Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

4 Szerda, 1981. október 1 il ilyen 9 közérz Ml a véleménye az embernek a/, életszínvonal mindenkori alakulásáról? Miként vélekednek az ország gazdasági helyzetéről, s az ehhez kapcsolódó konkrét kormányzati és egyéb intézkedésekről? Végül ls: milyen véleményekkel Jellemezhető az ország gazdasági közérzete? Választ ad e kérdésekre a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének negyedévenként Ismétlődő reprezentatív vizsgálata. Az első kérdéscsoport min. den esetben az életszínvonallal kapcsolatos, s ez ügyben érdemes visszalapozni a régebbi elemzésekre. 1976-ban például a megkérdezettek 92 százaléka az életszínvonal emelkedésére számított; az elmúlt év első felében már csak 16 százaléka, a a második félévben száz ember közül csupán hat. (Az említett időszakban a megkérdezettek 36 százaléka remélte a változatlanságot. 91 százaléka pedig az életszínvonal csök. kenésére számított.) Mondhatnánk most. hogy a közvélemény érzékenyen reagál a gazdasági helyzet változásaira. Mi több. fölismerte — s úgy tűnik, hogy megértette és elfogadta — a gazdasági változások életszínvonal-befolyásolő hatásalt. Csakhogy a Jelek — pontosabban: a további adatok — szerint nem egyszerűen mechanikus tudati reakcióról van szó. Amikor még az újságok, á rádió és a televízió, a politikai beszédek és egyéb megnyilatkozások az anyag- és energiaárak „begyűrűzését" jjelölték meg gazdasági problémáink fő okaként, a közvélemény már akkor is másként reagált és értékelt. A megkérdezettek többsége (1979 harmadik negyedében 57 százaléka) elsőként a munkaszervezési hiányosságokat, a fegyelmezetlen munkát és a rossz termékminőséget kifogásolta. S csak ezután következtek a „külföldi árhatások" (a Jelzett időpontban 24, egy évvel később pedig csak 19 százalékuk.) Nincs mit tenni, mint elismerni: a közvélemény értékítélete — amely az emberek mindennapi és gyakorlati tapasztalatait összegzi — végül Is nem minősíthető irreális melléfogásként. S persze nem Intézhető ei egyetlen kézlegyintéssel, mondván, hogy .hja, kérem, az összefüggések sokkal bonyolultabbak annál. minthogy ilyen egyszerű következtetéseket lehetn„ belőlük levonni". Sokan így reagáltak még másfél, két éve ifl, a takarékosságról kialakult — mellesleg a tömegkommunikációs eszközök által is képviselt — közvéleményre. amely ez esetben is kritikus volt. Mert 1979-ben a megkérdezettek 25 százaléka úgy vélte, hogy a takarékossági intézkedések formálisak. További 22 százaléka szerint ezek az intézkedések nem haszontalanok, de végrehajtásuk közben más értékek mennek tönkre; 31 százalék csekélynek minősítette a kampány eredményeit és csak 15 százalékuk nyilatkozott egyetértően az akkoriban propagált takarékoskodásl ötletekről és célokról. Az elmúlt évben összesen 93 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy tartották, hogy a takarékoskodást intézkedések változatlanul formálisak és csekély eredménynyel járnak. Talán azért is, mert e propaganda elsőszámú célpontja változatlanul az állampolgár. Aki gyorsan gyorsítja az autóját, és eléggé el nem ítélhető módon 100 wattos villanyégővel világít 60 wattos helyett; s aki nem kapcsolja ki a hűtőszekrényét, miközben a porszívót használja — pedig tudnia kell, hisz annyit magyarázzák neki —. hogy az energiával takarékoskodni kell. Tudja. Annyira, hogy szóvá ls teszi — például az Ilyen közvéleménykutatások alkalmával —, hogy szigorúbban kellene kezelni az anyagnormákat, és Jobban kellene ösztönözni a hulladék hasznosításán ra. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a gyárakban olyan nagyfokú az anyagpazarlás, hogy a hulladék értéke gyakorta majdnem annyi, minta készterméké. Az ilyesfajta takarékosság híveinek becslése szerint csak a racionálisabb anyagfelhasznál ársal 5—25 százalékkal csökkenthetnék a termelési költségeket. A megkérdezettek közül szinte mindenki (1980 végén 62 százalékuk) úgy véli, hogy olcsóbbak lehetnének a termékek. ha a termelőmunkában hasznosítanák végrP az úgynevezett „belső tartalékokat". E tartalékok hasznosításának gyakorlati lehetőségeit illetően viszont már erősen megoszlik a közvélemény. Csak egy kisebbség hiszi, hogy mindez elsősorban elhatározás kérdése. A többség — gazdálkodási körülményeinket mérlegelve — úgy véli, hogy a racionalizálással feltárható tartalékok hasznosítása korántsem olyan egyszerű, nlint ahogy azt sokan hiszik. S ha ezzei kapcsolatban semmi másra, csak a szigorú — s a teljesítmények visszafogására ösztönző — bérszabályozásra gondolunk, megint csak azt mondhatjuk, hogy a közvélemény értékítélete aligha minősíthető meggondolatlan melléfogásnak. Vértes Csaba Energiatermelő baktérium Annak ellenére, hogy az ember olyan ötletes gyártmányokot fejlesztett ki, mint például a napelemek, napkollektorok, és. -reflektoj rok, a napenergiát máig ' sem sikerült olyan hatásfokkal átalakítani, mint ahogy az a növényvilágban történik. A zöld növények a beeső napfény mintegy 30 ! százalékát alakítják át kémiai energiává, fotószintézis útján, a klorofill, mint katalizátor segítségével. A klorofill nagyon bomlékony volta miatt azonban eddig sikertelen volt minaen arra Irányuló kísérlet, hogy a zöld pigmentet közvetlenül emberi célú energiatermelésre használják fel. Egy új biológiai felfedezés alapján azonban lehetségesnek látszik, hogy egy másik energia konverter segítségével a napfényből közvetlenül energiát nyerjünk. A kutatók a Vörös-tenger és más nagy sótartalmú vizek mélypiros baktériumaiban egy bíborszínű pigmentet fedeztek fel, amely szintén képes a napfényt kémiai energiává alakítani. Bár az átalakítás hatásfoka, csak kb. 10 százalék, az újonnan felfedezett spirálformájú baktérlumpigment sokkal stabilabbnak bizonyult a klorofillnál. Egymillió turistával számolnak A Bajkál 2000-ben A 2000. esztendőig kidolgozták a Ba.ikál vízvédelmi övezet tervezetét, amely a tó környékének hatalmas nemzetközi turisztikai központtá való átalakításét célozza. E kérdéskomplexumról beszélt az APN tudósítójának kérésére Grigorij Galazij, a Bajkáli Llmnológiai Intézet igazgatója, a Szovjetunió Tudomá_ nyos Akadémiájának levelező tagja. — A Bajkál földünk legmélyebb édesvízi tava (1620 m) a világ felszíni édesvizeinek egyötödét tartalmazza. A tavat benépesítő állati és növényi szervezetek háromnegyed része a világon máshol nem található. Az utóbbi két évtizedben Szibériában bekövetkezett változások a Bajkált is érintették. A tó déli partján cellulózkombinát épült. Északi partján az épülő Bajkál— Amur vasútvonal húzódik. A Bajkált évente több mint félmillió turista keresi feL A tó vízvédelmi övezetének tervezete a legteljesebb mértékben kiküszöböli a termelóerők fejlődése és e hatalmas régió ökológiai egyensúlya megőrzése közötti ellentmondásokat. A Bajkál vízvédelmi övezetében ipari vállalatot nem létesítenek. A 31 ezer négyzetkilométer területű tavat és a partmenti, legfestőibb tájakat nemzeti parkká nyilvánítják. A Bajkál környezetének természetvilága csodálatosan eredeti és sokszínű: geológiai törésvonalak, vízesések, jéggleccserek, futóhomok, mint_ egy száz, 30—90 fokos ter_ málvizforrás. Az egyes szigetek és a part egy része különböző árnyalatú márványrétegből áll. A partok közelében ősemberek szálláshelyéül szolgáló barlangokat, sziklarajzokat fedeztek fel. Az övezet éghajlata enyhébb, mint a környező területeké, az alpesi éghajlathoz hasonló. A Bajkál partján üdülőket, szanatóriumokat, szállodákat, kempingeket, turistaszállásokat építenek. Fejlesztik a vitorlás- és hegymászósportot, a sperthorgászatot és a vadászatot. A Bajkál télen is vonzó. December—január körül a tó jegének vastagsága olykor a métert ls meghaladja. A szikrázó jégfelület síelésre, vitorlaszánkózásra, jég alatti halászatra ad lehetőséget. A tervezők számításai szerint az új évszázad ele.tóre a Bajkál egymillió turistát fogadhat. Á tó partján berendezett Llmnológiai intézet múzeumát évente 200 ezren látogatják. A szakemberek tanulmányozzák annak lehetőségeit is. hogy a Bajkál vizet adjon Kelet- és Nyugat-Szibéria egyes városainak, az ország vízben szegény nyugati és déli körzeteinek. Egyes tudósok szerint a jövő században lehetővé válik a Bajkál vizének exportja is. Megjegyzendő, hogy a tó szintje magasabb a világóceánénál. így lehetséges természetes folyású vízvezetékek építése. APN—KS Kit keil egyedülállónak tekinteni? K. I-né szegedi olvasónk arról érdeklődik, mikor tekinthető egy férjes asszony egyedülállónak családlpótlék-folyósítás szempontja, ból. Olvasónk férje rokkantsági nyugdíjas és egy kiskorú gyermekük van. Isme. réseitől azt hallotta, hogy akinek a férje rokkantsági nyugdíjas, azt egyedülállónak kell tekinteni és már egy gyermek után is jogosult családi pótlékra. Olvasónk tájékozódása nem egészen pontos. A társadalombiztosítási törvény ren_ delkezései részletesen felsorolja, hogy a családi pótlékra való jogosultság szempontjából kit keli egyedülállónak tekinteni. A rendelkezés szerint nemcsak azt a dolgozót kell egye* dülállónak tekinteni, aki valóban egyedül van (hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, külön ét, válófélben van stb.). (Nem tekinthetők azonban a fent felsoroltak egyedülállónak akkor, ha élettársuk van.) Hanem egyedülállónak kell tekinteni azt is. akinek a férje sorkatonai szolgálatot teljesít; házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul; házastársa a háztartásukban levő gyermekről a gyámügyi feladatokat ellátó illetékes szakigazgatási szerv igazolása szerint legalább két hónapja nem gondoskodik. Egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akik az Illetékes orvos igazolása szerint látásuk csökkenése miatt munkaképességüket kétharmad részben mindketten elvesztették, és ez az állapotuk előreláthatóan hat hónapon át fennáll. Egyedülállónak kell tekinteni azt is. akinek a házastársa: a) az illetékes orvos igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt munkaképességét kétharmad részben elvesztette, és ez az állapota előreláhatóan hat hónapon át fennáll, b) nyugdíjban, baleseti nyugdíjban, kivételes nyugdíjban, átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban, rendszeres szociális segélyben, hadigondozási járadékban részesül, c) kényszergyógykezelés alatt áll, d) előzetes letartóztatásban van. szabadságvesztést tölt. vagy szigorított őrizet alatt áll, és e házastárs havi keresete, jövedelme — ide nem értve az esti segélyt é.> a tanulmányi ösztöndíjat — az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. (1981-ben az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 1660 forint.) Ez az összeg a nyugdijak évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezések szerint minden év január 1-én két százalékkal — de legalább száz forinttal — emelkedik. Olvasónkat egyedülállónak — a rendelkezések szerint — akkor lehet tekinteni, ha férje rokkantsági nyugdija 1660 forinton alul van. Levelében közölt adatok szerint férje nyugdíja jóval meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, ezért önt a családi pótlékra való jogosultság elbírálásánál egyedülállónak tekinteni nem lehert, egy gyermekük után családi pótlékra nem jogosult csak jövedelempótlékra. Dr. V. M. Csütörtöki bevásárlónapi ajánlatunk! Ruházati osztályaink 20%-os árengedménnyel ajánlanak egyes: öltönyszöveteket, zakókat, zekéket, női csizmákat, női köntösöket VÁSÁROLJON A RUHAZATI VÁSÁRON! s zzem NAGYÁRUHÁZ Az TAKARÉKOS, hordozható, trsmdsxtorisáft JŰNOSZTYteferiztó fogyasztása tsak 33 W! Autóokkumulót orról ii üxemohethető. AllomásbeóHftátói proa romolható, Ara: 3770 Ft ön megrendeli, csomagküldő szolgálatunk pedig utánvéttel szallítja önnek. VARJUK A 1MEGRENDELÉSÉT: KERAVILL, Budapest III., Flórián tér 6—9. 1033. „ÖSZI VENDÉGLÁTÓ Október 2-től NAPOK '81" november l-ig Süteménybemutatókkal, presszóinkban, hidegkonyhai vásárokkal, bisztróinkban, műsoros vacsoraestekkel éttermeinkben. JHSJ1 Várjuk vendégeinket if üliük Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat. Ir-Y Ji MINDEN HÉTEN FIGYELJE &£L f\j\jSL HIRDETÉSEINKET! ^Sj^ E heti rendezvényeink: Okt. 14. JÉGKUNYHÓ Okt. 18. HAGI PRESSZÓ ÉTTEREM ' 10 óra: sütemény vásár 11,30 óra: a szegedi cukrászüzem Vasárnapi ebéd. termékeiből. Étlapon: Kőví Pál által közölt receptek alapján készült ételek, vadhúsból készült ételek. Közreműködik: Lakatos Géza és zenekara. SZlVESLATAS = VENDÉGLÁTÁS