Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

Szombat, 1981. október 10. 3 Elutazott hazánkból az angolai delegáció A párt- és állami küldött­ség élén hazánkban tartóz­kodó Jósé Eduardo dos San­tos, az MPLA-Munkapárt elnöke és az Angolai Népi Köztársaság elnöke pénte­ken rövid ideig részt vett az országgyűlés ülésén. Ezt kö­vetően az Országház dele­gációs termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és Jósé Eduardo dos Santos aláirta a Magyar Népköztársaság és az Ango­lai Népi Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést. A két ország közötti első ilyen szerződés megerősíti az államaink között Angola függetlensége óta kialakult baráti együttműködési kap­csolatokat és kiterjeszti azo­kat a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális területekre is. A szerződés alapján a két' fél elhatározta, hogy nemzetkö­zi kérdésekben rendszeresen konzultálnak egymással. Az ünnepélyes aktuson je­len volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, valamint a magyar és az angolai tárgyaló küldöttség tagjai. Ezzel befejeződött a hi­vatalos baráti látogatásra érkezett angolai párt- és állami küldöttség magyar­országi programja. A kül­döttség vezetőjét és kísére­tét ünnepélyesen búcsúztat­ták az angolai és magyar zászlókkal díszített Ország­ház előtt. A Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­zászlóalja, a búcsúztatására megjelent Kádár János, Lo­sonczi Pál, Trautmann Re­zső, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának helyettes elnöke, Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke, Gyenes András. Katona Im­re, az Elnöki Tanács titká­ra, Púja Frigyes külügymi­niszter, Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, to­vábbá az Elnöki Tanács, a kormány, az állami, a tár­sadalmi élet számos más képviselője. Jelen volt Kole­sza Sándor, hazánk angolai nagykövete. Megjelentek a budapesti diplomáciai kép­viseletek vezetői. Kürtszó harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett Jósé Eduardo dos Santosnak, majd felcsen­dült a két ország himnusza. Ezután a magas rangú ven­dég Kádár János társaságá­ban elhaladt a díszzászlóalj előtt. Jósé Eduardo dos San­tos és kíséretének tagjai el­köszöntek a magyar közéleti vezetőktől,, a budapesti dip­lomáciai képviseleteknek a búcsúztatásukra megjelent vezetőitől. Az ünnepélyes aktus — amelyet több száz budapesti lakos is végignézett — a ka­tonai díszzászlóalj díszme­netével zárult, amelyet Jósé Eduardo dos Santos, Kádár János és Losonczi Pál együtt tekintett meg. Ezután úttö­rők virágcsokrot nyújtottak át az angolai párt- és álla­mi küldöttség vezetőjének, majd a magas rangú vendég és kíséretének tagjai Kádár Jánossal és Losonczi Pállal együtt gépkocsikba szálltak és díszmotorosok kíséreté­ben a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A légi kikötő betonján Kádár János és Losonczi Pál, illetve Jósé Eduardo dos Santos baráti öleléssel vett búcsút egymástól. Az angolai párt- és állami kül­döttség vezetőjének külön­gépe ezután a magasba emelkedett. Közös közlemény A Jósé Eduardo dos Santos. az MPLA-Munka­párt és az Angolai Ncpi Köztársaság elnöke vezet­te párt- és állami küldött­ség magyarországi hiva­talos, baráti látogatásáról, közös közleményt adtak ki. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tahács elnökének meghívására Jósé Eduardo dos Santos, az. MPLA-Mun­kapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke vezeté­sével 1981. október 6—9. kö­zött hivatalos, baráti látoga­tást tett hazánkban Angola párt- és állami küldöttsége. Az angolai vendégeket magyarországi látogatásuk során a népeink internacio­nalista barátságát és szoli­daritását tükröző forró, test­véri légkörben fogadták. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében foly­tatott tárgyalásokon Kádár János és Jósé Eduardo dos Santos áttekintették a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és az MPLA-Munkapárt te­vékenységét és kapcsolatait, kölcsönös tájékoztatást ad­tak a két ország politikai, gazdasági és társadalmi fej­lődéséről. Véleményt cserél­tek a legfontosabb nemzet­közi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársa­ság kapcsolatai fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Kádár János tájékoztatást adott a magyar nép ered­ményeiről, a szocializmus építesében. az MSZMP te­vékenységéről. a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek tapasztalatairól és az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról, a Magyar Népköztársa­ság és a szocialista orszá­gok testvéri együttműködé­séről. Magj'arországnak az el nem kötelezett országok­hoz és a nemzeti íelszabadí­:ó mozgalmakhoz fűződő kapcsolatairól, valamint az enyhülés, a béke és a nem­etközi biztonság megszi­árditása érdekében kifej­tett erőfeszítéseiről. Jósé Eduardo dos Santos ájékoztatást adott azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az MPLA-Munkapárt és az angolai kormány a nép for­radalmi vívmányainak, An­gola szuverenitásának és te­rületi sérthetetlenségének vé­delme érdekében fejt ki. Aláhúzta Angola hozzájáru­lását a népek és különösen a dél-afrikai térség nepei felszabadulásának ügyéhez, az Afrikai Egységszervezet, és az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának erősí­téséhez. Tájékoztatást adott az MPLA-Munkapárt I. rendkívüli kongresszusának az ország fejlődésének gyor­sítását. a szocializmus anya­gi, ideológiai alapjainak megteremtését célzó hatá­rozatairól. és azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az Angolai Népi Köztársa­ság a térség más államaival együtt valósít meg a regio­nális gazdasági együttműkö­dés fejlesztése érdekében az afrikai földrész gazdasági folyamatának szerves része­ként. A nemzetközi helyzet át­tekintése során a felek elé­gedetten állapították meg, hogy álláspontjuk valameny­nyi kérdésben megegyezik. Nyugtalanságukat fejezték ki amiatt, hogy az imperia­lizmus erőinek az enyhülés ellen indított széles körű támadása következtében ag­gasztóan szaporodtak a nem­zetközi életben a feszültség elemei, erősödött a hideg­háborús légkör és az a tö­rekvés. amely a fegyverke­zési hajsza úi. minden ed­diginél veszélyesebb és a népek számára költségesebb fordulóiának kiprovokálásá­ra irányul. Egyetértettek abban, hogv az európai biztonság és f gyüttműködés légkörének fenntartása a világ békéié és biztonsága megszilárdítá­sának fontos tényezője. A két léi nyugtalanságát fejezte ki az Afrika déli tér­ségében kialakult helyzet kapcsán. Határozottan elítélik az amerikai adminisztráció ösz­szeiátszását a dél-afrikái fai­gyűlölő rendszerrel a front­országok. elsősorban az An­golai Népi Köztársaság elle­ni agressziókban. Ezek az akciók az angolai törvénves kormány destabilizálását és az angolai forradalom h^kés fejlődésének megakadályo­zását célozzák. Kádár János biztosította az angolai küldöttséget, hogy a magyar nép és a Magyar Népköztársaság kor­mánya szolidáris az angolai nép forradalmi harcával, amelyet országa szuverenitá­sának és területi integritásá­nak védelméért folytat. Hangsúlyozta, hogy az An­golai Népi Köztársaság el­idegeníthetetlen ioga. hogy az ENSZ alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően gondoskodjék védelméről. A két ország vezetői meg­erősítették szolidaritásukat a namíbiai nép küzdelmé­vel, és támogatásukról biz­tosították annak egyedüli törvényes képviselőiét, a Dél-Nyugat Afrikai Népi Szervezetet (SWAPO). Kö­vetelték Namíbia megszállá­sának azonnali megszünteté­sét, az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa 435. számú határoza­tának végrehajtását. Elítélték a fajüldöző, fa­siszta pretoriai rezsimet, és követelték, hogy vele szem­ben hatékony és kötelező szankciókat foganatosítsa­nak. Kifejezték aggodalmukat a világ különböző térségei­ben kialakult és éleződő Konfliktusok miatt. ElítéLték azokat az imperialista tö­rekvéseket, hogy újabb ka­tonai támaszpontokat hozza­nak létre Afrikában és más földrészeken. A felek megelégedéssel állapították meg, hogv a Magyar Szocialista Munkás­párt és az MPLA-Munka­párt kapcsolatai a marxiz­mus—leninizmus és a prole­lár internacionalizmus szel­lemében fejlődnek, s a két nép és ország barátsága és együttműködése alapiául szolgálnak. Ezt feiezi ki a látogatás során aláírt, az 1982—83. évekre szóló párt­Közi együttműködési megál­lapodás. Megállapították, hogv a két ország és a két nép ba­íáti kapcsolatai, amelvek az angolai nép felszabadító narcának idején alakultak ki, eredményesen fejlődnek. Megerősítették elhatározásu­kat, hogy továbbfejlesztik a két ország hagyományosan baráti kapcsolatait. E célból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az Angolai Népi Köztár­saság elnöke aláirta a két ország barátsági és együtt­működési szerződését. Pozitívan értékelték a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok és a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlődését. Jósé Eduardo dos Santos elvtárs őszinte köszönetét és elismerését fejezte ki a magyar népnek, az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kor­mányának azért a meleg, testvéri fogadtatásért, amely­ben az angolai küldöttség magvarországi tartózkodása során részesült. Az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársa­ság elnöke hivatalos, bará­ti látogatásra hívta meg Kádár Jánost és Losonczi Pált. A meghívást köszönet­tel elfogadták. Iskolaépítők a szegedi járásban ICis munkák — nagy vállalatok A mondás szerint a baj abból keletkezett az eszki­móknál is, hogy kevés volt a fóka. Ugyanezt ráfoghat­juk a szegedi járás beruhá­zásaira is. Az a gond, sok a munka, kevés hozzá az em­ber. Legalábbis a tegnapi falulátogatáson ez derült ki. A szegcdi járási hivatal és a járási pártbizottság, vala­mint a Csongrád megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat il­letékesei megtekintették a folyamatban levő építkezé­seket. Sándorfalván és Mó­rahalmon falusi panelháza­zat, Öpusztaszeren, Zákány­széken a félig kész iskolá­kat, Rúzsán az épülő orvosi rendelőket és gyógyszertárat, Domaszéken a már tető alatt levő óvodát. Kisteleken és Balástyán is megálltak a szakemberek. Előbb a nagy­község jövőbéli terveiről, majd a balástyaiak VI. öt­éves tervidőszakbéli tenni­valóiról • kaptak tájékozta­tást. A járási építkezések sajá­tossága — mint azt Fodor István, a járási hivatal el­nöke is említette —, hogy sok a befejezetlen munka. S amíg ezek be nem fejeződ­nek, nem kezdhetnek másik­ba. Egyrészt ezért sürgetőek a munkálatok, másrészt pe­dig azért, hogy minél hama­rabb megfelelő tantermek­ben tanuljanak a gyerekek. Azt már Szabó Lajos, a já­rási pártbizottság titkára jegyezte meg, hogy a szük­ségmegoldásokból kijelölt tantermekben nehéz a peda­gógusok dolga. Kicsit gyor­san számolták föl a tanyai iskolákat, ezért a községi is­kolákban a mostani zsúfolt­ság. Nem tud lépést tartani az óvodaépítés sem az igények­kel, hiszen mire valami föl­épül, máris szűknek bizo­nyul. Ennek elsősorban az az óra — mondotta dr Boldi­zsár Sándor, a CSOMIÉP igazgatója —, hogy iassú az építkezések előkészítése. Mi­re az elképzelésből megkez­dett építkezés lesz, már el­telik egy-két év, s rpire föl­épül a kívánt iskola vagy óvoda, bizony három-négy év is eltelik. Közben emel­kednek az árak, növekednek a költségek. A jelenlegi áldatlan álla­pot gyökeres megváltoztatá­sára nincsenek meg a tár­sadalmi feltételek, ezért az építtetők és az építők meg­próbálják összehangolni a munkát. Egyik ilyen mozza­nat, hogy együttműködési megállapodás jött létre a já­rási hivatal és a CSOMIÉP között. Ezzel a „kézfogással" egy évvel hamarább épülnek az iskolák és a lakások, a szegedi járásban, a mostani tervidőszakban. Lényege en­nek a fővállalkozói rend­szer. Az építők betartják a határidőt, és garantálják az építkezés költségeit. A köz­ségi tanácsok pedig nem költik másra az építkezésre szánt pénzt. A tegnap látottak össze­gezéseként megjegyezhetjük: az ígéret szép szó, ha meg­tartják — mindannyian gaz­dagabbak leszünk. Ugyanis a két hónapja félbehagyott öpusztaszeri iskola munká­lataihoz Csongrádról küld embereket a CSOMIÉP, a zákányszéki iskolánál most is dolgoznak, s ez lehet a garancia, hogy jövő ősszel mindkét iskolában megkez­dődjék a tanítás. Nehezebb a dolguk a rúzsai egészség­ügyi kombinátot építő móra­halmi költségvetési üzem dolgozóinak. Nekik még sok a tennivalójuk az év végéig. Félő, hogy nem lesznek ké­szen a munkával az ígért időre. A domaszékiek igye­kezete dicséretes — még akkor is, ha nem halad úgy a társadalmi munka, mint azt az óvodaépítkezés me­nete megkívánná. Végezetül annyit még: a baj a járási építkezéseknél is abból adó­dik — a tapasztalatok elle­nére —, hogy a „kis mun­kákra" jelenleg nincs ko­moly vállalkozó. osoN—egymillióért Tények és vélemények az újszegedi paneles sorházakról A címben jelzett téma je­lenleg körülbelül kétszáz családot érint egészen köz­vetlenül: ennyien iratkoztak tel ugyanis az OTP megyei igazgatóságának listáiára az Észak-Üjszegeden épülő pa­neles sorlakások majdani vevőiként, pontosabban ér­deklődőiként. Hogy lesz-e belőlük lakásvásárló, az né­hány hónap múlva dől el, mindenesetre a szándékuk s előzetes számításaik sze­rint a pénzük megvan hoz­zá. Kétszáznál persze jóval többen lehetnek azok. akik most fontolgatják az esetle­ges jelentkezést, akik meg­várják, míg az első lakások t lkészülnek, akiknek majd négy-öt év múlva lesz any­nvi pénzük, meg olyanok is. akiket csak az ügy érde­kel — vásárlási. költözési szándék nélkül. Részletesen szóltunk már lapunkban a DÉLTERV és a DÉLÉP közös fejlesztési irodájában kidolgozott ter­vekről, hírül adtuk az új­szegedi építkezés indulását, s egy hónappal ezelőtt tu­dósítottunk arról is, hogy Budapesten milyen sikert, arattak a DÉLÉP sorlakásai a sasbegyi mintalakólelepen. Most az újszegedi. lakótele­pen s az OTP-nél jártunk, az építkezés cs az értékesí­tés pillanatnyi helyzetet mérve fel. Nos, a Rózsa Ferenc sugárútnak és a Hársfa utcának a Hátszegi sortól délkeletre körbezárt területén a korábbi préri látképe a nyár eleie óta jócskán átalakult: alapozás, panelszerelés, tetőszerkeze­tek ácsolása közben haszno­sítják a DÉLÉP brigádjai a sashegyi kísérleti telepen gyűjtött tapasztalatokat. Az első negyvennégy lakás ké­szül most. az OTP várható­an 1982 első hónapjaiban kezdheti meg az értékesí­tést — úgynevezett verse­nyeztetési formában. Azaz: azok élveznek maid elsőbb­séget, akik készpénzzel fi­zetnek, illetve akiknek ke­vesebb hitelre lesz szüksé­gük. A jelentkezők kilencven százaléka olyan pályázó, aki lakást ad le az OTP-nek, érért a takarékpénztár ab­ban bízik, hogy 1982 tava­szára a beköltözésnek nem lesz akadálya. (Ezt egyéb­ként ..délépes" informátora­ink is megerősítették.) Olvasóink emlékezhetnek rá. hogy a beépítési terv ezer családi otthonnal szá­molt az újszegedi lakótele­pen — a VI. ötéves terv­ben. Nos, ha az évenkénti ütemezést vizsgáljuk, hal­vány kérdőielet kell ten­nünk a mondat végére: 1982 őszéig ugyanis úiabb 42. 1982 decemberéig pedig további 74. a most épülők­kel összesen tehát csupán 160 sorlakás készül el a tervidőszak első két évé­ben. A realitásokkal szá­moló szakemberek két kér­dést állíthatnak most szem­be: nem lassú-e ez az üte­mezés. ha lesz elegendő (legalább ezer) érdeklődő, illetve lesz-e elég vevő a mégoly kényelmes. mert kulcsátadással készülő csa­ládi otthonokra, ha azok annyiba kerülnek, amennyi­be... Az nem titok ugyanis, hogy ezek a lakások (jelen­leg az SL 402 és SL 602 tí­pusúak épülnek Észak-Üj­szegeden. 97. illetve 115 négyzetméteres alapterület­tel) még az 1980. januári árszinten számítva is erősen megközelítik az egymillió forintos árat — s azóta csaknem két év ármozgásait kell a vételárhoz hozzáad­ni! Nem olcsóak tehát ezek a lakások, néhány. kész­pénzzel fizetőt leszámítva a jövendő tulajdonosoknak — jelenlegi lakásuk árán kí­vül — 35 évi hiteltörlesztést kell felvállalniuk, be kell rendezkedniük, fizetniük kell az új otthon rezsi iét. s — alighanem bérből és fizetés­ből — élniük is kell. Mind­ezt nem azért említjük, hogy bárkinek is elvegyük a kedvét a paneles sorhá­zaktól, hanem azért, hogy egy most napirendre került kérdésben a különböző vé­leményeknek nyilvánosságot adjunk. (Utaltunk erre a címben is már.) Arról van szó, hogy ép­pen a lakásárak mérséklé­sére kínálkozik egy megöl, dás: a befejező szakipari munkák egynémelyikét nem a kivitelező vállalat végez­né el. hanem — már a be­költözés után — a lakás tu­lajdonosa. Ez esetben — s most a harmadik szakasz­ban épülő 74 lakásról be­szélünk. amelyre a DÉLÉP dolgozói közül kerülnének ki a vevők — maguk a kü­lönféle építőipari szakmák képviselői dolgoznának a sa­iát lakásukban. Ez az egyik nézet. A másik az. hogy e kézenfekvő megoldásnak kérdőjelei is vannak. Az anyagbeszerzési nehézsége­ken túl: ésszerű-e egv kor­szerű építkezési formában a lakásbelsők ..szegényítése", mi a garancia arra. hogv például a befejezetlenül ha­gyott tetőterek nem marad­nak évekig a lakások hasz­nálhatatlan. s' ezért egyre romló állapotú részei? Mi­vel e lakástípusoknál a für­dőszoba az emeleten van. ha annak fűtéséről külön gon­doskodnak is. de feleslege­sen nyilván nem fogják fű­teni a félkész emeleti helyi­ségeket, ez milyen hatású lesz a lakás alsó szintién? Az úgynevezett lakhatási engedély kiadásának felté­teleit ki kel] elégíteniük a lakásoknak, kérdés tehát: olyan jelentős lenne-e a ..befejczetleruséggel" a költ­ségcsökkenés. hogy az már meg is éri... . . . Annak ugyanis, aki egymillió forintot ad úi la­kása kulcsáért, a gondok, futkosás, utánajárás árán megtakarítható néhánv tíz­ezer forint talán már nem is számít olyan sokat... Ez ügyben persze még nem zá­rult le a vita. Tehát kívá­natos volna azok vélemé­nyét is hallani, akiket ez a leginkább érint majd: a jö­vendő lakókét. Lapunk min­denesetre készséggel tárja ki „kapuit" a vélemények előtt. Pálfy Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents