem növekedési ütemét, legfeljebb a szükségletek menynyiségi gyarapodásával tartott lépést, s nem tette lehetővé az igények minőségileg is megfelelő színvonalú kielégítését. Ami a fejlesztési lehetőségeket illeti: a költségvetés szociális kiadásai — a beruházási összegeken belül — 65—70 milliárd forinttal, folyó áron több mint 40 százalékkal növekednek 1081 —05-ben. De e tekintélyes összeg legnagyobb része az érvényes szabályok szerint automatikusan növekvő kiadások fedezésére szolgál. (Például a nyugdíjak növelésére, a tervidőszakban belépő új kórházi, bölcsödéi, óvodai, szoGÍális otthoni helyek fenntartására stb.) Végülls 8- -8,5 milliárd forint marad a pénzbeni társadalmi juttatások fejlesztésére. Az intézkedések közül már ismert az átlse alatti nyugdíjak, illetve a három és tób'p gyermek után fizetett családi pótlék reálértékének megőrzése. Bizonyara elnyeri a társadalom egyetértő támogatását ez a gondoskodás a legszűkösebb anyagi viszonyok között élőkről. A lakosság e nem kereső, alacsony jövedelmű részét igen érzékenyen érintené az évi 4,5—5 százalékos fogyasztói áremelés, ha nem kapna szinte személyre szóló garanciát az életszínvonal-stabilizálási program keretéhen. A lakosság másik, nagyobb része inkább képes a drágulásokat elviselni, illetve azt több és jobb munkával ellensúlyozni. Kovács József Hogy ne kelljen félniiik! Ni számít a nyugdíjalapba ? Nyugdíjba készfll K. S. bányászati hűségjutalomra, a részesedés napi átlagának a szegedi olvasónk. Nyugdíjba szocialista munjjaversenyben töredékév osztószámával Induló munkatársai között elért eredmény elismerése- szorzott összegét kell számímost az a legfőbb téma. hogy ként kapott, valamint az tásba venni. A töredékévben a Jutalomból mit saámítanak egyéni kitüntetés és vezetői kifizetett év végi részesedést bp a nyugdíjba. Szeretne vá- érdekeltségi rendszer kereté- viszont figyelmen kívül kell kwzt kapni arra isi hogyan ben központi szabályozás hagyni veszik számításba a nyugdíj- alapján kifizetett jutalomra, nai az év végi részesedés A íentiekből következik, összeget? hogv az átlagszámítási idóA társadalombiztosítási tör- szakban az 1980. évet megvriir rendelkezései szerint vál- előző ^ govető tartamára ingatlanul érvényben van az a beszámítható keresetet a rendelkezés, hogy az oregsé- nyugdíj megállapításánál Ki nyugdíj összegét a nyűg- külön-külön kell kiszámítadíjazas évében a nyugdíj nj. Az ipuo. évet követő időmegállapításáig, valamint a re számba kell venni a dolnyugdijazás évét közvetlenül gojá év végi részesedését, is megelőző öt naptári év kö- magába foglaló keresetét, zül az igénylőre leskedve- Ehhez hozzá kell adni azozőbb három naptári év kat az összegeket. amelvealatt a főfoglalkozás kereté- ket az előző bekezdésben felben elért, kereset havi ótla- sorolt jutalmazási formák ga alapján állapítják meg. keretében kapott, s az íav 1981. január l-ig a nyűg- kiszámított kereset legfeldij alapjául szolgáló munka- jebb tíz százalékát lehet a bér átlag kiszámításánál fi- fent fel nem sorolt címen gyelembe kellett venni mind- kifizetett lutalmak összegéazokat a munkaviszony alap. bői figyelembe venni, járj járó juttatásokat, ame- Az év végi részesedés halyekből a nyugdíjjárulékot vj átlagának a kiszámítátélevonták. Ez az eljárás vál- nál nem az átlagszámítási tózott meg annyiban. hogy időszak alatt elért, hanem 1980. december 31-ét köve- az átlagszámítási időszak tőén kifizetett jutalom ösz- alatt kifizetett év végi részeszeséhől az e nélkül számi- fedést kell a nvusdíl alaotott kereset legfeljebb tíz Ját képező összegbe beszászázalékot kitevő részt lehet mítani. A nyugdíj megállafigvelembe venni. Ez a ren- pításának az évére (töredékrleikezM nem vonatkozik a év) a figyelembe vett év végi Dr. V. M. Irodalmi riport jelent meg az Ifjúkommunista 1981 szeptemberi szamában, Üvegezett kakukkfészek címmel. Egy kollégiumról szólt, ahol rosszul érzik magukat a diákok; diákotthoni nevelés címén megdöbbentő esetek történnek• Egy diáklányt, aki — engedéllyel — a színházi stúdió tagjaként előadáson vett részt és emiatt egy barátnőjénél aludt, meglátta egy tanára este U-kor az utcán. Behívatták a szüleit, nőgyógyászhoz vitették a lányt, hogy igazolást kérjenek, nem terhes-e. Érintetlen volt. A nőorvos azt mondta, nem ad írást: aki képes így meghurcolni egy növendékét, az keresse fel őt személyesen. Egy másik tanuló elmondja, kilépett a diáktanácsból, mert soha nem mondhatta el a saját véleményét, mindig az előre megkapott, legépelt, előfogalmazott szöveget kellett olvasnia. Mióta kilépett a diáktanácsból, megvonták kedvezményét és 300 forinttal több terítési díjat fizetA gyerekek úgy nyilatkoznak, a kollégiumból főként azok a tanárok mennek el, akiket szeretnek, akik képesek harmonikus viszonyt létesíteni a diákokkal. A riport nem nevezett meg konkrét helyszínt, a példákból azonban magukra ismertek a Csongrád megyei Tanács Április 4. úti kollégiumának nevelői és diákjai. Az Igazgatónő nem értett egyet a cikkben foglaltakkal. a megyei KISZ-bizottság segítségét kérte. A ! testület első titkára beszélgetésre httda az Ifjúkommunista egyik munkaiársát. valamint a cikk íróját, a diákotthon volt növendékét, aki az Erkel diákünnepségek pályázati felhívására nevezett be ezzel az írásival A beszélgetésen részt vettek a megyei és a városi KISZ-bizottság vezetői, a megyei tanács művelődési osztályának illetékes csoportvezetője és a kollégium nevelői, később a diákok ie. Az igazgatónő szándéka szerint e beszélgetésnek kellett volna bizonyítania a cikkben foglaltak valótlanságát. A kollégium egyik növendéke a Ságvári gimnázium ifjúsági parlamentjén a megyei tanácsnak címezte hozzászólását, mivel a kollégiumban nem kívántak ifjúsági parlamentet rendezni. Ezután a kollégiumban is kitűztek egy időpontot a diákparlamentre. A cikket megvitató beszélgetés kezdetén az igazgatónő arról faggatta a riport íróját, egykori növendékét, aki évekig élt a kollégiumban, — sem tanulmányi eredménye, sem magatartása ellen neim merült föl kifogás —, mi vitte rá arra, hogy negatívumokat is tartalmazó cikket írjon. A közbeszólók figyelmeztették: nem ez a fő kérdés, hanem, hogy a cikkben foglaltak igazak-e vagy sem. S ennek' eldöntőiére nemcsak a nevelők, hanem a kollégium diákjainak véleményét is meg kell hallgatniAz igazgatónő javasolta, hogy a diáktanács tagjai és az alapközösségek vezetői képviseljék a tanulókat. Közben a folyosón 25—30 diák gyűlt össze, akik szerettek volna részt venni a vitában. Az igazgatónő először nem járult hozzá, hogy az általa javasoltakon kívül más tanuló is elmondhassa véleményét, mondván, hogy ez anarchiához vezet. Arra az érvie, hogy a diákok feltehetően nem bíznak abban, hogy választott képviselőik valóban az ő véleményüket tolmácsoljék, s a megyei tanács képviselőjének javaslatára a beszélgetés résztvevői végül bevonultak a kollégium ebédlőjébe, s a vita a diákok részvételével folytatódott. Mintegy húsz tanuló szólalt föl ezután. A cikkben foglaltakat igaznak tartották, hasonló eseteket maguk is tapasztaltak- A diáktanács , tanulmányi felelőse például elmondta, megváltoztatták az általa irt tervet, s nem a néhány eredeti gondolatot is tartalmazó sa.iát szövege, hanem az évről évre szó szerint azonos szöveg került a munkaterv? be. Bizonyítsa bel Az ő papírját gépelték le — replikázott az igazgatónő. A fiúnak azonban megvolt saját eredeti szövege, amely valóban eltért a gépelt változattól. A • nyilvános vita egyébként a következő séma szerint zajlott.: a gyerekek állítottak valamit; például durván, lekezelően bánnak velük a nevelők. Bizonyítsák bel — hangzott az ellenérv: ki volt, mikor volt, mit mondott? A gyerekek ezután elmondték, ki volt, mit mondott. (A nyomdafesték nem viseli el, hogy szó szarint Idézzük.) Az illető nevelő letagadta. S a kollégiumban feltehetően bevett szokás szerint, ha egy nevelő és tanuló ugyanannak az ellenkezőjét állítja, csakis a nevelőnek lehet igaza. Egy tanuló elmondta, behívatták az igazgatói irodába, » egy papíron leírt szöveget kapott, hogy saját véleményeként mondja el a diákfórumon. Az iguzgstónő nem emlékezett az esetre. Félnek a gyerekek — állították többen is- Volt. aki a saját véleményét merte mondani, és ej kellett mennie a kollégiumból. De nem emiatt, hanem mert más megyében lakott és helyszűke miatt utasitatták el, indokolta a kollégium vezetője. Miért csak a negatívumokat mondják? Hiszen el kell ttmerniük, jó dolgok is történnek ebben BZ intézményben — kérdezett vissza az igazgatónő. Mert a negatívumokon változtatni kellene — felelték többen. S a jó és a rossz dolgok valóságos arányát rniért nem akkor kifogásolták, amikor a diákfórumokon mindenki csupa jót mondott? Miért félnek a középiskolások és miért nem félnek az általános iskolások — kérdezett tovább az igazgatónő. Biztos benne, hogy nem félnek? Talán ők még ennyire sem tudják és merik elmondani, hogyan érzik magukat, válaszoltak a gyerekek. A városi KIS2-bizottság első titkára állapította meg a beszélgetés vége felé: ezek a hozzászólások nem győzték őt meg az Ifjúkommunista cikkében foglaltak valótlanságáról. Zárszavában hasonlóképpen vélekedett a megyei KISZ-bizottság első titkára is: az igazságra senki sem fiatal, mondta- Az őszinte légkör megteremtéséhez hozzásegített a nyilvánosság, 6 reméli, a most kialakult nyíltabb légkörben a kollégium növendékei és nevelői megtalálják az önálló cselekvés lehetőségeit, hogy ezentúl ne kelljen félniük a tanulóknak. s a bő egy hét múlva sorra kerülő ifjúsági parlamenten ennek jegyében folytatódjék a párbeszédMagunk ls reméljük, nem kell félniük azoknak sem, akik most nyíltan el mer* ték mondani véleményüket Többek közt ezért hozzuk nyilvánosságra a vita tartalmát. S azért is, mert meggyőződésünk, hogy tanulságait más diákotthonokban s az azokat felügyelő intézményekben is hasznosíthatják. Tanács István Pályaválasztási tájékoztatók Megjelentek a CsongTád megyei Pályaválasztási Intézet ioei tájéi-.o+tatói. Az egyik 13 ezer példányban kiadott könyvecske a megye 5725 hetedikes és 5550 nyolcadikos tanulójához jut ei a napokban. Mintegy 60 oldalon mutatja be a középfokú szakmai képzést nyújtó iskolákat, a tanulók és a szülők tájékoztatást kapnak az egyes iskolákba felvehető elsősök létszáméról, a felvételi esélyekről, az alapozó, illetve felvételi tárgyakról és a kollégiumi elhelyezés lehetőségeiről is. A kiadvány külön foglalkozik az egészse, gdeg károsodott gyermekek pályaválasztásával, hiszen a részükre választható szakmák, pályák száma jóval kevesebb, ezért pályairányításuk nagy körültekintést igényel. Gondoltak azokra is, akik az általános iskola befejezése után nem kívánnak továbbtanulni: ók az Iskola utáni munkavállalás tudnivalóit olvashatják a kiadványban. A pályaválasztási intézet az általános jskqlák osztályfőnökeinek szóló kötetet is megjelentetett, Az osztályfőnök szerepe a pályaválasztás előkészítésében címmel. A mű az intézet három iskolában, négy évig végzett kutatómunkájának ÖBBZegzése. amely a pályaorientáció előkészítésével, a pályaválasztási döntések kialakításával foglalkozik. Segédeszköz tehát az osztályfőnököknek, ama célkitűzés jegyében, hogy a pályára nevelés az iskolai oktató-nevelőmunka szerves részévé váljon. A 3 ezer példányban megjelent füzetet a pályaválasztási intézet térítésmentesen juttatja ei az alsófokú oktatási intézmények neve. lőinek, valamint a középiskoláknak és a szakigazgatási szerveknek is. Gyakran üzemlátogatásokon, pályaválasztási kiállítások segítségével igyekszik megismertetni az intézet a fiatalokkal jövőjük szakmai lehetőségeit. Most Csongrád megye húsz ipari szövetkezetét bemutató tájékoztatót is kiadtak, amelyben részletesen ismertetik az egyes szövetkezetek munkáját, szociális és kulturális adottságait. A könyv természetesen nem helyettesítheti sem az üzemlátogatásokat, sem az egyéni döntéshez szükséges felelősséget és tapasztalatot, ám hasznosan kiegészíti a pályaismeret megszerzéséhez szükséges eszközöket, s az érintett iskolákon kívüj 150 üzem pályaválasztás) megbízottjaihoz is eljuttatják.