Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

10 Vasárnap, 1981. november 29. Az író halála A rendőrség gvengéd volt. Az asszony holttestét halott férje mellé fek­tették. a nő karját szeretet­teljesen a férfi mellére csúsz­tatták. A hivatalos fényké­pész cf«ik ekkor készíthette el felvételét a házaspárról, akik 1942. február 22-én a brazí­liai Petropolisban. Rio de Janeiro egyik villánegyedé­ben önként (veronállal) bú­csúztak el a világtól. A vi­lágtol, arnelyet a ti() éves férfi tóbbé nem tudott elviselni. ¿j te tan Zweig egykor Bécs ünnepelt írója volt. Könyvei világszerte még Thomas Man­néinál Is nagyobb példány­számban jelentek meg S bár emigrációjában, Brazíliában, távol volt a hadi események­től, a háború katasztrófáját nem volt képes elviselni, és ezért határozta el, hogy ön­kezével vet véget életének. 32 éves felesége. Lőtte, „sze­relemben egyesülve" (így írta búcsúlevelében) követte fér­jét a halálba. Zweig már az első világhá­ború alatt Svájcban harcot hirdetett „az értelem árulása ellen". „Nem akarunk sem győzelmet, sem vereséget... Eur ópának minden áron meg kell szabadulnia kínjaitól" — hirdette. Stefan Zweig osztrák volt. Kötődött a német nyelvhez, s olvasótáborának többsége is német volt. S csalódása a német népben, a német kul­túrában depresszióba. maid öngyilkosságba kergette. 0, aki a német műveltséget olyan magasra tartotta. a legtöbbet szenvedett a néme­tek miatt. Könyveit eléget­ték. hazájából elűzték. és végül halálba kergették. Már a harmincas években megjó­solta. hogy „a németek újabb háborúba rohannak..." S jóslása beteljesedett. Halála előtt mindent elren­dezett. Alkalmazottai fizetésé­re pénzt hagyott hátra, köl­csönvett könyveiről jegyzéket készített azzal, hogy azokat juttassák vissza tulajdonosa­iknak. Két búcsúlevele közül az elsőt volt feleségéhez, Fri­derikához intézte. „Mire e so­rokat olvasod, már sokkal jobban érzem majd magam, mint annakelőtte" — írta. A brazil hatóságokhoz írt leve­lében az európai irodalom nagyjához méltó választékos udvariassággal nyilatkozott. Sorait így kezdte: „Mielőtt szabad akaratomból és tiszta ésszei elbúcsúzok az élettől, utolsó kötelességemnek tar­tom. hogy meleg köszönetet mondjak Brazíliának, e cso­dalatos országnak, hogy ne­kem és munkamnak olv jó és vendégszerető pihenőhelyet nyújtott." S a dél-amerikai ország olyan temetést rendezett a nagv humanista írónak, mint meg soha egyetlen külföldi­nek sem. Az üzletek bezár­tak, nyolc brazil író vitte a koporsót, amelyet sok ezer gyászoló követett, köztük az allamelnök is. GATI ISTVÁN Szép kezek A z újszülött ordított, li­lásvörös arca eltor­zult, apró kezeit ököl­be szorította; a szülésznő érintésére felvisitott, karjait széttárta. belekapaszkodott köldökzsinórjába, le kellett fejteni a kicsi emberkezet, hogy az édeni gondtalanság­gal. az önmagáért való élet­tel összekötő kapcsolatot az olló metszése megszakíthassa. A gondozónő még egyszer elete tartotta. — Ugye, milyen gyönyö­rű?! — Hát én nem is tudom, még nem láttam néhány per­ces kibabát. lehet, hogy szép. A keze bizonyosan. kicsiny lepke, ujjai aprócska rózsa­színű hernyók, úgv is mozog­nak. mintha külön élnének, van benne valami borzonga­tó. A féléves csecsemő dundl kezei kapkodtak a lámpa, a csörgő, a hold után, elkapták saját nagylábujjukat, megkí­sérelték szájába gyömöszölni, máskor szemei csak bámulták meredten a tapintott csodát. Az egyéves kezek riadtan markolták a levegőt az első lépések verejtékes munkája során; a kis fenék gyakran huppant, a földre, könyörtelen a nehézségi erö. De micsoda kacagó boldogságot jelentett, ha az ügyetlen kezek megra­gadhatták az anyai szoknyát, az oltalmazó biztonságot. Az Iskolás kezek görcsösen markoltók a ceruzát, görbére sikeredtek az egyenesek, szög­letesre az ívek. nehezen al­kalmazkodtak a tanító néni kívánalmaihoz. 10 éves korában kezdett zongorázni, és a tanárnő mondta először, hogy ennek a gyereknek nagyon szép keze van. igazi műveszkész. Szép kezének híre elterjedt a ro­konságban, a szomszédság­ban. Kényes lett a kezére. Gondosan ápolgatta. tiszto­gatta, gyakran nézegette, mű­vészi álmokat építgetett köz­ben. De hiába óvta. gondozta, kamaszkora után hiába for­málódott igazán szépre. re­mekbe formált kézfejjel, hosszura nyúlt keskeny uj­jakkal. tiszta félholddal díszí­tett ovális körmökkel, hiába sóhajtoztak és rajongtak érte a lányok a vlzsgaelőadásokon. elbűvölve sápadt, szép kezé­nek repkedésén a billentyűk felett, művészi adottságai nem alltak arányban müvész­kezének ígéreteivel. Érettségi után bevonult ka­tonának. Kimenői alatt ha­nyag eleganciával tisztelgett ismerőseinek a szép kezével, társaságban slágereket ját­szott, kártyázott. Leosztása élmény volt, bűvészi élmény; szép kezei boszorkányos­ügyességgel kezelték a lapo­kat. Szerette a lányokat, a ki­kapós menyecskéket. akik boldogan, borzongó örömmel élvezték kezének simogatását. Vendeglőben. mülatóban laza könnyedséggel fogta mutató és középső uiia közé fizetéskor a bankjegyet, mert kezének plasztikus jegyei így érvényesülték legjobban. Továbbszolgáló tisztként szép keze sűrűn osztotta a pofonokat, ezzel szerzett is magának némi hírnevet. Hogy a honvéd bőre ne pisz­kolja be szép kezét, előzete­sen mindig kesztyűt húzott A Donnál a pánik napjai­ban egy-egy pillanatra lehúz­ta kezeiről a vastag bunda­kesztyűt és hosszú, finom ujjával meghúzta pisztolya ravaszát, ha parancsára nem fordult vissza a kimerültség­től támolygó katona. „Helyt­állásáért" később kitüntették. Életének utolsó szakaszá­ban seprűt kötött. Szép kezei eldurvultak, körmei elformát­lanodtak. Megelőzően háborús bűnei miatt néhány évet ült. A seprükötés jól jövedelme­zett, anyagi gond jai nem vol­tak. A szakmát a börtönben tanulta. Egy idősebb nő reggeli köz­ben újságot lapozgatott. Oda­szólt férjének: — Z. is meghalt. — Ki az a Z.? Az ősz hajú asszony látta maga előtt a fiatal tisztet, a makulátlan egyenruhát., a fe­hér kesztyűs karcsú táncost, hallotta ostromló szavait; érezte kezének lázasan roha­nó simogatását, hosszú uiiai­nak szenvedélyes szorítását, érzékeik vad tusáiát a széles heverőn, egv régen volt szoba téli szürkeségében. — Nem emlékszel? Z.. aki­nek olyan szép keze volt... B.lNKI mihAly 1 li-lmiB • >ffiki ÍS»7íet>' •>•-" laMBB BrF^ XT / , TIllPtsK - jfc SP . • jLtaí ^¿Mj- ­Bpr^ BrF^ XT / , TIllPtsK - jfc SP . • jLtaí ^¿Mj- ­Kim i&m&éwfc-MSSmK^ & ; . .. röf-ftaPj^'Jjffi A Budapesti Nagy Sportcsarnok M ikor egy nagy piros ceru­za ritkítani kezdte a ter­vezett beruházások listá­ját — biztosan efölött is meg kellett állnia néhányszor. Volt ¡s rá idő, mert majdnem négy esztendeje épül a Budapesti Nagy Sportcsarnok, s az építés­nek nem egv mozzanata alkal­masnak kínálkozhatott volna a halasztásra. Őszinte csodálkozás­ra érdemes, hogy szűkös vilá­gunk nem egy takarékossági hullámát átélte, és lassan-lassan mégis elkészül... A végső szám­la tetemes: 1 milliárd 732 millió körül zárul... A szakma csak BNS-nek titu­lálja. Azoknak, akik rendre ott dolgoznak, hosszú lenne a pon­tos és hivatalos név A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat és öt­ven alvállalkozó érdekelt a be­ruházásban. Most is rengeteg ember forgolódik még körülötte kívül és belül, pedig már a mű­szaki átadás is elkezdődött. Lenyűgöző látvány, már szin­te végleges külső formációval. A Népstadion szomszédságában szökken ki a földből kör alakú, szürke tömegével, mögötte egy hatalmas szálló sziluettjével. Nem hivalkodó épület sem kí­vül, sem belül. Monumentalitá­sa, szerkezeti megoldása, kör­nyezetének praktikuma feltűnő inkább! Belül is praktikus sze­rénység jellemzi, nem cifrálko­das. Nincs máivány és nikkel, ezúttal drága burkolat és mű­vészi dekoráció sincsen — csak a józan és takarékos megoldá­sok. Talán ezért maradt a ter­vezett költségszámla... Így en­gedte el ezt a nagy tételt az a nagv piros ceruza... Ma inkább a termelésben gyorsan haszonhaitó dolgokra kell figyelni és költeni, így ha ezt a sportcsarnokot már még­szinte készen látjuk, időzzünk el pár másodpercig annál a gon­dolatnál. hogy bár némi luxus­nak is nevezhetnénk — szűkebb időkben sem lehet annyira szűk­keblű az ország, hogy ne méltá­nyolna egyéb igényeket is Ez az áldozat most éppen a sport ér­dekében történt, de hiszen Ma­gyarország sportbéli eredményei tán előbb is kikövetelhették volna. Végül is olyan sportcsar­nokhoz jut az ország, amely nemzetközi versenyek szervezé­rére és lebonyolítására alkalmas valamennyi teremsportban, atlé­tikában és iégsportban. iidliay István mérnök türel­mes ..idegenvezető" módján. de azért tempósan magyarázta a műszaki adatokat, a tervezési es az építéstechnológiai érde­kességeket. mert egyre nagyobb a vendégjárás az építkezésen. S ezúttal a szamok nem lehetnek érdektelenek, mert végül is ezek­bői lehet a sportcsarnok „képes­ségeit" fölbecsülni. A szabályos kör alakú épület belső -ugara 51 méter. Ebben a bő százmé­teres körben helyezkedik el a küzdőtér és a lelátók. Az épít­mény magasságára leginkább azok az acélpillérek jellemzők, amelyek a tetőszerkezetet hord­lók. Ezek 2f! méter magasak. Negyvennyolc darab ¡Íven pil­lér emelkedik a kör mentén, s ezekről • indulnak ki egymással szembe azok az acél kábelek, amelyekre 464 darab teiökazeL lát. épílette-k, majd rozsdamen­tes acélburkolattal fedtek be. Ez az építmény lelke, és saját mi­nőségében valóságos építészeti csoda. Egy leningrádi mérnök eszmei konstrukciója (s amint hírlik, azóta ezzel a szerkezet­té] már nagyobb átmérők áthi­dalására is képesek a Szovjet­unióban). Magas színvonalú sze­relőmunkával tudták így meg­építeni a sportcsarnok vázát, a/ruhez természetesen több szint magasságában csatlakoznak az üzemeltetéshez. raktározáshoz szükséges berendezések és helyi­ségek, edzőtermek, légkondicio­náló és híradástechnikai appará­tusok. A nézőtér megközelítése egészen a metróállomásnál kez­dődő út, hídrendszertől a keren­gőig bonyolult, ám könnyen át­tekinthető képlet. A körgyűrű ötszintes, s legfelül helyezked­nek el benne a közvetítő kabi­nok és a sajtó munkaszobák. Egy kiállító- és konferenciate­remnek is szorítottak helyet a hatalmas rendszerben. . A nézőtér természetesen a leg­fontosabb az érdeklődő közem­ber számára. Állandó ülőhelyet 85(10 személy részére képeztek ki. de mobil elemekkel, a ren­dezvények jellegétői függően to­vábbi 3800 személv számára tud­nak gyorsan „nézőteret" építeni. Mindent egybevetve. 12 ezer em­ber számára lesz helv olyan rendezvényeken (ökölvívás, kon­cert stb.), amelyeknek • nem kell iiagy küzdőiéi'. Az új sportcsarnok technikai­lag igen korszerű, és könnyen­gyorsan igazítható a különböző rendezvényekhez. Egy atlétikai verseny, asztalitenisz, ökölvivó­torna vagy más hasonló ese­mény után hat órával már akár .légkorongmérkőzés kezdődhet benne vagy iégtáncprogram. öt­sávos. 200 méteres. ívelt, rekor­tánnal burkolt kör alakú futó­pályát éppúgy lehet itt kialakí­tani, mint labdajátékokhoz szükséges pályákat. Egyedül az úszás és a vízilabda jellegű spor­tok nem kéredzkedhetnek be. Ilegkézenfekvőbb kérdés egy ilyen nagy építkezésen, hogy mi­kor engedik be a közönséget? A kalauzoló mérnök arról tájé­koztatott: a műszaki átadás már folyamatosan halad, bizonyos berendezések véglegesen elké­szültek, más munkák a befeje­zéshez közelednek. Az új sport­csarnokot minden bizonnyal Budapest felszabadulásának év­fordulóján vagy annak közelé­ben adják át rendeltetésének. Ahhoz két hónapra, április kö­zepétől rendezik benne az első nagy nemzetközi sportversenyt, nevezetesen az asztalitenisz Eu­rópa-bajnokságot. Sz. S. L Képeinken: A Budapesti Nagy Sportcsarnok a? építkezés befejezése előtt és » sportcsarnok mellett épülő új szálloda

Next

/
Thumbnails
Contents