Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

2 Kedd. 1981. október 27. Piros a paprika Föltaláltuk megint a kadést is, raktározást is, szári- zöldért, mint a pirosért, nem nálban a mélyedést? Amióta tást és földolgozást is. Nem érdemes vergődni vele. Most termelnek fűszerpaprikát is volt hiány a gépesítésben, viszont csak a pirosat vemindig praktikus és sokat teljesítő szik meg, de azért annyit aztán nagy gépek álltak munká- adnak, hogy így is megérje ba — a baj csak az, hogy termelni. Kolumbusz Kristóf a paprika nem szokta meg tojásos találmánya. nem volt ennél egyszerűbb. Szeged környékén, piroe. Először zöld, ltormosodik, a végén piros. Azért fontos, hogy piros legyen, mert úgy szebb, gusz- az újfajta bánásmódot. A tusosabb, tehát: jobban szedő gép nem válogat, zölmegveszik, és belső tulajdonságai is összefüggnek a det és pirosat egyszerre szed. Nem baj, mondták, az űgyszínével. Tudták ezt régtől nevezett utóérlelés időszakáfogva, minek erről beszélni? Azért, mert baj volt ban majd megérik az is. Volt, amelyik valóban rrtegérett, de olyan is volt, amepaprikával. Nem kimondot- lyik elrohadt. Gusztustalan a tan a szegedivel, hanem úgy általában. Megnézte a külpaprika. ha romlani kezd. Ne részletezzük az egy Most jön a nagy fordulat: bár nagyüzemi körülmények között is lehet jól termelni, mégis csökkenteni akarják jövőre a csak géppel művelt területet, és növelni a háztájiban termelhető paprika mennyiségét. Megint nem ráolvasással és meggyőzéssel, hanem a munka megfizetéföldi kereskedő, és fintorí- évvel ezelőtti gondokat se, A "s mert a vVevtott egyet Ha meg is kós- mert soká jutnánk a végére. s Azert 1S' mer1, avegy tolta, azt mondta rá, nem Komoly megfontolás után szerea gazirtás még mindig nem tökéletes, a kapa viszont régtől fogva megbízaz igazi. Mi viszont annyit olyan határozat született tatermeltünk, hogy bőven jus- vasszal, termeljünk keve- . . . son belőle külföldre, ha nem f bet, és ügyiünk rá job- S," LnrikTmái Nagy bon. Számok beszélhetnek a tavasz- kevesebbről, a szem nem kellett ráfizettünk, volt a íölbolydulás szál, amikor a termelők és tudja érzékelni, mert annyi földolgozók ültek asztal paprika van most ls az Új mellé, mert a raktáron maradó paprika híre váratlanul érte őket Élet Termelőszövetkezet udvarán, be lehetne teríteni vele a Széchenyi teret Szegeden. Azt viszont észreveszi első pillantásra a szem, hogy mind piros. Mi törTanulságos a példa, mert kiderül belőle, hogy némely tént Itt? bajok orvoslására nem kell Addig virágzik túl sok idő. Nem szülét tek hogy szünk megjavítani a papri- vén zöld is, kormos ts ka minőségét, mert a foko- piros is. Arra gondoltak satosság itt körülbelül anyés addig terem a paprika olyan elhatározások, amíg meg nem fagy. Szepfokozatosan igyek- tembertől mindig van a töés a érkézzel szedett paprika mé; is jobb. Aki szedi, a jót leveszi, a gyöngét otthagyja, tehát válogat. Aki azt is megteszi, hogy otthon leszedi a csumáját — csipedésnek mondják Szeged • környékén —, még egyszer válogat. A csipedés természetesen azért jó, mert a paprika csumája keserű, ha együtt Őrlik a húsával, nem nálunk lész Azt 18 remélik a termelőszövetkezet emberei, megint divatba hozható, ha nem is a fűzött, de a szütyőbe, műanyag hálóba rakott, és az őszi napon tovább érlelt szép piros paprika. Megint nem a ráoltermelők, ha el tudnák nyit jelentett volna, mint- ni, hogy hagyjon föl régi ha az orvos mondaná, majd szokáséval a növény, ne " . lauí~ növelőt in- vasósra gondolnak, hanem arra, hogy ezt a munkát is megfizetik. lassan, fokozatosan tesszük hajtson újabb csöveket, lnhelyre a kificamodott bokát, kább érlelje be a meglevőA csontkovácsok és anyek- ket, akkor sokat nyernének kentő emberek is tudták, vele, mert az eddig utólIde már számolni tudó emberek kellenek. A paprika piaci árának fedeznie Ezt na. Egyszerűen nem lehetne kell az összes munkát, a róla zöldet szedni, mert babrálósat is, viszont egyre lők is. Kitapogatták a hl- mind piros. A logika jó, az többször mondjuk hogy bát, és a termelés körüli fi- eljárás sikerült. melyik forgó hová való, kl- érlelésnek nevezett folyatapogatták, és egyetlen rán- mat már a száron lejátszódtással helyére tették, tették most a paprikatermehelyükre rántotábrándunk volt, Azonnal fölmerül a camokat ták. Nagy hogy sokat termeljünk egy- dés, ml van a háttérben? szerre. Egyszerű a számi- Mert ha valami egycsapásra tás, ha egy hektáron két- sikerül, rágódni kezdünk, szer annyi terem, jóval na- miért nem sikerült már ta- !a: ha a gép helyett ember nincsen ember, aki vállalkozna rá. A számítgató opkér- timista elhiszi, hogy lesz hozzá ember, ha megéri. Oszt, szoroz, és azt mondgyobb lehet a haszon rajta. Ahol azonban sok a paprika, ott gépesíteni kell aszevaly? Aludtak volna a kutatójc? Egyszerű a felelet: dolgozik, akkor a gépi költségeket is adjuk neki az Kártérítés a íöliasziííal akadályoztatásáért irányaiveket adtak ki A mezőgazdasági földek védelmének szellemében adott ki együttes irányelve, ket az ipari, illetve a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az irányelveK a földek rendeltetésizeamíg ugyanannyit fizetnek a embem<jk. m nagy fordu_ ^™lat: ha az olaj árát például teljesen megtakarítjuk, illetve odaadjuk annak, aki kézzel dolgozik, akkor is a miénk a főnyeremény, mert a külföldre jó pénzen eladható paprika árénak nagyobbik részét nem kell odaadnunk a külföldön csak jó pénzért kapható olajért. a termelést, hogy meghatározott körzetükben például nem szállhatnak fel a növényvédelmi repülőgépek sem. Ezeket a többletköltségeket egyfajta számítási rendszerrel összegzik, és a rű használatát akadályozó számítás alapián végleges banyaszáti és villamosenergettkai létesítmények miatti kártalanításról Intézkednek. Egyebek között például arról, hogy a bányászati létesítmények építésével és üzempén tartásával okozott karokat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint Ikell megtéríteni. A villamosmű létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban a földingatlan kárait a polgári jog általános szapályai szerint rendezik, éspedig úgy, hogy pontosan szabályozták. milyen feltételekkel és milyen értékben kell ellensúlyozni a károkat. A villamosenergetikai létesítmények jelentős földterületeket foglalnak el, éa egyébként is akadályozzák a mezőgazdasági termelőmunkát, mivel szigorú előírásokat tartalmaznak a vezeték mentén végzett munkára vonatkozóan. Ezért nemcsak a földterület kivonása miatt éri kár az üzemeket, hanem veszteségük adódik abból is, hogy esetenként meg kell változtatni a művelési ágat. Még a viszonylag egyszerűbb esetekben is nehézségeket okoznak a villamos távvezetékek, hiszen térségükben a mezőgazdasági gépeket ls védőfelszereléskártérítést adnak maid a termelőknek. Külön állapítják meg a térítés mértékét akkor, ha a mezőgazdasági termelést az energiarendszer jelenléte miatt alapvetően meg kell változtatni. A rendelet régi vitára tesz pontot. Országosan szinte lehetetlen összesíteni, hogy milyen összegű kártérítések várnak bírósági döntésre. Óvatos becslések szerint több tízmillió forintról van szó. Az irányelvek lehetővé teszik az ügyek rendezését, a továbbiakban pedig elejét veszik az újabb és újabb kártérítési akták ..képzésének". Már csak azért is, mert az irányelvek minden részletre kiterjedően érintik a földvédelem különféle kérdéseit, egyebek között például tételesen meghatározzák az Ingatlanban okozott károk mibenlétét. Ezek például nemcsak az építkezés. illetve üzemeltetés miatt Időlegesen kieső területek jövedelmének elmaradásából származnak, hanem a növényzet kipusztulásából, károsodásából, továbbá a meglevő létesítmények megrongálódásából, netán megsemmisüléséből. A többi között ide sorolják még a termőtalaj szerkezetének „megrongálását", és a terElőre futottunk egy kicsit, mert ez még valóban csak számítás. Ki kell próbálni először. Visszalépésről van szó? Inkább a körülmények teljes és józan értékeléséről. A jó minőséghez viszszalépni — még bűntudat se kell hozzá. Azt se ezabad elfelejtenünk, idén azért ls szép piros a paprika, mert szép volt az ősz. A fűszer összes mérhető tulajdonsága sokkal jobb, mint tavaly volt. " Horváth Dezső Etiópiai szakemberek tapasztalatcseréje Tíz etiópiai mezőgazdasági szakember, akik hazájukban a mezőgazdasági szövetkezetek szervezésével foglalkoznak, két hetet töltött a Nógrád megyei Palotáson. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO közvetítésével szervezett látogatás során az etióp szakemberek a magyar szövetkezeti mozgalom gyakorlati tapasztalatalt tanulmányozzák a palotási téeszben, további nyolc hetet Gödöllőn töltenek, ahol az Agrártudományi Egyetemen elméleti továbbképzésen vesznek részt. Idős pedagógusok köszöntése Bensőséges ünnepséget ren- Venner Józsefné, Virág dezett tegnap, hétfőn a Bar- Györgyilé és Markoviig Edétók Béla Művelődési Köz- né arany-, Vezendi Vilmospontban a szegedi városi né vas-, Dombrádi Margit, tanács vb művelődésügyi Keszléri Erzsébet, Kopasz osztálya és a Pedagógus András, Márkos Gyuláné, Szakszervezet városi bizott- Tamai József, Tárnok Nánsága. Az eseményen 50, 60, dor és dr. Tóth Kálmánná 65 és 70 évvel ezelőtt vég- gyémánt-, Sarlós Györgyné zett pedagógusoknak adtak rubindiplomát kapott, át arany-, vas-, gyémánt- és Az idős pedagógusokat dr. rubindiplomákat. Bárányi 1. Somi Imréné, a városi taEmilné, Balogh Gyula, Ben- nács vb művelődésügyi oszke Zoltánná, Cságoly István- tályának csoportvezetője köné, dr. Fodor János, Hudi szöntötte, a Tömörkény IstAntal, Karácsonyi László, ván Gimnázium és SzakköKasza József, Ózdi Bála, zépiskola tanulói ünnepi mflStreitmann Lászlóné, Szabó sorral, a Gutenberg utcai AIIstvánné, Takucs Józsefné, talános Iskola úttörői vlrádr. Tokodi Péterné, Várkonyi gokkal kedveskedtek a juLászló, Várkonyi Lászlóné, talmazottaknak. Áz irodalom metamorfózisa Az emberi szellem egyik örök esztétikai dilemmát folegnagyobb varázslatát iro- galmazott Újra: mit ér a tétíalomnak nevezik. Mióta pe- véfllm, ha adaptáció, avagy dlg vizuális kultúra létezik, hogyan is fest az irodalom a llteratúra rajongói előtt — kényszerű metamorfózisa? elméletben — korlátlan le- A forgatókönyv hűséges S^fvefSómLk,^ akart lenni. A rendezés det- „. befogadás élményét felnagyí- tó. A szinészvezetes nemkü- viszont Itt-ott zavaros, dratandó, mintegy több dimen- lönben: Csomós Mari érzézióssá bővítik a varázslatot, keny görög hősnőalkata kiráadásul alkalmasint az ol- válóan alkalmas a regénybeli vasás kényszere alól is fel- Töre Anna tragédiáját fela „kultúrafo- mutatni, kiváló segítőtársak- azért (is), mert a legnemeA Fekete rózsa több szálon futtatott, sokrétű kérdésrendszert zárt kompozícióban fog össze. Szőnyi G. Sándor úgy kísérelte meg mindezt képernyőre vinni, hogy „egy az egyben" átvette Cseres dramaturgiai technikáját. így maturgiallag több helyütt funkciótlan jelenetekkel terhelt, szétfolyó és nehézkes lett a tévéfilm. Vélhetően szabadítják gyasztót". Ha a mai magyar próza mesterei közül Cseres Tibor művészetét választja valaki képi megjelenítés eszközéül, nem mindennapi nehézségű kai — a még főiskolás Ábrahám Edittel, Bujtor lstsebb irodalom sem film, s erről nem ő feledkezett meg t'dnnal, Csendes Lászlóval először. Gondoljunk csak A és a szegedi Kovács János- Pendragon-legendára vagy sal — együtt. Mégis a drá- akár a Zokogó Majomra. Sajnálni lehet a Fekete rózsa tévés sorsát: az irodamalság hiányáról, egy öncéprózatechnikával kell meg- ldvá degradálódott, tehát habirkóznia. A Hideg napok, a tástalan, társadalmi monJátékosok és szeretők, főleg dandót kizáró tragédiáról, lom metamorfózisa, úgy láta Parázna szobrok, de akár dramaturgiai buktatókról, szlk többnyire víziószerű. Az sok, melyek bonyolult szép- - szívfájdalommal. A túl f^LTo^l^Ul'sége hasonlatos a matema- nagv hűség, miként a szere18. tikai képletek sajátos, csak lömben egy bizonyos érettségi fok igencsak megbosszulhatja fölött érezhető gyönyörűségé- magát. A kérdés csak az: hez. Cseres prózája „veretes" vajon mi lehet az oka annak, próza, míves munka. Művei hogy nemes Irodalmi alaperáhiPörrbö!;, építkező eljá- anyag oly gyakran így megfá-a egyszerre súlyos és ál- Változhat a legkülönbözőbb nehézkes, a magyar népsors- rendezők legkülönbözőbb tóban görög sorstragádiákat rekvései közepette a vásznon felfedező és a nemzeti tudat- vagy a képernyőn? ban féklyafényeket gyújtogató. Fekete rózsa Című, 1966ban megjelent regénye ugyan e nagy író „kórai" műveihez tartozik, de már birtokában van a Cseres! fegyvertár nagy részének: a múlt jelent meghatározó, mélyen moralista vizsgálata, roppant erős drámai töltet, életgondok enciklopédiája — mindez már észrevehető, érzékelhető. Igaz, a regény némiképp túlbonyolított is, ám a logikus. Cseres Tiborra jellemző „nyomozati" cselekményvezetés emlékezetes szépségű teljesítményét mutatja még úgy ls. ha néha krimiszerű, kiforratlannak nevezhető elemekkel is rendelkezik. Szőnyi G. Sándor forgatókönyvíró-rendező az író e művét választotta adaptációs forrásnak, s a pénteken este a televízióban látott Fekete rózsa-változat voltaképpen lenvarázsolgatással víziuálissá akarják változtatni, makaalkalomadtán cgUl ég cSúf0ndárosan nyelvet ölt, ellenáll, összezsugorodik, kificamodik, eltorzul. Hiába, a legnagyobb varázslók fogásait utánozni még megpróbálni sem igen érdemes. Sebaj: akkor hát ólvassuk Cseres Tibort. Domonkos László sel kell ellátni, és drágítja mőképesség csökkenését is. Városfejlesztés, közlekedéstervezés Hazánkban az 1000 gépko- hasznosítása nélkül E goncsira jutó balesetek aránya dolatok jegyében kezdte meg az utóbbi tíz évben 50—60 munkáját hétfőn, Budapesszázalékkal csökkent, évente ten, a technika Házában az így is mintegy 20 ezren sé- ötödik városi forgalombizrülnek meg közlekedési bal- tonsági és forgalomszabályoesetek következtében. Tehát zási szimpózium. A hároma relatív javulás nem ad napos tanácskozás mintegy elégedettségre okot, hiszen 400 magyar és külföldi résztszámos fejlettebb motorizá- vevője három szekcióban vi Rádiófigyelő Minden kilométerkőnél ö ott van. Hogy bírja, nem táját igen sűrűn látjuk a tudni. Ha a századfordulón televízió híradójában. Hogy már élt volna, minden bi- mi is történik ott, legalábbis zonnyal az 6 arcképét festik a lényegét tekintve, egyre zászlajukra az egyenjogúsá- kevésbé tudjuk. gukért küzdő lányok és aszszonyok. Férfiakat megszégyenítő energiával dolgozik, és fölkészültsége sem min Vértes Eva dokumentumműsora, túlmutatva a jelenségen, a lényeg megértéséhez ciójú országban jobb eredményeket értek el. A közlekedés szervezése, tervezése és biztonságos lebonyolítása ma már nem oldható meg a nemzetközi tapasztalatok rendszeres kicserélése és tatja meg a közlekedéstervezés és városfejlesztés összefüggéseit, a forgalomtechnika és -irányítás, valamint a balesetmegelőzés Időszerű kérdéseit. ra .uinraeuiLacgc arai.. null- ., , , ... dennapi. Affélfe erőmű. Nem saeg,,f hozza 3 ha gat6tö üsrarvae' ismeri, nevet rajta. kormányok feletti testület. Nemrégiben olvastam va- Alapokmánya, melyet 1945. lahol egy szabadkozó önval- október 24-én tettek közzé, lomását. New York-i jelent- azt írja elő, hogy a szervekezéseit sokkal régebben h iá- zetnek a béke és a biztonság nyolom a rádió hírműsora- fennt„rtása _7 államok k6_ bői. Ez a bármikor talpon- tónntartasa, az államok Kosarkon levő riporterasszony zötti viszályok rendezése, a varázslatokra is képes. Pe- nemzetközi együttműködés dig csak a tényeket mondja, elősegítése a legfontosabb Csakhogy azonnal és ugy , , . , , ... mondja el őket, hogy ma- £eladat Hazánk 1093-ben lett gyarázatukra ls rálelhetünk a szervezet tagja. Rangot a szövegben. vívtunk ki magunknak azLegutóbb egy dokumen- óta. S eredményesen dolgotumműsora volt hallható, ami zunk a tagszervezetekben, nem kevesebbet bizonyított, . . ..... , minthogy felülkellene vizs- . f"nyi '"formációt be tagolnunk, mit is tudunk a bf^?K.8Zefe2n' egy f/nc^ világról. A glóbusz ugyanis p®d abó1 fárasztó volna, a kommunikáció forradal- unaIn^t Vértf £va„ 30 Pumának beköszönte óta zsu- cfs„ dokumentummusora is gorodik. Egyre többet tu- f3fnd°abh?z"h°gy 8 , , . . fontosabb dolgokat megtuddunk, egyre gyorsabban ér- juk az Egyesült Nemzetek tesülünk a dolgokról, s egy- Szervezetének munkájáról, re inkább fenyeget bennün- Érdemes volt tehát bekapket az a veszély, hogy csak a í??1?1 3 rádiót, aminthogy „ „. ,, ... Vertes Éva minden megszófelszín csacsogásat hallgatjuk, talásakor is az. Az ENSZ New York-i palo- ' ' p. F.