Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-17 / 269. szám

Ketfiü, T981. november 17. 3 A színházművészeti szövetség közgyűlése r Óvári Miklós fölszólalása Tí 800 tagú Magyar Színházművészeti Szövetség hétfőn tartotta közgyűlését a •pesti Vigadó nagytermében. Sulyok Mária színművésznő nyitotta meg a tanácskozást, amelynek elnökségében helyet foglalt Óvári Miklós. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes is. A résztvevők meghallgatták és megvitatták a szövetség elnökségének az 1977 tavaszán tartott legutóbbi és a mostani VI. közgyűlés közötti időszakban végzett munkáról szóló beszámolóját, amelyet Kazimir Károly főtitkár, a Thália Színház igazgatója terjesztett elő. Napirendre tűzték még a szövetség alapszabályának módosítását, és az új elnökség megválasztását. Az V. közgyűlés óta eltelt négy és fél esztendő munkájának fő jellemzőjeként értékelték mind a beszámolóban. mind számos felszólalásban. hogy a Magyar Színházművészeti Szövetség — művelődési politikánknak megfelelően — támogatta a kulturális életben mindazokat a korszerű művészeti törekvéseket, amelyek elősegítették színházművészetünk fejlődését Itthon. és tekintélyének növekedését határainkon túl is. Céljának tekintette a szövetség. hogy mind hatékonyabban érvényesüljenek a kultúrpolitikai irányelvek színházművészetünk legfontosabb feladatainak megfogalmazásában. Állást foglalt időszerű művészeti, esztétikai és etikai kérdésekben, s szakmai feladatok és gondok megoldásában — a felügyeleti szervek, a színházművészettel közvetlen kapcsolatban álló intézmények, testületek és a társművészetek képviselőinek felkérésére —: véleménynyilvánítással és javaslataival támogatta és segítette az. irányító szervek munkáját. Eredményesen alakult az együttműködés művészetpolitikánk közös céljainak megvalósítása érdekében a többi művészeti ág szövetségeivel, s a különböző társadalmi szervekkel is. Szakmai vitafórumok széles körű szervezésével színházművészetünk aktuális elvi és művészeti problémáinak elemzésével a szövetség — elnöksége és valamennyi tagozata egyaránt — elősegítette a korábbinál konstruktívabb színházi légkör megteremtését. Biztosította. hogy színházművészetünk alkotói kifejthessék véleményüket. megbeszéljék. megvitassák színházi életünk időszerű problémáit, és pozitív irányt mutató tendenciáit. A különböző szakmai kérdések központi vitáival, a színházakban rendezett ankétokkal elsősorban az optimális műsorpolitika kialakítását, az új magyar dráma- és színjátszás továbbfejlődését szorgalmazta. Rendszeresen állást foglalt a színházművészetet érintő legfontosabb elvi és gyakorlati kérdésekben; különös figyelmet fordított a színházművészek szakmai képzésére és továbbképzésére. Minden rendelkezésre álló eszközzel segítette a szövetség a közönség és a színház kapcsolatának elmélyítését és kiszélesítését,. Ezek a kérdések többrétűén elemzett témái voltak a beszámolónak, és a főtitkári referátum nyomán kibontakozott pezsgő vitának. Ezután övári Miklós szólalt fel: Óvári Miklós átadta a közgyűlés résztvevőinek a Központi Bizottság üdvözletét, amely — mint mondta — egriben a magyar színházművészet. színházaink művészi alkotó munkájának és a szövetség tevékenységének a megbecsülését is jelend. A napirendre került művészetpolitikai, köztük több tucat szakmai kérdésekkel — amelyeket nem lehet és nem is kell egy közgyűlési határozattal lezárni — akkor foglalkozik igazán jól a szövetség, ha nemcsak alkalmanként állítja reflektorfénybe, hanem folyamatosan foglalkozik velük, segíti és szorgalmazza megoldásukat — mondotta. Szólt arról a szűkebb és tágabb közegről, országunk belső helyzetéről és a nemzetközi körülményekről, amelyek közepette működik a szövetség, eredményesen formálhatja színházművészetünket, előmozdíthatja egész kultúránk ügyét. Olyan társadalomban élünk — hangsúlyozta —. amelyben helye, szerepe van a művészeteknek, a színházművészetnek pedig rangja a művészetek sorában. Olyan társadalmat építünk amely az ember teljes felszabadításával együtt az egyéniség szabad kibontakozását tűzte ki célul, s az élet minden területén nélkülözhetetlennek tart.ia a művészetekből is táplálkozó műveltséget. Politikánk töretlenségével, eredményeinkkel együtt ennek is szerepe ven abban, hogy hazánknak súlya, kultúránknak jó híre. és tekintélye lehet a világban. A nehezebb gazdasági Helyzetben is üevelünk arra. hogy a kulturális területeken ne legyen kevesebb a támogatás, de a kultúra műhelyeinek is igazodniuk kell az olyan általánosan érvényesülő normákhoz, mint például a takarékosság — szigorúan az ésszerűség jegyében! Támogatunk a jövőben is minden olyan alkotó tevékenységét a kultúrában, a színházművészetben is — anyagilag és erkölcsileg egyaránt —, amellyel szellemi közkincsünk legjobb értékeit őrizzük, új értékekkel, szocialista szellemiségű alkotásokkal gyarapítjuk. Ez nemcsak a kultúra munkásainak ügye. hanem az egész nép nagy nemzeti vállalkozása kell hogy legyen. E törekvések igaz szolgálatában a magyar színházművészek szövetségének rangos feladata. hogy partnere legyen az állami és politikai vezetésnek, a társadalmi szerveknek. A Központi Bizottság titkára a művészeti szövetség eredményes működésének két legfontosabb tényezőjeként említette a művelődéspolitikánk által biztosított alkotói szabadságot és a demokratikus alkotói légkört. Az alkotói szabadság — hangsúlyozta — az alkotásban,- az építésben, az értékőrzésben és az értékteremtésben jelent szabadságot. Tehát nem afféle kényelmes életet biztosít, hanem nagyon is kemény és fegyelmezett munkát, felelősségérzetet tételez fel, és megköveteli a felelősség vállalását is. A demokratikus légkör pedig azt jelenti, hogy megfelelő körülmények legyenek a nép érdekében végzett kollektív munkához. Jelenti továbbá a nyitottságot mások gondolatai iránt, a kritikus szemléletet. ami nélkül nincs haladás, és jelenti a szerénységet, meg az önkritikus szemléletet is. Ez a demokratikus légkör terei enged a nyugodt, tiszta szellemiségű vitának eszmei, esztétikai, szervezeti kérdésekről egyaránt. Befejezésül 'Övári Miklós nagyra értékelve a szövetség és vezető testületei munkáját, a Központi Bizottság es szervei további támogatásáról biztosította a Magyar Színházművészek Szövetségét ú ionnan megválasztandó elnökségét, veze tóit A Művelődé?;! Mlnisztévum nevében felszólalt Tóth Dezső. A beszámolót vita követte. A vitát követően módosították az alapszabályi. amelynek értelmében megválasztottak a szövetség — korábbinál szűkebb — 33 tagú elnökségét. A tisztségviselők választására az ú.i elnökség — későbbi időben sorra kerülő — első ülésén kerül sor. Fiatalok az energiatakarékosságért A KISZ-bizottságok a fiatal műszakiak és közgazdások tanácsait a napokban az ország több megyéjében tanácskozásra hívják össze, hogy ismertessék azokat az ifjúságra váró feladatokat, amelyeket a KISZ Központi Bizottsága az energiagazdálkodási program megvalósításáért megfogalmazott. A KISZ Központi Bizottsága és az Ipari Minisztérium között megállapodás jött létre a VI. ötéves tervidőszakra elfogadott energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtásában való együttműködésre. A KISZ KB Intéző Bizottsága azóta meghatározta az érintett KISZ-szervezetek és irányító szervek feladatait a program egyes részeinek megvalósításában. A KISZ-szervezeteket felhívták, hogy vegyenek reszt az energiatakarékossági lehetőségek feltárásában, a munkahelyeken és a lakókörnyezetükben. Tegyenek javaslatokat szervezési intézkedésekkel, és ésszerűsítésekkel elérhető takarékosabb módszerek bevezetésére, vegyenek részt megvalósításukban, és működjenek közre az energiaveszteség! vizsgálatok elkészítésében. * A KISZ KB és az Ipari Minisztérium között létrejött megállapodásban megfogalmazták: el kell érni, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a tüzelőanyag- és az energiafelhasználás növekedési üteme jelentősen mérséklődjék. Az energiagazdálkodás elősegítése érdekében a KISZ pályázatokat hirdet az egyetemeken. a főiskolákon tanuló és dolgozó, valamint a kutatóintézetekben tevékenykedő fiatalok részére. Elsősorban az energiafelhasználás ésszerűsítése, az űj eljárások, technológiák bevezetésére kérnek ötleteket. Népi ellenőrök az ellenőrzésről M

int az a népt ellenőrök egy nemrégiben végzett — az ipari szövetkezetek belső ellenőrzesének színvonalát felmérő — vizsgálatukban megállapították: a belső ellenőrzés tevékenysége még nem minden szövetkezetben felel meg a négy évvel korábban hozott kormányhatározat előírásainak. Igaz, ellenőrzési tervek csaknem mindenütt készülnek, ezek tartalmi megvalósítása azonban helyenként várat magara. Pedig a rendelet egyértelműen előírja, nogv az ellenőrzés része a vezetésnek, tevékenységének át kell fognia a szövetkezet belső életét, a gazdálkodás minden területén. A belső ellenőrzés hivatott arra is. hogy segítse a döntésekben megjelölt célok elérését segítse a munka hatásfokának javítását, valamint a közérdek és a jogos egyéni érdekek védelmét. Ahol mindez ma még csak vágyálom, ott alighanem a vezetők szemléletében van a hiba. Emiatt a belső ellenőrzés még több szövetkezetben nem tölti be valódi szerepét. Mert néhol szükséges rossznak tartják a belső ellenőrzést s ezt a munkát osztott vagv kapcsolt munkakörben végzik. A népi ellenőrök találtak olyan szövetkezeteket is, ahol a belső ellenőr feladata az volt hogv a szabadságon vagy betegállományban levő kollégákat helyettesítse. E példák igazolják; a rendelet előírásaival ellentétben, még nem mindenütt tettek meg mindent, hogv a belső ellenőri munka megfelelő színvonalra emelkedjen. Jelzi ezt a belső ellenőrök egy-egy szövetkezetben elfoglalt helye is. A megye egyik ipari szövetkezetében például a szervezési, másutt pedig a közgazdasági osztály vezetője határozza meg a belső ellenőr tennivalóit. Képtelenség, hogy az ellenőrök komolyan minősítsék, bírálják éppen azoknak a munkáit, akiktől előléptetésük, anyagi megbecsülésük függ. így aztán — mert erre is volt példa — néhol egy-egy osztott munkakörben dolgozó belső ellenőr csak saját gazdasági munkáját vizsgálhatja elmélyült elemzéssel. Az esetek jelentős hányadában ugyanis a belső ellenőrök csak azt vizsgálják, hogy munkatársaik pontosan írják-e be a jelenléti ívre érkezésük és távozásuk időpontját. De abban a szövetkezetben sem lehet sok becsülete a belső ellenőrnek, ahol munkaidejének jelentős részében a szállítási jelentések és a téemkások tevékenységének vizsgálatával kell foglalkoznia. Jó esetben az átfogó, elemző munka helyett cél- és témavizsgálatok elvégzésére kapnak lehetőséget, de megesik, hogy csak akkor, ha már városszerte beszélnek a szövetkezeti munka egy-egy fogyatékosságáról. A népi ellenőrök megállapítás i szerint napjainkban kevés az összefüggések feltárásira történő elemző vizsgálat. Több olyan vizsgálatra van szükség, amely nemcsak a tények feltárására, hanem az okok és összefüggések kutatásába helyezi a hangsúlyt. Mert néhány követésre méltó példa azt igazolja, hogy azokban az ioari szövetkezetekben, ahol rangjának és tisztének megfelelő feladattal bízzák meg a belső ellenőrt, nemcsak a munka szervezettsége javult jelentős mértékben, hanem a munkavégzés ha'á^'ö'a is emelkedett. S

az is eredmény, hogy jelentős sikereket értek el a társadalmi tulajdon védelmében. Igaz. ezekben a szövetkezetekben a munkahelyi vezető több fegyelmi határozatot volt kénytelen aláírni, mint a korábbi .években. Ennek kedvező hatása azonban nem csupán a közös vagvon megóvásában, hanem a gazdasági eredményekben is érezhető. Császár Nagy Iászló emzetkSzi: Mürszsríí sertéstelep tssardisogp ncap A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága tegnap magyar—szovjet barátsági napot rendezett. Ebből az alkalomból hétfőn Szegedre érkezett I. V. Szalimon, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, akit Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára fogadott. Délelőtt I. V. Szalimon — vendéglátói kíséretében — Hódmezővásárhelyre utazott. A Tornyai János Múzeumban dr. Dömötör János igazgató mutatta be az őszi tárlaton látható alkotásokat. A barátsági nap Szegváron folytatódott. I. V. Szalimont és kíséretét a nagyközség pártbizottságának helyiségében Tonomár István, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte. Délután a barátsági gyűlésen a szovjet vendég találkozott a szegvári Puskin Tsz tagjaival. Csatordai Mihály, a tsz pártalapszervezetének titkára nyitotta meg a gyűlést, majd I. V. Szalimon előadást tartott a Szovjetunió békepolitikájáról és beszélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, végül a gyűlés résztvevőinek kérdéseire válaszolt . Ezután a vendég és kísérőik felkeresték a kertészetet, majd a termelőszövetkezet országos hírű tehenészetét tekintették meg és megismerkedtek az ott dolgozók munkájával, eredményeikkel. Este, a barátsági nap befejeztével, I. V. Szalimon visszautazott Budapestre. j Budapesten tanácskozik a i ; Közgazdászhallgatók Nem- ; vetkőzi Szervezetének (AIE- ] SEC) európai regionális cso- : portja. A november 21-ig | tartó, évente hagyományos i ] találkozónak a szervezet ma- ; [ gyár tagozata a házigazdája, j , A tanácskozáshoz kapcsolódó tájékoztatón, hétfőn a Magyar Sajtó Házában elmondották: az AIESEC a világ egyik legnagyobb szakmai diákszervezete, 58 tagország mintegy 400 közgazdasági felsőoktatási intézményének hallgatóit tömöríti. Ezúttal első ízben kapta meg szocialista országbeli tagszervezet az évi találkozó rendezésének jogát, s egyben a mostani az európai rádió legnépesebb tanácskozása: 80 egyetem képviseletében 230 diák érkezett hazánkba. A jelenlegi találkozón elsősorban a tagszervezetek közötti együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyalnak. emellett a házigazdák igyekeztek árnyaltabb. teljesebb képet rajzolni a résztvevőknek a magyar gazdaság jellemzőiről, törekvéseiről. s általában az ország mai életéről, eredményeiről. Uj üzemek Oj. növényvédőszer-gyártó üzemrészek épülnek a sajóbábonyi Észak-magyarországi Vegyiművekben. A gyár elsősorban a karbamát, a tiolkarbamát és a karbamid típusú kemikáliák gyártására szakosodott, ezekből a növény véd őszer-típusokból nemcsak a hazai mezőgazdaság igényeit elégíti majd ki, hanem jelentős mennyiséget exportra is szállít Napjainkban egyre nagyobb szerep jut azoknak a technológiáknak, ahol előnyben részesítik a kevés energiát felhasználó berendezéseket. Különösen így van ez az állattenyésztésben, ahol egyre nagyobb költségeket jelent az energia biztosítása. Ezt figyelembe véve rendezte tegnap, hétfőn Soltszentimrén bemutatóját az iparszerű hústermelést szervező közös vállalat. A szegedi területi főosztály szakemberei ismertettek egy új sertéstelep-építési módot, ahol törekedtek a minimális energiafelhasználásra. Mérésekkel bizonyították, hogv az országban ismert és üzemélő sertéstelepekhez viszonyítva itt az energiafelhasználás a nem éri el azoknak 30 százalékát. A rendszer lényege: a kevésbé hőigényes hizlalóegységeket az istálló két szélső traktusában helyezik el. míg középre kerül a fiaztató és a malac-utónevelő. A természetes szellőz1 etést a rendszeren belül speciális pp. műanyag szövettel oldják meg. és teljes egészében hasznosul a fiaztató riulladékenergiáia is. Ennek különösen télen nagy a lelentősége. A taposórácsok műanyagból készülnek, a batériák pedig fából. Javasolják a tervezők, hogv ne csupán köl! végkiémelés végett kerüljék a fém alkalmazását. Fa esetében a természeteshez közelebb álló környezet javítja az állatok hőérzetét is. Az évenként 1440 hízósertés kibocsátására alkalmas istálló mindössze 3,2 millió forintba kerül. Mérések bizonyítják, hogy az 1 kilogramm hús termeléséhez szükséges takarmányfelhasználás az úi módszer szerint 15—20 százalékkal csökken, ugyanakkor megnövekszik az állatok takarmányfelvevő képessége is, tehát évente több szaporulat számára van helv. Sz. P. M. SZOT-delegáció utazott Rómába Az Olasz Általános Munkás Szövetség (CGIL) meghívására Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével vasárnap szakszervezeti küldöttség utazott Olaszországba. A küldöttség részt vesz az olasz szervezet november 10-án kezdődött és 21-ig tartó. Rómában sorra kerülő X. kongresszusán. * A delegáció ezt követően Genfbe utazik, ahol november 23—24. között részt vesz az európai szakszervezeti vezetők IV. konferenciáján. ÍMTD t \ t