Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

25 Szerda, 1981. november 25. Emlékezős Belocerkovszkij Antalrar születésének 100. évfordulóján A 73 évvel ezelőtti egyik szegedi hetilap, a Tűz, de­cemberi számában egy fia­talemberre hívta fel a fi­gyelmet.. Egy orosz munkás­ra, Belocerkovszkij Antalra, aki még a kancsukás és akasztófás cári Oroszország­ból jutott el Szegedre, s itt érte meg mindazt, amit az újságíró költőien igy írt le: „Üj csillaga támadt az em­beriségnek: Lenin! És az ö országa eljött, itt van, vé­gig fog érni a világon ..." Belocerkovszkij Antal azon­ban nem egyszerűen kor­társa volt a körülötte zajló történelmi eseményeknek, de alakitója, irányítója is: hi­vatásos forradalmárként, bolsevikként, a KMP szege­di szervezetének alapitó tag­jaként. Belocerkovszkij Antal, az­az Anyiszim Naumgvics Be­locerkovszkij a dél-ukrajnai Jelizavetgrádban, a mai Ki­rovográdban született 1881. november 25-ón. A néptaní­tó édesapa korai halála, a család nélkülözése miatt már 12 éves korában munkába 611, nyomdásztanonc lesz, majd később kitanulja a fényképész mesterséget is. Korán bekapcsolódik a mun­kásmozgalomba. s 1903-ban Odesszában mégcsak részt­vevője a sztrájknak, 1904­ben Bahmutban, a mai Ar­tyomovszkban már vezetője a fényképészeti és nyomdai dolgozók sikeres sztrájkjá­nak, s G. M. Risszel együtt megalakítója a nyomdalpari dolgozók szakszervezetének. Ugyanebben az évben lesz tagja az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Pártnak. Az 1903-ös év eseményei Odesszában találják, ahol részese a forradalmi meg­mozdulásoknak. Odesszát követően Feodoszijában, majd Meljtopolban, s azt kö­vetően ismét Bahmutban te­vékenykedik, a fényképész mesterséget forradalmi tevé­kenységének leplezésére hasz­nálva fel. Melitopolban, majd Bahmutban is bebör­tönzik, s egy évig tartiák fogva szimferopoli börtön­ben a „kími tizenegyek" pő­rében. Betegsége miatt bo­csátják szabadon. Az 1905—1907-es polgári demokratikus forradalmak résztvevőjeként kényszerül emigrációba a cárizmus pél­dátlan terrorja elöl. A párt segítségével 1907-ben Bécs­be jut ki, majd a rendőrsé­Í i kitiltás után 1908-ban ludapestre jön. Itt köt há­zasságot Herszonból való menyasszonyával, akivel a mozgalomban ismerkedett meg, s aki hűséges segítő­társként van mellette élete legnehezebb pillanataiban is. Itt, Budapesten születik első gyermekük Lili is. 1909 őszén a család — ma még nem is­mert okból — Szegedre ke­rül A már magyarul tudó Belocerkovszkij aktivan be­kapcsolódott a város mun­kásmozgalmába, s a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt tagjaként egyik kez­deményezője a marxista né­zetek helyi propagandájá­nak. „A rgagyar munkás­mozgalomban való részvétele mellett megőrizte és fenn­tartotta a kapcsolatot a Ma­gyarországra került orosz emigránsokkal", s általuk a bolsevik párttal, melynek 1917-től volt tagja. Annak felderítésére, hogy a Krak­kó mellett élő Leninnel a magyarországi emigránsok­nak milyen kapcsolatuk volt, még további kutatásokat kell végezni. Az azonban tény, hogy a forradalmi elmélet áthatotta Bclocerkovszkij egész tevékenységét. „A fes­tőmunkások szakszervezeté­ben már 1918 december ele­jén a szocialista köztársa­ság mellett agitált." A „Sze­ged és Vidéke" lapban pe­dig rámutatott, hogy a pol­gári radikálisok, akik szer­vezkedésükbe a munkásokat is szerették volna bevonni, burzsoá osztálypolitikát foly­tatnak, és óvta a munkáso­kat ettől a befolyástól". Be­locerkovszkij egyértelműen és határozottan vetette fel a forradalom továbbfejlesz­tése szükségességének gon­dolatát, síkra szállva a pol­gári demokratikus forrada­lomnak a szocialista forra­dalomba való átfejlesztése mellett. Tudatosan törekedett a jobboldali szociáldemokrata vezetők elleni baloldali el­lenzék kialakítására, kezde­ményezőén és tevőlegesen járult hozzá a forradalmi folyamat helyi vezető ere­jének, a kommunista párt szegedi szervezetének meg­alakításához. Cselekvően vesz részt a Tanácsköztársa­ság helyi létrejöttében, melynek Szegeden 22-i kiki­áltását követően a direktó­rium mellett működő sajtó­és pénzügyi bizottságokban, a forradalmi végrehaitó bi­zottság tagjaként dolgozik. Személyéhez fűződik a jog­talanul Csillag-börtönbe zárt orosz vöröskeresztes delegá­ció tagjainak kiszabadítása. A proletárhatalom vívmá­nyaival Szegeden nem^okáig élhettek a dolgozók. A fran­cia megszállók túlereie mi­att a direktórium 27-ére vir­radó éjszaka elhagyja a vá­rost, jelentős mennyiségű katonai felszerelést átment­ve a demarkációs vonalon túlra. Belocerkovszkij Antal a párt utasítására Budapest­re megy. A hadügyi népbiz­tos megbízásából a Vörös Hadsereg Nemzetközi Tobor­zó Bizottságának küldötte­ként járja a volt orosz hadifo­golytáborokat. Elvtársaival együtt az élő szó erejével agitál a Tanácsköztársaság mellett, annak fegyveres vé­delmére. Előadásokat tart, meggyőzően bizonyítva a kommunizmus történelmi szükségszerűségét. Utóbb a demarkációs vonalon állo­másozó egységek politikai biztosi teendőit látja el. A Tanácsköztársaság leve­rését követően sok megpró­báltatás, megkínzás után, életveszély közepette sikerül elvtársai segítségével — csa­ládjával együtt — Ausztriá­ba kijutnia (Tíz hónapon át Szegeden Lengyel János és Vékes Józsefné segítségével rejtőzködött el.) 1920-tól 1922-ig tartózkodnak Auszt­riába, folyamatosan teljesít­ve pártmegbízalásaikat. 1922-től haláláig, 1946. feb­ruár 16-ig a Szovjetunióban él. Üzemi igazgatóként, majd az állambiztonsági szervek­nél dolgozik, s a továbbiak­ban felelős gazdasági és po­litikai feladutokat teljesít, tisztségeket tölt be A Jér­vénytani Tudományos Kuta­tó Intézet párttitkáraként vonul nyugdíjba. Megkapta a Vörös Partizán cimet, éi tagja volt a magyar kom­munisták által alapított „Zemliacsesztvo (Földiek) szövetségének, öt gyermeke közül Lili visszatért szülő­városába, Budapestre, s ma is ott él. Belocerkovszkij Antal, a szovjet és a mggyer mun­kásmozgalom harcosa, forra­dalmár katonája volt. A le­nini eszméket megvalósító áldozatkész, következetes életével példát állit a ma és holnap nemzedéke elé. Belocerkovszkij AntaJ élet­útját, forralami tevékenysé­gét visszaemlékezésben, cikk­ben, tanulmányban örökítet­te meg Belocerkovszkij Lili, dr. Csongor Győző, dr. Gaál Endre. dr. Józsa Antal és dr. Péter László. Az ő anya­gaik felhasználásával készült az életútját- tömören vázoló megemlékezés. Kormányos André* A TIT a gyermekek körében Kedden Tatabányán befe­jeződött a gyermekek köré­ben végzett Ismeretterjesz­téssel foglalkozó 2 napos or­szágo-j tanácskozás. A TIT által szervezett eszmecserén azt vitatták meg, hogyan és milyen új módszerekkel, for­mákkal lehet bővíteni a gyermekek körében az isme­retterjesztést. E kérdéssel kapcsolatban egyértelműen úgy foglaltak - állást, hogv a korszerű eszközök nélkülöz­hetetlen, hasznos segítőtár­sai az oktatásnak. Ma már ugyanis minden szakmában olyan nagy mértékben nö­vekszik az inforrnációmeny­nyiség és olyan gyorsan hó­dít tért a modern technika, hogv fogadására csak meg­felelő technikai környezet­bon lehet a fiatalokat felké­szíteni. ülés! tartóit a KISZ városi bizottsága A KIBZ Szeged városi Bizottsága, tegnap kihelye­zett ülést tartott a 800. sz. Szakmunkásképző Intézet­nem Nagy Zsuzsa, a KISZ­bizottság munkatársa jelen­tést terjesztett elő a közép­iskolai kollégiumok, diák­otthonok önkormányzata KISZ irányításának tapasz­talatairól. A jelentést szé­les körű tájékozódás alap­ján a középiskolai politikai képzési munkabizottság, va­lamint négy KISZ-tanáesadó tanár készítette. Beszélget­tek a kollégiumok igazgatói­val, nevelőtanáraival, részt vettek az iskolai KISZ-bi­zottságok és a kollégiumi diáktanácsok értekezletein, s ellátogattak valamennyi szegedi középiskolás diák­otthonba. A jelentést meg­vitatta a középiskolai és szakmunkástanuló rétegta­nács ls és egyetértett annak leglényegesebb megállapítá­sával: o középiskolás kollé­giumokban szorgalmazni kell az öntevékenyebb, de­mokratikusabb, nyitottabb közösségi élet kialakítását. Ennek megvalósításához a városi KISZ-bizottságnak az eddigieknél több segítséget kell nyújtani mind a neve­lőtanároknak, mind a diák­önkormányzati szerveknek. A testület vita után elfo­gadta a Jelentést. Ezután Vajas Józsefné, a városi pártbizottság munka­társa adott tájékoztatót a párttaggá nevelésről. Az ülésen részt vett többek kö­zött Szabó Éva. a KISZ KB munkatársa, dr. Mieheller Magdolna, a JATE adjunk­tusa és Bárkányi Júlia, a módszertani és továbbkép­zési központ munkatársa is. Kiállítási napló Vízszennyezés Tilos a horgászat! Vízssef .-.yezée történt a SyáUfétj Holt-Tisza Mihály­telek alatt húzódó szakaszán, amit Fehérpartnak és Szil­vásnak neveznek. Minthogy kiderült, az Itt fogott halak TOz a Merttűi Cipőgyárban Hétfőn a délutáni órákban kigyulladt a Martfűi Cipő­gyár telepén egy 20x20 mé­teres téglafalazatú, fatető­szerkezetű, cserépfedésű épület. Égtek a helyiségben tárolt építési anyagok, va­lamint nagymennyiségű tűz­veszélyes folyadék és ra­gasztó alapanyagul szolgá­ló kénpor. A vállalati tűz­oltóság azonnali, eredmé­nyes. szakszerű beavatkozá­sának is köszönhető. hogy a veszélyes lángokat a hely­színre riasztott állami tűz­oltóegységeknek rövid idő alatt sikerült megfékezniük. Az anyagi kér jelentős. A tűz keletkezése okainak tisz­tázására a vizsgálatot a rendőrség a tűzoltóság be­vonásával megkezdte. Könyvtárügyi konferencia Magyar—szovjet könyv­tárügyi konferencia kezdő­dött kedden az Országos Széchenyi Könyvtár díszter­mében. A kétnapos tanács­kozáson a hazai szakembe­reken kívül részt vesznek a Szovjetunió Kulturális Mi­nisztériuma Könyvtérügyi Igazgatósága és a Moszkvai Lenin Könyvtár képviselői is. Jóború Magda, az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár főigazgatója elnököl a kon­ferencián, amelynek napi­rendjén szerepel: n szovjet, Valamint a hazai könyvtár­ügy tízéves fejlesztésének tervei és az ezzel kapcso­latos kutatások eredményei, valamint R könyvtárak ide­ológiai-nevelő munkájának módszertani támogatása. fogyasztási a alkalmattanok, a szeg túl Hermán Ottó Hor­gászegyesület azzal a felhí­vással fordul tagjaihoz, illet­ve a lakossághoz, hogy ezekben a napokban ne hor­gásszanak. illetve ne fo­gyasszanak itt kifogott hala­kat, mi több. háziállatokat se kínáljanak vele. A kiterjedt vízterület mi­att képtelenek őriztetni a Tiszának ezt a teljes szaka­szát. a helyszínen intézkedő halőrök utasításait azonban tanácsos maradéktalanul be­tartani. Aki a felhívást megelőzően evett már halat, s rosszul lett tőle, azonnal forduljon orvoshoz! A to­vábbiakban a horgászegye­sület nem vállal felelőssé­get az ezután keletkező fer­tőzésekért. MUNKASOK KÖZÖTT — rendszeresíthetné 1978-as nagy sikerű tárlata nyomán üzemi vándorkiállításainak sorozatát, ezzel a címmel, a Juhász Gyula Művelődési Központ. Szegedi művészek és a város néhány üzeme között kialakult gyümölcsö­ző kapcsolat egyik kiemel­kedő eseménye volt öt sze­gedi alkotó jórészt munkás témájú műveinek kollektív bemutatóla három éve. En­nek a tárlatnak anyagát hat helyen láthatták az ér­deklődők — üzemi klubok­ban. vállalati előrsarnokok­Dan. gyári ebédlőkben. Az elvitathatatlan siker inspi­rálhatta a népművelés szak­embereit énpúgv. mint az üzemi aktivistákat, szb-tit­károkat. kultúrosokat. okta­tási felelőseket, könyvtároso­kat. hogv folytatni érdemes a vizuális nevelés ilvetén formáját, a képzőművészeti ismeretterjesztést, a város­ban élő művészek népszerű­sítését. Az elhatározást tet­tek követték. * Immár tíz. általuk szervezett képzőmű­vészeti anvaasal isme-ked­hettek meg. többek között, a KSZV gyárainak, a textil­műveknek, a ruhagyárnak, a kábelgyár" a'r. a szalámi­gyárnak. a DÉLÉP-nek. az öntödei vélla'atnak. a vá­rosgazdálkodási válla'atnak, a FÜSZÉRT-nek, a Pannó­nia Szőrmekikészítő és Kon­fekció Vállalat stb. dolgozói. Az alkotók ió része is föl­ismerte hogy ígv juthatnak közeli kapcsolatba egy. még potenciális közönséggel. A Juhász Gyula Művelődési Központ szakemberei igé­nyes rendeséssel, paravánok­kal. installációs rendszerrel segítették a vállalkozást, az üzemek művelődési bizott­ságai, szakszervezeti aktivis­tái pedig nemcsak a szíves fogad' atásról, de a tartal­mas kapcsolatról sem feled­keztek meg Ennek nyomán olyanok ismerkedhettek meg Nóvák András. Dér István. Fontos Sándor. Cs. Patai Mihály. Stéhlik János fest­ményeivel. Tóth Valéria szobraival. Benes József grafikáival. Gerle Margit, Fábri Judit kerámiáival. Tóth Rózsa ex libriseivel vagv a művelődési intéz­mény díszítőművészeti köré­nek értékes alkotásaival, akik nemigen váltanak be­lépőt a képzőművészeti tár­latokra. Épp a mostani képzőmű­vészeti világhét keretében, a továbblépés útjainak fürké­szése érdekében szerveztek találkozót a kultúra üzemi munkásai és olyan a'kotók között, akiknek művészi te­vékenységét szakszervezeti díjakkal. munka iutalmak­kai ismerték el. Hisz a to­vábblépés záloga n közös bi­zalomban. a rendszeres és folyamatos együttműködés­ben rejlik. A folytatás még nyítottabbnak, gazdagabb­nak ígérkez'k. Üzemi ván­dorkiállítás-sorozatukkal sze­retnének kilépni a körtölté­sen túlra, kapcsolatot keres­ni és találni a megye na­gyobb vállalataival, eljuttat­ni a tárlatok anyagát más városokba is. S a kiállításo­kat gazdagítani, élménysze­rűvé tenni munkás-művész találkozókkal, személves kapcsolatot teremtő beszél­getésekkel. tárlatvezetések­kel. A következő évben Fritz Mihály és Fűz Veroni­ka közös »zoborgrafikai kiál­lílisát. Lapis Andris kis­plasztikáit és é+meit vala­mint Pataki Ferenc fest­ményeit és grafikáit szeret­nék bemutatni öt-öt vállalat üzem dolgozódnak. Minden jel arra mutat ió úton jár­nak. A ZEBEGÉNYT MŰHELY Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban rendez, te meg hetedik kiillltátit. Kilenc fiatal alkotó mutatia be munkáit — akvareileket. rézkarcokat, tinóme'szeteket. tusrajzokat. Üev tűnik. Sző­nvl István egykori műhelyé­ben. a csodás zebegényi hegyoldalon tehe'séges fiata­lok vették át a kiváló mes­ter szellemi örökségét, mű­vészeti hagyatékát. A Duna­kanyar természeti szépségei, a reneszánsz grafikai kultú­rája és korunk összetett vi­lágképe alakít ia.formália a csoport tagjainak munkás­ságát. Csípés Antal Raffaellót Balázs Márta Dürert. Szél Károly Leonardót, Artner Margit egv reneszánsz kutat idéz meg: Haller Géza a ze­begényi tájélményeket dol­gozza föl; Szabó András, Artner Margit, Poór Imre szürrealisztikus megoldáso­kat alkalmaz. Balassa Mar­git látomásos és szimbolikus, M. Kiss József fekete-fehér linóin illusztratív. Kétségte­len, hogv a csoport két erős­sége Artner Margit (aki bra­vúros raizi tudását szelle­mes lapokon kamatoztatta, filozofikus hajlamát a Ceo­konai-lllu<ztrációkon bő hu­morra váJtia), és a szegedi Szabó András, akinek réz­karcain meghatározó a jó­részt groteszk gondolati töl­tés. a jalképiség. Bábel szá­mára egy úirafogalmazott jelkép — két lapján ls meg­jelenik. Az egyiken vállalko­zásaink ellentmondásaira utal, a másikon építészeti emlőkeink csokorba gyűjté­sével az elértéktelenedés ve­szélyeire is figyelmeztet. Atomizálódó világunkban, a művészeti élet szétesését sejtető körülmények között, a zebegényi műhely kis kol­lektíváiénak példáia. taaiai­nak tehetsége, mesterségbeli felkészültsége, érzékeny és felelősségtelies gondolkodás­módié azt látszik bizonyíta­ni. hogy megindult és erő­södik egv. az előbbivel el­lentétes folvamat. mely a közösség ereiében véli föl­fedezni a fejlődés és to­vábblépés egyik lehetőségét. T. U A1 uvészetszociológiai tanácskozás Erdők világa A Képcsarnok a magyar vadászsport 100 éves évfor­dulója alkalmából Erdők világa címmel kollektív ki­állítást rendez Budapesten, a Csontváry-teremben. A tárlatot 8. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára nyit­ja meg holnap, csütörtökön délután 5 órakor. A 40 ki­állító művész között szerepel a vásárhelyi Csikós András, Fejér Csaba, Fodor József. Lelkes István és a szegedi Zombori László is. Kedden, tegnap Budapes­ten megkezdődött a Nemzet­közi Szociológiai Egyesület művészetszociológiái kutató­csoportjának ülése. A talál­kozóra — amelynek a Mfl­velődéskutató Intézet a há­zigazdája — 13 országból ér­keztek a tudományág kép­viselői; a november 27-ig tartó program során a mű. szetszociológla mai szerepé­ről tanácskoznak, s megvi­tatják a társadalmi tudat és a műalkotások kapcsolatá­nak feltárásával, a művészet közösségformáló hatásának vizsgálatával összefüggő idő­szerű kutatási feladatokat. A nemzetközi kutatócso­port. amelvnek Vitányi Iván. a Művelődéskutató Intézet igazgatója az elnöke az ülé­sen előkészíti a jövőre Me­xikóban megrendezendő X. szociológiai világkongresszus e szakterületének munkáját is; továbbá ajánlásokat dol­goznak ki az — ugyancsak 1982-ben sorra kerülő — kulturális miniszterek II. vi­lágkonferenciája számára. Közös termék­bemutató Ag NSZK-beli Krupp-eég Vtdia szerszámgyára közös termék- és technológiai be­mutatót tartott kedden, teg­nap a magyar partneréve), a i Forgácsolóézerszámjpari Vál­lalattal a Láng Gépgyár művelődési házában. A Forgácsolószerszámgép­ipari Vállalat húsz évre szóló együttműködési megál­lapodás keretében 1976 óta gyártja a váltólapkás maró­fej családot a Krupp-cég ré­szére. t

Next

/
Thumbnails
Contents