Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
WCDM ** Vasárnap, 1981. október 11. Felelősség a fiatalokért Beszélgetés Baranyai Tiborral, az MSZMP KB osztályvezetőjével S ok szó esett ez év első felében az ifjúságról — abból az alkalomból, hogy májusban ülésezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. Általános figyelmet keltettek a kongresszust előkészítő tanácskozások vitái, valamint az ifjúsági szövetség legfelső fórumán elhangzottak, és az ott hozott határozatok. Azóta csupán néhány hónap telt el, s most a „hogyan tovább?"-ról, a párt ifjúsági politikájáról, a ..felnőttek" hozzáállásáról, segítségéről kérdeztük meg Baranyai Tibort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetőjét. — Hogyan látják, értékelik a párt vezető testületei a KISZ munkáját most, a kongresszus I után? — A párt véleményét kifejez-" te a XII. pártkongresszus határozata, amely a legkevésbé sem volt szubjektív, hanem a vitákban kialakult egységes álláspontot tükrözte. Ugyancsak a párt véleményét fejezték ki a Központi Bizottságnak azok a tagjai — élükön Kádár János elvtárssal —, akik részt vettek a KISZkongresszus tanácskozásán, és fel is szólaltak ott Hozzá kell tenni mindehhez, hogy az ifjúsági szövetség kongresszusa előtt minden pártszervezet kötelessége volt véleményt mondani a KISZmunkáról, ez pedig meghatározta a következő feladatokat is: varjuk el a KISZ-től, hogy teljesítse az elé tűzött célokat, de ne találjanak ki a pártszervezetek új követelményeket. Az alapkérdés — folytatta Baranyai Tibor —. hogy betölti-e hivatását a KISZ, s mindjárt le kell szögeznünk, hogy igenis betölti. A párt segédcsapatának és utánpótlásának kell lennie, s elmondhatjuk, hogy ma már a párttagság utánpótlása majdnem teljesen a KISZ soraiból kerül ki. A párt alsóbb apparátusának mintegy 60 százaléka ugyancsak az ifjúsági szervezetből jött, s elmondható ez általában a káderutánpótlásról is. E téren a pártszervezeteknek igen fontos kötelessége, hogy még jobban nézzék meg, kik kerülnek a KISZ-ből — és természetesen nemcsak a KISZ-ből — különböző funkciókba. — Biztató az is, hogy az ifjúság, a KISZ irányításával számarányának megfelelően, sőt azon felül is kiveszi részét a társadalmi akciókból. Nagy tanulság az, hogy ha jól, konkrétan adjuk meg a feladatokat, jól is teljesítik azokat. Áll ez a munkaversenyre, a szocialista brigádokra, az építőtáborokra és számos más területre is. A KISZ érdeme az is, hogy minden, a fiatalságot érintő kérdésben kifejezi tagságának és az egész ifiúságnak kívánságait, akaratát. így például a lakásépítés és -gazdálkodás terén jelentkező problémákat és tennivalókata KISZ jelezte elsőként. — Jóllehet, mindez politikai tevékenység, milyen a KISZ „direkt" politikai munkája? — Kétségtelenül vannak még tennivalók, a tagság között végzett. politikai munkán lehet és kell is javítani. Tény viszont, hogy a KISZ nagyon széles körű politikai munkát végez, talán elég, ha a politikai vitakörökre. az építőtáborokra, a KISZoktatásra utalunk. Az idősebb nemzedéknek meg kell értenie, hogy a mai fiatalok sok tekintetben képzettebbek, mint hasonló életkorban apáik voltak — de politikai tapasztalatokban kevésbé. E-en a területen kell nekik sokat segíteni. Nagyot lépett előre a KISZ politikai tevékenység terén az 1974. áprilisi határozat óta. Most minden KISZ-tagnak évről évre be kell számolnia arról, hogy mit tettek egv esztendő alatt. A megkezdett úton tovább kell menni, tovább javítani a kis közösségek, a KTSZ-alapszervezetek életét, munkáját. — Utólag milyennek tartják O lezajlott KlSZ-kongrcsszust? — Jó kongresszus volt. Az ott hozott ha'ározatokban megszabott tennivalók reálisak. megvaiobiuiataK. Ezeanez kell igazítani a KISZ-munka egész felfogását. Egyébként a KISZ Központi Bizottsága legközelebbi ülésén foglalkozik a kongresszuson és előkészítése során elhangzott javaslatokkal, felszólalásokkal. Témák szerint csoportosítva ezeket, eldöntik, hogy melyik tennivaló kire tartozik, mi a teendője a KISZ KB-nak, és apparátusának, illetve az alsóbb KISZ-szerveknek. s mi tartozik az állami vezető testületekre, minisztériumokra stb. Hasonlóképpen foglalkoznak az elhangzottakkal a megyékben is. Ugyancsak a legközelebbi KISZ KB-ülésen tárgyalják meg az ifjúsági rétegekkel való foglalkozás mikéntjét, hogy ez a fontos feladat kiemelkedő helyet kapjon a szervezet munkájában. Az egyes rétegek — így az egyetemista és középiskolás ifjúság — legaktívabb képviselőit választják be a rétegbizottságokba, melyek olyan hatáskört kapnak, hogy a legmesszebbmenően cselekedhetnek az illető réteg érdekében. — A vezetőség választások során mennyire cserélődtek ki a KISZ-vezetők? — Természetesen voltak cserék, a mozgás megfelel az élet törvényeinek, hiszen az ifjúsági szervezet vezetőinek fiataloknak kell lenniük. Ügy látjuk, hogy a csere nem volt túlzottan nagyarányú. Gondot okoz viszont az, hogy sok helyen a pártszervezetek hamar „kiemelik" a jól dolgozó KISZ-titkárokat, akiket a pártvezetőségekben, az apparátusban is jól tudnak foglalkoztatni. Javasoljuk, hogy ne cseréljék ilyen gyakran a KISZ-titkárokat, maradjanak ők néhány évig a helyükön, ha jól végzik munkájukat. A pártszervezetek viszont küldjenek tapasztaltabb, a fiatalokat szerető kádereket a KISZ-be. hogy segítsenek olyan területeken, ahol valóban szükség van tapasztalatokra, mint például az oktatás, a sajtó és még egy sor feladatkör teljesítésében. Elsőrendűen fontos hogy ne ..felülről" kezeljék ezek az elvtársak a fiatalokat, hanern nagy türelemmel, megértéssel foglalkozzanak velük. Az utóbbi időben a párt Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tagjai rendszereden keresnek fel ifjúsági rendezvényeket, válaszolnak a fiatalok kérdéseire. Ezt a módszert kövessék az alsóbb pártszervek is! Az ifjúsági parlamenteken vegyenek részt a megyék, városok, járások felső vezetői. — Em'ílctíe, hogy a párt utánpótlását a KISZ-tagságból nyeri. Hogyan alakul ez az utóbbi időben? — Nyíltan megmondom: a pártszervek e téren nem érdemelnek dicséretet. Nem figyelnek eléggé a fiatalokra. Sok munkásfiatal dolgozik becsülettel. sőt kiemelkedően, de tartózkodóbb annál, mintsem maga kérje a pártba való felvételét. Az ilyen fiatalokkal a pártszervezeteknek kell foglalkozniuk, előkészíteni őket a párttagságra. Az egyetemeken javult ugyan a pártépítési munka, de még sok a teendő. Ott olykor tekintélyféltés és különböző, hasonló okok játszanak közre, hogy a hallgatók közül alig vesznek fel új párttagot. Pedig, ha valamikor hát. az öl-hat éves tanulmányok alatt megismerik a fiatalokat, s aki érdemes a párttagságra, lépjen be ott, ne várjon arra, hogy újabb évek múltán a munkahelyén javasolják. — Visszatérve a munkásfiatalokra: hogyan látja az üzemi négyszögekben a KISZ helyét és szerepét? — Tapasztalatunk az. hogy sok helyen még mindig kihagyják az üzemi négyszögből a KTSZ képviselőjét. Ezzel nem értünk egyet. Ebben az esetben nincs lehetőség arra, hogy a KISZ konkrét feladatokat kapjon, és tolmácsolhassa gondjait. Az üzemi négyszög mindenütt az irányítás operatív eszköze, de nem a kollektíva ügyeit eldöntő, ' demokratikus fórum, és nem pótolhatja azt. Mindenütt el kell érni, hogy a KTSZ képvisetve legron az üzemi négyszögben, ebben is legyen segítségére a pórtszervezet. — Véglii: a pártszervezetek és a velük azonos területen dolgoz.ó KISZ-szervez.etek ogviittműködésc, a pártirányiúís. hogyan valósulhat meg legjobban? — Erre receptet adni aligha lehet, hiszen mindenütt a konkrét feladatok szabják meg a tennivalókat. Ami viszont ennek a szervezeti részét illeti: a pártszervezetek hívják meg a vezetőségi ülésekre, és a fontos kérdéseket tárgyaló taggyűlésekre a KISZ-titkárokat, akkor is, ha azok nem párttagok. Ami pedig az ifjúsági szervezet helyi vezetőségeit illeti: szokjanak le arról, hogy minőig és minden területen a titkár dolgozzon. Legyen kollektív a KISZ-vezetőség munkája. Mindenki annyit dolgozzon, amennyi feladatkörének jó ellátásához kell, vagy még egy kicsit többet is. A párttitkárok, kommunista vezetők pedig ismerjék meg a KlSZ-kongressz.us anyagát s igyekezzenek a lehető legtöbbet segíteni a KISZnek. a párt segédcsapatának az ifjúsági szervezet önállóságának megsértése nélkül — fejezte be Baranyai Ttóor, az MSZMP KB osztályvezetője. V. E. Mai témák, izgalmas cselekmények A velencei filmfesztivál, mérlege K ora reggeltől a hajnali órákig peregtek a filmek tíz napon keresztül, egyszerre öt vetítőteremben, az idgi velencei nemzetközi filmfesztiválon. Erre elsősorban azért volt szükség. hogy a világ minden részéből összesereglett közfel ezer kritikus, filmszakember és filmüzletember lathassa a bemutatott produkciókat. Egy-egy alkotást — az érdeklődés figyelembevételével — három-öt alkalommal is műsorra tűztek, ám a nézők egy részének még így is csak a földön meg a lépcsőkön jutott egy talpalatnyi hely. A mezőny, a választék gazdagabb volt a tavalyinál, és — hadd tegyük nyomban hozzá — a színvonal is magasabbnak, rangosabbnak bizonyult. Általánosságban három jellemző vonást figyelhettünk meg. Az első: a bemutatott művek túlnyomó többsége mai témájú volt. A második: a rendezők „közönség. centrikusságra" törekedtek, magyarán mondva fordulatos cselekménybonyolításra, feszültségteremtésre, jó értelemben vett izgalomkeltésre. Végül, de nem utoljára; jobbnál jobb szinészi alakítások fémjelezték a produkciókat. ám népszerű sztárok helyett jobbára még kezdőnek számító, kevéssé ismert művészek kaptak lehetőséget a „kiugrásra". Hazánkat az idén Jancsó Miklós A zsarnok szíve című új alkotása képviselte, megosztva a közönség állásfoglalását. Ez Jancsónál úgyszólván természetes: jellegzetes stílusának, eszköztárának, képi világának éppúgy vannak lelkes, elragadtatott hívei, mint bosszús elutasítói. A zsar. nok szive bőséges érveket ad mindkét tábor számára. A hazai bemulató előtt korai lenne néhány szavas bírálatot írnunk a látottakról, de annyit előreJtocsáthatunk: a 15. században játszódó történet egyfajta szembesítés a hatalommal és az elnyomás legkörmönfontabb módozataival. Indokolatlannak tűnő gyilkosságok s rejtélyes feltámadások okoznak fejtörést a nézőnek. Túmegmészárlással ér véget a film, s — mint azt az egyik epés tollú olasz kritikus megjegyezte: csak az operatőr marad éleiben . .. A nagydíjat, az Arany Oroszlánt NSZK-film nyerte: Margarethe von Trotta Ölomidők című alkotása. Joggal! S azt sem vitatta senki, hogy a film két főszereplője: Jutta Lampe és Barbara Sukowa is kiérdemelte a legjobb női alakítás megosztott díját. A cselekmény az 1960-as évek második felében játszódik, az NSZKbeli véres diákmozgalmak idején. Két lánytestvér tragédiáját beszéli el. Az idősebbik a női egyenHETMERFÖLDES CSIZMA — NAGY LASZÓ FELVÉTELE jogúság élharcosa, a fiatalabbik pedig terrorista lesz. Egyikük — az újságírónő — ervekkel, tollával harcol igazáért, másikuk meg fegyverrel, bombával. Melyiküknek van igaza? Ezt boncolgatja objektíven, ám annál árnyaltabtabban. izgalmasabban a film. A zsűri különdíját sem érdemtelen alkotás kapta: a Nem viselünk szmokingot című brazil film, melyet Lcon Hirszman rendezett. A 141 perc A befejezetlen mondatból című Déry-filmre emlékeztető történet egy munkáscsalád tragédiáját mutatja be, harcukat a kizsákmányolás ellen. Végső kicsengése: a forradalmi harcot megalkuvás, köntörfalazás nélkül lehet csak győzelemre vinni. Európai néző számára megdöbbentő világot tár elénk a Kaleidoszkóp című indiai film. Egy fiatal újságíróról szól, aki azért fogott tollat, hogy az indiai családok hozzájuthassanak álmaik álmához: a propán-bután gázzal működő házi tűzhelyhez. Jelenleg ugyanis az ország lakosainak több mint 90 százaléka kénytelen egyszerű módon: fával, szénnel főzni, fűteni... Mindez így leírva meglehetősen érdektelennek tűnik, ám a film döbbenetes képsorai csakhamar magukkal ragadják a nézőt. Feledhetetlen a zárójelent! Asszonyok százai sorakoznak fel a rendőrszuronyok előtt, kezükben füstöt okádó szénkályhácskákkal, sötétbe borítva Calcutta luxusnegyedének palotasorait ... Torokszorítóan drámai film Az állatkerti megálló gyermekei című NSZIC-prodiikcló is. Azokiő' a nyusit-berlinl tizenévesekről szól. akik i kábítószerek rabjaivá váltak, és.— iobb htján — lopással. rablással, sőt prostitúcióval próbálják megszerezni a pénzt mindennapi, egyre növekvő menynyisegű kábítószeradagjukhpz. A film egy hivatalos felmérés adatait dolgozza fel, megtörtént tragikus eseteket mutat be, dokumentumhitelességgel, jobbára amatőr szereplőkkel Szovjet film is szerepelt a filmfesztiválon: Igor Talankin A csillagok bukása című alkotása. Története ,i TI. világháború napjaiban játszódik, egy sebesült katona meg egv fiatal ápolónő líralan szép. ám beteljesületlen szerelmét beszéli el, költői emelkedettséggel. Ügy emel szót a háború borzálmai 611 en, hogy egyetlen csatajelenct se látható a filmben. A kamera jóformán ki sem lép egyetlen díszletből: a félig romos katonakórház-szobából, folyosóiról ... A fesztivál közönsége örvendve tapasztalta, hogy az idén a vidámság, a humor sem volt hiánycikk. Elsősorban az olaszok hoztak több szellemes, ötletes, mulatságos filmhistóriát. Az Aranyálmok — melyet Nanni Moretti rendezett — olyan jelenséget tűz gombostűhegyre, amely nálunk Magyarországon is játszódhatna Ifjú filmrendező-titánok a kacagtató történet hősei, akik nem a közönségnek, hanem egymásnak készítenek filmet. Megkapja a magáét az olasz televízió is. Kár, hogy amit epésen kigúnyol — mármint, az olasz tv kvízjátékait —, a magyar nézők nem ismerhetik eredetiben, de így is roppant mulatságos, amint a két filmbeli filmrendezőt pingvinnek öltöztetik, és az gyöz, aki gyorsabban tud ugrálni az izzasztó jelmezben . .. Prózai színészként mutatkozott be Velencében a nálunk is népszerű John Travolta. A Blow Out című amerikai filmben —"amelv Antonioni híres Nagyítás című alkotására emlékeztet — egy rádióriportért alakít, aki véletlenül szemtanúja lesz egy vágtató gépkocsi katasztrófájának. Megszerzi a helyszínen készült fotókat, es addig nagyítgatja a felvételekel, amíg rájön; mindez, nem a véletlen, hanem merénylet műve volt Ám amikor felfedezését nyilvánosságra akarja hozni, maga is üldözött vaddá válik ... Szerepeltek persze a fesztiválon közepes, sőt gvönge filmek is, de a bemutatott több mint hatvanból egalább tíz olyan akad. amelyet •rdemes volna nálunk is műsorra tűzni. Reméljük: előbb-utóbb sor kerül rá. GARAI TAMÁS