Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

Szombat, 198Í. október 3 5 Őszi vendéglátó napok Az első dijat nyert cukrász, süteményeivel A magyar konyha évszázados recepturai alapján készült ételeket, a tájegységek, a mesterszakácsok specialitásait, halat, vadat, disznótorost kínálnak, azaz az átlagosnál változatosabb ételekkel várják egy hónapon keresztül a vendégeket a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat éttermeiben, bisztróiban. Az immár 21. alkalommal rendezett őszi vendéglátó napok megnyitóját Szegeden, a Hági étteremben tartották tegnap, pénteken délelőtt. Az idei eseménysorozatról Dékány László igazgató tájékoztatott. Ezúttal — mondotta — százhatvannyolc rendezvény, vacsoraestek, szórakoztató műsorok, különböző ételbemutatók színesítik, a programot. Nem maradnak el a szakmai versenyek sem. A Szerviz-kupáért például hat megye szakácsai versenyeznek majd. Ismertették a megnyitón a vállalati verseny eredményét is. A hidegkonyhai szakácsok közül Nagy Endre végzett az első helyen. A második díjat Kocsárdi Ferenc, a harmadikat Pozsár István kapta. A cukrászremekek készítői közül Bozóki Antalné lett az első. A második díjat Szabadi István, a harmadikat Szél Sára vette át Tudományos diákNörösöh talóiüoisja Bár a tanárképző főiskolák elsődleges feladata az általános iskolai tanárok képzése, szép — és ápolandó — törekvése például a szegedi főiskolának, hogy a hallgatók tudományos diákkörök keretében ízlelgessék a hallatlan szorgalmat követelő tudományos kutatómunka fortélyait. A főiskola történettudományi tanszékének tanárai — ezt tartva szem előtt — különösen nagy gondot fordítottak a hallgatók kutatási kedvének felkeltésére. Olyan szabad alkotó légkört teremtve, amelyben a tanár-diák partneri kapcsolat gyümölcsöző táptalajává vált a tanulók okos gondolatainak. Országos versenyeken szerzett előkelő díjak sora tanúskodik az így született dolgozatok magas színvonaláról. Október 2—4-e között a tanárképző főiskolák történelmi tudományos diákkörösei sem véletlenül találkoznak idén Szegeden. A jubileumi tizediknek a tanszék ad otthont, hiszen, onnan indult az immár kiteljesedett diákköri mozgalom is. A ma délelőtt kezdődő felolvasó ülésen először mai diákkörösök kapnak szót, délután pedig az előző találkozók résztvevői ismertethetik tudományos* munkájuk eredményeit. Százéves a magyar antropológia A száz évvel ezelőtti október 3-án a budapesti Tudományegyetemen egy, addig még ismeretlen tantárgy előadásának első árá.ián hárman vettek részt: Török Aurél, az alig egy hónapja létrehozott antropológiai tanszék professzora. Thirring Gusztáv, a később híressé vált földrajztudós, statisztikus és demográfus, valamint Pápai Károly a vogulok és osztvákok későbbi kutatója. Száz évvel ezélőtt vált lehetővé tehát először Magyarországon egy olyan tudományágnak a hivatalos megalapítása, amelynek ma már Budapesten és Szegeden önálló egyetemi tanszéke, a debreceni egyetemen kutatócsoportja, a Természettudományi Múzeumban önálló részlege és számos más kutatóintézményben művelője van. A 100 év alatt poblémáktól nem mentes, a laikusok és más szaktudományok egves képviselői által az eredeti célkitűzéstől és a tudománytól idegen területekre téríteni kívánt tudomány magyar vonatkozásban és nemzetközi viszonylatban is ma már elismerést vívott ki magának. Szegedi szempontból különös jelentősége volt annak, hogy 1940-ben a Szegedi Egyetemen is létesítettek Embertani tanszéket, amely elsősorban a dél-alföldi magyarság biológiai szempontból fontos jellegeinek tanulmányozását tűzte ki célul. Az új intézmény létrehozásában jelentős szerepe volt Móra Ferencnek, aki zseniális előrelátással mentette meg. különösen az őskorból származó Szeged környéki lelőhelyek emberi csontmaradvánvait. Ez a közel ezer csontvázból álló kollekció képezte az alapjait annak a gyűjteménynek, amelv elsősorban a Móra nyomdokait továbbfejlesztő szegedi múzeum jelenlegi régészeinek leletmentő tevékenysége révén ma már közel 12 ezres gyűjteménnyé feilődött. Ennek a gyűjteménynek olyan különleges érdekességei vannak, mint a szöregi bronzkori temető trepanált (lékelt) koponyái, a Szeged környéki gepida temetők torzított (makrokephal) koponyái és néhány rendkívül ' fontos avar kori temető leletegyüttese. Mindezeken tűi a dél-alföldi antropológiai kutatások már kezdettől fogva a félnőtt lakosság tanulmányozására is irányultak, amelyet az utóbbi időben elsősorban néhány tiszántúli település helyi monográfiáinak keretében lehetett megvalósítani. A mindennapi élet problémáinak megoldásához járulnak hozzá azok a kutatások. amelyek a gyermekek testi fejlettségére, serdülésének megismerésére, az azokat befolyásoló tényezők és törvényszerűségek felderítésére vonatkoznak. A szegedi kutatók 40 év alatt több száz magyar és idegen nyelvű közleményben járultak hozzá ahhoz, hogy a 100 éves fennállását ünneplő magyar antropológia eredményeit a tudományos világ számára ismertté tegyék. A felszabadulás óta ez a tudományág nagymi sokat fejlődött, módszerei modernebbekké váltak és a hazánkban járt és napjainkban látogató nagyszámú külföldi antropológus elismerésével is büszkélkedhet. Csak sajnálni lehet, hogy az ember származásával, a ma élő emberiség változataival, testalkatával. növekedésnek törvényszerűségeivel. az elmúlt századok és évezredek kihalt lakosságának változásával, betegségeivel foglalkozó tudományág a felsőoktatásban nem mindig kapta meg az őt megillető helyet. Talán ennék „köszönhető", hogy olykor az alapvető tudományos ismeretekkel sem rendelkező laikus emberek, is nyilatkoznak. tevékenykednek e területen, amely sajnos több kárt, mint hasznot okozott ennek a tudományágnak. A magyar antropológia megalapításának száz évére emlékezve, ezzel a néhány gondolattal is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy azt abban a szűk környezetben. melyben egyik intézménye is tevékenykedik, az olvasó közelebbről megismerhesse Dr. Farkas Gyula A kamarazenekari napok nyitánya Szegeden Olvasom az alkalomra kiadott filharmóniai műsorfüzetben: „egyre nagyobb szakadék tátong az újabb zenei irányzatok és a közönség között". Alább pedig, hogy sokféle szándék és törekvés igyekszik ezt áthidalni, így a szegedi kezdeményezés is, mely közvetlenebb, személyesebb kapcsolatot szeretne kiépíteni zeneszerzők és közönség között. A kezdeményezés nem újkeletű és nem is társtalan. Most, hogy a csütörtök esti koncerttel megkezdődtek az idei kamarazenekari napok, talán érdemes lesz emlékeztetni arra, hogy hasonló vállalkozásra másodszor szerződik a szegedi tanács a Művészeti Alap zenei szakosztályával és a filharmóniával. Két éve hasonló koncertsorozatra Durkó Zsolt, Maros Rudolf, valamint a Szegeden élő Vántus István, Huszár Lajos és Molnár László kapott megbízást eredeti kompozíciókra, most Vántus és Molnár mellett Szokolay Sándor és Petrovics Emil — így ez a helyi mecenatúra kilenc mai magyar mű létrejöttéhez bábáskodott már. S ha még hozzávesszük, hogy az őszi kamarazenekari napoknak tavaszi társrendezvényei ,a mai magyar zene hetei több mint évtizede szolgálnak többnyire azonos célt Szegeden, segítenek áthidalni azt a bizonyos szakadékot napjaink hazai alkotóművészete és befogadói készsége között — a patrónusokat igazán nem érheti szemrehányás, rajtuk nem múlik. S hogy ez a friss honi zeneszerzést istápoló igyekezet mind termékenyebb talajra hull, példázza a kamarazenekari napok minapi nyitányának lelkes fogadtatása a Zenés Színházban. A muzsika világünnepéről megemlékező Szokolay Sándor maga dirigálta Concertino jának ősbemutatóját az ihlető Liszt Ferenc Kamdrazenekarnak, fuvolista fiának, Adómnak meg Pertis Zsuzsának (csembaló) — s a jeles kamaraegyüttes megszólaltatta még Vivaldi Három szimfóniáját, Hiindel G-dúr concerto grossóját, valamint Bartók Divertimentóját. Nem először adódik alkalma a város hangversenyszerető közönségének Polla János kitűnő vonóskarát hallani. A hangzás üde tisztasága, az összjáték fegyelme, precizitása már akkor mély benyomást keltett, midőn szellemi vezérük és tanítójuk Sándor Frigyes karmesteri intencióit követték a koncerteken is. Utóbb, hogy dirigens nélkül maradtak, a koncertmester, Rolla vállalta föl néhai mesterük tisztét, s a játékuknak Kórushangversenyt rendez a VII. Nemzetközi Zenei Világhét alkalmából a József Attila Tudományegyetem közművelődési bizottsága és Ságvári Endre gyakorló gimnáziuma holnap, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel az egyetem Dugonics téri központi épületének aulájában. Emlókbeszédet mond Fasang Árpád, a Kórusok Országos Tanácsának elnökségi tagja. Közreműködik a JATE egyetemi énekkara és kamaraegyüttese, a Ságvári gimnázium vegyes kara, a H. M. O. Rúzsa Sándor népdalegyüttes, valamint Keönch Boldizsár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola művésztanára és Várady Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház karnagya. A műsorban elhangzik Szeghy Endrének, Móra Ferenc: Altatódalát megzenésítő szerzeménye, a szegedi pedagógus-zeneszerző halálának 10. évfordulója alkalmából. Vezényel: Szécsi József. Diszkó lesz holnap, vasárnap este 8 órai kezdettel a Tisza Gyöngye étteremben. A Műsorajánlat lemezlovas Bene Gábor programjában közreműködik Kovács Károly, az Újvidéki Rádió zenei szerkfesztője. A hagyományos tápai búcsút holnap, vasárnap rendezik meg. Délelőtt 10 órakor népművészeti vásár nyílik, ugyanekkor — továbbá délután 1 órai kezdettel — a Palkó meg a szamara című zenés népi játékot mutatják be. Délután 3 órakor a hagyományőrző népi pgyütfesek műsorát tekinthetik meg az érdeklődők, fellép az adonyi, a buzsáki, a bogyiszlói, a solti, és. a zsámbolci népi együttes, továbbá a JATE néptáncegyüttese. Délután 4 órakor a Molnár dixieland mutatja be műsorát, este 7 órai Kezuettel pedig bált rendeznek — a Watt együttes közreműködésével. A Dinamit együttes koncertjét rendezik meg október 5-én este 1 órai kezdettel a textilművek klubjában. Autóval Koséi-Keleten — ezzel a címmel dr. lvlolioli Károly tart diaképekkel illusztrált földrajzi előadást a Juhász Gyula Művelődési Központban október 5-én, este tí órai kezdettel. A Juhász Gyula Művelődési Központ zenebarát klub. jában dr. Keszthelyi Béla Wolf f-Ferrari: Zsuzsanna titka című egyfelvonásos vígoperáját mutatja be hanglemezen, október 5-én este 7 órakor. Várospódium címmel jelentkezik a szegedi körzeti stúdió műsora október 8-án este 8 órai kezdettel a televízió 2-es programjában, A műsorban Szarvast mutat, jak be a város lakói délelőtt 10 órától tehetik fel kérdéseiket a 366-os telefonszámon. délután 1 órától pedig a mezőgazdasági főiskolai kar Körös-parti bejárata előtti, CB-rádióval felszerelt kocsi 14-es csatornáján is. A kérdésekre a város vezetői válaszolnak, élő adásban. akkor megcsodált erényei mit sem csorbultak. A barokk zene feszessége, pregnáns szólamvezetése akkor is áthallik muzsikálásukon, ha például Bartókot játszanak, kivált a Divertimentót, mely egykoron Mozart kedvelt kifejezési formája volt, bár itt az 1939-es Bartók-i világképben más jelentéstartalmú már. Érdekes módon Bartók kor- és honfitársának, Szokolay • Sándornak fuvolára, vonóskarra és csembalóra írt Concertinója inkább a barokk vagy a klasszikus versenyformának örökségét mutatja. Azaz hát, nincs is ebben semmi különös, napjaink érdeklődése nemcsak a műélvezetben, a teremtő művészetben is előszeretettel fordul régi korok mestereihez. Ilyen fogantatású Szokolaynak — szándékát a címében sem igen tagadó — Concertinója is; játékos módon ad lehetőséget a szólistának hangszínbeli és technikai képességeit villogtatni. Maga a szerző vallja, irása közben a „muzsikálás örömének" engedett — s ezt az örömet éreztük. Szokolay Ádámnak, valamint a közreműködő Pertis Zsuzsának meg természetesen a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak elsőrangú teljesítményén is. A szegedi kamarazenekari napok legközelebbi koncertjét hétfőn este fél 8-tól tartják a Tisza-szállóban, ahol ősbemutatóként Vántus István Concerto grosso ja hangzik el, Tátrai Vilmos együttesének, a Magyar Kamarazenekarnak tolmácsolásában. A további program Csermik Antalt, a 18—19. századforduló hazai zenetörténetének egyik legérdekesebb egyéniségét is megidézi. (Az intézett veszedelem című kompozíciójával.) Mozart A-dúr zongoraversenyének szólóját a szegedi Szabó Orsolya játssza, s az estet Haydn B-dúr szimfóniája zárja. • • • I • • B önzetlenül Alig múlik el hét anélkül, hogy olvasóink ne értesülnének lapunkban arról, a város melyik intézményében szervezett .véradást a Vöröskereszt és a véradó állomás, s hány egészséges ember igyekezett segíteni a bajbajutottakon. Arról már kevesebbet tudunk, hogy hány és hány fölgyógyult, hajdani beteg gondol hálával az önzetlen véradókra. Azokra az emberekre. akiknek önfeláldozó tettét épp az a remény táplálja, hogy valaki az ö közreműködésükkel nyeri vissza egészségét S, hogy ez a közreműködés mit jelent a gyögyitó munka sikere szempontjából, azt az orvosok értékelik igazán. A véradómozgalom fejlődése során átlépte az egészségügy, a Vöröskereszt kereteit, társadalmi méretűvé szélesedett Célját a szakszolgálat, a Vöröskereszt együttműködése mellett a politikai társadalmi és gazdasági vezetők támogatásával, a véradók tömegeinek humanitásával érheti el. Megyénkben adottak ezek a feltételek — állapította meg a Vöröskereszt megyei vezetőségének tegnapi ülésén Padár Lászlóné, megyei titkár a térítésmentes véradás szervezésének tapasztalatairól szóló jelentésében. Csongrád megye nem tartozik a nagy létszámú megyék közé. mégis igen sok vérre van szükségük az egészségügyi intézményeknek. Speciális helyzetünkből adódik mindez: a Szegedi Orvostudományi Egyetem klinikái, a kórház, Vásárhely, Szentes, Makó fekvőbeteg intézetei a megyehatáron túlról is ide vonzzák a bete-' geket. Szegednek így nem elég a helyben levett vér, szükség van a Csongrád megyéből. sőt a dél-magyarországi régióhoz tartozó Bács-. Békés és Szolnok megyéből kan ott vérre is. ' Mi jellemzi a megye vér. adómozgalmát? Mindenekelőtt a már említett példás együttműködés, külön dicséretet érdemelnek azok a gazdasági vezetők, akiknek megértő támogatásával — a szigorúbb gazdasági föltételek közepette is — emelkedik a véradók száma. A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa határozatot ho_ •*nt* a térítésmentes véradás általánossá tételéről. Nem volt könnyű teljesíteni ezt a feladatot, hiszen az egészségügyi intézmények egyre több vért vártak, akár „minden áron" is. Megyénkben is megalakultak a véradásszer.: vezési munkabizottságok, felkutatták azokat a területeket, amelyekre eddig nemju-'f lottak el a véradó állomás • dolgozói. Tömegeket lehetett1* megnyerni a humanitárius ügynek egy sor kisüzemben, kereskedelmi egységekben, egyes lakónegyedekben. A járásokban azonban egyre több az idős ember, külön gond a községekben élő, városba bejáró fiatalok megnyerése. Nyaranta a mezőgazdasági üzemek munkája miatt — érthetően — kevés a véradó napok résztvevője egy-egy községben. Az ott élő emberekre télen jobban lehet számítani. A fiatalok segítőkészségének szép példái vannak Szegeden. A SZOTE hallgatói például vállalták, hogy szívműtétekhez soron kívül is jelentkeznek véradásra A Vöröskereszt centenáriumának tiszteletére felhívást tettek közzé a Radnóti Miklós Gimnázium diákjai: hívó szavukra 400 középiskolás jelent meg az ifjúsági véradó napon. A véradó állomások lehetőségei és az igények alapján intézeti véradásokat is szerveznek. Résztvevői többnyire a készenléti véradók. Szegeden például brigádokat szerveztek. amelyek a klinikákon végzett, speciális műtétek ellátása érdekében bármikor készen állnak véradásra. Jelenleg 81. 500 emberből álló brigád segíti az orvosok munkáját Szegeden. A véradók nem mérlegelik" megéri, nem éri, amikor )u szúrásra tartják karjukat. Nem várnak anyagi elismerést. hálát, talán saját lelkiismeretük nyugalmáért teszik a jót. Mégis megilleti okét a tisztelet, az elismerés. A többszörös véradók kitüntetéseket kapnak. De megyénkben már új gond jelentkezett: nincs megfelelő kitüntetés az 50-néi többszörös véradók részére. Pedig a társadalmi megbecsülés megfelelő formáját meg kellene találni, hiszen ma már mefviénkben csaknem mindenki térítés nélkül ad vért. A Vöröskereszt megyei vezetőségének tegnapi ülésén elhangzott még a makói, városi és a szentesi járási vezetőség beszámolója is Ch. A.