Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

Szerda, 1.981. november 18. Januártól változik az üzletek nyitvatartása Wl*lfÍI munkarend a kereske -4 kereskedelemben és « vendéglátóiparban az ötna­pos munkahét bevezetése után sem változik meg alap­vetően a nyitvatartási rend — jelentette be kedden a Magyar Sajtó Házában tar­tott sajtótájékoztatóján Ju­hár Zoltán belkereskedelmi állami itkár. Elmondta, hogv a Belkereskedelmi Miniszté­rium a tanácsokkal és a KPVDSZ-szel egyetértésben olyan irányelveket adott ki a vállalatoknak és szövet­kezeteknek, amelyeknek ér­telmében a nyitvatartási idő összességében nem csökken­het, annak ellenére, hogy a dolgozók munkaideje rövi­dül. és a szabadnapok szá­ma megnövekszik. Változik viszont az üzle­tek hétvégi nyitvatartása. Szombaton az élelmiszerüz­letek 14 óráig, az iparcikk­boltok és -áruházak ' 13 órá­ig lesznek nyitva. Budapes­ten és a vidéki városokban néhány kijelölt élelmiszer­bolt és ABC-áruház szom­batonként továbbra is dél­után 4—5 óráig tart nyitva. A ruházati és iparcikküz­letek szombaton 9-kor, a Centrum áruházak 8-kor nyitnak maid. A csütörtöki bevásárlónap nem változik, söt a szombati nyitvatartás miatt a nagyobb üzletekben, áruházakban a péntek is bevásárlónap lesz. Januártól a jelenleginél több vendéglátóhelyen áru­sítanak tejet, kenyeret, pék­süteményt, Budapesten pél­dául 50 százalékkal bővül ez a szolgáltatás. A kölcsön­zők. barkád.műhelyek és a TÜZÉP-telepek továbbra is minden szombaton nyitva lesznek. Az 1—3 személves élelmiszerboltok általában hétfőnként, az egyszemélyes iparciltk- és ruházati boltok szombatonként tartanak majd zárva. Az államtitkár a további­akban tájékoztatott arról, hogy a vállalatoknak és szö­vetkezeteknek az áttérést önerőből kell megoldaniuk, munka- és üzemszervezés­sel. nyugdíjasok foglalkoz­tatásával, részmunkaidőben dolgozó elárusítók alkalma­zásával, és általában a belső tartalékok feltárásával. Az új munkarend országo­san mintegy 400 ezer keres­kedelmi dolgozót érint, 70 százalékuk nő, többségük­ben a jövőben még több gondot okoz gyermekeik szombati elhelyezése. Jogos igényük, hogy heti második pilienőnapjukat lehetőleg szombaton vehessék ki-. Fő­ként az ő érdekükben — a KPVDSZ kezdeményezésére — a Belkereskedelmi Mi­nisztérium egy év múlva, a vásárlási tapasztalatok alap­ján visszatér az üzletek nyitvatartási kérdésére. Befejeződött az Alsótisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság négy megyét érintő (közel 1500 négyzetkilométeres) mű­ködési területen a védelmi művek és öntöző főművek vizsgálata. A szemle során ellenőriz­ték 6 védekezési anyagok és felszerelések mennyiségét és minőségét, a tanácsi, társu­lati és igazgatósági kezelés­ben lévő belvízvédelmi, illet­ve árvízvédelmi müveket, a védekező személyzet felké­szültségét, a védelmi osztag eszközeit és személyi állo­mányát, valamint az öntöző főművek üzem utáni állapo­tát. A bizottságok 323 kilo­méter árvízvédelmi töltést, 260 kilométer másodrendű védvonalat és mintegy 1820 kilométer hosszú belvízi csa­tornahálózat hatásterületé­nek legfontosabb árvíz- és belvízvédelmi műveit tekin­tették át a helyszínen, meg­vizsgálva minden jelentő­sebb műtárgyat (töltésbe épült zsilipet, nyomócsövet), sz.ivattyútelepet és öntöző vízkivételt. A szemle értékelő értekez­letén megállapították, hogy az öntöző főművek, a bel­vízi főcsatornák, valamint az árvízvédelmi művek állapo­ta jó, a védelmi osztag ütő­képessége fokozódott, a sze­mélyi állomány felkészültsé­ge kifogástalan. Szeged vá­ros és az Alsó-Tiszavidék árvízi biztonsága tovább nö­vekedett. Harminc lakásváltnzat Javaslatok a házgyári tervcsalád bővítésére elléküzem története 1980 májusában betakarí­tási ertekezletet szerveztek a Csongrád megyei téeszek vezetőinek. Sok egyéb mel­lett fölmerült, hogy nincs megnyugtatóan megoldva a kézi tűzoltó készülékek töl­tése, javítása, ellenőrzése. Fölhívták a téeszeket, vál­lalná el valamelyik gazda­ság, hogy melléküzemet lé­tesít, amely segítene a gon­don. Termelési adóból visz­szafizetendő fejlesztési hi­telt is ígértek a jelentkező­nek. Az öttömösi Magyar László Tsz vezetőinek meg­tetszett a javaslat. Az adott­ságok fölmérése, a megfele­lő gazdaságossági számítások elvégzése után értesítették a járási tűzoltó-parancsnoksá­got, amely a megyei pa­rancsnokságra továbbította a kezdeményezést. Korábban a megyében egyetlen cég, a szegedi Kazánjavitó Ipari Szövetkezet foglalkozott ez­zel a munkával, s nem győz­te egyedül. A megyei tűzol­tó-parancsnokság a helyzet ismeretében támogatta az óttömösiek kezdeményezé­sét, a kérelmet javaslattal ellátva továbbította az or­szágos parancsnoksághoz. Az országos hatósághoz 1980 októberében küldték el a kérelmet, s onnan már '81 január 15-én visszakapták az előzeles elvi hozzájáru­lást, melyben meghatározták e tevékenység végzésének személyi és tárgyi feltétele­lit. A téeszben az elvi enge­dély birtokában megkezdték az. előkészületeket. Szétnéz­tek. az országban ki foglal­kozik még tűzoltókészülékek javításával. Sok segítséget kaptak például a budapesti Tűzoltó Készülék Ipari Szö­vetkezettől. Szinte egy időben kezdő­dött meg az építkezés, az igények további felmérése, a különböző anyagok, végül, de nem utolsósorban a fej­lesztési hitel beszerzése. Nyomtatványokat rendel­tek például a hódmezővá­sárhelyi nyomdától. Munka­lapokat, teljesítmény-elszá­molási lapokat, műbizonyla­tokat készíttettek. A készü­lékre ragasztandó matrica a használali utasítással a bordányi Előre Szakszövet­kezet melléküzeméből szár­mazik. Acélvázas szerelőcsarno­kot építettek közben: a té­esz brigádja faiazott. meny­nyezetet készített. A legnehezebben a hitel ügye haladt előre. A PM Bevételi Főigazgatóság, a megyei tanács, a bank ille­tékesei vizsgálgatták a vár­ható jövedelmet, s a hitelt az előzetes ígéretek ellenére sokáig nem kapta meg a téesz. (Végül, amikor már saját erőből minden elké­szült, mégiscsak olyan dön­tés született, az eredeti fel­tételeknek megfelelően meg­kapják a 2 millió 150 ezer forintot.) A megyei tűzoltó-parancs­nokság sok egyéb elfoglalt­sága mellett vállalta, hogy előadókat biztosít a mellék­üzem majdani munkásainak kiképzéséhez. Az országos tűzoltó-pa­rancsnokság szakemberei megvizsgálták az elkészü] t berendezéseket. Műszaki ki­fogásaikat jegyzőkönyvben rögzítették, és a munka megkezdésének engedélyezé­sét a megyei tűzoltó-pa­rancsnokságra bízták. E jegyzőkönyv 1981. szeptem­ber 25-én kelt. október 5-ére kijavították a hibákat. A megyei tüzoltó-paiancsnok­ság szakemberei ekkor, tü­zetes szemle után újabb jegyzőkönyvben adtak en­gedélyt a munka megkezdé­sére. Az Elzett Művek szállíta­ná az alkatrészeket a mel­léküzemnek. de nem elége­dett meg az eddigi két jegy­zőkönyvvel, hanem az orszá­gos parancsnokság végleges engedélyétől teszi függővé a szállítás megkezdését. Ez az engedély már csupán formai jelentőségű, hiszen az orszá­gos tűzoltó-parancsnokság szakemberei a megyei tűzol­tó-parancsnokságra ruházták az engedély megadásának jogát, s a me^vei hatóság a műszaki feltételek gondos vizsgálata után élt is ezzel. A végső engedélyt október közepén — a munka meg­kezdése után — kérték az országos parancsnokságtól. A megyei parancsnokság vé­leménye szerint a szokásos ügymenet betartásával a na­pokban várható az enge­dély megérkezése. Egyelőre több az igény a Vüzoltö készülékek javításá­ra. mint amennyit az óttö­mösiek vállalni tudnak. A javítás optimális ideje há­rom hét lenne, ezt az alkat­részhiány miatt nem lehet tartani. A bevitt készülékek közül azokat tudják csak maguk javítani, amelyeken nem kell nyomáspróbát vé­gezni. Nyomáspróbára Kis­kunmajsára viszik a tűzolto berendezéseket. Az úgyneve­zett belenyomott gázos ké­szülékeket, illetve a halon­nal oltókat Kalocsára. a Vas- és Fémipari Szövetke­zetbe hordják javításra. Az öttömösi téesz az Elzett Mű­vek által alkalmazott ható­sági árat számíthatja fel a javításért, a készülékek szál­lításának költsége viszont a téeszt terheli. A termelőszövetkezet — főként mielőtt a hitelt meg­kapta — szerette volna mi­nél előbb megkezdeni a munkát, hiszen célia az j voit, hogy kedvezőtlen ter- i mészet.i adoitságai ellensú- 1 lyozására bevételhez jusson. Eddig mintegy 100 ezer fo­rintot valósítottak meg eb­ből. A téesz embereinek bu­dapesti tárgyalásai ideién jelentkezett egy kisiparos, aki vállalta volna, hogv bi­zonyos alkatrészekkel haia­dékfráanul ellátja a téesz-t. Ajánlatát elutasították, mérv, úgy találták, nem tisztessé­ges módon kerülne hozzá­juk az alkatrész: ezért in­kább a föntebb leírt egyenes utat választották. Tanács István Ügy gondolom, felesleges átírni, amit egyszer valaki már tömören megfogalma­zott. Ezért következzék a be­vezető helyett egy idézet — Borvendég Béla Ybl-díjas építész, a DÉLTERV műsza­ki előszavából, amely a sze­ged; házgyár tervcsaládjá­nak bővítésére készült ja­vaslatokat tartalmazza. ,,A Szegedi Házgyár jelen­legi típusépület-választéka — koncepcióját tekintve — a hatvanas évek közepén alakult ki, abban az idő­szakban. amikor a mennyi­ségi szemlélet volt a meg­határozó. Nem kétséges, hogy a nyolcvanas évek di­namikusan változó követel­ményeivel szembesítve ez a szűk repertoár funkcionáli­san és erkölcsileg elavult­nak tekinthető. A DÉLÉPés a DÉLTERV vezetősége kö­zösen jutott a következtetés­re: a paneles technológiát alkalmassá kell tegyék olyan lakások építésére, amelyeit hosszabb távon is kielégítik a lakó, a lakást vásárló és használó reális igényeit. Olyan lakóépületekre van szükség, amelyek elégséges eszköztárat adnak a város­rendező építész kezébe nem­csak változatosabb, embe­ribb lakótelepiek építéséhez, de a kialakult építészeti kör­nyezetije jobban illeszkedő együttesek megalkotásához is.-' A DÉLÉP és a DÉLTERV közös fejlesztési irodájának — hadd nevezzük a továb­biakban mi' is úgy, ahogy a vállalatokon belül mond­jál;: tehát a D+D-nek — már emiitett katalógusa az ars poeticának is beillő, imént Idczelt törekvések ed­digi eredményeit fogalmaz­ta meg. Ügy véljük, ezek is­mertetése azért időszerű, mert máris sok. a közvéle­ményben megfogalmazódott kérdésre adható így válasz, s mert a D-fD irodában fo­lyó munkát befolyásolhatja a leginkább érdekeltek. a lakások jövendő használói­nak véleménye. * A D-j-D iroda munkatár­sai megvizsgálták, mely la­kástípusok felelnének meg legjobban az átlagos — négytagú — családoknak. A kétszobás lakás legfel­jebb kétféle összetételű csa­lád befogadására lehetne al­kalmas: szülők és két. azo­nos nemű gyermek, vagy idős szülők és fiatal, gyer­mektelen házaspár számára. Az ilyen lakásban élő csalá­dok többségénél azonban már a második gyerek vál­lalásának is akadálya lehet a harmadik lakószoba hiá­nya, illetve a szülőkkel élő házaspár esetében már az első gyerek születésekor is a lakáscsere igénye fogalma­zódna meg. Ezért a jövőben ezt a lakástípust (a másfél, il­Iet.ve kétszobást) az egyedül­állók és a „család töredékek" elhelyezésére tarthatják meg­felelőnek, s a négytagú csa­ládoknál; a három lakóhe­lyiséggel , épülő, l-|-2-es la­kásokat szánják. Székijén — megfelelő alapterületű fél­szobák esetén — még az ötö­dik. sőt a hatodik családtag elhelyezése sem okozna konfliktushelyzetet. Az 1+2 félszobás lakásokban egyéb­ként a lehetséges családvál­tozatok száma 23! E lakások funkcionális rugalmasságát egyébként növelné az is — javasolták a tervezők —, ha a félszobák mérete változ­tatható lenne — nem előre­gyártott, tehát bontható vá­laszfalak. bútorfalak alkal­mazásával. * A még jelenleg is épülő paneles lakóház- és lakás­típusok tervezésekor a ki­egészítő helyiségek szűkíté­sére ösztönöztek azok az elképzelések, melyek szerint a házimunkákat — főzést, mosást, vasalást — majd fe­leslegessé teszi a szolgáltató­ipar. Ez azonban mindmáig nem következett be, az igények éppenséggel ellenkező irá­nyú változást — nagyobb konyhát, étkezőt, fürdőszo­bát — sürgetnek. A konyha elszigeteltségét. alárendelt szerepét megszűntetik az új építésügyi szabályzat megjelenése óta nincs már hatósági akadálya sem an­nak, hogy a háziasszony munka közben is kapcsola­tot tarthasson a csaiaddal. A konyhák kétféle típusát ajánlják ugyanis a tervezők: az étkezővel, illetve lakóelő­térrel közvetlen kapcsolat­ban levő főzőkonyhát és az étkezőkonyhát, amelyet a nappali szobától ajtó- vagy még az sem — választ el. Az étkezőtérben olyan tevé­kenységek is folytathatók, amelyeknek eddig nem volt áílaniió helyük a lakások­ban: varrás, vasalás, barká­csolás. Az élelmiszerek tárolásé­ra is több változatot kínál­nak a tervek: szabadba szel­lőző. vagy belső fekvésű, kürtös szellőzésű kamrát, il­letve kamraszekrényt, A hű­tőszekrények a legtöbb la­kásban önálló fülkét bizto­sítanak a konyhaban. vagy az étkezőtérben. Újdonság lesz a takarító eszközöknek szánt beépített szekrény, s néhány új épülettipusban az emeletenként elhelyezett lomkamrák sora. A ruhák tárolására a kedvelt beépí­tett szekrényeken kívül megjelennek majd az. úgyne­vezett járható szekrények is. Jelentős változás várható az egészségügyi helyiségek elhelyezésében és a lakás nagyságával arányos kialakí­tásában is. A „háztartási mag" és a fürdőszoba. WC elkülönítésével előnvösebb kapcsolat alakítható ki a konyha.'az étkező és a nap­pali között, s arra is lesz le­hetőség. hogv a nagyobb. 5—6 személyes lakásokban a fürdőszobáin kívül WC-he­lviséget is tervezzenek, kéz­mosóval. Röviden érdemes még szólni a házgyári tervcsalád bővítésével eKvidőben meg­valósítható épülettervezési ajánlásokról. A D+D iroda kínálatában a legtöbb épület — a gazdaságossági, szociá­lis és környezetvédelmi szempontok egybeesése ezt indokolja — ötszintes. Per­sze még számolni kell kö­zépmagas házak építésével is, ezért a tervezőcsoport azt javasolja, hogy — idézzük—: ..ezeket az épületeket célsze­rű lenne egyedi tervezési feladatként kezelni, biztosít­va ezzel a változatosabb megjelenést, és az egyéni formálási lehetőséget." Ez a megoldás mindenképpen se­gítené lakótelepeink egy­hangúságának feloldását. Az újtípusú épiiletváltozatok egyébként lehetővé teszik az utcaszerű telepítést — erre a paneles technológia eddig nem volt. alkalmas. S arra sem — hogy elsősorban az épületek alsó szintiéin — két lalMs összekapcsolásával többgenerációs otthonokat alakítanak, ki. Ezt a lehető­séget éppoly örömmel fedez­tük fel a tervkatalógusban, mint azt a figyelmességet, amellyel a tervezők a moz­gássérültekre és az idős em­berekre gondolták a felvo­nók, a lépcsőházak beiára­tainak kialakításakor. * Az eddigi tíz lakástípus he­lyett harminc változatot dol­goztak ki a D-i-D iroda Bertalan Sándor vezette munkatársai, két év munká­jával. A t.ervkatalógusban megfogalmazott ajánlásaikat a következő években remél­hetőleg felfedezhetjük maid épülő lakótelepeinken. P. K. Nemzetközi kongresszus A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi ter­mében kedden megkezdődött a Nemzetközi Rehabilitációs Társaság ez évi közgyűlése. Dr. Medve László egészség­ügyi államtitkár, a rokkan­tak nemzetközi éve magyar nemzeti szervezőbizottságá­nak alelnöke a vendéglátó ország nevében köszöntötte a 28 országból érkezett orvoso­kat, gyógypedagógusokat, szociális és rehabilitációs szakembereket. Dr. Harry Fanq. a Nem­zetközi Rehabilitációs Társa­ság elnöke, Norman Acton, a társaság főtitkára és dr. Bor­say János, az Országos Or­vosi Rehabilitációs Intézet igazgatója nyitotta meg az ülést. A háromnapos tanács­kozáson számba veszik, hogy a világ országaiban miként gondoskodnak a rokkantak­ról. A megnyitó ülésen Rehabi­litációért Emlékéremmel tün­tették ki Trethon Ferencet, a magyar nemzeti bizottság elnökét és dr. Novoszel Ti­bort, az Országos Orvosi Re­habilitációs Intézet főorvosát. Bemutató Fel gyón Tejhűtés — gazdaságosabban A dán Packdensor_cég szakemberei kikísérleteztek egy okos készüléket, mégpe­dig a hőcserélőt. Ezt alkal­mazva a tapasztalatok sze­rint száz liter tej hűtésekor felszabaduló hőenergiával megközelítőleg 70 liter 55 Celsius-fokos vizát nyernek, ami közvetlenül felhasznál­ható például fűtésre, s fe­dezheti a tejház meleg víz szükségletét is. Az új szer­kezet átlagköltsége hőcseré­lőként 55 ezer forint, amely egy-másfél év alatt megté­rül! Csongrád megyében ez az eljárás egészen ez év máju­sáig mondhatni ismeretlen volt, bár hazánk mezőgazda­sági nagyüzemeiben sok he­lyütt már sikerrel alkalmaz­zák. Az Agárdi Állami Gaz­daságban például 29 hőki­c serélő működik, egyszer­smind gazdaságosabbá téve a tejhűtést, illetve a tejter­melést. A korábbi elektro­mos. vagy olaj fűtéses víz­melegítést ugyanis teljesen felváltotta a hőcserélő beik­tatása. vagyis a hűtéses fű­tés". Tehát ez év májusában megyénk. illetve annak képviseletében a ielgyüi Al­földi Róna Termelőszövetke­zet kollektívája is megis­merkedhetett — energetiku­sa jóvoltából — a hókicse­rélővel. Miután meggyőzéi?* tek arról, hogy tehenésze­tükben jól iönne egy ilye* berendezés. megrende'tét azt. a TSZKER területi köa pontjánál, majd a Ceredvöl gye Termelőszövetkezetnél, annak budapesti energia­részlegénél. A szakemberek elvállalták a beruházási ja­vaslat elkészítését, a terve, zést és a kivitelezést is. A csehszlovák, freongáz­zal működd tejhűtő. közel hatezer liter tejet hűt le naponta. Hőkicserélö alkal­mazasával az eddigi megta­karítás meghaladja a 110 ezer forintot! S. hogy a jó tapasztala­tokat minél több mezőgaz­dász, energetikus, gépész megismerhesse, a szentesi TSZKER és a felgyői Alföl­di Róna Termelőszövetkezet közös elméleti, illetve gya­korlati bemutatót rendezett teanap, kedden a gazdaság központjában, és tehenésze­ti telepén. Sajnos, az érdek­lődés e megyei bemutatón is igen mérsékelt volt. amelyből — úgy tűnik — könnyen az a következtetés is levonható, hogv nálunk energia dolgában jobban ál­lunk. mint hazánk többi megyéjében. Vagy mégsem egészen er­ről van szó? A. E.

Next

/
Thumbnails
Contents