Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

o Kádár János fogadta Romes Csaodrát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Romes Csandrát, a Béke-világtanács elnökét. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak n nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, s a béke-világmoz­galom előtt álló feladatokról. A megbeszélésen részt vett Sebestyén Nándorné, az <"* szagos Béketanács elnöke, valamint Laukó Károly, a Béke­világtanács magyar titkára. (MTI) Gazdasági megbeszélések Hétfőn a Magyar Tudo­mányos Akadémia kongresz­szusi termében megkezdődött a magyar—USA gazdasági tanács 7. ülése. A tanácsko­zásra vezető amerikai gaz­dasági szakemberekből álló 38 tagú küldöttség érkezett Budapestre Zoltán Merszei­nek, az Occidental Petrole­um Corporation alelnökének vezetésével. A megnyitón Dózsa Lajos, 6 Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke, az Alutröszt vezérigazgatója üdvözölte a magyar és az USA-küldött­eéget és tájékoztatta őket a kamarának a tanács utolsó ülése óta megváltozott fel­jpdatkörérőL Majd Molnár József, a magyar és Zoltán Merszei, az USA-tagozat el­nöke számolt be a tagozatok eddigi munkásságáról. H. E. Bergold, az USA budapesti nagykövete, az Egyesült Ál­lamok külkereskedelmi poli­tikáját ismertette. Hazánk külgazdasági kapcsolatainak alakulásáról Bartha Ferenc miniszterhelyettes, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok titkárságának vezetője tájékoztatta a megjelenteket. A magyar—amerikai gaz­dasági tanács a kölcsönös in­formációk cseréjével és két­oldalú gazdasági megbeszé­lésekkel ma, kedden folytat­ja munkáját (MTI) A hatékonyabb ellenőrzésről A fogyasztói érdekvédel­mi ellenőrzések aktuális kérdéseiről tanácskoztak a megyei tanácsok kereskedel­mi osztályvezetői és a ke­reskedelmi felügyelőség ve­zetői hétfőn a Belkereske­delmi Minisztériumban. A r r '-"élésen részt vett ! Vilmos belkereskedel­mi miniszter. Áttekintették a kereske­delmi felügyelőségi szervezet előtt álló tennivalókat, s megállapították, hogy a ha­tékonyabb ellenőrzés érdeké­ben a jövőben fokozni kell az együttműködést a belke­reskedelmi ágazatban levő egyéb ellenőrző szervezetek­kel, a vállalati belső ellen­őrökkel. Ugyanakkor az ed­diginél nagyobb arányban kell támaszkodni a társadal­mi ellenőrök munkájára. Feladat továbbá az is, hogy a vásárlókat megfelelően tá­jékoztassák jogaikról. Sághy Vilmos hozzászólá­sában különösen fontosnak ítélte az áruellátás körében végrehajtott vizsgálatokat, az ár- és minőségi ellenőrzése­ket, valamint a vásárlási kö­rülmények folyamatos figye­lemmel kísérését. (MTI) 2o/ halad a betakarítás Bő a tenoés napraforgóból s-' TáEtn a napraforgói üle­lik a legtöbb névvel a aaz­klaságoikban. Hívják szotyo­lának, törögetőnek. tányéri­rának és magában csak ricá­liak is, hogy csak a legis­mertebbeket említsük. Nincs n napraforgóval különösebb gond. tavasszal : elvetik a magját, ősszel pedig leszedik e teli ricafejeket. Ha zöldta­karmánynak: szántják az olajos magvú. növényt, akkor még virágzása idején leka­szálják és összeaprítják az ­allatoknak. Ha az apró sze­mekért termesztik — mint nagyon sok téesz a szegedi járásban —. akkor ilyentájt kombájnokkal csépelik ki a ricafejekből a termést. Olaj, melasz, madárnak való étel lesz belőle. A Csongrád megyei gaz­daságokban az utóbbi esz­tendőben fölismerték a nap­raforgó-termesztés előnyeit és majdnem minden téesz, állami gazdaság és szakszö­vetkezet vet belőle vala­mennyit. Főleg a homoki kö­zösségek szereztek új ismere­teket. Eddig azt tartották a gyöngébb földön gazdálkodó gazdaságok, a napraforgó nem szereti a homokot. Nem terem belőle annyi sem, amennyi miatt már érdemes vele bajlódni. Szerencsére ez a fölfogás idejét múlta és ha némi ösztönzésre is. de a gazdálkodók áldoztak a rica termesztésére. Jobb földeket szemeltek ki a napraforgó­nak. megvásárolták hozzá a szükséges gépeket, megszer­vezték a gyors értékesítést. Így mostanra a szegedi já­rás téeszeiben 8 ezer hektár­nál nagyobb földön termett napraforgó. A zömét már be is hordták a határból a ma­jorokba. onnan pedig mérés után a rendeltetési helyére az Olajgyárakba, A hét végén még dolgoztak a kombájnok a földeken, aratták, csépel­ték a tányéricát. Kisteleken a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben előbb egy kicsit megijedtek a ..szombati szo­morkás időjárástól", de vó­gülis egész nap tudtak dol­gozati. A Perc zel-major kör­nyékén járták a gépek a-táb­lákat. Maradt vágsirvaló ter­més erre a hétre is. Ha ilyen marad az idő (kellemes, szá­raz, napsütéses), nemsokára csak tarlót hagynak maguk után. Sajnos nem sikerült valaimi jól a nyári vegysze­res kapálás, mert itt-ott a gaz magasabbra gebeszke­dett. mint a napraforgó. A kicsépelt magot teher­autókkal hordják az átve­vőkhöz. A szegedi járás téeszei általában Martfűre szállítják a napraforgót. A Felszabadulás Tsz-böl — ahol két hete már learatták a ricát — még nem indítot­ták útnak a rakományokat, előbb tárolják és szárítják a ricaszemeket, hogy több pénzt kapjanak értük. A szőregi Tisza—Maros szög Tsz-ben is biztos fedél alatt már az idei napraforgóter­més. Jó tíz napja, hogy át­állították a kombájnokat a kukoricatörésre. Több mint 300 hektár földön termett ri­ca a kübeki határban, s mos­tanra már kiszelelték, meg­szárították a termést, és el­rakták későbbre. A szőregi téesz sem tartja meg magá­nak az értékes növényt — nem is tudná mire hasznain1 —, elküldik majd a tél ele jén az olaj gyárba. Előnyös nek tartják ezt a megoldást, mert fizet a gyár a tárolásért, s a szövetkezetnek sem kell „kivenni a gépeket" a beta­karítás munkáiból. (Vetnek, törik a kukoricát.) A szegedi gazdaságokban 1353 hektáron termesztettek napraforgót. Valamivel gyen­gébben adták a termést a parcellák, mint tavaly. A Csongrád megyei gazdaságok­ban csaknem 10 ezer hektá­ron érlelt az idei ősz napra­forgót. 2 ezer 508 hektárral nagyobb területen a tavalyi­nál. A kötöttebb talajú szö­vetkezetekben, állami gazda­ságokban átlagában fölötte termett a két tonnának egy hektár földön. Hogy örül­nek-e ennek, vagy sem, az majd elválik, de az minden­képpen örvendetes, hogy a több termés, a jobb munka, az ésszerű gazdálkodás ered­ménye. Tavaly a megyei át­lagtermés nem érte el a két tonnát hektáronként Gond most, hogy a ter­ményt ideiglenesen tárolni kell — még akkor ls, ha né­melyik gazdaságnak ez kifi­zetődő —, mert a gyári gé­pek nem győzik feldolgozni a beérkező árut. Emellett a vagonok sem állnak mindig a gazdaságok rendelkezésére és akadozik a szállítás mene­te. Bő a termés az ország más megyéiben is, és a becslések szerint a világ olajmagter­melése hét százalékkal, vagy­is 12 millió tonnával növeke­dik az idén. A Szovjetunió­ban, az USA-ban, Argentíná­ban számítanak bő termésre. A sokoldalú műanyag Nemzetközi kollokvium Szegeden Valaha, a háborús idők anyagszúkében pótanyagok­ként születtek meg a mű­anyagok. Ám a szűkös vi­szonyok elmúltával sem tűntek el életünkből. sőt. mind nagyobb és több teret követeltek maguknak. Ma­napság pedig már alig akad olyan használati tárgyunk, gépünk, eszközünk, amely — legalább részben — ne tartalmazna műanyagot is. Az út hosszú volt, és sok­szor rögös is, amíg eljutot­tunk odáig, hogy gazdasá­gunk működését ma már el sem képzelhetnénk műanya­gok nélkül. Pedig már húsz esztendővel ezelőtt, amikor először rendeztek Magyaror­szágon kollokviumot a mű­anyagok műszaki alkalmazá­sának kérdéseiről, megfogal­maztak néhány, máig is ér­vényes alaptézist. Például azt. hogy a műanyagok egy­általán nem pótanyagok, ha­nem olyan önálló szerkezeti anyagok, amelyek hiányá­ban számos műszaki problé­mát egyszerűen meg sem le­hetne oldani. S ugyanakkor, amikor a műanyagok még hiánycikknek számítottak, fogalmazták meg azt is a kollokvium akkori résztve­vői, hogy a felhasználás mennyisége sok tekintetben egy ország műszaki fejlett­ségének mércéjeként is te­kinthető. Az eltelt húsz év alatt azután bebizonyoso­dott, hogy a műanyagok al­kalmazása nélkülözhetetlen a gazdaság számára. Hiszen ji világpiacon ma már szá­mos terméket el sem lehet­ne adni, ha nem tartalmaz­nának műanyag részegysé­geket De hált miért is futottak be ekkora karriert a mű­anyagok? Kétségkívül azért is. mert esztétikusabb. s vi­szonylag egyszerűbben elő­állítható elemeket. részegy­ségeket (például gépek, 'esz­közök burkolatát stb.) lehet belőlük készíteni, mint más anyagokból. Ez azonban csak az egyik, s nem is a legfontosabb ok. A műanya­gok térnyerésében jóval na­gyobb szerepet töltött be például az, hogy alkalmazá­suk jelentős energiamegta­karítással is jár. Mindenek­előtt annak következtében, hogy feldolgozásuk jóval ke­vesebb energiát igényel, mint például a fémeké, vagy az üvegé. Emellett te­kintélyes energiamegtakarí­tással jár. ha például a jár­művek súlyát sikerül csök­kenteni. amire szintén a műanyagok sokoldalú alkal­mazása ad lehetőséget. Szá­mítások szerint a közúti jár­műveknél száz kiló súly­csökkentéssel egy liter üzemanyagot lehet megtaka­rítani száz kilométerenként. Az új típusú műanyagok ki­fejlesztése pedig ma már egyre inkább lehetővé teszi. hogy ne csak az utastérben, vagy a karosszéria egyes elemeinél alkalmazzanak műanyagokat, hanem a mo­torhoz kapcsolódó különböző szerkezeti elemeknél is. A műanyagok felhasználá­sa világszerte növekszik. Ez a tendencia nálunk, Ma­gyarországon is érvényesül. Néhány adat jól illusztrálja a fejlődést: 1975-ben 117 ezer, 1980-ban pedig már 318 ezer tonna műanyagot állított elő a magyar ipar. A felhasználás ugyanebben az időszakban 222 ezer ton­náról 360 ezer tonnára emel­kedett. A műanyagok szere­pe a jövőben tovább növek­szik. Erre utal az is, hogy amíg a legfejlettebb ipari országokban a műanyag­fogyasztás személyenként meghaladja a száz kilót, ná­lunk egy lakosra számítva ez a mennyiség mintegy 33 kiló. A fejlődés természetesen nem egy irányú, hiszen o számtalan alkalmazási lehe­tőség nagyon sok új anyag kifejlesztését, új technológi­ák kidolgozását teszi szüksé­gessé. A Gépipari Tudomá­nyos Egyesület éppen ezért három-négy évenként nem­zetközi kollokviumot rendez a műanyagok műszaki alkal­mazásáról és feldolgozásuk technológiájáról. Idei. hato­dik kollokviumukat tegnap •Makádi József. az egyesület műanyag szakosztályának el­nöke nyitotta meg Szegeden, a Technika Házában. A négynapos konferencián — amelyen 60 külföldi és 230 hazai szakember vesz részt — mintegy 55 előadás hang­zik el. A cél az, hogy a résztvevők megismerkedhes­senek a legújabb fejlesztési eredményekkel, tendenciák­kal. A MECHANOPLAST­kollokviummal egy időben a rendezők termékbemutatót is szerveztek a Technika Háza földszintjén, amely nemcsak a felhasználás szé­les körű lehetőségeit illuszt­rálja, hanem a műanyagok alkalmazása révén elérhető, tekintélyes méretű energia­megtakarításra is fölhívja e figyelmet. Hőtávvezeték Föld felett és föld alatt épül a hőtávvezeték, amelv a j szegedi klinikákat látja majd el fűtéssel és meleg vízzel. A ! DÉLÉP és a Szegedi Építő Vállalat szakmunkásai közösen ; dolgoznak e csővezetéken, amelyen a SZQTE új mosodá­jának fáradtgőzét vezetik majd a klinikákhoz. A magaában ! futó csővezeték egyes szakaszain már a festést is befejez­| ték, néhány héten belül üzembe helyezhetik az új távfűtést, ezzel megszűnik a koromhullás, tisztább lesz a levegő a klinikák környékén. Erős acélszerkezet tartja a magasban húzódó vezetéket Videotechnika az oktatásban ígynapos konferencia kez­.-Jött hétfőn a Szombathelyi Tanárképző Főiskola rendezé­sében a videotechnika peda­gógiai alkalmazásáról. A ti­zenkét országból, valamint az UNESCO képviseletében ér­kezett pedagógiai és oktatás­technikai szakemberek a kon­ferencia első eseményeként Veszprémben az Országos Oktatástechnikai Központ eszköztárát és munkáját ta­nulmányozták Keddtől csü­törtökig előadások hangzanak el. vitákat rendeznek a téma­körről. A konferencián a legjobb módszerek alapján a résztve­vők ajánlásokat dolgoznak ki az UNESCO-nak, mely azo­kat valamennyi tagországa nemzeti bizottságaihoz eljut­tatja. A klinikák udvarán már föld alá kerülnek a <•/,igetelt csövek tilAc proletárjai, e.cye*öl#ete*j 71. évfolyam 234. szám 1981. október 6. kedd Ára: 1,40 forint

Next

/
Thumbnails
Contents