Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-04 / 259. szám

2 Szerda, 1981. november 11. A béke Európában parancsoló szükségszerűség Folytatódott a vita a madridi találkozón 0 Madrid (MTI) szás a jövőben is mindent Túrelemre, kitartásra. Jó- megtesz ennek érdekében, akaratra, mások jogos érde- Leonyid Ujictov külügy mikeinek figyelembevetelére hí- niszter-helyettes, a szovjet vott fel Esztergályos Ferenc küldöttség vezetője rámutanagykövet, a magyar küldöttség vezetője a madridi találkozó keddi teljes ülésén elhangzott felszólalásában. A találkozó jelenlegi állását bonyolultnak, mégis bátorítanak minősítette. Kijelentette osztja a találkozót megelőző ülésen a francia küldöttség vezetője által hangoztatott aggodalmat az alárt eredmények veszélyeztetését illetően. A záródokumentum tekintélyes része — mint hangsúlyozta nem végleges formában elkészült, és ismeretesek a rendelkezésre álló formulák a kiút megtalálásához a többi kérdésben. Következésképpen világosan latható, hol van lehetőség konszenzus elérésére é8 hol, milyen alapokon van szükség további erőfeszítésekre. Éppen ezért nem lehet egyetérteni azokkal a kísérletekkel, amelyek igyekeznek lebecsülni az elért eredményeket. A béke Európában parancsoló szükségesség, egyszerűen azért, mart a háború nem lehet alternatíva —•• mondotta. — Ez is igazolja, hogy a napirenden szereplő legfontosabb probléma az európai leszerelési konferencia mag. tott! minden küldöttség szerint tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentumra van szükség, viszont a delegációk ezt nem egyformán értelmezik. Minden döntésnek olyannak kell lennie, hogy egyetlen állam érdekeit se sértse, és egyetlen államot se juttasson előnyös helyzetbe — mondotta Iljicsov, Elmúlt az az idő — tette hozzá —. amikor egyes küldöttségek nem tartották fontosnak az európai leszerelési értekezlet összehívását. Örvendetes, hogy ebben a tekintetben a helyzet megváltozott, és ez kétségtelen sikere a madridi taláikozómoly erőfeszítéseket tegyenek az utolsó, megoldatlan kérdésben, a katonai bizalomerősítő intézkedések érvényességi övezete kérdésében. Ezzel függ össze a finn I üldöttség által benyújtott kezdeményezés, amely az Európával szomszédos tengerekre és a fölöttük húzódó légtérre is kiterjeszteni javasolja ezen Intézkedések övezetét. Ennek pontos határait — mondotta -*• majd magának a konferenciának kell meghatároznia. Ez a térség — hangsúlyozta — szorosan hozzátartozik Európa biztonságához. A madridi találkozó legtariasa. Ez az a probléma, biztonságukat megerősíteni, amelyet sajnálatos módon hogy valamelyik katonai mind ez ideig nem sikerült szövetséghez csatlakoznak, megoldani, Elmúlt az az idő, hanem olyan intézkedések amikor egves küldöttségek révén, amelyeket a konfemóg csak beszólni sem akar- rencia elfogadhat mMftéJsSí mlf* VíÁx&i elérhető (lesek mei J?1*' Az biztonság köiíe,ebbi telJes mését pénkérdéseí a vita könéppontjá- ' . " * r.' ban álltak, méltó helyet fog- telíen tartjak. leltek cl a madridi találkozón. Richárd Mtiller nagykövet, a finn küldöttség vezetője kompromisszumos kezdeményezést tett a leszerelési konferencia kérdésében, Rámutatott, a tervezett katonai enyhülési és leszerelési értekezlet az ott elfogadásra kerülő döntésekan túlmenően is kedvező hatással lesz a találkozó európai résztvevőire. A semleges országok ugyanis nem úgy kívánják Magyar felszólalás az ENSZ-bea (ft New York (Mtl> Az ENSZ-közgvűlés vitaiéban a dél-kelet ázsiai béke. stabilitás és együttműködés elnevezésű na ni rendi nopt kapcsán hátfőn felszólalt Ráaz Pál nagykövet, Magyárország állandó CN£Z> kéoviselőie. Méltatta a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak a térség problémái megoldására irányuló hétpontos javaslatát, és hangsúlyozta, hogv Magyarország üdpbzll a del-kelet ázsiai térség országai kpzQtti érintkezés el, mélyítését, Rámutatott, hogv. bizonyos körök B térségben, annak közvetlen szomszédságában é<* másutt önző módon arra törekednek- hogy fenntartsák a taszült&éeet és megakadályozzák a térsée népei közötti megértést. Ráez Pál hangoztatta. he«v bár az ENBZ-re fontos egerén hárul, de ag semmiképpen sem helyettesítheti a közvetlenül érintett országok közötti párbeszédet. 'i|andó NaJjM^l^bbit|*w nak vezetője vezet A fogamég nyitott kér- égért a finn küjdptteé^Aze-, jdágort jelen volt Vae" ilő'ása~Magyarnrí" rtnlTljött az ideje, hogVko- Baev, b Bolgár FfepkögUtt LmngyolorowAg Szovjet hússzállitmánv • Moszkva (MTI) lövőben útnak indulnak ép Katidén Moszkvában ez ag év végéig a telies menv11 letekeg szovjet, ideivé len- teszáUfLá£r» kerül A gyet külkereskedelmi válla- b 7*. )«t képviselőt aláírták azt a **wjet szállító gondoskodik szerződést, amelynek értei- a húsnak a felhasználás bemében a Szovjetunió össze- jV(éi(? közúton történő eliutsen so ezer tonna sertés- éa tu,ásáFÓ1 ,E K.. aiien^-téket marhahúst szállít a Lengvel fala6a>'01 ellenőrieket Nónköatársaaagnak- A hús- a lengyel félnek rubelben szállítmányok már a közel- kell kiegyenlítenie. Az UNESCO születésnapján Harmincöt éve alakult meg az UNESCO, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete. 1946. november 4-én Párizsban húsz állam vállalt együttműködést aztal a céllal, Iwgy előmozdítsák a haladást, az emberiség békéjét szolgáló tudomány és kultúra fejlődéséi is terjesztését, Fontos volt es a feladat akkor, másfél évvel a második világháború befejezése után, de épp úgv az napjainkban, amikor a szervezetnek már 156 tagállama van- A szervezet részt vesz az analfabétizmus elleni harcbon, a környezet védelméért, a műemlékek megóvásáért folyó küzdelemben, lövőre megrendezik a kulturális miniszterek második világkonferenciáját. Tájékoztató irodák tanfolyamok, összejövetelek, kiállítások. tanulmányutak, ösztöndíjak — hosszan lehet sorolni a kulturális világszervezet munkájának mozaikdarnbjdt, F szerteágazó tevékenységből hazánk 194$ óta egyre nagyobb mértékben veszi ki részét, jelenleg az UNESCO végrehajtó bizottságának (s tagja. UNESCOtámogatással jött létre nálunk az Qrsségos Oktatástechnikai Központ, más téren viszont mi nyújtunk segítséget a rászorulóknak. Több tanfolyamot rendeztünk a fejlődő országok szakemberei részére — most például a hidmlngvsfík továbbképzése folyik Magyarországon —, UNFÜCO-szakéHőként -tanácsadóként sok hazánkfia nyájtott személyes segítséget ü a fejlődő országokban, T. A, PARLAMENTI TARUVÁLÁSOK Apró Antal, az országgyűlés elnöke kedden, a Parlamentben fogadta a bolgár nemzetgyűlés tanulmányi küldöttségét, amelyet Eseijazko Kolev, a Polgár Kommunista Párt Központi Bizottságának pótnak vezetője yerét A fogaVaezil j|r. bgtiág követtanarsosaFÖLADÁS Abdelaziz Kara, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden fogadást adott a Hilton Szállóban. Részt vett a fogadáson Ábrahám Kálmán építésügyi ós városfejlesztés! miniszter, Bghultheisz Emil egészségügyi miniszter, valamint gazdasági, kulturális, társadalmi életünk számos képviselője. POSCH KITÜNTETÉSE A spanyol hadsereg „A hazáért elviselt szenvedések emlékérmével" tüntette ki Jaime Milán del Boseh altábornagyot, a február 2>i kllamcsínykísérlet vizsgálati fogságban levő egyik fűvédlpttját. Az érmet és a veié járó 21U ezer pesetát azon a címen ítélték oda as alté- j bornagynak, hogy 10HO. szep, téfnber!jfi-$n eg^ ^' hadgyakorlaton hei.ikwpterbaleset serén megsebesültMagyar képző- és iparművészek háborúellenes állásfoglalása • Budapest (MTI) Hazai művesziársadBimunk több száz tagja =-* képző- es iparművészek -« emelték tel szavukét a fegyverkezési haiszg fokozására, a népek biztonságénak veszélyeztetésére iránvuló amerikai törekvések e(ien Állásfoglalásukat ame}y rámutat a művészeknek az emberi haladán iránt érzett felelősségére, s kifejezi a magyar alkotók hekegkaratát, albumban rög' ültették, aláírások házaival hitelesítve; így B dokumentumot kézjegyévé} látta el többek között Parcsay Jenő festő, Kossuth-díjas kiváló művész, Hincz fíyula grafikus Kossuth-díjas kiváló művész cg Kiss istván szobrász. Kossuth-díjas kiváló művész, A* albumét Hine* Gyula, a Magvar Képzőmű.veezek Szövetségének titkáé ra és Kátkai Ferenc művelő, dósj miniszterhelyettes nyújtotta át fiebestyfii-Nárdnrnenak, az Ot^gös .Rgket apáti elnökének, keddfn az ÖBT Ideológiai tanácskozás Moszkvában 0 Moszkva (MTI) Kedden Moszkvában megkezdődött g seoeig lista országok kommunista ás munkáspártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó KQ-titkárainak tanáeskoiása. A tanácskozásén reszt vesz a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Forradalmi Néppárt. a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Néni Forradalmi Párt, a Nemet Szocialista Egységpárt, a Román Kommunisla Párt, a Szovjetunió Kummuniste Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselője. A tanácskezást Boris? Ponmarjov AZ SEKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára nvitotta megAz M8ZMP képviseleté, ben Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Qyenes András, a KB titkára, Qyőri Imre. a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője és dr. Lakos Sándor, a Társadalomtudományi Intézet tudományos igazgatója. a KB tagjai vesznék részt a tanacskqzáson, A tanácskozás folytatta munkáiát. Sz. Simon litván Életrajzi líireiléliek politikai vallomásokkal 2

A gyereknek a háború egy nagy já• ték. Mi lőporral kereskedtünk, romok között keresgéltünk, kenyérzsakkal szaladoztunk- Szinte mindenünk volt, Egy „kiürített" bott körül több mint ezer képeslapot szedtem össze (innen már nem küldtek anzikszot Münchenbe), máshol cipőfűzőket százszámra. Volt pár dunsztosüveg aprógyöngyöm, néhánv tucat légyfogóm, pár zacskó ruhafostékem, tizen-valahány szemüvegkeretem ,,. Boltot nyithattam volna belőlük pár hónap múlva, De minden kincsemet el kellett hagynom egy este, A város felbolydult, megindult. A vár alatt, egy kisebb hogy gyomrában — úgy rebesgették akkoriban, hogy annak föld alatti folyosóin és termeiben van a magyar pénzverde meg a nemzet kincsei, pedig hol voltak azok már akkoriban! —, szóval ebben a védett bunkerben keresett menedéket az ostrom elől vagy húszezer ember. Egv család; két méter. Takarókon, kábátokon vackoltunk, hatalmas volt a zaj, és elviselhetetlen az emberszag ém a fejünk fölött százméternyi szikla. oda golyó, bomba be nem jón. öregasszonyok döngicsélték Imáikat, rossz lányok körül lármáztak tisztes háziasszonyok, felügyelők hangoskodtak, s néha készültség jött valakiért, akit bizonyára eltűntté nyilvánítottak későbbJlát minket itt se tudtak megkötözni Nap közben kiosontunk — ha másként nem, hét a gyeFekbanda egyik felé nagy lármával verekedést imitált, s amíg őket móresre igazították, egy másik csapat meglépett. Az én első utam kis boltomhoz vezetett. Ház se volt már ott, nemhogy képeslap meg cipőfűző. A városon kívül viszont félelmetes volt a csend. Utoljára azt a nagy robbanást hullottuk, amely félválla6ra „igazította" a híres völgyhidak Valamit sejtettünk, fiz órára vissza is osontunk a nagy bunkerhoz. Az alagútrendszer kapujában három nagy üstbéz alatt pattogott a fa. Teát főztek a városnak, Honnan vették? — ilyenkor nem kell semmivel elszámolni. Főzték tehát a teát nagy kondérokban, s beiül négy sorban kígyózott érte a nép OMnszto6üveggel, kulaccsal, lábabkával. Egészen addig tartott ez a békés teázás, amíg el nem kezdődött az előőrsök és a hátvédek csetepatéja. Apró fegyverek feleseltek csak, a német ágyúk, tankok már elmentek, a T—34-esek és a Katyusák még nem jöttek. Engem nem tudtak bezavarni. így láttam egy órát élőben a háborúból. De ez mintha nem ls lett volna valami vérre meni, komoly dolog. Ezek csak kísérgették egvmásf? a vár és a bunker között egy mély völgy húzódott, út vezetett rajta. Itt jöttek most már németek és magyarok, csapzottan, kergetve, de azért meglehetősen kényelmesen. Mert pgvszer csak azt látom: megállnak az üstök mellett egy teára, kérnek a kulacsukba is. aztán visz-•/.n se nézve mennek arra, ahol a viadukt felborult. A magyarok köztjl sok kUéoett. illetve befordult H knoun, szer-ett valam' göncöt, a Uptonsgúnyát meg dobta az üst alá, és elkeveredett a bunker folyosóin a tömeggel. Ami ezután jött. az volt igazán a hosszi) — pedig tíz-tizenöt percig, ha tartott. Rlőizör fönt a várban láttuk meg őket. Integettek. Aztán az úton is. Kezdetben csak c vakod ve, szórtan, aztán valami vei sűrűbben. Az üstöknél — akinek útba esett — ők is megálltak. Ugyanazok az öregasszonyok meregették nekik a cukros, meleg levet, s ugyanolyan szívesen. Valakinek ez „érzeimj" konfliktust ig okozott, mert rájuk szóit, hogy nincsen egészen rendjén, ha egyformán mérnek, de az asszonyok csak osztották a teát, azzal intézve el az Ok vetél lenkedőf, hogy a háborúban minden áldozatot anya sirat. A teának nincsen világpézeta. Egyformán tossz volt az a magyarnak, németnek, orosznak, hiszen valami fűből főzték és lehetetlen háborús leleménnyel édesítették. De gyanítom, hogy azók az asszonyok sem úgy kanalazták, kinek lesz. Embernek ,,. Olyan embernek, aki most még egy jót kortyol abból a löttyből, de lehet, hogy ez az utolsó teája, Bennem azóla Jelképpé nemesedett ez az egyszerű és jelentéktelen epizód: nagy cáfolatává az értelmetlen pusztulásnak. Mert hiszen mit tudott az a tucatnyi asszony az ellenfelek indulatairól" Mindenki félt már mindenkitői ezért maradt olyan páratlanul eleven bennem az emberségnek ez a lehulló kis morzsája a nagy fölfordulásban. Akkor ezt háborúnak hívtuk. Volt, aki tudta, hogy ez maga volt a fejszabadulás Ott, a hegy gyomrában is. Hiszen azonnal akadt, aki rendelkezett, szervezett. Nern csak úgv vaktábap, hanem mint aki készült erre. Mindjárt lett péfjány tolmács, jött valaki tjszt, akit fogadtak- Beszédet mondott a katona. Mai bállápra közhelyeke' Hogv fetszahndftóként . . .. hogy serifnek nincs félnivalója, aki nem követett e< háborús bőnt, nem yolt n németek vagy a nvilprpk cinkosa .. .. hogy munkát Viszont kérnek, máris férfiak keljenek tankcsapdák elbontásához..., hogy egyelőre mindenki maradjon ... stb. A férfiakat válogatni kezdték, Az etésabbjpt. a fiatajabbját. Es ez mar nem ment olyán csöndben. Asszonyok sikítoztak, gyerekek csimpaszkodtak a? apjuk, vagy a testvérük kahátjába, Mert nyilván ez lesz az első transzport Szibérjábg! H>á-' ba magyarázta a tiszt, hqgy hajnalra itthon lesznek u férfiak =- csak sírás és rimánkodás hallatszott a hegybe zárt folyosókon ós termekben, Parancs lett a felszólításból, Akire rámutattak, sorakoznia, mennie kellett, Egész éjjel senki le nem hunyta a szemét, A kapuknál, az üstök alatt folyton-folyyást égett 0 tűz. Teáért ki lehetett menni, de a' kapun túlra senkinek. Ott őrség állt. Senki- • se be, se ju. Foglyok vagyunk! ez lettaz új ijedelem, pedig ez már őrizet voltHajnalban megjöttek a férfiak, egy szálig, reggel pedig mindenki hazamehetett. Már nem lesz harc a városban, de azért mindenki húzódjon a fészkébe - ezze) az intéssel engedtek el bennünket, Persze, akinek VQlt fészke. És akinek — mint nekünk is — elvitte a bomba az igvát? Sok úres ház volt. Én derítettem fel tgvet, közel a K°makút térhez. Ha jól emlékszem a névpp, Wuedli kovácsé volt, amíg e| , nem hagyta. Anyám pehogy pem tudott megnyugodni és megtelepedni az idegen házban, de minthogy mi, gyerekek, jól fültaláltuk magunkat, ő js leült az előszobában, úgy egy .szék szélére, mint aki minden pillanatban a gazdái várja. Néha el is bóbiskolt, azzal a lelkiismerettel, hogy úgyis csak addig maradunk, no. amíg elindul a vonat hazafelé, gz Alföldre, És tízszer is ránk parancsolt: semmihez ne nyúljunk. No hisson, az kellett volna! Azért kamra a kamra, hogy tápláljon! Amúgy viszont Wuedli Úr, ha visszatért, mindent megtalálhatott tőlünk, ami nem ehető. (Folytatjuk.)