Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

Ssombat, 1981. október 10. s Szívvel ét lélekkel MSZBT-miinka a HÚDIKÜT-ben A megyében működő több néhány mint 50 MSZBT-tagcsoport unióba között a legnagyobbak közé Ütiélményeikről a tartozik a vásárhelyi HÖDI- újságjában számoltak KÖT barátságot ápoló kol- kedvet lektívája. Ezelőtt tiz évvel is az utazáshoz, kaptak hivatalos működési sokat az engedélyt a mozgalmat irá- jól előkészítette, nyitó országos elnökségtől, A személyes de ez nem jelenti, hogy ko- nem korlátozódnak a láto­rábban ismeretlen fogalom gatások idejére. A vállalat­E látogatá­MSZBT-tagcsoport párt-, KISZ- és szakszerve­zetének segítségével sodor­nak erős köteléket a barát­ság szálaiból. Az üzemben napjainkban találkozókat. A barátsági 3 olyan mérnök dolgozik, munkától nem idegen a segítségével az olyan világhírű alkotásokat, mint a Szibériáda vagy a Prémi­szfnvonalas vetélke­dolgozó a Szovjet- üzemben levő Gagarin-em­a Béke-vonattal, lékoszlopot. A vállalat kol­vállalat lektívája ezért emlékplaket­be tet és köszönőlevelet kapott teremtve másoknak az MSZMP Központi Bizott­ságától. A kulturálódási és kikap­csolódást is színesebbé, von­kapcsolatok zóbbá teszi a barátsági mun­ka. Minden évben, a szovjet filmhét alatt, legalább száz volt az üzemben a magyar— nál minden évben jó néhány dolgozó nézheti meg a vál­szovjet barátság. A vállalat szovjet vendéget fogadnak, lalat amikor nemzeti és közös év­fordulóikat ünneplik. A KISZ-es és a szovjet fiata- um. A lok gyakran rendeznek sport- dőkön mindig sokan vesznek részt. 1980-ban a „Hős vá­rosok — városok hősei" akik a Szovjetunióban sze- gazdasági tervek teljesítése szellemi tornára 35 brigád rezték meg diplomájukat. Az sem. Az odesszai Krupszka- 105 tagja jelentkezett, és ő nyelvtudásuk és diákéveik ja Kötöttárugyárral szocia- hogy kellően felkészülhes­során szerzett személyes kap- lista versenyben állapodtak sen, 20 kollektíva tagjai fi­csolataik segítséget jelen- meg, majd ezután kölcsönö- zették elő az Ország Világ tenek a barátságot ápoló kol- sen delegációt küldtek egy- hetilapot, lektlvának. Bár elég kevés máshoz. Az Interkozmosz- Az MSZMP Központi Bi­HÓDIKÖT-beli dolgozó be- programban történt szovjet zottság titkársága 1970. júli­szél oroszul, ez nem jelent —magyar űrrepülés még na- us 6-i határozata alapján, a akadályt abban,. hogy kap- gyobb lendületet adott a ba- vállalati pártbizottság irá­csolatot tartanak szovjet em- rátsági munkának. A brigá- nyitásával a HÓDIKÖT dol­berekkel. Az elmúlt három dok üdvözlő táviratokat gozói eredményes magyar— évben több mint százan küldtek az asztronautáknak, szovjet barátsági munkát vé­utaztak a Szovjetunióba, Az űrrepülésről készült Reznek. Eredményeik arról 1979-ben például 42-en látó- fényképekkel, plakátokkal tanúskodnak, hogy szívvel­gattak Moszkvába és Lenin- díszítették a műhelyeket. A lélekkel végzik e tevékeny­grádba. Évente jutalomként, repülés sikeres befejezése ségüket. vállalati segítséggel jut el után megkoszorúzták az S. L. B. Befejeződtek Szegeden a kamarazenekari napok A szegedi kamarazeneka- ra. Lassan ébred az öntudat. V. Kantátája volt. A ri napokra a koronát tette míg az Introduzione közép- basszushangra és kamara­fel a csütörtök esti hangver- részéhez érve éles fortissimo zenekarra írott öttételes — seny a Tisza-szállóban. Azt hanghalmaz zuhan le ránk. Törökországi levelek alcímet hiszem, nem vádolhat meg jelezve a valóságra ébredés viselő — mű szövegét Mikes senki lokálpatrióta elfógult- rideg pillanatát. Az ébredés Kelemen nyomán Czigány sággal, ha őszinte elismerés fájdalma viaskodik a külön- György írta. Ebben a kom­hangján szólok a Pál Tamás böző hangszercsoportokon, pozícióban nincsenek meg­vezette Szegedi Kamaraze- míg ismét vissza nem tér a hökkentő, újszerű technikai nekarról, mert az 6 komoly, brácsákon a sejtelmesen re- megoldások, de nem is hiá­áldozatos és jó munkájuknak megő „e" hang. A zene meg- nyoljuk. Petrovics Emil ze­köszönhető a két sikeres ős- nyugszik, visszarévedezve az neszerzői nvelvezete. hang­bemutató. Azok a barokk álom puhaságára. A má- ja ígv is eredeti, kifejező, művek pedig, amelyek beve- sodik rész Ária elmet visel. A mű kiváló előadóját talál­zették, ületve lezárták a Az eddig említett .ietlemző- ta meg Gregor József Sze­koncertet — Bach V. bran- kön kívül fő érdekessége, mélyében. Karakterizáló ké­denburgi versenye és Álbi- hogy egy szopránhang jele- pessége, s gyönyörű basszusa nőni Adagiója — remekül nik meg. mint szólóhangszer segítségével hitelesen szólal­rímeltek a kortárs szerzők — tehát szöveg nélkül. Ez tattá meg a különböző han­műveire. mivel mind Mol- a tétel már az ébrenlét vi- gulatú tételeket, felvillantva nár László, mind Petrovics lágáé. Az ének szólama a humort, a magányt, vac­Emil előtt is kompozícióik -B—A—c—H" hangokból al- akár filozófikus mélységű megálmodásakor, letűnt ko- kotott motívumból bomlik meditáció hangulataik rok (a világi középkori ze- ki Rendkívüli hatású, vég- Szólnunk kell még a Sze nétöl kezdve barokk és tóén <jrrékeny Tet Skusí foI™ldeál le- f*** »­~ , . _ , , • egyenlített, színvonalas volt. Molnár László Collage II. vedélyes, puhán meleg, behi- B y brandenb i ver - - zelgo vagy keményen rideg. * vrl éles. Egy eszményi nőalak című kompozíciójának hall­gatásakor fokozott érdekes­séget és feszültséget leientett JeUemzésék s a k°zzáV^6 szubjektív szenvedélyes ér­zelmektől terhes kötődés ze­az a formálási kétarcúság, ahogyan a mának és a múltnak szellemét békítette össze harmónikus egésszé. egy művön belük Ugyanis a , ,, , - .. kétrészes alkotás mindegyik J£?ék'f8 „^ senyében a karmester nél­küli összjáték fegyelmezett­sége. stílushűsége. megbíz­hatósága imponált. Az igé­neV" ábrázolását éretté ld nyes csembalószólamot Pál ábrázolását éreztem ki- Tamás játsz0tta virtuózán. bontakozni e tételben. Tere­bessy Éva éneke membrán­tétele szabályos, tradicionóli. san visszatérő — az első há­romrészes. a második pedig egy" igen rafinált quasi ron­doformákban Íródott. Ezen hagyományos, arányos . kül­ső keretek között korszerű bemutatója nyelven, a legkorszerűbb kompozíciós eszközökkel (coliage technika tizenkét­hangúság, bár azért nem do­dekafónia, hanghalmazok, aleatórikus elemek) egv ízig-vérig huszadik századi ember lelki keresztmetsze­tét vetítette élénk. Az első rész (Introduzione) melodi­kai érdekessége, hogv két fő pillérhangra épül: a tétel elején és utolsó részében az „e". a középsőben pedig az „f" hangra. E tartópillérékre támasz­kodva fejlődik a rendkívül izgalmas zenei történés. a szerző szavaival élve „ki­sebb-nagyobb. egymástól lát­szólag teljesen független elemek montírozásával". Mintha a hajnali álom és az ébrenlét határán lebegnénk. Az önkívület tejfehér köd­takarója fel-felhasad a xilo­fon tűhegyes, kopogó rit­musára. a hegedűk vonó­fáinak recsegésére, a cselló pizzacato-pattanásából ki­szaladt elhaló glisszandójá­magabiztosan. Lass Zoltán széphangú fuvolaiátékával. Rákosi Géza finom, kultu­rált hegedűszólójával ara­Végezetül még az egész kompozíció hangszerelésé­nek gazdag változatosságát tott megérdemelt, sikert, kifejező színhatásait dicsér­ném. A hangverseny másik ős­Petrovics Emil A Szegedi Kamarazeneka­ri Napok e hangversennyel zárultak. Berényi Bogáta Alkalmazás és alkalmazkodás ALKALMI ÉREM INDÍT­JA Lapis András szegedi szobrászművész kamaráid­állítását a Közművelődési Palota Kupola Galériájában. A plakátnak ugyanis szer­ves része egy. a kiállításra készült érem. Előlapján a múzeumépület és a városcí­mer körül a felirat: Móra Ferenc Múzeum. Lapis And­rás kiállítása. Szeged. Hát­lapján a kupolában látható vaskapu körül ez olvasha­tó: Képzőművészeti • világ­hét — múzeumi hónap ese­ménye, 1981. A Szeged a képzőművészetben című vi­selő kamara tárlat az alkal­mi érmek jegyében született annak ellenére, hogv néhány kisplasztika és rézkarc is látható a bemutatón. Sőt, mintegy közművelődési, is­meretterjesztési gesztusként fölvillan a rézkarcnyomás, a vertérem-készítés és a bronzöntés egy-egy fázisa. Lapis András művészetének meghatározója mégis az al­kalmi érmek sorozata. Igencsak veszélyes vállal­kozás hosszú éveken keresz­tül, megbízások nem min­dig kizárólag esztétikai kö­vetelményeket tartalmazó feltételeinek eleget tenni, pályázatok szorításaiban ma­radandót alkotni. Ráadásul jórészt egyetlen város me­cénás! igényeit kielégíteni, így kerültek egymás mellé a nagy árvíz centenáriumá­ra készült darabok, a Hun­garhotels-érmek. a Radnó­ti-. a Szent-Györgyi-, a Ju­hász Gyula-, a József Atti­la-fogalmazványok, a Zene­barátok Kórusának, az ipa­ri vásárnak, a száz éve ala­pított szegedi tűzoltáság­nak, a Komplett Vállalat­nak, a néptáncfesztiválnak. az éremgyűjtők klubjának stb. megbízására készített munkák. S hiába tiltakozik liipis Andrásban a művész. például olyan kavics for­májú bronzrögön mutatja, melybe belevéste azt a Rad­nóti-sort; „ím Itt e kő, de föntről e kő sem látható."; vagy a múzeumi hónap ide­ién átadásra kerülő dij. ahol szerves egységbe tudta kapcsolni az érmet befogla­ló kórformát, a benne levő töredezett rög természet­közeli világát és egy régi kultúrkör nyomót őrző osz­lop képét; a Pro urbe ösz­szecsukható érem, a nép­táncfesztivál plakátjának hullámzó szoknya ritmusát őrző plakett vagy az érmet kitöltő kívánatos szájforma. a? alsóvárosi templom ka­rakteres íveit őrző vagy a nagy árvíz emlékére készí­tett munkája. Kisplasztikáin a siheder József Attila, a fiatal far­mernadrágos anya. az álla­potos nő kis torzója a leg­inkább emlékezetes. A kiál­lítás legfőbb tanulsága, hogy az alkalmi érmek sokasága könnyen válik a sokszor használt motívumok és a mesterség biztofe fogásainak rutinszerű alkalmazásává. ALKALMAZOTT GRAFI­KÁKNAK „bélyegzi" kiállí­tását a fiatal Kozák Attila, akinek munkái a szegedi Ifjúsági Ház galériájában láthatók. A fiatal grafikus igencsak utálhatja a bürok­ráciát jelképező pecséteket, mert már a meghívóióra is rá nyomatott vagy ötöt, nem beszélve a „pecsétország" gondolatköré csoportosítható sorozatáról. Azokról a sem grafikáknak, sem plakátok­nak. sem kollázsoknak, de még objektnek sem nevez­hető öszvérekről, melyeken egy újságcikk köré százó­val nyomja a pecséteket, vagv egy másikon egy-más mellé ragasztja az igazol­ványokat, belépőcédulákat, használati utasításokat jót­mind gyakrabban kénytelen állási jegyeket, biankó csek­£—J..- .. 1 .. , •.. „ :„ —, fordulni a mesterség rutin fogásaihoz. így aztán erőtel­fccket. s mindezt egy nagy pecséttel véli hitelesíteni: iesebb a portrékat ábrázoló ..Magyarok! Éljen a bürok­érmelcben a pontos karak­ter. mint a művészi vagy tudósi életpálya lényege, a személyiség tettenérése, gya­koribbak az állandó elemek­motívumok. mint például az oly sokszor visszatérő vá­roscímer-variációk. karak­teres szegedi épületek képei és az igen konvencionális -elek. Legjobb formáját az éremművész Lapis András rácia!" ötletek ezek, s va­lóban fontos, társadalmi éle­tünket mételyező kérdések­ről szólnak. A gond csupán az. hogy meglehetősen fel­színesen. gegszerűen, mely csupán a karikatúra múló élményét idézi elő a szatíra vagy a groteszk felkavaró élménye helyett. Ez jellem­zi plakátterveit, karikatúrá­it. objekteit, rajzait is. Né­ha mintha Boner. Géza a magyar nyelv szövegtextu­sait egymásra kopírozó nyel­vi ötletei kapnának vizuális megfogalmazást, mint pél­dául az Ember(szabás)min­ra. a ceruza és ecset-olló olakátötlete. a Hány cédu­la az élet? címet viselő gra­fikai kérdőjele vagy a Le­ttel a nővéremnek című nylonba burkolt, Beremé­nyi Géza és Cseh Tamás ih­letésében született. külön­leges kitüntetéseket viselő zakója. Plakáttervei inkább önmaga számára készített munkák, mint sokszorosítás­ra alkalmas, alkalmazható grafikák. Meghívóiában ar­ra hívta fel a művész a cím­zett figyelmét „amennyiben bárminemű észrevételt, ki­fogást. esztétikai kárt ész­lel. azt. azonnal rögzítse az ügyfél-lcönyvi-ben." ímet AZ ALKALMAZÁS ÉS ALKALMAZHATÓSÁG ket­tőssége jellemzi a két esz­tendeje hazánkba települt fiatal szovjet festőművész, Jurij Uszanov tárlatát, amely a Képcsarnok Gulá­csy Lajos Termében látható. Jól ismert festői törekvése­ket asszimilálva Igyekszik alkalmazkodni úi körülmé­nyeihez. Háromféle irány­ban tájékozódik. Néhány táiképe a posztimpresszio­nista hagyományok kom­mersz folytatásáról árulko­dik (Szegedi tanyák, Krím­ben, Reggel, öszi kertek öszi mező). Képeinek má­sik csoportja — csendéletr-'­és tájábrázolások — erőtel­jes színhasználatról. dina­mikus ecsetkezelésről, erv resszív hangulatokról vaV. (Mezei csokor. Napraforgó Csendélet könyvvel. Geszte­nyés, Nyárfasor, Piros te­tők). Számomra legtzgalma sabb festői munkásságának harmadik csoportja. aho: képes elszakadni a konkrét valóságtól és nem kötik a mesterség konvenciói sem Ilyen például a Szüret vö­rösen kavargó szövevénye, az Esti fények horizontális és vertikális ellentéte. a Nagymaros fényben centrá­lis szerkesztése, a Szieszta suhanó vonalrendje, a Kon­cert fényekké varázsolt ze­nei ritmusa, az Étteremben vibráló színvilága, a Kávé­házi nosztalgia belső fűtötí­sége. , Tanúi Lajos Folyta kÖVa (VIII '6.) és Till Eulenspie­gel (V/l.)! Vasárnapra is marad: A tavqsz tizenhét pillanata (XII/4.) és Emilé Zola, avagy az emberi lei­Egyik legszórakoztatóbb olvasmányom az RTV-új­ság. Nem annyira maga a műsor, mint a lap eleje, ahol oly kedves csicsergé- — talán túlontúl ráértem? seket és oly nehéz valló- ~ átböngésztem a heti mű- kiismeret (IV/2.) Pardon, a másokat szoktam találni a sort ls- s valami külonle- gyerekek ugyanezen a na­zsenialitásról és a művészet es sajátos szerkesztési pon déieiőtt A banda el­meg a technika embert elvre lettem figyelmes. len cfmű foivtatásos film próbáló terheiről. Hogy Nem tudom, mióta érvé- ötödlk részét kapják tíz­mondjuk megismerik-e a nyesul, de vélem, követ- óraira! közértben a bemondót, s kezményei tartósak lesz­hány levelet kap az Idő- nek- Sorozatokról van Persze ilyenkor szokás járásjelentés átélt felolva- ugyanis szó! Folyt. köv. azt mondani: ez csak a sásáért; hogy a fiatal ri- rnűsorok egész tömegéről, mindenevőt zavarja Tes­porter mór mérföldkőhöz Kedden elindult hazai hó- f* valasztam! Nem is fel­érkezett pályafutásán, mert dító útjára az új, 13 ré- tem magam De azért tes­a minap közvetítés köz- szes Onedin família; szer- sek csak elképzelni, ezek ben. a székben már hátra dán láthattuk a Zokogó között jó dolgok is vannak, mert dőlni"; hogy amikor majom harmadik részét; «o, majd csak túléljük valaki elmondja egy nap- csütörtök: Itália múzeuma- valahogyan. Egyelőre az lát a szívem akar érte íban XV/1—2. és Az élet nezi a mozgó dobozt, aki megszakadni, mert belé- rebbenése VIII/1. Pénteken mindig., azt nézi. Később tom, ha Így folytatja, egy aztán újra a Zokogó ma- talán majd figyel a mű­kezdő orvos se jósolhat ne- Jom, sGaston Phébus sorszerkesztoség azokra is, ki többet három évnél... (Vl/t) szárnyraengedése; akik választani szeretnek. Most valahogy azonban másnap a Slágerhírlap Sz. S. I. Múzeumi pályázatok er A múzeumi és műemléki tegóriájában első díjat nyert Általános Iskola honismereti hónap szegedi eseményeinek ifj. Lele József (Tápé) Tánc- szakkörének Makói népi hagyományos programja a rendek, táncleírás és Pánczél gyógymódok című munkáját Csongrád megyei néprajzi, József né (Csanádpalota) Pa- és az iskola Mici mackó nyelvjárási és történeti gyüj- rasztsors, parasztélet című gyűjtőkörének Ferencszállá­töpályázat eredményairdeté- dolgozatával. Második díj- si ragadványnevek című dol­se. A Móra Ferenc Múzeum ban részesült dr Kovács Jó- gozatát. dísztermében a történeti hét zsefné (Szeged) A Csongrád A történett pályázat fel­zarasaként adták át az idei megyei feher hímzés és ... , . , ., "T , , pályázat díjait tegnap, pén- R^z Sándor (Makó) Földe- "f" kategóriájának első di­teken délután ák és környékének szólásai, jáí megosztva Katona Sándor \ „. . . . ' , ... . közmondásai című pálya- (Szeged) Történelmi Idők ta­A néprajzi és nyelvjárási munkájával. Harmadik díjas núja és dr. Giday Károly gyűjtőpalyazat felnőtt ka- Jett Komoly Pál (Szeged) (Szeged) A szegedi irodalom Nádtetős házak építése című története a XIX. század él­és Szigeti György (Buda- ső felében című dolgozatá­pest) Hagyományos állattar- ért érdemelte ki. Második tás Apátfalván III. című díjban is ketten részesültek, munkájával. Negyedik díjat Kószó JánOs (Makó) A ma­kapott Dudás Lajos (Csöng- kói első vasút születésének rád) Aratási szerződés 1876- krónikája a 100 éves évfor­ból. duló emlékére és Szilágyi Az ifjúsági tagozat pályá- Irén (Agárd) Adatok a zói közül az első díjat Szenti Csilla, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanulója nyerte A vásárhelyt tanyavilág által végzett taka­rítás, fertőtlenítés, hulladék­kezelés, és állagmegóvás cí­mű pályamunkájáért. Má­sodik dijat kapott Csernus Csongrád megyei vízivilág 18—19. századj történetének tanulmányozásához címet vi­selő munkájáért. Harmadik dijat kapott Mo­hácsi/ Béla (Szeged) A Szán­tó Kovács János-féle agrár­szocialista mozgalom és zen­.. , dülés a szegedi saltó tükré­József, a szentesi Pollak ben. valamint Fejes Erzsé­szakközépiskola tanulója, a Szentes, Zrínyi utca 20. szám alatti ház leírásáért, harma­dik díjas lett Öze Noémi (Székkutas) A paraszti élet­mód három nemzedéken ke­resztül, negyedik pedig Tö­rök Terézia (Hódmezővásár. öeí (Nagymágocs) Nagymé­gocs művelődéstörténete kezdeti és a felszabadulás utáni időszakban című pá­lyázatáért. Népyen részesül­tek könyvjutalomban. Az ifjúsági kategóriában mind­össze egy harmadik díjat ad­hely) „Életem története" cí- tak át - Ilyenek vagyunk' mű paraszt önéletírásáért című munkájáért Pajtényi Szakköri különdíj fal jutal- Dóra (Szeged) vehette át mázták a makói Kun Béla öten kaptak könyvjutalmat

Next

/
Thumbnails
Contents