Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

V Vasárnap, 1981. november 15. 65 ÉVRŐL ÉVRE m 1960-ban Csongrád megye lakossága 433 ezer volt. Ipari beruházásokra 985 millió forintot fordítottunk. Épült 48 iskolai tanterem, 8 Tíiskereskedelmi bolt, 736 emberrel több mehetett étterembe, illetve eszpreszszóba, a munkásszálláson 375-tel szaporodott a helyek száma. Az építőipar összes termelése 427 millió forintot ért. A szántóterület 502 ezer hektár volt, a kert terület pedig 13 ezer 800 hold. A kiskereskedelem eladási forgalma is nőtt az előző évihez képest, méghozzá nem kis mértékben. Elérte a 2 milliárd 612 millió forintot. Lakás 1768 épült. A gázhálózatba majdnem 8 ezer fogyasztót kapcsoltak be. A kórházi ágyak száma 3793, bölcsődékbe 900 gyerek járhatott. Száznegyvenhét óvoda működött a megyében. A diákok 1393 általános iskolai tanteremben tanultak. A rádió-előfizetők száma 96 ezer 499, televíziója 2458 embernek volt. A Délmagyarország példányszáma ebben az évben 25 ezer 150, a Csongrád megyei Hírlapé 23 ezer 301. 1960-ra jelentősen nő a lakosság betétállománya. Eléri a 202 milliót. Erre az időre esik ' Szeged történetének egyik fontos állomása. A Belváros képe alakul át. A Kárász utca és a Dugonics tér sarkán például egy típustervadaptáció válik építészeti szempontból értékes alkotássá. Kialakulnak már az odesszai városrész körvonalai. Ezek szintén Borvendég Béla elképzelései alapján. Az elv itt is hasonló, mint a Palánk esetében. Lakható városrész kialakítása a cél. Először a Torontál tér és a Vedres utca új arculata válik osak láthatóvá... A megye többi városában típustervek alapján épülnek új házsorok. Az ajánlásokat a minisztérium tervező irodája teszi közzé, s azokat adaptálják az építészek az országban mindenütt. Ez sem jelent kis feladatot. Amit még érdemes megemlíteni. Készülnek már az odesszai lakótelepen később megépülő bölcsőde tervei. Ez a munka később a magyar építészet történetébe is bekerül, csakúgy, mint a szegedi Tömörkény gimnázium tanműhelyének dokumentumai, melyeket Tarnai István Ybl-díjas építész készített 1960-ban. Szeged Belvárosának meghatározó épületévé vált a Sellő-ház. A Tiszára néző homlokzaton Makrisz Agamemnon sellöje, lépcsőházában Végvári Gyula kerámia faliképe látható. Akkoriban valódi szenzációnak számított, szinte valamennyi városlakó elzarándokolt ehhez az épülethez, amely jól bizonyította, hogy a modern építészet is képes valóban esztétikus alkotásokat létrehozni, melyek maradandóvá válnak. Képeinken: Fenn: Borvendég Bela Seilo-háza a Korányi rakparton. Egyik homlokzatát Makrisz Agamemnon plasztikája díszíti. Jobbra fenn: a Vedres utcai házak Újszegeden. Berniczky József tervezte őket Balra fenn: Szövetkezeti vágóhíd Szentesen. Balra: Kőhalmi József álmodta rá a loggiákat a típusterv alapján készült Kárász utcai házra Szeged főutcáján. József Attila szobrát Varga Imre alkotta. Jobbra lenn: Tarnai István szép vonalú iskolaépülete a Tisza-parton. Balra lenn: Típusterv-adaptáció Szentesen.