Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-19 / 271. szám

Csütörtök, 1981. november 26. 3 Országos konferencia Miniséi és versenyképesség Hogyan hat a minőség ter- elhatározástól az üzembe hemékeink versenyképességére, lyezésig, a gyártás ötletétől milyen módon lehet érdekel- a termékek értékesítéséig vatebbé tenni a vállalatokat a lamennyi fázis a minőség, az minőség javításában? — alaposság jegyeit viselte maEzekre a kérdésekre keres- gán. tek választ az országos A vitában többen sürgetminöségügyi konferencián, ték a piaci információk inamelyet szerdán rendeztek tézményes javítását, a belaz MTESZ székházában, földi szerződéses fegyelem Mintegy ötszáz vállalati ve- szilárdítását, olyan érdekeltzető, a minőségszabályozás- ségi rendszer megteremtésal és -ellenőrzéssel foglal- sét, amelyben a vállalati vekozó szakember részvételé- zetők és a dolgozók közvetvel vizsgálták a termékek lenül érdekeltté válnak a minőségére ható tényezőket, jobb minőségű, exportképea közgazdasági szabályozás sebb termékek előállításáhatásait, ban. A magyar termékek ex- A vita alapján ajánlásoportképességét elemezve kat fogadtak el, amelyeket Káplár József külkereske- eljuttatnak az illetékes kordelmi miniszterhelyettes el- mányzati és társadalmi szermondta, hogy a világrang- vekhez. Többek között kezlistán összességében közepes deményezik, hogy a piaci inhelyet foglalunk el. A ver- formációszerzésben tervszesenyképességhez azonban rűbben használják fel a külnem elegendő a termékek kereskedelmi kirendeltségek, előírásszerű elkészítése, sőt az ipari és külkereskedelmi az sem, ha a vállalat lépést kiküldöttek lehetőségeit, totart ugyan a korszerűség kö- vábbá a MERT, a KERMI vetelményeivel, de nem szál- és más minőségvizsgáló inlít pontosan, nem gondosko- tézetek adatait. Javasolják, dik szervizről, ha nem ki- hogy a minőségszabályozás elégítő a csomagolás, és ak- épüljön be a vállalatok vekor sem lehet versenyképes, zetési mechanizmusába, ha valamennyi követelmény- Olyan szabályozást is indítnek eleget tesz ugyan, de az ványoznak, amelynek alapüzleten nem keres. ján a nem kielégítő minőCsernok Attila, a Magyar ségű termékek exportjából Nemzeti Bank elnökhelyet- keletkező népgazdasági vesztese arról beszélt, hogy az teségek közvetlenül éreztetexportbővítő beruházások is nék hatásukat a vállalatok ott voltak sikeresek, ahol az tiszta nyereségében. KlSZ-védnökség értékelése Befejeződött a komplex könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programja. A kormányprogram megvalósításának állami értékelésével párhuzamosan sor került a fejlesztési program felett, vállalt KISZvédnökség megvalósulásának elemzésére. A KISZ Központi Bizottsága az elemzéskor megállapította: az 1972. április léén elfogadott és a kormánvnuai kötött megállapodásban rögzített fő célokat és feladatokat a védnölcség idején összességében téliesítettek. Megállapították: azoknál a vállalatoknál sikerült a védnökségi feladatokat eredményesen teljesíteni, ahol kezdeményező KISZ-vezetés tevékenykedett. és a gazdasági vezetők igényelték a program végrehajtásához az ifjúsági szervezet segítségét. Az értékeléskor figyelembe vették azt is. hogy a kormányprogramnak a népgazdaság teherbíró képességéhez igazodó módosításai, az ezzel összefüggő átütemezések nem tették lehetővé a védnökség teljes kibontakozását. Ennek ellenére a védnökség hozzájárult az új építési mód. I megismertetéséhez, egyben tovább gazdagította az ebben a munkában részt vett több mint tízezer fiatal szakmai-politilMi ismereteit, növelte a szakmai felelősséget, kibontakoztatta aktivitását. (MTI) Szegeden A Szegeden épült lakások 74.9 százaléka a DÉLÉPvállalattól ered. Az úgynevezett kapcsolódó létesítmények teljes egészében úgyszintén. Ugyanitt még az idén óvodaépítéshez is hozzáfognak. A rókusi bölcsőde alapozását 1982-ben tervezik elkezdeni vételi kiesések miatt nehezíti a vállalat gazdálkodását. Sok a munkahely a város különböző pontjain. A konAz V. ötéves terv időszaká- orvosi rendelő alapozásával ban valósult meg a szalámi- készen vannak. Az öregek gyár rekonstrukciója, ekkor garzonházában a panelszer eadták át az űj Hungária-szál- lés fejeződött be. Jól halad lót, a posta modern épületét, az orvosegyetem kazánházának, a hozzátartozó távvezetéknek a szerelése, s elkezdték az új kollégium építését. A KÖJÁL-székház átadásának módosított határideje 1982. május 30., a és befejezni. Felsővároson az centrálás fokozásával javítaz Ifjúsági Házat, az orvostudományi egyetem több beruházását, a MAV-rendelőintézetet, a Domus Áruházat, a Szeged Nagyáruházat. A vállalat eredményesen közreható lenne a munka intenzitása, a gépek, eszközök kihasználása, a megvalósítás azonban a várospolitika jogos igényei miatt aligha lehetséges. Minden beruházás sürgős. Ezért újabban is különféle intézkedések történtek a vállalati, és ezen belül a szegedi építési föladatok sikeres megvalósításáért. Fonműködött a város fejleszté- gyógyszertári decentrum ez tos azonban, hogy a DÉLÉP sében. Idén sem csökkent az építési igény Szegeden, s ezt a vállalat éves tervének kidolgozásakor figyelembe vette. Ügy foglalt állást, hogy a városban 1981-ben is első a lakások, a gyermekintézmé- viz kivitelezése, az Ikarusév decemberi elkészülése bi- vállalati párt-végrehajtóbizonytalan. Már árusít az zottsága is fokozottabban fiÁrpád téri üzletpavilon, a gyelje a munka menetét és Touring-motel viszont való- politikai eszközökkel tegyen színűleg csak jövő április meg minden lehetségest a végére lesz üzemképes álla- határidők betartásáért, pótban. Késik az AFIT-szerpálya becsülete C

ikket írtunk néhány hete az Április 4. úti diákotthonban lezajlott vi- tárói, melyben az intézet növendékei szinte egyöntetűen arról panaszkodtak, nem érzik jól magukat a kollégiumban. Írásunkra többen reagáltak. Olyan válasz nem akadt, amely kétségbe vonta volna a cikkben leírtak igaz voltát: annál több olyan, amely a hasonló írásoktól a pedagóguspálya becsületét félti. Gyenes Katalin szegedi olvasónk, maga is kollégiumi nevelőtanár, a következőket írja: „...az utóbbi években napi- és hetilapokban túl sok pedagógiai (?) értekezés, elemzés, esettanulmány jelent meg kioktató, pedagógusra megalázó hangnemben. A nagy baj az, hogy nem hozzáértők tollából. S ezek a cikkek még tovább tépázzák a pedagóguspálya amúgy is siralmasan viharvert becsületét..." Akadt olyan vélemény, melv szerint a demokratizmus hiányát csak akkor lenne igazságos éppen a kollégiumi nevelőtanároktól számon kérni, ha mindenütt másutt megnyugtató lenne a helyzet. Mások amiatt aggódtak, a cikk olvastán talán elriadnak a szülők attól, hogy gyermeküket kollégiumba adják. Ellentétesen reagáltak a szülők is: volt, aki a cikkből azt a következtetést vonta le, a lazuló erkölcsi normák világában ez a kollégium még magasra tartja a rend és a fegyelem zászlaját. Mások úgy vélekedtek, most megértették, vasárnap délután miért csak iöegcsillapítóval hajlandó visszautazni gyermekük a diákotthonba. A diákotthoni vita anyagának nyilvánosságra hozatalával nem kívántuk a pálya presztízsét megkérdőjelezni. Véleményünk. hogy bármilyen foglalkozás vagy munkahely jó hírének az árt, aki hibákat követ el, és ragaszkodik hozzájuk, nem pedig az, aki nyilvánosságot biztosít a történteknek. Érdemes azonban e hivatás gyakorlóinak helyzetén elgondolkodni. A pedagóguspálya egésze is az értelmiség ki nem mondott, de a valóságban azért létező értékrangsorának alján van. S a pályán belül is kevesebb megbecsülés jut a kollégiumi nevelőknek és a napközis tanároknak. A többség nem jószántából kerül ezekre a munkahelyekre, hanem kényszerből; házastársa, lakáskörülményei egy-egy településhez kötik, ám ott nem kap szakjának megfelelő állást. Kimondottan kollégiumi nevelőtanárokat nem képeznek az egyetemek, főiskolák. A többség tehát eleve frusztrációval kezdi a nevelőtanári munkát. A diákotthoni nevelés ugyanakkor rengeteget követel a pedagógustól: a kollégiumi időbeosztás zavarja a tanárvcsaládi életét, hiszen gyakran kell este és éjszaka bennmaradnia. Fegyelmeznie kell, ágy alját föltöröltetni, fület mosatni, korrepetálást tartani, követni a szaktárgyak iskolai oktatását, segíteni a gyerekeknek. Programokat, közös elfoglaltságokat szervezni és irányítani: közben a gyerekekkel többékevésbé baráti, bizalmas viszonyt kialakítani. önbecsülésre mindenkinek szüksége van. A korábbi cikkünkben szereplő kollégiumban sem a rossz szándék, hanem a rend és a fegyelem igénye, s ennek rossz módszerekkel történő megvalósítása alakította ki a félelem légkörét. A végeredmény ismeretében azonban teljesen mindegy: baj van az ottani renddel, fegyelemmel, a gyerekek döntő többsége rosszul érzi magát. Ellenvetheti bárki: a gyerekek nem szeretik a rendet, irtóznak a fegyelemtől, az 6 véleményük tehát nem mérvadó ebben a kérdésben. Csakhogy az ésszerű rendet, a közösségi együttéléshez szükséges fegyelmet intelligens emberekkel el lehet fogadtatni, belső igénnyé lehet változtatni. A kérdés inkább az, hogy hol a határ az előbb ésszerűnek minősített rend és a kaszárnyalégkör között. Ezt a .határt valóban nem könnyű megtalálni. De nem is lehetetlen. A kollégista gyerekek saját lehetőségeiket a helyben, szüleiknél lakó társaikéhoz mérik. A szülő és gyermeke közti rugalmas viszonyt, a követelmények és engedmények kétoldalú kompromisszumait nehezen lehet utánozni a kollégiumi nevelőtanár és a diákok kapcsolatában. A diákotthonokban intézményesített követelmények, rendtartás stb. vannak. Neveléslélektannal foglalkozó tudós fogalmazta így; a legkényelmesebb álláspont a merevség. A családban szülő és gyermek közt zajló egyezkedés, az engedmények és követelmények kényes egyensúlya a nevelőotthonban is megvalósítható. Személyre szabott engedmények és személyre szabott követelmények hatékonyabbá teszik a nevelést — de csak akkor, ha a tanulócsoport közvéleményével megegyeznek. Mindez hallatlan beleérző képességet, rugalmassággal párosuló következetességet igényel a nevelőtől. A diákotthoni nevelőtestületekbe sokan kerülnek kényszerűségből: a nevelők egy része családi problémákkal is küzd. Hogy egy-egy kollégiumban végül milyen légkör alakul ki, az függ a nevelőtestület összetételétől és a vezető személyiségétől. Az elmúlt évtizedben több mint tízezer pedagógust kérdeztek meg, s 80 százalékuk vélekedett úgy. hogy a nevelőtestületek vezetői autokratikus stílusban irányítják intézményüket. A beosztott nevelők kényszerűségből, vagy a konfliktusok elkerülésére, többnyire maguk is ezt a stílust érvényesítik a csoportjukban. Tetézi a nevelőtanárokra nehezedő nyomást, hogy a szülők sem egyformák: egyik okos szabadságot kérne gyermekének, a másik azt várná, helyette zabolázzák meg kamaszodó fiát, lányát. A serdülőkorban fokozódó érzékenység, a személyes szabadság felfokozott vágya, s ennek torz megnyilvánulásai is nehezítik dolgukat. Ám bármennyi nehézséggel jár is ez a munka, ezek együtt sem indokolhatják, hogy elvegyék a gyerekektől a (kor színvonalán) teljes élet lehetőségét, hogy az éveken keresztül otthonnak minősülő kollégiumban csak idegcsillapítóval lehessen kibírni az életet. A

társadalom nem azzal segít hát ennek a hivatásnak, ha szemet huny a nyilvánvaló torzulások láttán. Többre megyünk, ha megpróbáljuk feltárni gondjait, belső ellentmondásait, s amin lehet, segítünk. Régi gondja valamennyi pedagógusnak, hogy más értelmiségi pályákhoz viszonyítva szerények az anyagi lehetőségek. Nem képeznek kollégiumi nevelőket: a lehetőségekhez képest sincs kidolgozva ennek a munkának a módszertana. A pályára való szociális alkalmasságot sem mérik sehol. A kollégiumi nevelők jó része arra sem kap alkalmat, hogy szaktárgyát hetente néhány órában taníthassa az iskolában. Hogy miért bánik velük ilyen mostohán a társadalom? Azért, mert nem mérhető a kár, nem számszerűsíthető a haszon, amit jó vagy rossz munkájukkal okoznak? Nem tudni. Pedig óriási érték fordul meg kezükön: a legfőbb érték, az ifjú nemzedék sorsa. Tanács István nyek, az egészségügyi létesít- gyáregység építkezése egyemények, a kereskedelmi épü- lőre időarányos. Ez év véletek fölépítése, de fontosak gére ígérik a Felszabadulás az ipari, mezőgazdasági egyeb beruházások is. A DÉLÉP ez évi programjában összesen 1820 szegedi Termelőszövetkezet 6 hektáros növényháza kiszolgálórészének befejezését. A könyvtár és levéltár szereiélakás építése szerepel. Ebből se fölgyorsult, hozzáfogtak november végéig átadnak homlokzatának kikepzesehez. 1360 lakást. Az átadások ütemességét korábban hátráltatta a tízszintes épületekhez szükséges felvonók késedelmes szállítása, a szerelési kapacitás elégtelensége, esetenként a különféle szerelési anyagok hiánya, illetve a szállítások akadozása. Ma már jobb a helyzet, jóllehet tovább kell sürgetni az anyagok időbeni érkezését. A lakásokhoz kapcsolódó közművek lényegében az igényeknek megfelelően készülAz építési szerződés módosítása azonban még rendezetlen. összetett feladat a rókusi víztorony építése, a folyamatos munkát több probléma is hátráltatja, így várhatóan 1983 végére készül csak el. Alapozzák a tévé körzeti stúdióját. A házgyári rekonstrukció tervezett ütemének befejezése révén lehetőség nyílik változatosabb formájú lakóházak építésére is. DÉLÉP-feladat a Szegedi Nemzeti Színház rekonstnek. A rókusi fűtőművek rukciója, mivel azonban namár kész, ebben a városrészben tehát november elejétől megoldottnak tekinthető a fűtés. Ahhoz, hogy az év hátralevő részében még 460 lágyon sok a tisztázatlan kérdés, bizonytalan a befejezés határideje. Kitűnik az idei építési felkás fölépüljön, további mun- adatok teljesítésének értékekaerő-átcsoportositásra, in- léséből, hogy a vállalat az tézkedésekre, a munkához erőfeszítések ellenére sem szükséges eszközök folyama- tud maradéktalanul eleget tos beszerzésére van szükség, tenni az elvárásoknak. Jó néÉpülnek a gyermek- és az hány munka nem kezdődött egészségügyi intézmények is. el, vagy a tervezettnél lénveFelsővároson nemrég átad- gesen később nyílt rá lehetőták a 16 tantermes iskola tornatermét. Rókuson új iskola kivitelezése kezdődött el. ség. Az elmaradás megszüntetéséhez már nincs elég idő, s ez termelési, illetve árbeSzületésnapi köszöntés Török József, Krajkú András és tlr. Komócsin Mihály Az MSZMP Szeged városi bizottságán tegnap, szerdán délelőtt, bensőséges ünnepségen köszöntötték Krajkó András nyugdíjast, a munkásmozgalom régi, szegedi harcosát, 80. születésnapja alkalmából. Krajkó András 1924 óta tagja a pártnak, jelenleg is a megyei pártbizottság tagjaként tevékenykedik. Kiemelkedő közéleti munkája elismeréseképpen a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésekben részesült. Az ünnepségen dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongr.ád megyei pártbizottság első titkára méltatta az ünnepelt küzdelmes életútját és átnyújtotta a megyei pártbizottság emléklapját. A városi pártbizottság nevében Török József, a pártbizottság első titkára emlékplakettel és vörös szegfűcsokorral köszöntötte Krajkó Andrást. Á tejipar tervei Az elmúlt öt évben ne- 60-. illetve 40-féle termék gyedével nőtt a tej- és tei- jut maid. szintén főként a termékfogyasztás. a szarvas- megrendelésektől függően. marhatenyésztés-fe.ilesztési Lényeges pontja a megállaorogram nyomán. A tejipari podásnak. hogv az üzemek, üzemek a növekvő alap- illetve a kereskedelmi egy-, anvag-kmálatból zavartalan ségek vezetői messzemenően ellátást, biztosítottak. Üteme- figvelembe veszik a megsen bővítették a termelést, rendeléseknél a helvi igéFolyamatosan módosították a nveket és fogyasztói szokátermékek választékát is. és sokat. — amint az iparág fejleszté- . . .. .. . . , sének további tervei mutat- ,A ,tellDar teilesztes, terve. iák - a következő időszak- ?.lapJan az ,?llatas f|1lnvonaban is ez jellemzi maid. l^k novelesere felkeszulmunkáiukat. Pek ?z ügynevezett savanv tott teitermekek svartasanak A Belkereskedelmi Minisz- bővítésére. 1985-ig várhatótériummal egyeztették a an megháromszorozzák az bolti választék megoszlását, úgynevezett desszertterméA teiipar országosan jelenleg kek forgalmazását: a miskol125-féle terméket állít elő. ci és a budapesti teiüzem Ebből több mint 100 áll a után más üzemekben is belegnagyobb áruházak. nagvob üzletközpontok rendelkezésére. attól függően, hogy mit rendel az üzletvezető. Mindenesetre ezekben az üzletekben kifogástalan az áruválaszték. Az eggvel alacsorendezkednek a gyártásra. A jelenleginek kétszeresére bővítik a lá gvsa.itgyártást. Változtatnak a por alakban forgalomba hozott termékek választékán: 50 százalékkal kevesebb ta-, nyabb kategóriába tartozó karmánvteiport készítenek kereskedelmi egységekbe — és fokozzák a félkész és ezek szintén nagyobb üzle- késztápok. valamint a hűtek — mintegy 80:. az ezt mán célú tejporok szállítákövető kategóriákba pedig sát. (MTI) »