Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

Szerda, 1981. október 7. 3 Veteránok találkozója Á szegedi Földvári utcai pártházba, ünnepségre kaptak meghívót a munkásmozgalom régi, szegedi harcosai, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosai. A város felsaabadulásának közelgő 37. évfordulója alkalmából az MSZMP Szeged városi bizottsága, a körzeti pártszervezetek, valamint a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat tegnap, kedden délután bensőséges ünnepséget rendezett a veteránok tiszteletére, akik a felszabadulás előtt, majd azt követően példamutató módon vették ki részüket a szocialista társadalom megteremtéséért vívott küzdelemből. Az ünnepségen a Béke utcai általános iskola úttörői virággal, műsorral köszöntötték a veteránokat. Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Radnóti Miklós egyik versét mondta el, majd a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda irodalmi köre rövid történelmi összeállítással emlékeztetett az 1944. október 11-ét követő szegedi eseményekre. Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára méltatta a veteránok helytállását, aktív közéleti tevékenységét. EmléNagy László felvitele Az úttörők virággal köszöntik az ünnepség résztvevőit keztetett a felszabadulást követő 37 év eredményeire, szólt a feladatokról, amelyeknek megoldása az idős kommunisták nyomdokaiba lépő fiatalokra vár. Ezután Dékány László, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója tájékoztatott a vállalat életéről, a szolgáltatások színvonalát célzó törekvésekről, amelyekkel a lakosság igényeinek kívánnak mindjobban megfelelni. Az ünnepség baráti beszélgetéssel zárult. est lar munkásőrszolgálatról Beszélgetés az országos parancsnokkal Csongrád megyébe látogatott tegnap, kedden Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tag,ja, vezérőrnagy, a Munkásőrség országos parancsnoka. Megbeszélést folytatott a megyei pártbizottságon, amelyen részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára is. Ugyancsak megbeszélés volt a munkásőrség megyei parancsnokságán, Borbély Sándor, valamint a megyei pártbizottság említett vezetőinek részvételével. Koczkás Ferenc, a Munkásőrség megyei parancsnoka tett jelentést a kiképzés, valamint a szolgálatteljesítés ez évi tapasztalatairól. Délután Borbély Sándor vezérőrnagy Hódmezővásárhelyre látogatott. A városi pártbizottságon a település, majd a munkásőrök életéről tájékoztatta dr. Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára. Ezután a HÖDGÉP Vállalathoz látogatott, ahol Nyámádi Gábor, a vállalat igazgatója az 1981. évi gazdaságpolitikai és gazdasági feladatok időarányos teljesítéséről, Farkas Ferenc, a vállalati pártbizottság titkára pedig a gyári munkásőrök életéről, munkájáról tájékoztatta. Ezután a vendég felkereste a Szántó Kovács János munkásőr-zászlóalj székházát, ahol a zászlóalj parancsnokával és a szolgálatban levő munkásőrökkeJ találkozott. Ülést tartott kedden a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának elnökletével Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, a7 MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az MSZMP KB osztályvezetője. A KISZ Központi Bizottsága a7. ülés kezdetén megemlékezett az aradi vértanuk napjáról, hangsúlyozva, hogy az 1848—49-es szabadságharc ismert és ismeretlen vértanúinak emléke példázza a helytállást, a haza, a nemzet sorsáért felelősséget és áldozatot vállaló hősies magatartást. A testület Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében első napirendként — a kongresszus felhatalmazása alapján — megtárgyalta a kongresszuson elhangzott, illetve írásban leadott hozzászólásokban foglalt javaslatokat, állást foglalt megvalósításuk, hasznosításuk módjáról. Elfogadta a kongresszusi határozatok végrehajtását szolgáló — következő öt évre szóló — feladattervet. A központi bizottság külön dokumentumban foglalta össze a KISZ X. kongresszusán elfogadott azon feladatokat, amelyek megvalósítása az illetékes állami szervek segítségét, intézkedését is igényli, valamint azokat a javaslatokat, amelyek a fiatalok élet- ég munkakörülményeinek tanulási lehetőségeinek. pályakezdésének, családalapításának, művelődési és sportolási lehetőségeinek javításával kapcsolatosak. A központi bizottság úgy döntött, hogy ezt a dokumentumot eljuttatja a Minisztertanácshoz. Ezt követően Nyítrai Istvánnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében a központi bizottság döntött a KB rétegtanácsainak megalakításáról, elfogadta a tagjaira és vezetőire tett javaslatot. A rétegtanácsok tagjainak egy részét a központi bizottság az adott ifjúsági réteget leginkább reprezentáló KISZ-szervezetek közvetlen javaslatai alapján nevezte ki. A központi bizottság felkérte a megalakult rétegtanácsokat, hogy az intéző bizottságnak az egyes rétegtanácsok feladat- és hatáskörére vonatkozó elképzeléseiről mondjanak véleményt. A központi bizottság Kovács Jenőnek, a központi bizottság titkárának előterjesztése alapján értékelte a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál tapasztalatait. Elismeréssel állapította meg, hogy a fesztivál politikai életünk fontos eseménye volt. Ismét bizonyította, hogy a magyar—szovjet barátság hazánkban milliók személyes ügye, demonstrálta országaink ifjúságának elkötelezettségét a béke és az enyhülés ügye iránt, hozzájárult a két nép barátságának erősítéséhez, a KISZ és a Lenini Korr.sze.mol közötti együttműködés további elmélyítéséhez. A központi bizottság köszönetét fejezte ki a fesztiválon részt vett fiataloknak és mindazoknak az állami és társadalmi szerveknek, amelyek hozzájárultak a találkozó sikeréhez. A napirendek feletti vitában Balázs Katalin, Barabás Miklós, Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, Horváth Attila, D. Nagy László, Szilvási György és Tarcsi Gyula vett részt. (MTI) Látogatása alkalmával lapunk munkatársa interjút kért a munkásőrség országos parancsnokától. — Hogyan értékeli az országos parancsnokság a Csongrád megyei munkásörök tevékenységét? — Tavaly tartottunk szemlét Csongrád megyében és most itt, Szegeden ennek tapasztalatairól is tárgyalunk. Elmondhatom, hogy valamennyi egység kiváló teljesítményt nyújtott. Figyelemre méltó, hogy a munkásőrök politikai elkötelezettsége tartalmasabbá vált. A rounkásőrök „civilként" és a fegyveres testület tagjaként is végigélik a társadalmi átalakulást. Ezzel természetesen együtt jár az is, hogy maga a testület is váli tozik, fejlődik; a fejlődés | pedig mind a kiképzésben, j mind a szolgálatban többet I követel az embertől. Álta• Iában mást jelent ma a ' helytállás, mint mondjuk ezelőtt 15 évVel. Ma a tetteké a szó. A Csongrád megyeiek érdeme, hogy ezt világosan is látják. Mint mondtam, jól végzik munkájukat a megyei munkásőregységek, ám az, hogy azok hogyan működnek, nemcsak a parancsnokságtól — nem egy testülettől —, hanem a helyi pártMegbeszélés a Volánnál Az ötnapos munkahét volt a legfontosabb téma Szegeden, a Volán 10. számú Vállalatnál tegnap. kedden megtartott tanácskozáson, amelyen a megye vállalatainak szakemberei, valamint a város párt- és tanácsi szerveinek képviselői vettek részt. Dr. Benedek Tibor a vállalat igazgatóhelyettese beszélt a következő év feladatairól és a tervekről. Kiemelte az ötnapos munkahétre történő áttérés támasztotta követelményeket. Ahhoz, hogy a fuvarozó vállalat megfelelő színvonalú munkát végezhessen, a jövőben a megrendelőkkel való jobb együttműködésre lesz szükség. A rövidebb munkahét bevezetésével húsz százalékkal több árut kell szállítaniuk azonos idő alatt. A partnerként számba vehető gyárakban, üzemekben, a kereskedelemben szintén megváltozik a munkaidő. Lesznek raktárak, amelyek hét végén nem fogadnak A megbeszélésen döntések nem születtek, a résztvevők inkább csak tájékoztatták a Volán vállalatát és egymást az elképzeléseikről. Mindenesetre biztató, hogy a fuvarozó igyekszik a partnerek igényeit kielégíteni. Például a DÉLÉP külföldi munkavállalásaihoz a jövőben is szállításokkal járul hozzá. Az együttműködés ilyen formája eddig jó volt — mondta el a DÉLÉP jelenlevő képviselője hozzászólásában. A többi vállalat szakemberei is hasonló véleményt mondtak a Volánosok munkájáról. A megoldásra érett — sőt egy kicsit túlérett — feladatok közül egyet érdemes kiemelni. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk: a Volán és a TÜZÉP kapcsolatán mielőbb javítani kell. Csak e két vállalat képes arra, hogy a tüzelő- és építőanyag vételt-el adást hovatovább kezükben tartó magánfuvarosok „/hatalmát" megtörje. A vállalatok képviselőinek javaslataiból és hozzászólásaiból megállapítható készségük a Volán 10. számú Vállalatával a tervszerű munkára. Ennek még megfelelő formát kell találni. A feladat azonban adott: közös érdek, hogy kisebb költséggel, nagyobb hatékonysággal, kevésbé „göröngyös úton" szállítson a Volán. szervek aktivitásától és a légkörtől is függ. Ez utóbbi pedig segíti — amennyiben megfelelő — azt, hogy az emberek munkásörszolgálatot vállalnak. Gondoljuk csak meg, ez ma a legnyíltabb kiállás 'politikánk mellett. Igen fontos dolognak tartom, hogy Csongrád megyében ebben az évben semmiféle rendkívüli esemény nem volt a munkásőrök között. Nem élt vissza azzal a hatalommal senki, amit a munkásőrség jelent. Érthetjük úgy is: nem a hatalommal, hanem a hatalomért élt. — Következetesen hangsúlyozzuk a kommunista nevelés fontosságát. Hogyan érvényesül ez a munkásőrségben? — Munkásőrségben kommunista nevelés folyik. A kommunista nevelés azonban nem azonos csupán a párttaggá neveléssel. Miután a munkásőrségben nem mindenki párttag, nekünk alapvető célunk, hogy mindenki, aki belép, a maga emberi tartalmában ismerkedjen meg a mi eszméinkkel. Az ember ne csak hirdesse, hogy ő kommunista, hanem éljen is úgy. Legyen szerény, tanuljon, dolgozzon a közösségért, ellenszolgáltatás nélkül, becsülje és tisztelje embertársai értékeit és legyen tisztában azzal, hogy a közösséghez alkalmazkodni is kell. Mint mondtam, párttaggá nevelünk, de nem kényszerítünk senkit a pártba. Az is az igazsághoz tartozik, hogy van olyan ember, aki nem tudott eljutni addig, hogy kérje a felvételét. A kommunista nevelés célja nem a párttaggá nevelés általában, hanem az ember nevelése. — Nemsokára megünnepeljük a munkásőrség születésének 25. évfordulóját. Mi tette szükségessé ennek a társadalmi fegyveres testületnek a létrehozását? — A munkásőrség történelmünk egyik drámai helyzetében alakult meg. Ellenforradalom volt. Az ideiglenes Központi Bizottság elhatározta, hogy felfegyverzi a munkásságot. — Mi volt az új testület szerepe? — Egyértelmű volt a cél: az ellenforradalom maradványainak felszámolása, a konszolidáció gyorsítása. — Fegyvert kaptak a munkások .. — Nos, éppen ez a tény, hogy az MSZMP fegyvert adott a munkások kezébe, akkor külön jelentéssel bírt: bizalmat kaptak. 1957 márciusában több mint harmincezer munkás állt fegyverbe, s ez egyben az első nagy lépés volt a párt és a munkásság kapcsolatának helyreállítására. Ez a bizalom élteti ma .is a munkásőrséget, ez határozza meg politikai arculatát. — Mi ma a munkásőrség feladata? — Védelmezni a politika és a néphatalom vívmányait. Ehhez hadd tegyem még hozzá, hogy mindezt csakis' szoros együttműködésben a néphadsereggel és más fegyveres testületekkel. A negyedszázados évforduló tulajdonképpen nem a mi évfordulónk. Az egész országé és azé a politikáé, amely hozzásegített jelen eredményeinkhez és amelyet a mai napig szolgálunk A baleset - megelőzhető! Munkavédelmi értekezlet Az üzemi balesetek skálája nagyon széles — hangoztatták tegnap, kedden a fölszólalók az újszegedi módszertani központban tartott munkavédelmi tájértekezleten. Hat megye munkavédelemmel foglalkozó szakembereinek tanácskozásán a résztvevők elmondták észrevételeiket a munkavédelmi előírások betartásának tapasztalatairól a nemrég kiadott rendelet értelmezésének gyakorlatáról. Előbb Horváth József. a MÉM főfelügyelője az eddigi munkaértekezletek tapasztalatait összegezte, majd Magyari Jenő. a MÉM munkaügyi főosztályának csoportvezetője többek között a halált okozó gyakori veszélyekre hívta föl a figyelmet. SzÉszervezsti laaácsfcozésolt A Bányaipari Dolgozók kihelyezett ülést tart a Mecseki Szénbányáknál. A kétnapos program kedden üzemlátogatással kezdődött. Az elnökség tagjai a helyszínen tájékozódta!:, miként készül fel a 15 000 főt foglalkoztató vállalat a kokszolható széntermelés növelését célzó program végrehajtására. Ma. szerdán Pécsett, a Gorkij Művelődési Házban sorra kerülő tanácskozáson értékelik a tapasztaltakat. A textilipari vállalatok a VI. ötéves tervidőszakban tovább csökkentik a dolgozók egészségre ártalmas munkahelyeknek a számát. A tervezett munkavédelmi intézkedések várhatóan 6000 textilmunkás számára szüntetik meg a zaj és a nem megfelelő világítás okozta ártalmakat. — állapította meg kedden megtartott ülésén a Textilipari Dolgozóik Szakszervezetének Központi vezetősége. A most készülő belső munkavédelmi szabályok összeállításakor ezekre fokozott figyelmet kell fordíiani. A baleset szomorú esemény az emberek életében. Mindenki tudna fölsorolni szomorú történeteket, családok tragédiáját, amely ebből adódott. Munkahelyeken, vállalatoknál, intézményeknél, érdekképviseleti szerveknél sokan foglalkoznak — elsősorban hivatalból — a balesetek megelőzésével. Annál is inkább, mert törvény írja elő, de az emberség is kötelezővé teszi a gondoskodást. Az ember életét. testi épségét védeni kell. Tavaly január elsejétől új munkavédelmi szabályzat segíti az üzemeket a balesetek megelőzésében. Korszerűsítették a másfél évtizede érvényben levő régit. Figyelembe vették a jogalkotók az időközben jelentkezett ellentmondásokat, a nemzetközi gyakorlatot. Tartalmában. szerkezetében is megváltoztak a munkavédelmi előírások. Az új szabályozás — amely egy minisztertanácsi rendelettel indult el — a felszabadulás óta először határozza meg a munkavédelem alapkövetelményeit. a népgazdaság egészére egységes követelményeket támaszt, rögzíti az elveket a vezetők és a dolgozók felelősségét. Az eljá-, rásokra, magatartásokra rendelkezéseket, a műszaki megoldásokra szabván ir elő. A jogi szabályozás etLá elindítója, iránytűje a folyamatnak, amély szerint csökkennie kell a munkahelyi baleseteknek. A végrehajtás, a feltételek megteremtése, a gyakorlati próba csak ezután következik. Sajnálatos módon, a legnagyobb erő feszítések ellenére sem csökken a balesetek száma. Annak ellenére, hogy a földeken kevesebb a nem várt esemény, mint a gyárakban, mégis egyik legtöbb bajt okozó ágazatnak emlegetik a mezőgazdaságot. Az új technikák térhódításával, a gépesítés rohamos fejlődésével megszaporodtak a veszélyt előidéző alkalmak. A MEDOSZ fölmérése szerint az elmúlt években a Csongrád megyei téeszekben több lett az üzemi baleset. (1979 első nyolc hónapjában 779, 1981 hasonló időszakában 806.) Csaknem 20 ezer hasznos munkanap esett ki emiatt. Mottója volt a tegnapi tanácskozásnak, hogy a baleset megelőzhető, csak az üzemeknek meg kell teremtenie hozzá a föltételeket, s a dolgozóknak pedig — saját érdekükben — be kell tartani az előírásokat. Mivel: az ember egészségénél semmi sem lehet fontosabb ..