Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGTBS#L#ETEK! M S Z MP7SZEG>EBROSU.8I ZO* T. S'Á C-A * A xr LAPJA 71. évfolyam 233. szám 198U október 4., vasárnap Ára: 1,80 fonni Október 10-től Sajt sztori z sssiei Az SZKV dolgozó! már a felsővezetőket tápláló Csongrádi sugárúton Somogyi Károlyné felvétele áramvezető kábelt szerelik a 1 Néhány évvel ezelőtt még éltalánosságban cikkeztünk a trolibusz-közlekedés előnyeiről, s lám. már a szegedi hálózat bővüléséről adhatuiik hírt A várog tömegközlekedésében hamar kedveltté váltak a piros ZIU—9-esek, Újszeged és a Bartók Béla tér között, onnan pedig a Vidiáig az utcakép megszokott tartozékai lettek az 5-ös ós 5/A jelzésű trolibuszok Egy hét múlva, pontosabban október tizedikétői, szombaton délelőtt fél tizenegytől az 506 trolik eddigi, Bartók Béla téri végállomásukat már csak megállóként használják majd, megteremtődtek ugyanis a vonal meghosszabbításának műszaki feltételi. S persze nem csupán azok, hiszen a kilométer hoszszú új felsővezeték kiépítésén sok más tényezőn is múlott, hogy a Nagykörúton, Csongrádi sugárúton trolibuszok járhassanak szombattól, egészen az öthalmi úti végállomásig. Egy évvel ezelőtt tehették meg az SZKV szakemberei az első előkészítő „lépéseket", 1980 októberében kapta meg a vállalat az 5-ös vonal második szakaszához szükséges anyagi fedezetet. A MOGÜRT közreműködésével az addigi kilenchez hét új szovjet járművet vásárolták. Akkor már — a tervezői és beruházói előrelátásnak köszönhetően — a Csongrádi sugárút és a Nagykörút rekonstrukciója javában folyt, méghozzá úgy, hogy a közvilágítás oszlopait alkalmassá tették a troli felsővezetékének tartására is. A Szegedi Közlekedési Vállalat szinte valamennyi részlege közreműködött az új szakasz műszaki és személyi feltételeinek megteremtésében. „Házon belül" oldották meg a kocsik úgynevezett puliszervizét, a 1A kilométer hosszú felsővezeték, valamint a jelző- és hírközlőkábelek szerelését. A vezeték áramellátását — Magyarországon először — távvezérelt egyeniránnyitó berendezéssel biztosítják, melyet az UVATERV szakemberei gondoltak ki, s a BKV dolgozói valósítottak meg E megoldás előnye. hogy a viszonylag nagy távolság miatt nem a Zrínyi utcai áramellátásból kap energiát a felsővezetők — a kábeles továbbítás gazdaságtalan lenne —, hanem a Csongrádi sugárút és a Róssa utca sarkára telepített egyenirányító állomásról, s ezt a Zrínyi utcából vezérlik. Úton. járművön és vezetéken kívül a trolivonaiho7 persze vezetők is kellenek: 19-en tettek az SZKV házi tanfolyamán olyan vizsgát, amely trolibusz és villamos vezetésére is feljogosítja őket. Október 10-től már összesen 16,2 kilométernyi trolivezetékhez kapaszkodnak a piros és bordó kocsik. (Itt jegyezzük meg, hogy a kék színű, 6-os jelzésű trolipótlóautóbuszok változatlan útvonalon járnak azután is!) Az SZKV Bartók Béla téri forgalmi irodája a jövőben talált tárgyak gyűjtőhelye lesz, bérletet és jegyeket, is árusítanak ott, csúcsidőben indítószolgálat működik majd, s információkat is adnak az érdeklődőknek. Az öthalmi úti új végállomáson is lesz bérlet- és jegyárusítás, meg indítószolgálat. A meghosszabbított 5-ös vonalon csúcsidőben 10 kocsi jár majd öt percenként, csúcson kívül pedig hat troli követi egymást 10 percenként — hajnali 4 óra 30 perc és éjjel 23 óra 20 perc között. Mint arról lapunk olvasóit kedden és pénteken rövid hírben tájékoztattuk, a bérletvásárláskor érdemes alaposabban informálódniuk az utasoknak, október fi-tői ugyanis a 80 és 80'A jelzésű autóbuszjáratok megszűnnek, szerepkörüket a trolibusz veszi át. a Volán pedig a rókusi lakótelep utasainak kedvező útvonalon, 83-as jelzéssel új járatot indít az öthalmi út és a Honvéd tér között. A szeptemberre váltott 80-as egyvonalas buszbérletek nem október 5-ig, hanem 10-én üzemzárásig lesznek érvényesek a 80 és a 80/A jelzésű járatokon P. K. Hogyan is kezdődött? Talán a te j programmal. Meg a profil megválasztásával, amiről utólag kiderült, hogy nem volt a legszerencsésebb. & hogy miről van szó? A tejiparról, pontosabban a Csongrád megyei Tejipari Vállalatról. Először exportra A hetvenes évekig viszonylag kevés tej volt Magyarországon, a termelés éppenhogy fedezte (az akkor még jóval kisebb) igényéket. A te j program a termelés fellendítését tűzte ki célul, s a preferenciák eredménveként alaposan meg is nőtt a termelési kedv. A jóval több tej feldolgozásához pedig teiipari kapacitásra volt szükség. Csongrád mej gyében erre a célra több ! üzem is épült, például két I tejporgyár, s évi 3 ezer toni na félkemény (trappista és | óvári) sa.it előállítására alI kalmas üzemeket hozott létj re a teiioar. A megyei tej! ipari vállalatnál azonban j már az V. ötéves terv kez1 detén úgv látták, más leheí tőségek Is vannak ebben a j hazai nyersanyagforrásban. ' Például: meg kellene kísérelni betörni a világpiacra. Az elképzelés ellen legföljebb csak annyi szólhatott, hogy a hazai tejipar egyetlen üzeme sem dolgozott kimondottan exportra, legföljebb a fölösleget próbálták időnként elhelyezni. ahol lehetett. Az ötletet azért tett követte. A vállalat. vezetői megkeresték a Tejgazdasági Kísérleti Kutató Intézetet: tudnának-e javasolni valamilyen terméket, aminek he| Ive lehetne a konvertibilis i valutával fizető piacokon is. i S megszületett a javaslat a í krémfehér sajtra, amit az j intézet által kidolgozott j technológiával kifogástalan, ; a másutt megszokottnál : jobb minőségben lehetne előállítani. A megyei tejipai ri vállalat, vezetői vállalták a rizikót, s 1977-ben 40 milliós hitelkérelemmel fordultak a bankhoz, s a kölcsönt meg is kapták. Ebből született meg a kisteleki saitüzem — korábbi profiliával már nem volt életképes —. amely a tejipar első. csakis exportra termelő gyára lett. A bank nvolc hónapot adott arra a vállalatnak, hogy elvégezzék a kisteleki rekonstrukciót. Vállalták az igen nehéz feltételeket beszerezték a korszerű dán, angol és NSZK-gyártmányú berendezéseket, s az üzem határidőre termelni kezdett, először évente 1500 tonnás kapacitással. Alig telt el egy év. az új termék meghódította a piacot, amely egyre több sajtot igényelt. Gyors átszervezéssel ekkor évi 2000 tonnára növelték az üzem teljesítőképességét. Csakhogy ez js kevésnek bizonyult. Újabb hitelt kértek hát: 28 milliót, összesen egv hónapra állították le Kisteleken a termelést s a hitel fölhasználásával 3400 tonnára növelték az üzem kapacitását, a berendezések bővítésével s egv hűtőraktár építésével. Mindez már az idén történt. Piac és vállalkozókedv Igen ám. csakhogy az is kiderült, hogv a kereslet, méghozzá a iól és konvertibilis valutában fizető kereslet ennél is nagyobb. Érdemes volt tehát fontolóra venni egy újabb vállalkozást. is. mivel az exportőr, a TERIMPEX 9—10 ezer tonnára becsülte a piac felvevőképességét. Közben a teiipari vállalatnál is fölbecsülték, hogy a 70-es években kialakult koncepció, amely a félkemény saitok gyártását helyezte előtérbe, elavult, mivel e termékekből telített lett a piac. így azután, még 1980ban. a VI. ötéves terv előkészítése során egyeztették elképzeléseiket a tröszttel, s megszerezve egyetértésüket, újabb, ezúttal 94 milliós hitelkérelmet nyújtottak be a bankhoz, új. évi ötezer tonnás kapacitás létrehozására. A kérelem sorsa nemrégiben eldőlt: a Csongrád megyei Tejipari Vállalat megkapta a szükséges öáz* szeget. Több vas a tűiben Bz MTESZ küldöttközgyűlése Harminckét tagegyesület és 22 területi szervezet mintegy 170 ezer műszaki, természettudományos és agrárszakember tagjának képviseletében 700 küldött részvételével szombaton tartotta XIII. küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a XIII. kerületi pártbizottság székházában. A tanácskozáson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány, valamint a társadalmi szervek több képviselője. A küldöttközgyűlés résztvevőit és a vendégeket Ajtai Miklós, az MTESZ társelnöke köszöntötte. Kiemelte, hogy a szakmai értelmiségnek alapvető szerepe van népgazdaságunk további fejlődésében, ami az eddiginél is felelősségteljesebb munkát követel tőlük és a szövetségtől egyaránt. A munkabizottságok megválasztása után Tóth János főtitkár fűzött kiegészítést az elnökség írásos jelentéséhez. Utalt arra, hogy az MTESZ és a tagegyesületek egész országot behálózó tevékenysége az elmúlt négy évben továbbfejlődött. Folytatódott a területi szervek kiépítése, bővültek a megyei, városi, egyesületi csoportok, de az üzemiek szervezésében, illetve működésében nem történt lényeges előbbre lépés. Az MTESZ-szervezetek sokrétű munkájából kiemelte a szakmai tájékoztatásban és a továbbképzésben elért sikereket is. Négy év alatt 76 ezer tanácskozást és szakmai tanfolyamot tartottak, amelyeken csaknem 3 millióan vettek részt. Az MTESZ szakemberei állást foglaltak minden fontos gazdasági és tudománypolitikai kérdésben. A szövetség igyekezett rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Eredményeket értek el a szellemi tartalékok feltárásában és hasznosításában, a szakmai értelmiség megbecsülésének erősítésében, bár ez utóbbi esetében igen sok még a tennivaló. A szövetség és az egyesületek munkájának tartalma és módszere igazodott az új feladatokhoz. A főtitkár kifejtette, hogy szükségessé vált a műszaki egyetemi oktatás, az üzemmérnöki és technikusképzés reformja. Tévesnek minősítette azokat az állításokat, amelyek szerint nálunk „mérnöktúltermelés" van. A valóságban ugyanis párhuzamosan jelentkezik a mérnökhiány és a mérnökfelesleg — ennek oka pedig az, hogy a vállalatok nem elég hatékonyan foglalkoztatják a műszakiakat. (Folytatás a 2. oldalon.) Hogy mindez mit fog ja* lenteni? Például azt. hogy a vállalat a 70-es években előállított sajt mennyiségé* nél háromszor többet fog gyártani hamarosan. Hiszen a kisteleki 3400 tonnához a leendő makói üzem mint* egy 5 ezer tonnával fog hoz* záiárulni. S az sem közöm* bös, hogy a jelenlegi ma* kói üzem adottságaiból ki* indulva a 94 milliós beru* házásból mindössze kétmil* liót költenek maid az épü* letek rendbehozására, atala* kítására, a többi pénzt géw pek. berendezések beszerzésére fordítják. Nvilyán csakis így lehetséges, hogy betartsák a bank által a beruházás lebonyolítására megszabott 13 hónapos ha* táridőt. Hiszen az üzemnek 1982. október 1-én el kell kezdenie a termelést Egv ilyen, viszohvlag na* gyobb beruházásnak immár nyilván kockázatai is van* nak. Hiszen a piaci keresle* tet sem lehet teljes egészé* ben kiszámítani, az pedig óriási luxus lenne, hogy az ilyen drága berendezések {esetleg kihasználatlanul áli* ianak. Igaz. de az is IUXUSJ számba megy. ha egy kerea sett termékből nem vagyunlq képesek eleget tenni a kon* vertibilis valutával fizeti keresletnek. A vállalkozási ba tehát mindenképpen be* le kellett vágni — vallják a vállalat vezetői, legföljebb érdemes egyszerre több va* sat is tartani a tűzben. Így született meg a vállalat és a technológiát kidolgozó kutatóintézet közötti szer* ződés, amelynek alapján a megyei tejipari vállalat ki* zárólagos jogot szerzett a krémfehér sait előállítására. A technológiát csak akkor adhatják el másnak, ha a keresletnek a vállalat nem képes eleget tenni. A kuta* tóintézet viszont szerződés* ben vállalta, hogv piaci za* varok esetén úi termékeket dolgoz ki a leendő makói üzem technológiája számá* ra. Olyanokat, amelyeket a beszerzendő gépeken elő le* het állítani, bel- és külföl* dön egyaránt értékesíteni. Még valamit. A biztonsá* gos termeléshez alapanyag* ra is szükség van. a kifő* gástalan minőséghez pedig az átlagosnál jobb. első osztályú tejet kell kapnia a vállalatnak. Nos, Csongrád megyében az egy tehénre jutó teihozam öt év alatt ezer literrel nőtt. Ez már biztos alap arra. hogy ha* zai nyersanyagból jó ex* portcikket állíthassanak elől Emellett a tejipari vállalat már megkezdte a táravalá* sokat a makói járás teiter* melő gazdaságaival, hogyan biztosíthatnák a szükséges,1 kifogástalan minőségű tejet, (Ebben nyilván segítségükre lesz az is, hogy 1983-tól kezdve a tej felvásárlási árát a minőség szerint dif* ferenciáliák maid.) Sajtsztori — írtuk a cím* ben. pedig az értelmes váL lalkozókedv. a megalapozott kockázatvállalási hajlandó* ság sztoriiát is emlegethet* tük volna. Remélhetőleg si* kert hoznak e sokszorosan hiányolt tulajdonságok. Sz. £ > k *