Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

ViLÁS Pl?©1ETÁRJ&t, Tl. évfolyam 257. szám 1981. november 1. vasárnap Ára: 1,80 forint zán és a Maroson Gáterősítés, kikötőépítés, korszerűsítés Néhány napja kijjebb és kijjebb szorulnak a horgászok a folyómedertől az emelkedő vízszintet követve a Tiszán és a Maroson, ám ez nem jelent árvízveszélyt, jóllehet, áradéban van még a Szegednél találkozó két folyó. Mint dr. Vágás István, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmunkatársa elmondta, az — egyébként nem mindig egyértelmű előrejelzések szerint nem, vagy csak kismértékben várható, hogy a hullámterekre is' „kilép" a víz. Vagyis: áradás ide, áradás oda, az ATIVIZIG-nél nyugalom van. Amikor nincs, az a készültség — bármilyen fokozatban. Miután erre nem kell számítani, az igazgatóság dolgozói végzik szokásos évi beruházási, fenntartási munkájukat az egész területen. Bár lassacskán beleszól az időjárás is, és beszorulnak a védettebb helyekre, ugyanakkor a terveknek megfelelően, a befejezésükhöz közelednek az idei évre előírt munkálatok. Nagyszabású, több éves program részét képezi az I970-es nagy árvízben „sokat szenvedett" Maros-gát megerősítése. Jelenleg a folyó bal partján dolgoznak az építők, a FOKA Vállalat és a ba.iai vízügyi igazgatóság kotróbajójának segítségével. Ez utóbbi annak a hagyományos összefogásnak-együttműködésnek áz eredménye, amely az ország valamennyi vízügyi szolgálata között az egymás kisegítése érdekében létezik. Most a bajai szakemberek dolgoznak Szegeden, máskor árvízvédekezésen vesznek részt a szegediek Baján — vagy éppen Győrött. Amikor a bajai igazgatóság a Duna töltését erősítette, az ATIVIZIG készítette el a folyószakasz védelmi rendszerének műszaki terveit. Ami a „másnak tervezési" illeti, éppen pénteken adták át rendeltetésének a szegedi és a kiskunmajsai vízgazdálkodási társulatok kivitelezésében elkészült belvízelvezető rendsezert a szegedi Móra Tsz-ben, amelynek terveit — társadalmi munkában — az ATIVIZIG szakemberei készítették. Szegeden folytatódnák a tiszai áruszállítást jelentősen megváltoztató medencés kikötő építési munkálatai. Most a szárazföldi átrakófogadó terület feltöltését végzik. Mint ifj .Szilléri László osztályvezető elmondta, az idén elkezdték a töltéskorrekciót is, amelyen a Betonútépítő Vállalat gépei dolgoznak. Az idei munkálatok során az ATIVIZIG és a Közraktározási Központ közös létesítményének építése mintegy 100 millió forintnyi költséget használ fel. Klárafalván a régi, elavult gátőrtelep helyén új épül. Jelenleg a főépület és az árvízvédelmi munkálatokhoz oly nélkülözhetetlen szertár kivitelezésén dolgoznak. A telep azon túl, hogy az ott élő gátőrnek kényelmesebb otthont biztosít, a korszerű felszereléssel, kiképzéssel nagyobb biztonságot nyújt az esetleges árvízvédelmi munkálatokhoz is. Eközben végzik az üzemi hírközlő rendszer korszerűsítését is, amelynek keretében drénezőgéppel fektetik a föld alá a telefonkábeleket a gát mentén. (Mindez természetesen az árvédelmi biztonságot, a töltés teherbírását nem veszélyezteti.) I. Zs. Éghajlati világprciraa Az ENSZ meteorológiai világszervezetének tavaly indított tízéves éghajlati világprogramja keretében az Orszagos Meteorológiai Intézet központjában megkezdődött az adatok számítástechnikai feldolgozása. Témakörök szerint csoportosítják a beérkező adatokat, hogy egységes képet adjanak a Kárpát-medence városainak klímájáról, a magas légkörről és a mezőgazdaság számára hasznosítható éghajtlati öszszefüggésekről. Az első információkat a közelmúltban küldték el a világprogram washingtoni adatbankjához. Erdeink szerepe a pihenésben Szeretjük az erdőt. Ha ráérősen járjuk a természetet, kirándulunk valahová, vagy gépkocsival utazunk hazánk tájain, leginkább fák és bokrok szomszédságában vágyódunk megpihenni. El sem tudjuk képzelni az életet erdők, ligetek, csalitok nélkül. A hajdani természeti népeknek az erdő nyújtott védelmet és táplálékot, szolgáltatott építőanyagot, tüzelőt, szerszámot, de a mai ember számára is nélkülözhetetlen. Mivel azonban nemcsak használja az ember az erdőt, hanem gyakran ki is használja, sőt olykor meggondolatlanul irtja, muszáj intézményesen gondoskodni annak védelméről, illetve megteremtem az ésszerű erdőgazdálkodás föltételeit Törvények hatására kezdték meg hazánkban a tönkrement erdők újratelepítését, az Alföld fásítását. Több mint 200 éve szerepel erdőgazdasági üzemtervekben az erdő védelme, csökkentésének megakadályozása. hogy a gazdasági szükségletek kielégítésén túl manapság a pihenő lakosság kényeimét is szolgálja. Talán ősi ösztön a természet utáni vágy. Nemcsak Magyarországon, hanem legtöbb hasonló fejlettségű államban úgyszólván társadalmi igény lett az erdei pihenés és üdülés. A kilenc évvel ezelőtt Buenos Airesben rendezett VII. Erdészeti Világkongresszuson az erdők alapfunkcióit — a magyar nyára küldöttség - termelési. indítvákörnyeerdei utak és vasutak kiépítése felé tolódott. Így kapott zetvédelmi és szociális-üdü- minisztériumi anyagi támolési szolgáltatásban határozták meg. A világ összes ergatást a többi között például a számunkra különösen dőterülete 1978-ban 4 ezer fontos Öpusztaszeri Nemzeti 670 millió hektár volt. ami- Emlékpark is. Jó vizsga Alföldi olajbányászok Görögországban Sikerrel vizsgázták az el- energia előállítására haszso erőpróbákon a Görögor- nálják feL szagban dolgozó alföldi A megrendelők a olajbányászok. A Kootojku- jövőben szamitanak a tato Vallalat - a Nifcex ínagyar szakemberek munvaiiaiat ,,-,-„ .—,lV,„ u„m Külkereskedelmi közreműködésével — kájára, tervbe vették, hogy a faz ország más területem is ii » t wiT. rájuk bízzák a hőforrások vallalt munkát, geotermikus föltárását energia feltárását. A kiváló szakemberekből, fúrómunká- A kőolajkutatók egy másokból álló brigád tervszerű sik csoportja Franciaországmunkával eddig két gőzkú- ban, Párizs környékén keztat mélyített — 300 Celsius- dett munkához, ahol ugyanfokos gőzt hozva a felszínre csak a földben levő hőener— és most dolgozik a har- gia feltárása a feladat. A madik fúráson. A természeti mélyből feltörő gőzzel, foreaiergiat a tervek szerint róvízzel lakótelepeket fűipari célokra és villamos tenek majd. bői hazánkra 1,6 millió hektár esik, s az ország területének egyhatodát foglalja el. Szaknyelven szólva: erdősültség .szempontjából 12 európai ország között csak Angliát előzzük meg. Érdemes tudni, hogy tt környezetvédelemre kijelölt erdők nagysága az utóbbi 20 esztendőben majdnem háromszorosára nőtt, az ezredfordulóig azonban nem várható növekedés. Az úgynevezett szociális-üdülési célra kijelölt erdők aránya ugyanebben az időszakban négyszeresére gyarapodott, s a már fölmért igények alapján 2000-ig valószínűleg megháromszorozódik. Ez annyit jelent, hogy 19—20 év múlva 213 ezer hektár közjóléti erdőnk lesz. Az új föladatok megvalósítása érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei döntöttek a beruházásokról, meghatározták a lebonyolítás rendjét, valamint a finanszírozás és az ellenőrzés szabályait. A IV. ötéves terv idején országosan 86 közjóléti fejlesztési tervet hagytak jóvá. Akkor szinte minden város, illetve nagyobb település határában létrehoztak fejlesztésre érdemes erdei tisztásokat, ligeteket. Ezeken a helyeken sétautakat, autóparkolókat, forrásokat, kilátókat, padokat, illemhelyeket építettek, eligazító táblákat, szemétgyűjtőket stb. raktak ki. Az V. ötéves terv során folytatódtak ezek a beruházások, az arány azonban a növekvő turisztikai forgalomnak megfelelő Egyre nő a látogatók száma. Országosan — becslések szerint — 1976-ban 14,2 millió, 1979-ben pedig 17,4 millió ember kereste föl az údülőerdőket. A VI. ötéves terv erdőtelepítési beruházási javaslatában hangsúlyosan a Balaton és a Velencei-tó környékének továbbfejlesztése, a nagy forgalmú erdei kirándulóközpontok komfortjának növelése, továbbá a Bükk-hegység turisztikai célú kiépítése szerepel. Sajnos, ma még sokan nem tekintik megóvandó közösségi tulajdonnak az erdei létesítményeket. Nincs olyan szabadba helyezett pad. asztal, szemétgyűjtő, amit a használatba adástól számított egy-két héten belül meg ne rongált volna valaki. Gyakori az is, hogy a berendezéseket, fölszereléseket eltulajdonítják. Az országban található üdülőerdők, erdei autóspihenők és arborétumok körzetei a következők: Budapest környéke; a Balatonkörnyék; Nyugat-Dunántúl; Dél-Dunántúl; Dél-Alföld, Észak-Alföld; Észak-Magyarország. Minket, Csongrád megyeieket elsősorban nyilván az V. körzet érdekel, amelyben a többi között található az ásotthalmi üdülőerdő, a zsombói és a zákányszéki erdei pihenő, a vásárhelyi pihenőerdő, az ópusztaszeri kirándulóerdő, a szegedi parkerdő. Autóspihenőnek számít a fölsorolt helyeken kívül az üllési és a rúzsai erdő. valamint a Földeák melletti Korn'el-liget. F. N. I. Tudományos tanácskozás Szombaton befejeződött 300 orvos, biológus és veMiskolcon a magyar klini- gyész vett részt. Az immukai laboratóriumi és diag- nológiában és a gastroentenosztikai társaság 32 kong- rológiában a korszerű orvorcsszusa A tndománvos 1a si ellatás alapját képező laresszusa. A tudományos ta- boratóriumi diagnosztikai nacskozason az ország ku- módszerek eredményeiről lönböző részeiből mintegy folytattak eszmecserét Több lesz a krumplis kenyér A burgonyás kenyér jött, látott, győzött; népszerűségére jellemző, hogy csak ritkán lehet kapni a boltokban, s rövid ideig. A Szegedi Sütőipari Vállalat Tavasz utcai kenyérgyárában jugoszláv automata gép működik, amely alkalmas a burgonyás kenyér előállítására. A burgonyapelyhet Svájcból importálják — az első szállítmányok november elejére várhatók. A sütőipar vezetői ekkorra ígérik az ellátás javítását. A hírnek örülünk, mindössze egy apróságon gondolkoztunk el: vajon a magyar burgonyából nem lehetne-e a kenyérgyárban is felhasználható alapanyagot készíteni ? Készül a kenyértészta Ezen a gépen formálódik kenyerünk Nagy László felvételei Egykilós kenyeret szednek ki a kemencéből