Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

101 Szerda, 1981. október 1 il A megvámolt mm Följegyzések a 28. Vásárhelyi Őszi Tárlaton Áx éltlmixieripari főiskolán Változott-e valamit a Hódmezővásárhelyhez kötődő képzőművészet palettája az elmúlt években? Lemérhető-e a negyedszázados jubileum után kibontakozott szakmai vita és közönségértékelés tanulságainak tudatos asszimilálása? Tettenérhető-e az alkotók részéről az a sokat és sokszor emlegetett társadalmi kihívás, hogy minden művészetnek alapvető feladata a korunk által felvetett kérdésekre sajátos eszközeikkel előremutató választ keresni? Az első pillanatban úgy tűnhet, hogy igen, legalábbis ezt látszik bizonyítani a legfrissebb seregszemle hatalmas anyaga. A 28. Vásárhelyi öszá Tárlaton ugyanis minden eddiginél több mű szerepel. különösen az oly sokszor temetett táblakép térnyerése szembeötlő (nem tudni, ez a művészek differenciált jelentkezésének vagy a zsűri válogatásának köszönhető-e?). Viszont e tény mellé azonnal kívánkozik egy megállapítás: a mennyiség nem csapott át minőségbe, a hatalmas anyag szürke masszájából csak itt-ott villan meg néhány alkotó világítótornyának fénye, egy-egy művészi csúcsteljesítmény. Ez pedig, évek óta újra és újra alapos elemzésre, a gondok felmérésére, a művészi feladatok körvonalazására kell, hogy serkentsen művészetpolitikust, kust, felelősen gondolkodó nézőt egyaránt. Csak együtt, partnerként, egy asztalnál tehetjük tisztába közös dolgainkat. kapcsolhatunk progresszív egységbe művészik kvalitást. közönségigényt. szakmai-politikai kívánságot. Mert egy ekkora anyagban túlságosan kevés odafigyelni Kollár György színélményekre épülő, tartalmaiban elkötelezett, s e tálhoz kötődése ellenére is egyetemes érvényű hatásos festményeire; Fejér Csaba bravúros Fogat című képére, mely előtt az emberben tán joggal fogalmazódik meg a kérdés: nem bosszantásként fest-e ez a zseniális művész ilyen virtuóz képeket, mely mellett egy egész mezőny törpül el?; Almásy Aladár immár kiforrott, érett, sajátos grafikai és szemantikai nyelvet teremtő groteszk rézkarcaira; Kotsis Nagy Margit gondolat- és érzelomgazdag égetett agyag plasztikáira, vagy Fritz Mihály finoman rajzos érmeire? Mert a többi mű — a megítélés nyilván szubjektív és esetleges — meglehetősen szokványos. Az előző tárlatokhoz képest több azon művek jelenléte, melyek tulajdonképpen egész vásárhelyi őszi tárlatok alapozását Meggyes László, Bod László. Chiovini Ferenc, Vén Emit, Csikós Miklós, Fazekas Magdolna, Zayzon Ágnes stb. olyan posztimpresszionista tájképekkel és csendéletekkel jelentkezik, amelyeket már a század első évtizedeiben túlhaladtak a vezető alföldi mesterek is. A hagyományok folytatói tényleg csak az örökséget idézik egyre nosztalgikusáéban — Csizmadia Zoltán. Csikós András, Holler László. Fontos Sándor, Szalag Ferenc, Zombori László. Fodor József, Németh József. Kurucz D. István. Fülöp Erzsébet, Szurcsik János. Elsődleges témaviláguk a pusztuló tanya, amely már csak az életforma csontváza, egy hajdani világ mementója. De azon túl. hogy regisztrálják ezt az állapotot, vajmi keveset tesznek. Kurucz D. István például Aratás 1981 című képén olyan jelképet igyekszik formálni. mely a szocialista mezőgazdaságban a paraszt és a munkás kapcsolatára utal, de figurái annyira statikusak. jelképel annyira közhelyszerűek, hogy a festmény egyszerűen hiteltelen. Szalay Ferencnek évtizedek óta van ereje, hogy a paraszti világ kettősségét érzékeltesse. Ahogy szembehelyezte egykor a tenyérnyi tanyaablakot a hatalmas kombájnnal, úgy igyekszik most Kerékpáron című festményét összebékíteni a még meglevő paraszti világ. a nagyüzemi mezőgazdaság és az azt jelképező növényvédő repülőgép kicsit szájbarágós együttesét. De ezt az igényt ismeri fel Zombori László, amikor megfesti nyugdíjas munkás emberét, (kár, hogy új színvilága nem4 segíti tartalmas gondolatait) ; Hézső Ferenc, aki — úgy tűnik, különösen Etetés című munkájával — a szintézis felé halad, Szurcsik János, aki Szabadságon című képén fiatal munkást alkotótf ábrázol és festói maga&sákriti- gokba emel egy kukaautót. Ehhez a sorhoz laza szálakkal kapcsolódik a szűkszavúságában ls beszédes Lóránt János, a mikrovilág vallatója, Fülöp Erzsébet, a bravúrosan festő Patay László és a minden ecsetvonásában mélyen humánus Vecsési Sándor. Soknak érzem a kiállításon Németh József öt, hatalmas táblaképét. Ügy tűnik, mintha önálló kamarakiállítást rendezne az őszi tárlat részeként. Ráadásul freskószerű munkál nemhogy erősítenék, inkább kioltják egymás hatását a zsúfolt teremben. A festményanyagban szimpatikusak a Kárpáti Tamás, Somos Miklós, Garabuczy Ágnes, Lieber Éva és Brankovics Éva által kifejtett törekvések. melyek egv áttételesebb, lírai realizmus, egy meseszerű, néha már szürrealisztikus világ megjelenítésére vállalkoznak. Ezzel szemben, de a törekvésekhez mégis kötődve, jelennek meg Szakáll Ágnes újnaturalista precíz festményei. Tóth Ernő gazdag asszociációkat ébresztő, sok forrásból táplálkozó képei. Végvári I. János jelképes konstrukciói, Kéri László kritikus hangvételű, többsíkú művei. A grafika mezőnye jóval szürkébb az előző évekénél. Almásy Aladár kiugró teljes'tménye elhomályosítja Sulyok Gabriella, Kéri Imre. Czinke Ferenc. Lacza Márta, Engel Tevan István szokásos színvonalát. A szoboranyagban Kotsis Nagy Margit terrakottái mellett Gyúr esek Ferenc erőt sugárzó dinamizmusa, Vasas Károly lendülete. Lantos Györgyi lírája. Sebestyén Sándor ötletgazdagsása. Kutas István eleganciája. Nagy Sándor tömörítőkészsése és Tóth Julianna elkötelezettsége érdemel figyelmet. Az érmek között hódítanak az alkalmi feladatok (köztük élen jár a rutinos Tóth Sándor) és az architekturális megoldások (Sz. Egyed Emma. Návai Sándor, Szabó Gábor). Ismét van „egyéb műfaj" az őszi tárlaton. Szinte az egész anyagot meghatározza Schrammel Imrének, a modern magyar kerámia úttörőjének és iskolateremtő mesterének jelenléte. aki mögött ló tanítványként sorakozik Ambrus Éva, Orosz Mária. Pagony Rita. Szelényi Attila és Tuza László. Csávoly Klára csomózott faliképei túlságosan is szemet gyönyörködtetöek. Sándor Eszter varrott faliképe előtt pedig megfogalmazódik az óhaj; mily jó volna ielmezterveaéssel is megbízni a fiatal iparművészt 1 Ügy húsz évvel ezelőtt még akadnak viták: a minisztéri- zéseket, műszereket, eszkőjóval egyszerűbb volt a hely- umi rendelet nem fogalmaz- zöket, s a gyakorlati foglalzet: tanultak az emberek a za meg, pontosan minek is kozások e bemutatókhoz kapíelsőoktatási intézményekben minősül ez az egyéves tanú- csolódnak. A cél — hogy a nappali tagozaton, s tanul- lási időszak, s így a tanul- szakemberek az egyes techtak úgy, hogy munkájuk mányi szabadság, vidékiek- nológiai határterületek „femellett levelező hallgató- nek az utazási költségek, a hér foltjaiban" is ismereteként részt vettek egyik vagy végzés utáni munkakör-vál- ket szerezzenek, üzemmérmásik egyetem, főiskola mun- tozások körül sok a bizony- nöki képzettségüket elmékájában. Azután jött a tan- talanság. Pedig az élelmi- lyítsék, szakosodjanak — folyam-és tovébbképzésdöm- szeripari főiskola ezen új alighanem megérné, hogy a ping, s ma már — első pil- képzési formája egyébként vállalatok megfelelő feltételamtásra — ember legyen a szépen fejlődik: eddig a hús- leket biztosítsanak azon doltalpán, aki el tud igazodni ipárban dolgozó üzemmér- gozóiknak, akik ebben a koraz egyes szakmák, szakága- nökök szárazárugyártó és szerű képzésben részt veszzatok tanfolyamainak, sza- húsipari higiénés szakon vé- nek. kosítóinak, különféle to- gezhettek, az idén már ba- g hoffy a j,enti nehézségek vábbképzéselnek bonyolult romfitechnológus és élelmi- ellenére is érdemes új utarendszerében. Űj és még szeripari minőségvizsgáló- kat keresni a műszaki szakújabb formák keletkeznek, szakokon is befejezik tanul- emberképzésben, arra a Szeami rendjén is lenne — ám mányaikat Jónéhányan. Most gedi Élelmiszeripari Főiskoolykor az érintett területek kezdődik meg a képzés a ia még egy példával szolgál, valamelyike nem a kellő ru- száraztésztagyártó, valamint galmassággal és megértéssel a műszer- és automatizálási fogadja a továbbtanulók szakokon. A következő félgondjait, friss aggályait Három éve vezették be a évben, februártól pedig munka- és üzemszervező-szakosíA megyei tanács vb művelődésügyi osztályával együttműködve konzultációs központot szerveztek az intézményben a Budapesti MűSzegedi Élelmiszeripari Fő- tb indul, a műszaki szakem- szaki Egyetem műszaki taiskolán a szakosító üzemmérnöki képzést. Hivatalosan tanfolyamnak számít, leberek közgazdasági szakis- nár szakjain tanuló környékmereteit fejlesztendő. beli hallgatóknak. Egy fél Az egyéves szakosító fog- év 96 konzultációs órájából velező jelleggel, egyéves idő- lalkozásait nemcsak a főis- 68-at tart meg Szegeden a tartammal. Ám tulajdonkép- kola oktatói, hanem — meg- főiskola 32 szakoktatója — pen — nem tanfolyam vagy hívott előadóként — az or- idén először még természefunkciója legalábbis vitat- szág legismertebb élelmiszer- tesen csak az első évesekható. Hiszen államvizsgával ipari szakemberei is vezetik, nek. Utána persze folyamaés diplomamunkával zárul, s a képzés jellegének meg- tosan szervezik minden évnoha a hároméves üzemmér- felelően bemutatják az egyes folyamon a foglalkozásokat, nöki képzést biztosító tanú- szakokon tanuló 18—20 hall- s így mind több hallgató lási időhöz ad csak egyéves gatónak az országban műköpluszt. A résztvevők és mun- dő legkorszerűbb élelmiszerkahelyeik között bizony ipari és -technikai berendementesül majd a munka mellett bizony túl gyakori budapesti utazásoktól. Tandi Iajos Pályázati felhívás külíiliii egyetemi isztielijra A Művelődési Minisztérium mint a füzet mellékleteként pályázatot hirdet külföldi kiadott jelentkezési lapot ösztöndíjra az európai szo- Budapesten, a 17. számú Peck-.lista országokba, teljes dagógus könyvesboltban (V., egyetemi képzésre. Külföldi Múzeum körút 5.), a 44. száöGxi,öndíjra pályázhat az a mű Móricz Zsigmond könyaz j t&Üvn, illetve hajadén ma- vesboltban (V., Deák Ferenc _ ja- ) gyar állampolgár, aki az utca 15.) és a 4. számú Tanjelentette: : 10-31—82-es tanévben végzi el könyvboltban (V., Októbere. a középiskola negyedik osz- utca 8.), vidéki városokban tályát; illetve, aki magyar pedig a tankönyvárusításra felsőoktatási intézménybe kijelölt könyvesboltokban előfelvételi nyert az 1082— vásárolhatják meg az érdek83-as tanévre, vagy jelenleg lődők. A vidéki könyvesott folytatja tanulmányait az boltok címéről a középiskoelső évfolyamon; továbbá iák igazgatói adnak tájékozminden érettségizett, dolgozó t„TÁ.T ,MTTJ fiatal, aki 1981. december lalast" tM11> 31-ig nem tölti be 25. életévét. A választható szakokat, a felvételi vizsgák időpontját és témakörét, a pályázat módját, a külföldi ösztöndíj elnyerésének feltételeit a „Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra az 1982—83-as és 1983—84-es tanévre" című füzet tartalmazza. Ezt, valaZoltánok operája? Minap osztotta ki idei pá- múlnának fölötte. Annyit el Polner szövegednek zenei lyadíjait Szeged mesevei tudtunk róla, Kodálynál in- anyagát, már természetesen jogú város tanácsa. A páüyá- dúlt, külföldi karmesteri ta- az elektronikait. w-t-.iSc révén elnyert alkotói nulmánvokat folytatott _ Nlindjárt két közös támogatások közül kivált egyebek között siemens váimkozásuk is va,u ^ izgalmasnak ígérkezik egy Kraussnal. 1947-tol 64-ig ok- mcuett oratórium. budasesten élő zeneszerző és tátott a debreceni szakiskocgy szegedi költő közös vál- Iában. Operája mellett több — Valóban, s pillanatnyilalkozása modem, részben hangszeres művel szerzett lag az oratórium foglalkozelektronikus hatásokkal ter- nevet magának, számos euró- tat közelebbről, hiszen návezett operára, mely a maga pai városban dirigált, s ér- lam van a szövege, mégoenemében úttörő törekvés ha- deklődése később az úgvne- dig a Teknyőkaparóbol. zánMban. A zeneszerző Pong- vezett szeriális technika il- Ismeretségük azonban rácz Zoltán, a költő Polner letve a konkrét zene feté for- más célból kötteteit. Zoltán. S bár a ..kaland" dult. Pongrácz Zoltán ló harmadik résztvevőjéről, a fél évtizede a budapesti ze- — Körülbelül másfél éve majdani rendezőről egyelőre neekadémia elektronikus hívott föl telefonon Hornéra esett szó, azért Ideír- tanszékének tanára. váth Zoltán, lenne-e kedvem juk, ő is Zoltán. Horváth. ^ ... , új operához. Említette PolMég Debrecenben rendezte lvr. "er ötletét, hamarosan sze1960-an Pongrácz ezidáig mélyesen is találkoztunk, s egyetlen operáját, az Odys- , Polner elmondta, olyan opeseus és Nausikát. mindig mikor elküldte a Teknvőkaparóját, azonnal megfogott. Gépesített aknamélyítés Űj aknafúró berende- zanata. A Bányászati Akzést állítottak munká- ne mélyítő Vállalat mecseki ba az épülő Mecseki Érc- körzetének dolgozói fél évig bánya légaknájában, s ez- tartó kísérleti fúrássorozat zel a hazai bányászat tör- után kezdtek hozzá az üzemténetében először Itt vált szerű termeléshez a Mecseki teljesen gépesítetté az ak- Ércbányászati Vállalat új, namélyítés valamennyi moz- .V-ös „számú üzemében. Mecseki oroszlánbébik Példátlan oroszlánáldás bifcnek gondos szüleik vanköszöntött a Mecseki Állat- nak, jól táplálják kölykeiket. kertre: egymást követően A bő szaporulat — további tíz kölyök látott napvilágot újszülöttek is várhatók még a szép erdei környezetben. — gondot okoz azonban a A pécsi zoo fiatal oroszlán- zoonak, hiszen a nagvétvámamái hármas meg négves gyű állatok valósággal kiikrekkel örvendeztették meg eszik vagyonából. Ezért háa gondozóikat, s kitűnő ne- rom kis oroszlánt máris átvelőknek bizonyultak. A adtak az egvik hazai cirfogságban élő oroszlánok kúsznak További három gyakran elhagyják kicsinvei- apróság Kecskemétre kerül a ket. emiatt azokat más ál- Mecseki Állatkert aiándékalatoknak adják daikaságba, ként a Vadaspark 10. szülevagy mesterségesen táplál- lésnapjára. A többiek még i Ják. A mecseki oroszlánbé- gazdára várnak. s mint- "" Ulr,ecntl dírvfem rára gondol, ahol a «me- flek^&us kurzusát vegiz. aktuáJis, mély eml „ Vrtlt- . „ . tem elsőként a magyar mekről van szó. szimbolikus szerzőt a költővel, ő az ér- zeneszerzők közül. Kompoa- formában. Egyelőre csak a xelml szerző. cióimat jobbára az utrechti, gzin0pflzi«a áll rendelkezéPongráez Zoltán sokáig Sió^^^l^ ^ " ^ eppugy a debreceni zeneszer- húsz ország szerzőjének 71 zenek számított, mint Vám benevezett alkotásából az s ajánlatát most már én kettus István a szegedinek: kü- en Mariphoniamnt értékelték tőztem: oratóriumot is komlönös véletlen, hogy Vántus f1SŐ fi)ra 197.'l ben B„rages- ponalnék. Kétrészesre terveis — ha csak rövid időre — Í^-J!^J-VJ™*"5," zem: elöbb a világháborúk l» r l n ! t 2310111 ~~ k0rábban Sok borzalmait ecsetelném, menovendéke volt Debrecenben, madás érte zenei kísérletei- lyeket a Teknvőkaparó iöJövőre lesz hetven éves. ám met g meghívtak a zene- vendölt, maid hosszabb zeneaz évek mintha nyomtalanul művészeti főiskolán létreho- kari közjáték vezetne át a . . .. , * mába, ahol a Teknvőkaparó zott, az oktatásban polgár- egyéb jóslatait írta meg Poljogot nyert, elektronikus ze- ner. ne tanszékére. A Marioho- — A szegedi tanács alkoniáról még annyit, mint cí- tói támogatása operára szól. me elárulja, akusztikus Els^ronikusra? portré, a női testből kihoz- — Csak részben. Tulajdonható különböző effektusokat képpen hagyományos fölál— sírást, nevetést, szívdo- kisú darab lesz. zenekarral, bogást stb. — bontja le kórussal, szólistákkal, s az hangzó atomjaira, amelye- elektronika csak a hangzásket aztán átstrukturáltam: le- vilag lehetőségeit tágítja ki. mezen is megvan. Időközben Akkor jut szerephez, ha a a Magyar Rádiónak sikerült kifejezéshez szűkösnek, ketöbb berendezést szereznie, vésnek érzem a tradicionális stúdiót alakított ld. ami z«nei eszközöket. Megáll ateehnikailag ma már mégha- podtunk, hogy az elektroniladja a közép-európai szín- kus vészeket a rádió stúdióvonalat — oktatói munkám tóban vesszük föl. s szalasorán az elmélethez innen gon hozom magammal. az társíthatjuk a gyakorlatot, s előadáson csak bejátsszuk. részben itt készítem maid N. I.