Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

Péntek, 1981. november 20. 3 Silóépítés Új módszerrel Honvédelmi elismerések Gyenes Kálmán felvétele Orosházán 3 ezer vagon befogadóképességű gabonasiló csúszózsaluzási munkáit fejezte be a DÉLÉP. A teljes ma­gasságot 16 nap alatt érték el a mélyépítő üzemigazgatóság dolgozói. Az építkezés során új technológiát alkalmaztak: a csúszózsaluzást és a festést egy időben végezték; ezzel jelentős pénz- és időmegtakarítást értek el. Képünkön: a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat új gabonasilója látható. A honvédelmi eszme ter­jesztésében, a hivatásos ka­tonai pályára irányító mun­kában kiemelkedő érdeme­ket szerzett társadalmi akti­vistáknak, pedagógusoknak, pályaválasztási szakembe­reknek és katonáknak csü­törtökön elismeréseket ad­tak át a Magyar Néphad­sereg Művelődési Házában. A honvédelmi miniszter töb­beket a Haza szogálatáért Érdemérem arany, illetve ezüst fokozatával tüntetett ki; másokat megjutalmazott; hat intézet kollektívájának pedig emléktárgyakat ado­mányozott. Az elismeréseket Tárcsái Tibor vezérőrnagy nyújtotta át. Megállapodás öt évre szóló együttműkö­dési megállapodást kötött csütörtökön a Közalkalma­zottak Szakszervezete és a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai és számítás­technikai szakterületek dol­gozóinak sajátos szakmai és érdekvédelmi feladatai megoldásának együttes elő­segítésére. A megállapodást Nyitrai Ferencné állam­tikár, a KSH elnöke és Prieszol Olga, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének I főtitkára irta alá. Gépészek a téeszekben Kékköpenyes mérnökök? Befejeződött a iódzi pártküldöttség látogatása Az ötvenes években a fa­lusi gépállomásokat a szo­cialista mezőgazdaság előre­tolt bástyáinak nevezték. A hatvanas években előbb ösz­szevonták, aztán pedig meg­szüntették őket. A termelő­szövetkezetek később kény­telenek voltak elölről kez­deni a gépudvarok kialakí­tását, szakemberek képzé­sét, toborzását. Három évti­zede a gépállomásokat azért becsülték nagyra, mert lé­tükkel, munkájukkal bizo­nyították — a szocialista mezőgazdaság akkoriban a gépesített mezőgazdaságot is jelentette —, nagyüzemi módszerekkel eredménye­sebben lehet gazdálkodni. Hogy manapság a termelő­szövetkezeti gépműhelyek miért kapnak kevesebb megbecsülést, mint ameny­nyit érdemelnének — nos erről lehet és kell is be­szélni. Napjainkra ugyanis vilá­gossá vált, hogy megfelelő gépek, munkát könnyítő be­rendezések nélkül nemhogy a nagyüzem, a kisüzem sem boldogul. Elmúlt — remél­hetőleg visszavonhatatlanul — az a világ, amikor min­denre jutott kézi munkaerő. A munka nehezét elvégzik a gépek — ha vannak, ha beszerezhetők, ha üzemké­pesek. Az agronómia óriásit fejlődött az elmúlt tízegy­néhány évben. A magyar mezőgazdaság termésátla­godban, a termelés színvo­nalában utolérte a világ élenjáróit, A termelés költ­ségei azonban lényegesen magasabbak, mint a fejlett mezőgazdasággal rendelkező tőkés országokban. Az egyik ok, hogy a gépészeti ágazat fejlődése elmaradt a nö­vénytermesztéstől, állatte­nyésztéstől. A téeszelnökök többsége agrárszakképzett­séget szerzett. Ráadásul so­kan akkor kerültek a veze­tésbe, amikor a költségek­kel még nemigen törődtek, a fö cél a termésátlagok ál­landó emelése volt. Sokan ma is úgy gondolkodnak, mindegy, mi törik össze a gépekben, csak a munka ha­ladjon. A cél valóban az. hogy az optimális időpontban vala­mennyi gép a rendelkezésre álljon. Ám ehhez a tervsze­rű megelőző karbantartás jól működő rendszerére van szükség. Máskülönben nem lehet tartani az üzemanyag­normákat, ötszáz forintos hi­bából ötezer forintos lehet, ha elhanyagolják. Mindez végül oda vezet, hogy bizo­nyos határon tűi gyorsabban nőnek a termelési költségek, mint maga a termelés. A gépészeti ágazattól csak úgy lehet többet követelni, ha a feltételeket is megte­remtik hozzá. Sok helyen ma is kiszolgáló segédüzem-^ nek tekintik a gépműhelyt, hivatalosan fogalmazva, sem a személyi ,sem a tárgyi fel­tételeket nem teremtik meg eredményes működésükhöz. Magyarán: nincs sem ele­gendő pénz, sem elegendő szerszám, emiatt aztán a jobb képességű szakemberek messze elkerülik a téeszek gépműhelyeit, hiszen sokféle munkaalkalmat találnak — másutt. Van olyan termelő­szövetkezet a megyében, ahol még nem akadt „rá­érő" tizenötezer forint, hogy egy gyorsdarabolót vegyenek a gépműhelybe. Helyette lánggal vágnak, s ez néhány hónap alatt a gyorsdaraboló árának többszörösébe kerül. Nem kielégítő az alkat­részellátás. Dicsértük már ezeken a hasábokon a „kó­kányoló" szerelőket, akik­nek a találékonysága csodát tett: megindította a külön­ben még alig használt, de az alkatrészhiány miatt lassú rozsdahalálra ítélt masinát. A kényszer valóban fölnyit bizonyos szellemi zsilipeket, s ez hasznos dolog. De mennyivel hasznosabb len­ne, ha a fölgyülemlett kez­deményező készséget nem arra kellene fordítani, hogy az anyag- és alkatrészellátás hibáit korrigálják vele! „Kékköpenyes mérnökök" dolgoznak a fejlettebb, kor­szerű diagnosztikai műsze­rekkel is fölszerelt gépmű­helyekben. Jó példaként emlegetik a járásban a mó­rahalmi, a deszki, a puszta­szeri gazdaságok gépészeti ágazatait. Ezek eredményes működése igazolja, hogy ahol megfelelő vezetői szem­lélet irányította a fejleszté­si alapok szövetkezeten be­lüli elosztását, ott a gépé­szeti ágazat is követni tud­ta a termesztési technológia fejlődését. Kevés megfelelően képzett — gépészmérnöki diplomá­val rendelkező — szakem­ber áll a műszaki ágazatok élén. A frissen végzett gé­pészmérnökök nem szívesen mennek a mezőgazdaságba: óriási a felelősség, rengeteg a munka, s ehhez képest szerény erkölcsi és anyagi megbecsülés vár rájuk. Termelőszövetkezeti főmér­nök mesélte, hogyan kuta­tott ékszíjak után távoli téeszek műszaki raktárainak padlásán',- hogy el tudjanak indulni a gépek. Nem éppen értelmiségieknek való mun­ka! Kevés a megfelelően képzett középvezető, akik a téeszekben dolgozó műszaki értelmiségiek válláról leven­nék az operatív irányítás terhét. Hiszen aligha tud koncepciókon gondol­kodni az olyan vezető, aki­nek magának kell a trak­torosokkal veszekednie, hogy ne hajtsák olaj nélkül a gé­pet ... A műszaki ágazatok fel­adatai közé tartozik a meg­növekedett jelentőségű ener­giagazdálkodás. Oda tartoz­nék a szakszerű géptárolás, a korrózióvédelem, amelyre ma sok helyen sem idő, sem pénz nem jut. Ide tartozná­nak a melléküzemágak, ame­lyek különösen a gyengébb termőhelyi adottságú té­eszekben jelenthetnek fontos árbevételi többletet. Minél később ismerik föl egy-egy téeszben a műszaki főágaza­iok valódi jelentőségét, s te­remtik meg munkájukhoz a szükséges feltételeket, an­nál több pénzbe kerül a hiá­nyok pótlása, s annál több költség csurog el a karban­tartás, az energiagazdálko­dás be nem tapasztott ré­sein. Tanács István Befejeződött a lódzi párt­küldöttség látogatása Csong­rád megyében Maria Wawr­zynska vezetésével, a len­gyel pártmunkások tegnap, Forráskúton jártak. Elkísér­te őket Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára. A látogatás célja az volt, hogy a lengyel delegáció ké­pet kapjon a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságról, a falu szocialista átalakulá­sának magyarországi tapasz­talatairól. A küldöttséget a Haladás Tsz-ben dr. Somogyi Fe­renc, a szegedi járási párt­bizottság első titkára köszön­tötte. Tájékoztatót adott a járásról, ahol 25 községben mintegy 80 ezer ember él és jellemző a homoki földmű­velés, valamint az állatte­nyésztés. Jellemző továbbá a nagyüzemek és a háztáji gazdálkodás szoros, haté­kony együttműködése. Be­szélt arról is. hogyan dol­goznak a községekben és az üzemekben 1 a pártszerveze­tek. amelyek eredményesen érvényesítik politikai szerve­ző, nevelő és ellenőrző mun­kával, a tömegszervezetek segítségével, a párt vezető szerepét. A két községet — Üllés, valamint Forráskút határát — érintő Haladás Tsz-ről Sándor Tibor tsz-elnök adott tájékoztatást a látogatók­nak. Ismertette az eredmé­nyeket, többek között el­mondotta, hogy az idei, elég­gé kedvezőtlen időjárási vi­szonyok ellenére megközelí­tőleg azonos eredmény­nyel gazdálkodtak, mint tavaly. Ehhez persze menet közben sokat kellett gondolkodni és vál­lalkozni a változtatásokra, amelyektől azt várták — most már láthatóan nem is ok nélkül —, hogy amj kárt okozott a tavaszi szárazság, pótolják nyáron és ősszel. A végeredményt a tsz-elnök így jellemezte: „1980-ban 54,5 milliós tiszta eredményt értünk el, ebben az évben is lesz várhatóan 54—55 mil­lió. A tagság jó munkaked­vével, egységével együtt ez elegendő a jövő megalapo­zásához." Arról, hogyan foglalkoz­nak a tsz kommunistái a tö­megszervezetekkei együtt a dolgozók politikai, ideológiai nevelésével. szervezésével, Tóth Imre, a tsz pártalap­szervezetének titkára számolt be. A tájékoztató és a főbb gazdálkodási egységek. a zöldségtermesztő központ, a baromfinevelő, a szárító, a hűtőház megtekintése után, a most épülő, új fóliatelepet is bemutatták a tsz vezetői. Mint mondották: az új te­lep a régebbiek „fáradt" ter­málvizének hőenergiájára épült Bátki-féle hajtatóház, ahol csaknem ingyenfűtéssel termeszthető a zöldség egész éven át. A látogatás során a delegáció tagjai találkoztak a tsz szorgalmasan dolgozó tagjaival, akikről a párttit­kár elmondotta: „Bennük van az előrehaladás fő tar­taléka." Mielőtt a lengyel vendé­gek elköszöntek volna a Ha­ladás Tsz-ből. Maria Wawr­zynska összefoglalta véle­ményét a látottakról. „Elra­gadtatásunkat váltotta ki az, ahogyan a forráskűtiak gaz­dálkodnak — mondotta. — Számomra elég volt. látni, amit megvalósítottak és att. milyen a viszony a vezetők, valamint a dolgozók között. Látom, nincs távolság. Itt minden magas szervezett­ségről, jó kapcsolatokról és jó hangulati-ól tanúskodik. Ez a lelkesedés, bizalom alapja az eredményeknek. Amit itt láttunk, tapasztal­tunk Csongrád megyében, nem hasonlítható össze az­zal, ami most nálunk van. De mindenről beszámolunk majd otthon. Elmondom, hogy itt, Magyarországon az eredmények önmagukért be­szélnek. Többször jártam már Magyarországon. és amit láttam, megerősíti hi­temet, hogy mi. lengyelek is kijutunk a válságból, és mi, a szocializmus hívei győ­zünk a harcban. Segit ben­nünket az a tudat is, hogy olyan barátaink vannak, mint a szocializmust ered­ményesen építő magyarok., akik mindenben segítsé­günkre vannak mai, na­gyon bonyolult helyzetünk­ben. Bízunk abban, hogy mielőbb bekövetkezik majd nálunk az, amit mj aka­runk." Lengyel vendégeink láto­gatása ezzel Csongrád me­gyében véget ért. A lódzi pártküldöttség tagjai tegnap este vettek búcsút tőlünk a tiszteletükre rendezett va­csorán ahol megyénk veze­tői. köztük dr. Komócsin Mihály. a Központi Bizott­ság tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára és Sza­bó Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötték őket. Ma, pénteken a fővárossal ismerkednek a lódzi delegá­ció tagjai, majd hazautaz­nak.. Alkalmazkodnak az igényekhez Szakszervezetek az új munkarendről Csütörtökön két szakszer- szereket dolgozott ki, titkár előterjesztéséből ki­nézet — a vasutasok, illetve hogy minél több fuvaroztatót tűnt: az áttéréssel foglalkozó a Közlekedési és Szállítási tegyen érdekeltté a szombat- vállalati programok köz* Dolgozók Szakszervezete — vasárnapi rakodásban. A ponti kérdése a kieső mun­központi vezetősége is ta- központi vezetőség ülésén le- kaidőalap pótlása. A meg­nácskozott az ötnapos mun- szögezték: a vasútnál a oldás módját mindenütt a kahéttel kapcsolatos tenni- munkaidő csökkentését el- veszteségidők csökkentésé­valókról. Mindkét területen sősorban korszerű szerve- ben, a munkaszervezés ja. különleges körültekintést zési és műszaki intézkedé- vitásában, a teljesítményei követelt az előkészítő mun- sekkel, valamint a javítási, növelésében Iátiák. ka, ugyanis a belső szabá- karbantartási veszteségidők lyozások átdolgozásán túl csökkentésével, a gépek messzemenően figyelembe jobb kihasználásával ellen­kellett venni az áru- és súlyozzák, személyszállítás megváltozó igényeit is. A személyszállításban el­sősorban a menetrendet igyekeznek az igényekheí igazítani az érintett vállala­A Közlekedési és Száll- tok. Figyelembe veszik a Avasok ülésén Mester ^T^^üZ "tunka- és a tanítási rend Alajos vezerigazgato-helyet- ^ _ melyen rés^ vett Ja- módosulásait, s elkepzelesei­tes gerjesztette elő a progra- kab sán(lor_ a SZOT főtitkár- ket egyeztetik a nagyobb MAV-naTlde^ben Sezd! helyettese - Arató Árpád üzemekkel és a tanácsokkal. ték az átállási terv kidol­gozását. Az ötnapos mun­kahét általánossá válása megváltoztatja a hosszú idő óta állandónak tekintett csűcsforgalmi időszakot, s ehhez a vasút igyekszik rugalmasan alkalmazkodni: már ebben az évben új gyorsvonatpárokat állítottak forgalomba az erősödő szom­bati és vasárnapi kiránduló­és üdülőforgalom szolgála­tára. a vasút ösztönző mód­Á szolgáltatásról A mezőgazdasági üzemek lakosság ellátására. Ezekben lakosság részére végzett szol- a kooperációkban a mező­gáltatásairól — helyzetéről, gazdaság és fogyasztási szö­fejlesztési lehetőségeiről — vetkezetek mellett részt ve­tanácskozott csütörtökön a hetnének az állami gazda­Városellátó Pécsi Állami ságok, továbbá az ipari szö­Gazdaságban a Hazafias vetkezetek és vállalatok is. Népfront országos elnöksé- Szükségesnek látszik továb­gének agrárpolitikai és sző- bá az árhatósági előírások vetkezetpolitikai bizottsága, egyszerűsítése. Ugyanakkor A tanácskozás résztvevői a közgazdasági előírások sza­egyetértettek azzal a javas- bályozzák oly módon a me­lattal, hogy több mezőgaz- zőgazdaságj üzemek szolgál­dasági üzem összefogásával tatási tevékenységét, hogy az körzetenként hozzanak létre ne befolyásolja károsan az szolgáltató bázisokat a falusi alaptevékenység folytatását. Tanácskozott a TOT A termelőszövetkezetek leti szövetségek tisztújító IV. kongresszusának élőké- közgyűlésein választották születeiről készített jelentést meg. vitatta meg csütörtöki ülé- Gondos előkészítés után a sén a Termelőszövetkezetek téesz területi szövetségek is Orszáaos Tanácsa. elkészítették — a TOT kong­A december 11—12-én Bu- resszusi irányelveinek figye­dapesten megrendezésre ke- lembevételével — a megvé­rülö tanácskozás elökészüle- ikre vonatkozó irányelvet. tei országszerte befejeződ- amelyen figyelembe vették a tek — állapította meg a ta- helvi adottságokat és saiá­nácsülés. Az elmúlt hónapok- tosságokat. Ezt a dokumen­ban tízezernél több munka- fumot. is megvitatták a tiszt­helyi közösségi tanácskozá- újító. küldöttválaszó köz­son és küldöttgyűlésen csak- svüléseken. nem 60 ezren mondtak vé- A tanácsülés megállapítot­leményt a TOT kongresszu- ta• h°OU a kongresszusi elő­si irányelveiről és iavasla- készületek zavartalanok vol­taikkal kiegészítették azt. A tak. A különböző előkészítő javaslatokat a területi kül- forumokon nagy volt a tag­döttközgyüléseken is meg- sá« aktivitása. Javaslataik, vitatták; az országos tanács inditvanyaik arról tanús­most felmérte, hogy a me- kodnak, hogv a termelőszö­gyei javaslatok. észrevéte- vetkezeti kollektívák élnek lek kellő súlyt, kaptak-e a az üzemi demokrácia lehető­kongresszus elé kerülő do- £««vel: jobbító szándékaik , , sokasaga íelzi. hogv elmé­kumentumokban. Ívűit, közvetlen érdekeltsé­A termelőszövetkezetek gük a termelőmunkában és ÍV. kongresszusán 500 kül- lakóhelyük arculatának to­dött vesz részt. Okét a terű- vábbi formálásában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents