Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

** Vasárnap, 1981. október 11. Győri Imre látogatása Szegeden Akfívaértekezlet propagandistáknak Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője tegnap Szegedre látogatott. A városi pártbizottság épületében dr. Koncz JánosKő, a megyei pártbizottság titkárával és dr. Székely Sándor ral. a Szeged városi pártbizottság titkárával találkozott A Központi Bizottság osztályvezetőjét a megyei pártbizottságon fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az MSZMP Szeged városi bizottsága aktívaértekezletet rendezett szombaton délelőtt a Bebrit6 Lajos Vasútforgalmi Szakközépiskola nagytermében. amelyen mintegy 600an — propagandisták, alapszervezeti vezetőségi tagok, titkárok, az állami és társadalmi szervek vezetői, aktivistái. továbbá a megyében működő többi városi és járási pártbizottság vezető propagandistái — vettek részt. Az értekezletet dr. Székely Sándor. a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője tartott előadást időszerű politikai kérdésekről és a propagandamunka feladatairól. Az aktívaülésen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is Szeged vendége ezután azon az ünnepségen vett részt, amelyen az alkotói díjakat és jutalmakat adták át Szeged fölszabadulási ünnepe alkalmából az arra legérdemesebb művészeknek Ellátogatott Üjszegedre. ahol a termálfürdőt és Tóth Valéria műtermébe, ahol az ópusztaszeri nemzeti emlékparkba készülő domborművet tekintette meg. Komposztáló üzem Keszthelyen megkezdődtek hazánk első, napi 80 tonna szennyvíziszap és ugyananynyi háziszemét feldolgozására alkalmas komposztáló üzemének alapozási munkálatai. A Balaton-parti város hulladékelhelyezési gondjait megoldó, környezetvédelmi szempontból is igen fontos üzem létesítéséhez támogatást nyújt a? Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Balatoni Intéző Bizottság. A háziszemetet, amelyből a berendezés a fémet és az üveget kiválogatja, hengeralakú kemencében hevítik fel. aztán egy forgó dobban összekeverik a zennyvíziszappal. Az így keletkező vegvülék hathetes pihentetés során tápanyagokban gazdag szerves trágyává alakul. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében készülő komposztáló a tervek szerint 1982 végén kezdi meg működését. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tájékoztatója A lakosság ügyeinek iniézéséríil Fusi" - házon b 99 Géptelepítések és otfetek a kábelgyárban Mondjuk: az idó pénz. Mégis, a szabályok, rendeletek, s sokszor önnön tehetetlenségeink által alakított világunkban gyakran úgy bánunk vele, mint valami értéktelen tényezővel. Hogy hogyan? Vegyünk egy nagyjából szokványosnak tekinthető példát* Rekonstrukcióra készül egy vállalat. Körülnéz a világban, mi a helyzet a piacon, mire is lenne leginkább Jjfó fizető kereslet. Aztán 'körülnéz ismét, milyen technológiát is kellene beszereznie. Kialakítják elképzeléseiket, tárgyalni kezdenek különböző gépgyárakkal, aztán megkötik az üzletet. Ezalatt eltelik egykét év. Aztán lassan megérkeznek a. .szükséges berendezések,"-amelyeket munkába kellene álHtanu Ezzel sokszor ismét csak r eltelik egy-két esztendő. S'mire a gépek dolgozni is kezdenek,' már megváltozhat a piaci Jielyzet, a megvásárolt technológia sem igen számít már valóban korszerűnek. A veszteség pedig sokszor-dcáBármilliókban mérhető. Ha az eddigiek bárkinek Is túlontúl elvontnak tűnnek, konkrét példával is szolgálhatunk. Évekkel ezelőtt több esztendőre tervezett rekonstrukció kezdődött a szegedi kábelgyárban, amelynek keretében évente 50—100 millió forint értékű új berendezés munkába állításáról kellett gondoskodni. Ráadásul a vállalat is arra törekedett, hogy gyárainak profilját ésszerűen szakosítsa. így más gyárakból is érkeztek és érkeznek gépek Szegedre. Méghozzá meglehetősen bonyolult, tekintélyes méretű berendezések, amelyekhez alapozás kellett, üzembe helyezésükhöz pedig gépészeti, lakatos, elektromos bekötési munkákra volt szükség. Hogyan történt mindez? Ha a gyár megkapta a gép dokumentációját, nekilátott, hogy tervezőt keressen, aki elkészíti az alapozási terveket. Ha a tervek elkészültek. az építéshez kellett vállalkozót keríteni. Jött a huzavona: vállalják-e, mikorra, jó-e a terv vagy nem jó. Aztán felvonult a kivitelező, az építő vállalat, s megkezdték az alap elkészítését. Közben külön vállalkozót kerestek más szükséges — például gépészeti — munkákra. Ha késett az építő vállalat, csúszott az összes többi munka is. így sokszor egy-két évig tartott egy-egy géptelepítés, amivel rengeteg veszteség érte a gyárat, részben az-azalatt kieső termékmeny-. nyiség miatt, de azért is, mert manapság egy ilyen technológia tíz év alatt elavul. Az új gép pedig éppen „legértékesebb" korszakából tölt néhány évet békés porosodással. Ráadásul akárhogyan is megtervezték, megszervezték az ilyen munkákat, mindig akadtak gondok, szakszerűtlenségek, hiszen a külső vállalkozók nemigen ismerték a kábelipari berendezéseket Két éve született egy rendelkezés, amire fölfigyeltek a gyár vezetői. A rendelet lehetővé tette, hogy egy vállalat sajáft dolgozóit mellékállásban foglalkoztathatja, olyan munkákra, ami nem tartozik a dolgozótmtmkaköréhez.. A gyárban pedig jó üzemfenntartó apparátus működött. Gondoltak hát egyet: az lS80-as bérterv készítésekor félretették némi pénzt, s beszéltek a dolgozóikkal, vállalnák-e azt, hogy elvégzik a gépek telepítését. Az egyezség megszületett. S -ma hogyan történik egy gép elhelyezése? Megérkezik a berendezés. A szükséges terveket egy-két napon belül elkészítik. A brigád aztán elkészíti az alapokat, beállítják a gépeket, mások az elektromos bekötéseket, s a szükséges egyéb munkákat végzik el. A berendezés pedig néhány hónap múlva dolgozhat. Így helyezték el például elektrolitikus ónozó berendezésüket. Tavaly, július végén született meg a vállalati döntés, hogy a gép Szegedre kerül, s a berendezést decemberben már munkába állíthatták. És a a nyereség? Ha saját maguk helyezik üzembe gépeiket, nyolcadába, tizedébe kerül, mintha külső vállalkozókkal végeztetnék el a szükséges munkákat. És az idő. Eddig az ónozást bérmunkában, külföldön, dollárért végeztették, úgy. hogy közben tekintélyes oda-vissza szállítási költséget is kellett fizetniük. A megnyert hónapokkőd mindezt a vártnál jóval hamarabb megtakaríthatták. És hogy az emberek hogyan vélekednek minderről? Igaz, munkaidő után fárasztó tovább dolgozni, de jól jön a plusz kereset. S nem is keresnek rosszul ezzel a munkával, hiszen az építőipari költségnorma alapján meghatározott bérek meglehetősen szép órabért tesznek ki, mert jóval intenzivebben dolgoznak, mint általában az építőiparban. (A brigád-vezetők maguk választják ki embereiket, s bizony előfordult, hogy viszszautasitottak valakit, akiről úgy gondolták, nem sok haszon lenna-a munkájában.) S vsm még egy erénye ennek a megoldásnak. Korábban, amíg külső vállalkozók végezték ezt a munkát, nagyon sok mindent kellett még a gyár szakembereinek rendbe hozniuk, hogy a gépek valóban dolgozhassanak. Most olyan szakemberek állítják be a berendezéseket, akik jól ismerik a kábelipari gépeket. Tehát hibátlan munkát végeznek. Sz. I. Voksán József Csongrád megyében Tegnap, szombaton Csongrád megyébe látogatott dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. Szegeden felkereste az MSZMP Csongrád megyei Bizottságát. ahol Gyárfás Mihály. a megyei pártbizottság titkára fogadta és megbeszélést folytatott vele a pedagógus-szakszervezet megyei tevékenységéről. A beszélgetésen részt vett Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese és Fabula Andrásné, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára. Ezután a vendég Makóra látogatott ahol a pártbizottság székházában dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Várkonyi János, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a térség pedagógusainak helyzetéről. Ezt követően dr Voksán József a József Attila Művelődési Központ kiállítótermében megnyitotta a pedagógus képzőművészek megyei kiállítását. Alkotói díjai adott át Borsi Sándor. Nyári József. Kulcsár Ágnes, Patai Miklós és Somodi Ferenc pedagógusoknak. majd baráteszmecserét folytatott az alkotókkal és a város vezetőivel. végül pedig megtekintette az új múzeumot. Sokan érdeklődnek az iránt, hogy milyen kérdésekkel foglalkozik a közelmúltban megalakult Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, s mely szervekhez fordulhatnak olyan ügyekben, amelyeket korábban a Munkaügyi Minisztérium intézett? E kérdésekre a következő tájékoztatást adták az újonnan megalakult hivatalban az MTI munkatársának: — Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a kormányzat központi munkaügyi irányító szerve, ennek megfelelően a megszűnt Munkaügyi Minisztérium feladatai közül a bérrel és munkaerővel kapcsolatos kérdések tartoznak a hatáskörébe. Gondoskodik arról, hogy a teljes és egyben hatékony foglalkoztatás elve minél jobban érvényre jus[ son. Az ágazati és tanácsi szervekkel összehangolva megteremti annak lehetőségét, hogy minden dolgozni tudó és akaró magyar állampolgár képzettségének, képességének és a népgazdaság érdekeinek egyaránt I megfelelő munkát végezzen. Ehhez az is szükséges, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények a dolgozók számára biztositsák a hatékony munkavégzéshez szükséges feltételeket A hivatalnak ugyancsak nagyon fontos feladata, hogy a bér- és keresetszabályozás, az alapbér-rendszer, a vezetői érdekeltség és a bérrendszer egyéb eszközeinek fejlesztésével segítse a vásárlóerő és az árukínálat, illetve a szolgáltatások összhangját. Munkajogi tevékenységével pedig a dolgozó emberek jogainak védelmét szolgálja. A Munka Törvénykönyvének gondozása. a munkajogi szabályok szakszerű és demokratikus előkészítése biztosítékot nyújt arra, hogy e területen a jövőben is megvalósuljanak a kormányzatnak a törvényesség maradéktalan betartására vonatkozó előírásai. Az állampolgárok, a gazdálkodó szervek, a tanácsok az új hivataltól is felvilágosítást kaphatnak munkaügyi kérdésekben. Rendelkezésre áll a hivatal tanácsadó irodája, amelynek útján szóban vagy levélben választ kapnak az érdeklődők a foglalkoztatással és bérezéssel kapcsolatos kérdéseikre. A munkaügyi problémák, panaszok intézésének törvényes keretei — a vállalat, a felügyeleti szerv, a munkaügyi döntőbizottság, a munkaügyi bíróság — természetesen változatlanok. A lakosságot közvetlenül érinti, hogy mely hivatalok foglalkoznak azokkal a szociálpolitikai kérdésekkel, amelyek a volt. Munkaügyi Minisztérium feladatai közé tartoztak, hová fordulhatnak kérelmeikkel, panaszaikkal. Ezzel kapcsolatban a hivatalban elmondták, hogy a feladatok most több hatóság, hivatal — az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium. az Egészségügyi i Minisztérium, a SZOT Tár- ] sadalombiztonsági Főigazga- \ tóság — között oszlanak meg. E teendők átadását, illetve átvételét gondos előkészítő munka előzte meg, s mind az átadó, mind az átvevő szervek fontos célja, hogv az átszervezés miatt az ügyintézés ne szenvedjen csorbát. Gondoskodnak arról, hogy a jelenleg elbírálás alatt álló, folyamatban levő, mintegy ezer egyedi ügyben az eddigieknek megfelelően, időben szüléssé1 döntés. A döntést termé szetesen azok a szervek hozzák, amelyek a feladatot átvették, és az értesítést is ők küldik az érdekelt állampolgárnak. A lakosságot leginkább érintő ügyek közül az Egészségügyi Minisztériumhoz került a nők és a fiatalok számára tiltott munkakörök jegyzékének kezelése és korszerűsítése, a gyermekgondozási segély rertdszerével összefüggő elvi kérdések, a családpolitika gondozása, a családpolitikai fórum működtetése, az öszszehangolt és komplex rehabilitáció jogi és szervezetei kereteinek kidolgozása. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság vette át a gyermekgondozási segélyezéssel kapcsolatos kivételes elbánást igénylő egyedi ügyek intézését. Egyébként célszerű, ha a jövőben valamennyi társadalombiztosítási kérdéssel (például nyugdíjazás, táppénz, stb.) a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság illetékes helyi vagy központi szervét keresik meg az érdekeltek. Ezek a szervek eddig is készséggel álltak a lakosság rendelkezésére. Az Országos Tervhivatalhoz népgazdasági szintű koordinációs feladatok kerültek, itt egyedi állampolgári ügyekkel továbbra sem foglalkoznak. A Pénzügyminisztériumhoz a költségvetést közvetlenül érintő gyakorlati szociálpolitikai intézkedések előkészítése került. Itt foglalkoznak továbbá a lakosságot széles körben érintő óvodai. bölcsődei, napközi, ebéd stb. térítési díjak megállapításával. ezek különböző fórumokon történő koordinálásával. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal munkatársai számolnak azzal, hogy az új munkamegosztást a lakosság csak hosszabb idő után Ismeri meg, ezért felkészültek arra, hogy a hivatalhoz érkező olyan kérelmeket, leveleket, amelyek intézésében most már más szerv illetékes. azonnal továbbítsák annak a szervnek, amely a feladatot átvette. Közúti ellenőrzés Október 1-től egy teljes hónapon át fokozottan ellenőrzi a rendőrség Csongrád megyében, igy Szegeden is a közúti közlekedést. Az őszi akció — az áprilisban tartott tavaszihoz hasonlóan — két kiemelt napot is tartalmaz. Ezúttal október 9-re és 10-re időzítették a közlekedés valamennyi fontos tényezőjét vizsgáló ellenőrzéseket. A rendőrség társadalmi aktívák bevonásával, önkéntes rendőrökkel, Volán-ellenőrökkel, ifjúgárdistákkal együttműködve vizsgálta az utak, a gépjárművek állapotát, a csomópontok forgalmi rendjét, a vezetők okmányait, sőt a gépkocsik szállítmányát is. Képriportunk a szegedi akció néhány részletét örökítette meg. Pirosban karikázott át a Dutronics téri kereszteződésben » kerékpáros. Engi László rendőr őrmester helyszíni bírsággal büntette Somogyi Karotyné felvétele Bizony, ugyanesak kopottak a gumik, állapította meg ep naposcsibéket szállító teherautó műszaki állapotát vizsgál Va az Odesszai körúton Földházi Gábor és Bai István rendőr őrmester