Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

Kedd, 1981. október 6. 3 A régi és az új Lassan hoz/ászokik a szemünk, hogy az 50—100 éves szegedi házakat li.i köntösben látjuk. Oly annyira megszokott a kép, hogy már napirendre is tértünk a városrekonstrukció felett, tudjuk, hozzátartozik az életünkhöz, nincs benne semmi szenzáció. Azonban a fényképezőgép optikáján ismét felfedezhetjük, hogy ami már megszokott, az nagyor, szép is. Somogyi Károlyné fotóriporteriink a Széchenyi tér Takaréktár utcai felőli részét egy napsütéses délután örökítette meg. ismét nem tehetünk mást. kalapot emelünk nagyapáink építészete és a mai kőműves mesterek munkája előtt. A háttérben a modern városrész — Tarján. Felsőváros — sziluettje látható. Együtt a régi és az új, ami napjaink építészetében elválaszthatatlan egymástól Országos tanácskozás a készletgazdálkodásról Az utóbbi három évben az iparban mérséklődött a vállalati készletek növekedése, de az anyagok és alkatrészek túlságosan hosszú — 6—8 hónapos — utánpótlási ideje miatt a mintegy 100 milliárd forint értékű elfekvő készlet évről évre újratermelődik — állapították meg hétfőn Székesfehérváron a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság országos konferenciáján. A tanácskozáson elmondták, hogy az elfekvő anyagok hasznosítása 1977-hez képest háromszorosára növekedett, de mindez csupán tüneti kezelés eredménye. A készletgazdálkodás gyökeres javítását csak a magasabb színvonalú, tervszerűbb vállalati össztevékenység hozhatja meg. A felhasználó vállalatokra továbbra is jellemző a kapkodó beszerzés, a termelőeszközök piacát keresleti túlkínálat torzítja, mivel az anyagrendelések zömét a Vállalati tervkészítés előtt kell feladni, és a termelővállalatok a piackutatás gyengesége és a terméköszszetétel bizonytalansága miatt is többszörösen túlbiztosítják magukat. Közölték a tanácskozáson, hogy a közeljövőben gazdasági szabályzók szigorításával is előmozdítják a jobb készletgazdálkodást. Foglalkoztak a termelőeszköz-kereskedelem fogyatékosságaival is, nevezetesen azzal, hogy az ország 29 TEK-vállalata igazi kereskedés helyett még mindig jórészt elosztási feladatokat végez, és az elfekvő anyagok visszavásárlásával, közvetítésével a nagymérvű készletaránytalanságokat nem képes ellensúlyozni. A következő években a termelőeszközök kínálatát és gyorsabb áramlását számottevően javítja majd, hogy a készletező vállalatok a szükségletekhez jobban igazodva megszervezik a háttéripar és az igényekhez gyorsan alkalmazkodó kisvállalatok, szövetkezetek termelését és anyagellátását. A vállalatoknál felhalmozódott anyag- és alkatrészkészletek újrahasznosításában pedig rugalmasabb közvetítői módszereket alkalmaznak, például szakosított börzéket, iparági adatbankokat szerveznek. (MTI) Igazodnak a kereslethez Van elegendő műtrágya A mezőgazdasági nagyüzemekben országszerte megkezdődött az őszt műtrágyázás. A talajerőpótló anyag készletei megfelelőek, általában igazodnak a kereslethez — erről tájékoztatták az MTI munkatársát az Agrotröszt illetékesei. Az egy évvel korábbihoz képest a harmadik negyedév nyitó készlete ' mintegy 100 ezer tonnával nagyobb. Az Agroker vállalatok a nagyobb készlettel igyekeznek megelőzni az esetleges hiányokat, amelyek abból adódhatnak, hogy az importszállítmányok netán megkésve érkeznek. Kálisóból jelentós előszállításokat vettek at a raktárak, ezeket folyamatosan továbbítják a mezőgazdasági nagyüzemekbe. Az áruk fogadását különféle kedvezményekkel ösztönzi a kereskedelem. A foszforműtrágya-választékot tovább bővítették, az idén forgalomba hozott foszforféleség kiegészíti a gazdaságok lehetőségeit a termés növelésére. Nitrogénműtrágyából mindenekelőtt az importból származó karbamidból van elegendő, ezt továbbra is árengedménnyel értékesítik. A komplex műtrágyaválasztéU nagyjából hasonló az elmúlt évihez, egyes cikkekből azonban többre lenne szükség, a hiányzó mennyiségeket más műírágyafélékkel pótolhatják a gazdaságok, örvendetesen növekszik az úgynevezett szuszpenziós műtrágya felhasználása, a hazai gyárak közül a Budapesti Vegyiművek és a Peremartoni Vegyipari Vállalat nagyobb mennyiségben állít elő ilyen anyagot. A kisüzemek műtrágyaellátását megoldják, 1981-ben eddig már 8 százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest a forgalom. Az őszi ellátáshoz megfelelőek a készletek, a kiscsomagolású műtrágyából is több került máris az üz-t letekbe. A választékot a Solubor-féle mikroelemes levéltrágyával, továbbá a Cofuna humusztrágyával bővítették. Az igény szerint 10 kilogrammos csomagolásban Karbamidműtrágyát is forgalmaz a kereskedelem. ősszel zavartalan a növényvédőszer-ellátás, jelentős készletekkel rendelkezik a kereskedelem. A kukorica energiatakarékos, szárítás nélküli tárolásához 100 tonna propionsavat szereztek be külföldről, a tárolt gabona fertőtlenítéséhez terven felül hoztak be nagyhatású vegyi készítményeket. Lehetőségek és felelősség V

alaha voltak döntéshozók és végrehajtók. Az előbbiek kisebb, az utóbbiak nagyobb számban. A képlet nyilván a mainál jóval egyszerűbb, kevésbé összetett gazdasági és társadalmi viszonyok következménye volt, arról nem is beszélve, hogy azokat az egyszerűbb viszonyokat is hajlamosak voltunk egyszerűsítve szemlélni. És hogy mi lett mindennek a következménye? Nagyjából azt is tudjuk. Ahogyan háttérbe szorultak az eg/éni és a csoportérdekek, egyre inkább hiányzott mindennapjaink gyakorlatából a kezdeményezőkészség, az önálló tenniakarás. S nem is csak az érdekeltségek hiánya miatt, hanem azért is, mert a döntéshozatal mechanizmusaiba csak keveseknek volt jussa igazán beleszólni. Ha pedig az embert csupán végrehajtóként kezeljük, anyagi és erkölcsi érdekeltségeket sem biztosítva számára, aligha várhatunk el tőle igazi teljesítményt. Aztán változott a világ. Mind bonyolultabbá lettek gazdasági, társadalmi viszonyaink, oly annyira, hogy e kapcsolatokat, viszonyrendszereket „felülről" már csak keretjelleggel lehetett szabályozni. E kereteket pedig az emberi kezdeményezőkészségnek, tenniakarásnak kell mindinkább kitöltenie. S immár több mint másfél évtizede egyre többször beszélünk az emberi tényező fontosságáról, arról, hogy az önálló cselekvés határainak kitágítása nem csupán lehetőség az egyén számára, hogy e lehetőségekkel élnie egyben kötelesség és felelősség is. A gazdaságirányítás rendszerében több mint egy évtizede bekövetkezett változások fokozatosan egyre több teret nyújtottak az emberi önállóság számára, anyagilag és erkölcsileg is támogatva a kezdeményezéseket, a kockázatvállalási hajlandóságot. S közben mind több vezető fedezte fel, hogy az új lehetőségekkel élnie nemcsak terhes kötelesség lehet, hanem öröm is, mert mindez együtt járhat a valóban önálló munka személyiségfejlesztő, az ember számára saját jelentőségét megteremtő és megadó örömeivel. Sok vezetőnél lehettem tanúja az utóbbi tíz-egynéhány évben a változásnak, hogyan lett adminisztratív vezetőből lassanként közgazdasági és műszaki szempontokat egyaránt mérlegelői. vállalkozó típusú menedzser. Mindenképpen biztató az útjára indult folyamat, amely fejlődésünknek egyik legfontosabb tényezője. Hiszen az egyre nehezebb világgazdasági helyzetben alapvelő fontosságú számunkra, hogy értelmes döntések szülessenek, sőt, mindenekelőtt az, hogy az arra hivatottak egyáltalán időben felismerjék a változtatás, a döntés szükségességét, hogy időben és értelmesen reagáljanak a környezetükben, a piacokon végbemenő változásokra. Szerencsére mind több emberben alakulnak ki azok a készségek, amelyek ma már elengedhetetlenek a vezetői munkakörök betöltéséhez. Ám ahogyan az ember a különböző fölmérések, vizsgalatok adataival, eredményeivel ismerkedik, kénytelen belátni, hogy változásaink e téren egyáltalán nem kielégítőek még. A folyamat nemcsak lassúbb a kelleténél, hanem a szükségesnél kevesebb embert is érint. Közben pedig nem áll meg az élet: változik gazdasági gyakorlatunk, folyamatosan változnak külpiaci feltételeink is. Az pedig, hogy lépést tartunk-e e változások által támasztott követelményekkel, mindenekelőtt azon múlik, hogy a központi szabályozás által teremtett kereteket ki tudjuk-e értelmesen tölteni mindennapi munkánkban. Sokszor azt tartjuk, azzal, hogy teret nyitottunk az emberi önállóság, kezdeményezőkészség számára, megteremtettük az értelmes mozgékonyság alapjait. Mostanában kezdjük azonban egyre inkább belátni, hogy e folyamatban számos gátló tényező működik, s az embereknek adott lehetőségek nem mindig szülnek tetteket is. Túlságosan is nagyok ugyanis az emberek közti különbségek, s amíg a vállalkozói hajlandóság, a rugalmasság még inkább csak kedv. mint egyértelmű gazdasági kényszer kérdése, a kibontakozás csakis döcögve, bizonytalanul indulhat útjára. Számos példát lehetne idézni mindennapjaink gyakorlatából az emberi különbségek értelmes folyamatokat, a kibontakozást lassító, sokszor megakadályozó gyakorlatára. Hiszen hiába képes egy vállalat vezetősége gyors, kiérlelt műszaki és közgazdasági szempontból egyaránt megalapozott döntéseket hozni, hogy időben követhesse a piaci változásokat, vagy esetleg — s ennek sem szabadna álomnak lennie — elébe is menjen azoknak. Hiába, ha a részegységeket, alkatrészeket, alapanyagokat szállító partnerek képtelenek időben reagálni, ha netán monopolhelyzetükből következő biztonságtudattal fürödhetnek tovább a kényelmes langyos vízben. Hiszen jószerével minden vállalat függ partnereitől, s ha a partner nem képes, vagy nem akar lépést tartani, a legéletképesebb döntés is értelmetlenné és értéktelenné válik, mert megvalósíthatatlan lesz. S mindez csak az egyik oldalana annak, hogy az emberi lehetőségek nem társulnak a felelősség tudatával. Hiszen éppen napjainkban változik sok minden a gazdasági szabályozásban, úgy, hogy az eddiginél is jóval tágabb tér nyílik az értelmes és önálló cselekvésekre. Ám e kereteket is csak megfelelő emberek lesznek képesek kitölteni. S azon is egyre többször kellene elgondolkodnunk, hogy önmagában még kevés, ha csak a vezetők változnak, s kezdenek mindinkább élni lehetőségeikkel. Hiszen a vezetőknek e folyamatban partnerekre is szükségük van, s szinte létérdekükké válik, hogy ygjlalaton belül is mindinkább fölszabadítsák az emberekben szunnyadó alkotó erőket, tettvágyat és lelkesedést. Ehhez pedig a beosztott műszakiak, közgazdászok számára is meg kell teremteni az önálló munka lehetőségeit hogy e lehetőségek keretei között ők is felelősnek érezhessék magukat nemcsak szűkre szabott munkaterületükért, hanem a vállalat egészének sorsáért. Mindehhez pedig nyilván az üzemi, munkahelyi demokrácia kibontakoztatásában kell alapvetően előre lépnünk, szükség esetén pedig a vállalatok szervezeti fölépítését is úgy kell átalakítanunk, hogy értelmesebi) funkcionális kapcsolatok alakulhassanak ki az egyes reszortok, s ezáltal emberei között is, hogy csoportok, teamek jöhes senek létre, amelyek kellő áttekintés bir tokában képesek kezdeményezni is. S

ok, nagyon sok teendőnk van még • téren, az emberi lehetőségek kibon takoztatásában. Hiszen a keretek önmagukban elégtelenek, ha nem társulnak valódi gazdasági kényszerrel is, ha nem hatják át a vállalatok szervezeti felépítését, mindennapi gyakorlatát is. S éppen ezeken a területeken kellene előre lépnünk, ha valóban egyre inkább számolni kívánunk az emberi tényezőkkel. Márpedig számolnunk kell az emberekben szunnyadó lehetőségekkel, hiszen itt vannak legnagyobb tartalékaink. E lehetőségek kibontakoztatása pedig egyre fontosabbá válik számunkra. Szávay István Választékbővítés beruházás nélkül A Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi üzemében megkezdték a BNV-n bemutatott krémhabfürdő folyamatos gyártását. A Fabulon termékcsalád legújabb tagja — amely nemcsak a gyógyszerárugyárnak, hanem a hazai kozmetikai iparnak is újdonsága • — többféle vitamint tartalmaz. Nem szárítja ki a bőrt, sőt „visszazsírozó" hatóanyagai Villanyvasűttai az Adriáig Befejeződött a zágráb— gyékényest nemzetközi vasúivonal villamosítása, s az ünnepélyes avatás másnapján, vasárnap már villanymozdony vontatta szerelvények közlekedtek Zágráb és a magyar határállomás között. A száz kilométer hoszszúságú vonal villamosítása révén mintegy negyven százalékkal nőtt a szakasz átbocsátóképessege, s viüanymozdony repítheti a vonatokat déli határunktól egészen az Adriai-tengerig. A magyar—jugoszláv vasúti együttműködés keretében Gyékényesen kilenc vágány felett építették meg a villamos felsővezetéket, s a MÁV az ország jelenlegi legkorszerűbb biztosítóberendezésével szerelte fel az állomást. A nemzetközi vonal korszerűsítésének következő lépése a Budapest—Dombóvár közötti szakasz villamosítása lesz. amely jövőre kezdődik, s még ebben a tervidőszakban befejeződik. 1986-ban kezdődik el a tervek szerint a dombóvár— gyékényesi vasútvonal villamosítása, amellyel véget ér majd a fontos nemzetközi vasúti szakasz korszerűsítése. (MTI) csökkentik a bőr zsírveszteségét, ellensúlyozzák a víz és á szappan szárítóhatását. Az új fürdőszer gyártását beruházás nélkül oldotta meg a dorogi üzem, akárcsak a többi Fabulon-termék előállítását. Mind a kőbányai, mind a dorogi üzemben sok olyan gyógyszeralapanyaggal dolgoznak, amelyekből korszerű testápoló szereket is lehet készíteni. Ezeknek a hatóanyagoknak a felhasználásával — bővítették a választékot. Az új fürdőszerrel együtt már harmincháromféle Fabulon-terméket készítenek Dorogon, ahol tíz évvel ezelőtt kezdték meg — a termelési profil kiszélesítésére — a testápoló szerek gyártását. Azóta 30 millió tubus, illetve flakon Fabulon-készítményükel vásárolták meg a hazai fogyasztók. A márkanév külföldön sem ismeretlen: oz idén 2,5 millió rubel értékű testápoló szert exportálnak ói szocialista orszagba. Fogorvosok értekezlet' Ez évi munkaértekezleté ket Csongrádon tartották meg tegnap, hétfőn a megy' fogorvosai. Az értekezlet témáját az elmúlt évben megyében végzett fogásza munka értékelése adta. Ei nek kapcsán megvitatták képzés- és -Továbbképzés ké déseit, a fogorvosi állásé betöltésének helyzetét. Hani súlyozták az egészségre ne velés fontosságát, az iskolí fogorvosok felelősségét. Sz esett a fluor fogszúvasodái gátló hatásáról és állást foglaltak amellett, hogy mielőb • elkezdődjék országosan a étkezési konyhasó fluorozásu A munkaértekezleten többet között felszólalt dr. Tóth Károly, a SZOTE fogászati klinikájának vezető professzora. dr. Bödő János megyei profetikus főorvos és dr. Molnár Erzsébet megyei prevenziós főorvos.