Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

Péntek, 1981. november 20. 3 Téli esték 60, avagy sakk japán módra Korén sötétedik novembertől februárig: a tél hosszú alakítani, elfogni bekeríte­estéin nem otthoni foglalatosságot találni, hacsak nem mo- ni, a négyzetek metszés­ziról van szó, sokak számára nem tartozik a könnyű felada- pontjára helyezvén mind­tok közé. Most induló sorozatunkban a szegedi közműve- egyik követ. Győzelem lódési intézmények olyan speciális, hétköznapi estéken szer- „megegyezéssel" születik: ha vezett rendszeres programjait mutatjuk be, amelyek érde- valaki feladni kényszerül a kességükben, változatosságukban, újszerűségükben alkalma- játékot, az azt jelenti, hogy sak lehetnek arra, hogy a téli estéket minél többen hasz- képtelen saját területét nö­nosan tölthessék el. vélni, vagyis az ellenfelét csökkenteni. Ha ez kölcsö­Ifjúságí Ház, délután ne- — Szegeden az Ifjúsági nos, akkor mindketten gyed 6, ami inkább és va- Ház go-klubja az úttörő? „passzt" mondhatnak — és lójában már este. A jofor- Igen, vidéken is az el- kezdődhet a dolog élőiről, mán üresen ásító előtér ön- sö. Szeretnénk a go Buda- A magyarázat olvanszem­magaban is némileg álmos ocsíen kívüli bázisát itt ki- , ty - ' hatást kelt. A „kötött klub" alakítani 'IS < % Ugy 66nlok: feliratú helviséebe nvltván probat teszek a szerencsém­ért űatrdeS egym/s- ~ Ho jó1 tuAom< a 00520 mel Az elsö Pár lépés köny­sal szemben! Feiüket tenve- «g°lvta, megy ige felszó- nyű „építkezni" lehet, de lito modu alakja: „menj, azután... harminc-negyven eredj" jelentéssel ...A sza- „kő" borítja már a játékte­bályok? ret, az alakzatok egyre bo­- A játékhoz nincs köze nyolultabbak eddig lovagias az angol szónak. A szabá- flle"fe(cm. egyr? több fog; egyébként a sakknál eJ\'éf ** a. bekerítő hadművelet. Időhianyra hi­sal szemben. Fejüket tenye­rükbe hajtják, elmélyülten gondolkodni látszanak. Előt­tük sárga, kockás tábla, raj­ta rengeteg fekete és fehér korong. Csönd. Távolról, va­lahonnan a világ végéről lyok hallik csak ide - letompí- jóval egyszerűbbek, kicsit a "^•""ve.su xuon.a.iya rn­tott, diszkrét hangerővel - malomjátékhoz hasonlók. A Va!„°ZVa fel.ad?rn- de táv(?" valami zene, egyébként go-t csak két ember játsz- foban' az ajtobo' VsszaPi1_ hatja, szerintem már 5-6 3ntva; 3 ke/dff kezdetép halk, minden mozdulatlan, koncentrációt mutató. — Ez a go-klub? — a cél kettős: részben terüle­kérdés némileg megillető- tet építeni, részben foglyo­éves kortól megtanulható. A ^f^3'1 eTff koncenfrédó. nM wtöc ri=,hDn t„ríii». S7- áhítatos, távol-keleti mó­don meditatív csönd már dött, a meglepő helyzettel kat ejteni. A versenyzőkhöz *bbb r"oi"Í„frtbe.,A A g0. a indokolhatóan tartozó fehér vnrev fekete ?akk -'aPani modra Ped'§ tartozó fehér vagy fekete - Persze - áll fel ecvi korongokkal, amelyeket kö- ^°'ytatód'kh Remélhe'őleg ik Csejtei László akiről veknek hívunk (a japán egyre t0bb versenyzővel ­később^ kiderüld ő^' a klub mondás szerint: ,,a ki/.k- tZöT^ ^^ vezetője ls. — Ez a go — nek eletuk van >- felvaltva mutat a furcsa korongegy- lehet lépni, alakzatokat ki- Domonkos László velegre a sárga négyzetek között. — Négyezer éves já­ték, Kínában alakult ki, eredetileg a jövendőmondás eszköze volt. Japánban lett belőle a sakkhoz hasonlatos szellemi játék, sőt sport, hi­szen ma már a Távol-Ke­leten go-vilégbajnokságokat rendeznek, terjedését pedig bizonyítja, hogy már Euró­pa-bajnokságot is kiírtak. — Magyarországon azon­ban nem túlzottan ismert... — Budapesten már igen sok művelődési házban, klubban népszerű, magyar játékosok nemzetközi ver­senyeken szép sikereket ls elértek. A pesti Eötvös-klub­ban tanítják is, láttam, egy­egy foglalkozáson 40—50 ember vett részt. Meteorológiai napok A magyar meteorológusok tudományos kérdéseit. A és a társtudományok — ké- meteorológia műszeres vizs­mia, hidrológia — képvi- gálatokkal kimutatja eze­selőinek részvételével ta- ket a jelenségeket, jelzi a nácskozás kezdődött csü- környezetvédelem szakem­törtökön a Magyar Tudo- hereinek is. s közreműködik mányos Akadémia mében. nagytér- a védekezés módszereinek kidolgozásában. A tudomány és technika A kétnapos ülésen elhang- _ , .... . , . zó 13 előadás a körnvezetvé- "í31 Szmt{fn arra 18 Klehet°­delem és időjárás-módosítás meteorológiai kérdéseivel foglalkozik. Behatóan vizsgálják dosítsa, befolyásolj'a az idő­járás alakulását. Az időjá­rás-módosítás további fej­lesztésének lehetőségeivel is légszennyező anyagok ter- több előadás foglalkozik a jedésének, átalakulásának tanácskozáson. (MTIJ A helytörténet szolgálatában A történelem, azon belül a helytörténet kérdéseire egyre nagyobb érdeklődés­sel figyel a nagyközönség. Ezzel egy időben az iskolai történelemoktatásban is fon­tos szerepet kapták a hely­történeti kérdések. Az ér­deklődők és a pedagógusok számára egyaránt jó szol­gálatot tett Kristó Gvula, a JATE történésze Békés me­gye a honfoglalástól a tö­rö'cvilág végéig című fonás­gyűjteményével. A szerző a közzétett, dokumentumokat a mai Békés meg ve területére vonatkozó írásos forrás­anyagból gyűitötte. válogat­ta. ezek azonban számos he­lyen érintik megyénket is. A magyarázatokban és a jegyzetekben — mivel Kris­tó több alkalommal az egész régióra tekint — ugyancsak találtunk vidékünkre vonat­kozó megállapításokat, ada­tokat. Ennél is fontosabb­nák tűnik számunkra, hogy olyan kötetet vehetünk ke­zünkbe. amelv követésre méltó szerkesztési elvek alapján készült. A megyei történeti olva­sókönyvek műfaja húsz év­re tekinthet vissza. A kez­detek óta szemléletükben, módszerükben. szerkesztési elveikben sokat fejlődtek, változtak a megielenő köte­tek. A szerző történeti is­mereteire támaszkodva és az olvasókönyvek készítésének metodikáiét 1ól ismerve olyan művet készített, amelv az efféle munkában dolgo­zók számára követendő pél­da lehet. Munkáját tudományos erudícióval végezte, o tudo­mányos iaényesséa azonban párosult az ismeretterjesztő szándékkal. A két elv pár­huzamos érvénvesftése nem kárára, inkább előnyére vált a kötetnek. A dokumentu­mok válogatását. egymás után fűzését meghatározó gondolati váztól a tipográ­fiai megoldások ie minden e célok érvényesülését segíti. A bevezetőket ugyanis egymás után olvasva eav megyetörténeti vázat kap az olvasó: az egyes dokumen­tumok kerek ségükkel önál­lóan ls megállják a helyü­ket; ha pedig valaki elmé­lyültebben kívánia tanul­mányozni őket. tallózhat a gazdag jeevzetanvag sorai között, amelv szinte minden közölt dokumentumot követ. A iegvzetek az illető sze­melvény lelőhelyének, for­dítójának nevén kívül szak­irodalmi táiékoztatást és az adott forrásra vonatkozó elemző megállapításokat ls tartalmaznak. Következetes szerzői alap­állást tükröz az a ténv is, hogv a köte'ben csak írásos kútfők kaptak helyet. az egyes feiezetek pedig a me­gye közigazgatási történeté­nek alakulása szerint tago­lódnak. A megye születése előtt című rész a honfogla­lástól a királvi vármegye kialakulásáig terjedő idő­szak eseményeit, mutatia be. A megye lakóiról az első híreket A királyi vármenve című fejezetben az egyhá­zak számára kiadott királyi és magánoklevelekből ka­punk. Az úi közigazgatási szervezeti forma, a nemesi vármegye — a következő rész címe is ez. — a szom­szédos Arad. Csanád és Csongrád medvékéhez ha­sonlóan Békédben is a XIV. század első harmadé he n alakulhatott ki. Az ország és a megve társadalmának történetében Ls biztosítva voltak a békés termelő mun­ka feltételei a XIV század­ban és a XV. század első évtizedeiben. E gyarapodás. társadalmi, gazdasági fejlő­dés számos eleme a szegé­nyes. Viszonylag egvsíkú forrásanyag engedte lehető­ségek között is színesen, ár­nyalva jelenik meg. Később a politikai küzdelmek szín­padán Békés megvében is meglelenik Hunyadi János, és fia Mátvás király maid Dózsa György. A közölt do­kumentumok híven tükrözik tevékenységüknek helyi vo­natkozású részét. A forrás­falták szélesedésének lehe­tünk tanúi A török veszede­lem torkában című fejezet­ben. Az adóösszeírások kü­lönböző fajtái: tizedjegy­zék, defterek, Dortaösszeírá­sok jól tükrözik az adózás formájának átalakulását. A Török idők című fejezet ár­nyaltan, időszakaszalnak pontos meghatározásával mutatta be a török hódolt­ság korát. Kristó Gyula források tükrében megraízolt megye­története a nagyközönség számára készült, de a hely­történészek és a szaktudo­mány képviselői is haszon­nal forgathatják. Blazovich László az orvosegyetemen A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen dr. Petri Gábor rektor kitüntetéseket adott át az egyetem nyuga­lomba vonuló dolgozóinak. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vett át Csányi András, az 1. számú bel­gyógyászati klinika laborán­sa. dr. Kertész Lajosné, a gazdasági igazga'óság osz­tályvezetője és Pázmán Ist­vánná, a gazdasági igazgató­ság főelőadója. Miniszteri Dicséretben részesült Szabó Ferencné. a szülészeti és nő­gyógyászati klinika szülész­nője és Dobóné Szendi Horváth Maráit, a gazdasági igazgatóság főelőadója. Rek­tori dicséretet kapott Sza­bó Ilona vezető testnevelő tanár és Sziroviczáné dr. Fe renczi Ilona, a gyógyszer, technológiai intézet adjunk­tusa. Alakuló ülés A Szegedi Akadémiai Bi­zottság székházának díszter­mében tartotta teanap, csü­törtökön esle alakuló ülését a Magyar Tudományos Aka­démia irányítása alatt mű­ködő Körösi Csorna Társa­ság első vidéki tagozata. A József Attila Tudomány­egyetem altaiisztikai tanszé­ki csoportjának évtizedes sikeres munkája és a SZAB őstörténeti munkabizottságá­nak tevékenysége alapián jönetett létre a társaság sze­gedi tagozata A Körösi Csorna Társaság és a TIT megyei szervezete által létrehozott taRozat ala­kuló ülésén Szabó G. László, a megvei tanács el­nökhelyettese. a TIT Csong­rád megyei szervezetének elnökhelyettese mondott megnyitót, utalt a Kelet­kutatásnak a magvar tudo­mányban betöltött szerepé­re. több évtizedes hagyomá­nyaira, amely az utóbbi időben egyre erősebben érezteti hatását Szeged tu­dományos életében ls. Az alakuló ülés egyúttal a tago­zat első. nagy érdeklődéssel kísért előadói programját is nyújtotta a szép számú kö­zönségnek. A magyar őstör­ténet kérdéseiről Czeglédy Károly egyetemi tanár, a Körösi Csorna Társaság el­nöke tartott előadást. Ezt követően Róna-Tas András, a szegedi tagozat elnöke is­mertette a iövő év terveit a régi és mai Kelet, vala­mint a maavar őstörténet kutatásának támogatását és széles körű néoszerűsítését szolgáló programokat Ötnapos munkahét az egészségügyben Változások a betegellátásban A betegség könyörtelen: nincs tekintettel naptárra és rendeletekre, nekünk kell hát alkalmazkodnunk hozzá, nehézségek, áldozatok árán is. Sokan félve gondolnak az egészségügyben is bevezeten­dő ötnapos munkahétre. Hogy az aggodalom megala­pozott vagv sem. azt, maid a gyakorlat dönti el. Addig is ismerkedjünk meg azzal a programmal, amelyet a váro­si tanács vb egészségügyi osztálya készített el a ta­ná,cs egészségügyi és szociá­lis intézményeinek munka­rendjéről. Január 1 -'61 általában heti 42 órás lesz az egészségügy dolgozóinak munkaideje, eh­hez kapcsolódik d munkakö­zi szünet. Nem vonatkozik ez azokra, akik korábban sem 44 órában dolgoztak. A. három műszakos ápo'ónőkés gondozónők országosan ez­után csak heti 40 ó-ában látják el fe1 adataikat. Újabb munkaerők fölvételével csak az ápolónő1'- 2 ó--> ménvét. tudják pótolni, tehát az egészségügyi do:g-> • • : se ját erőből, áldozatvá'lalások árán állnak maid helvt ez­után is. Ilyen feltételek alapián is arra törekedtek a program összeál'ftói. hogy szakmailag indokolt- mértiV­ben a hét minden napján le­lvén eeészségügvi ellá1-'s. Ügyelnek arra. hogy a dol­gozók szabadnapja havonta legalább kétszer szőre b atra essék, s hogy a bérük ne csökkenjen. ügye'eti dijat kapnak. Ettől függetlenül gond a portások, beteghor­dozók. telefonközpontosok foglalkoztatása, hisz hétvé­geken távolmaradnak a csa­ládjuktól. A fekvőbeteg intézetek or­vosai csökkentett 1 érám­ban. de egész műszakban dolgoznak szombatonként, ezért a héten szabadnapot vehetnek ki- Vasárnap ügye­letet tartanak. A szociális ellátást nvúitó intézmények gondozónői is — akár a kórházi ápoló­nők — egyenlőtlen beosztás­ban. csökkentett létszámmal dolgoznak majd a hétvégi napokon. Más rendszerben működik majd a járóbeiegellátás: vár­ható, hogy a mentők és a fekvőbeteg-intézmények forgalma nagvobb lesz. A kórház belgyógyászatán ál­landó felvételes részleg mű­ködik majd. ahol kivizsgál­ják a beteget, eldöntik, haza mehet, vagy intézeti kezelésre szorul. A szakrendeléseket, szom­baton 8—12 óráig két ren­delőintézet látja el. az alap­szakmákat képviselő orvo­sok a Lenin körúton és a Zöld Sándor utcában várják a betegeket. (A hét többi napján reggel 7-től este 8-ig lesz rendelás!) Az ifjúsági rendelőintézet munkanapo­kon reggel 7-tői este 7-ig fo­gadja a gyerekeket, szomba­ton a felnőnek szakrendelé­sein látják el őket. A körzeti gyermekorvosok hétfőtől péntekig megnövelt munkaidőben, napi 4 óra 20 percben rendelnek. Szomba­tonként, mint korábban is. a Lenin körúti gyermekor­vosi ügyeletre lehet n bet"0 gyereket vinni este 7-ig. utá­na a klinikára. Szombaton három helyen lesz központi ügyelet a vá­rosban. A Lenin körúti SZTK ban a lelenlegi éjsza­kai ügyelet helvén hétfő reg­gelig két UHH-s gépkocsival teljesít majd szolgálatot két orvos, egv gépkocsi az injek­ciós nővért szállítla. s a helybe érkezőket a rendelő­ben látják el. Beteghez tehát csak innen lehet majd orvost hívni! Ugyancsak les-' köz­ponti ügvelet a Zöld Sándor utcai és a tarjáni rendelő­ben, szombaton 8—12 óráig. Az ötnapos munkahét vál­tozást hoz a bölcsődék nvit­vatartásában is: hétfőtől pén­tekig reggel 5-től délután fi-ig látják el a kicsinveket. A tarján 2-es. az Odessza 2-es és az Északi Városrész 2-es számú bölcsődéje lesz nyitva szombatonként reggel 5-től délután 3 óráig, és ter­mészetesen a petőfi telepi 6 napos bölcsőde. Ha igény merülne föl. a Petőfi Sán­dor sugárúti intézmény is fo­gad gyerekeket szombaton­ként: " Tehát ha január 1-től va­laki szombaton megbeteg­szik. keresse fel a három központi ügvelet valamelyi­két. vagv hívja ki az orvost az SZTK-ban levő rendelő­ből. Ha szombaton délelőtt szakorvosi vizsgálatra van szüksége akár felnőttnek, akár gyermeknek, az SZTK­ban és a Zöld Sándor utcai rendelőben fogadiák 12 órá­ig. Ha szükséges, onnan meg­felelő fekvőbeteg intézmény­be utalják be. Szombaton délután és vasárnap az eset­leg szükséges szakvizsgála­tokat a kórházban elvégzik. Hogv az elképzelések majd hosv válnak be a gyakorlat­ban. még nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy a kez­deti nehézségeken a lelkiis­meretes. odaadó munka len­dítheti át az egészségügyie­ket. Méghozzá remélhetően úgv. hogv se ők. se a bete­gek ne legyenek ennek kár­vallottjai. Ch. A. Továb^épzés állaitarlótnak A Csongrád megyei Ta­karmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőség a Csongtád megyei Állat­egészségügyi Állomással kö­dösen szerdán és csütörtö­kön továbbképzést tartott a borjú-, illetve a malac­nevelés fizikai dolgozóinak, irányitó szakembereinek. A továbbképzés, a borjú- és ma'acnevelés terén jó ered­ményeket elérő szeged-szőre­gl Tisza—Maros Szög Tsz­ben. illetve a szegedi Fel­szabadulás Tsz-ben volt. Az elméleti tudnivalókról dr Facsar Imre. az Állatorvos­tudományi Egyetem állat­egészségügyi főiskolai ka­rának igazgatója, dr. Bicsér­di Gyula igazgatóhelyettese és dr. Kovács Gábor tan­székvezető tanára tartott elő­adást. Az előadásokat üze­mi bemutató követte. Miankawédelmi Felelősség és szabályok Tízcentis vízbe fulladnak emberek, oda nem rögzített vaspallók oltanak ki életet, tehenek tapossák halálra gondozóikat — és más bal­esetek tesznek csonkává családokat — hangzott el tegnap, csütörtökön Szege­den, a Juhász Gyula Műve­lődési Otthonban tartott tá­jékoztatón, amelyet a Szak­szervezetek megyei Tanácsa % rendezett. A munkavédelem­mel foglalkozó szakemberek összejövetelén Főcze Lajos. a SZOT munkavédelmi osz­ta,yának vezetője ismertette a munkavédelem időszerű feladatait, a szabályzatok el­készítésének alapelveit. Szomorú tényként 611a­lítható meg. hogy még min­dig sok üzemekben, vál­lalatoknál a baleset. Nem­csak azért, mert most már a közúton bekövetkező nem­kívánatos események egy részét is az üzemi balesetek­hez sorolják. Mulasztás, meggondolatlanság, felelőt­lenség szerepel legtöbbször a kiváltó okok között. Felhív­ta az előadó a munkavédel­mi felügyelők figyelmét, hogy a most készülő sza­bályok összehasonlításánál vegyék figyelembe a meg­változott körülményeket. s azt, hogy az emberi életnél nincs fontosabb. S ez nem (csak) pénz kérdése. Mivel kevesebb utasítást kaonak a vállalatok a speciális, a munkahely sajátosságait fi­gyelemmel kísérő, azokhoz alkalmazkodó szabályok­nak megnő a jelentősége. Sőt, csak ezekkel és nagyobb fe­lelősséggel javítható a jelen­legi állapot.

Next

/
Thumbnails
Contents