Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

Péntek, 1981. október 23. 3 Szegedi pártküldöttség Szabadkán Tegnap, csütörtökön délelőtt szegedi partküldötlscg utazott Szabadkára, a JKSZ szabadkai községi szervezetének meghívására. A háromnapos baráti látogatáson részt vevő küldöttséget Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára vezeti. A delegáció tagjai: Gálszegi István, a Taurus Gumigyár dolgozója, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja és Horváth Erzsébet, a Szegcdi Szalámigyár és Húskombinát dolgozója, a városi pártbizottság tagja. A szegedi küldöttség látogatása a testvérvárosi • kapcsolatok ápolását szolgálja. Befejeződtek a magyar—NDK barátsági napok A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága által rendezett magyar—NDK barátsági napok zéróprogramjaként tegnap, csütörtökön a népfront megyei bizottságára látogatott Erwin Skeib. az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatója, valamint Bernd Ritter népdalénekes. A német vendégeket Molnár Sándor, a népfront megyei titkára fogadta, jelen volt Horváth Lajos, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese is. A kötetlen beszélgetésen Erwin Skeib összegezte a barátsági napok rendezvényein szerzett tapasztalatait, fölelevenítette a megye városaiban. falvaiban és a tanyavilágban szerzett élményeit. Elismeréssel szólt a megyében folyó népfrontmunkáról, és köszönetet mondott a baráti fogadtatásért. Molnár Sándor értékelése szerint a háromnapos rendezvénysorozat jól szolgálta a barátsági munka célját. A csaknem 20 barátsági program alkalmat adott arra, hogy a résztvevők kölcsönösen megismerkedjenek egymás életével, s hogy a Csongrád megyeiek bemutassák az iparban, a mezőgazdaságbon, a tudományban és a művészetekben elért eredményeiket, a népfront lakótelepeken végzett munkáját. A megyei népfronttitkár megköszönte a vendégek látogatását, akik tegnap Szegedről Baranya megyébe utaztak. Textilipari llj biztosítási tehetőségek Üj biztosításokat Iánál az-: Állami Biztosító 1982. janu- | ár elsejétől a kisvállalatoknak. kisszövetkezeteknek és magánvállalkozóknak — jelentették be a biztosító csütörtöki sajtótájékoztató ián. A kisüzemi termelés új szervezeti formái tág teret engednek az emberek vállalkozási kedvének, de a kisebb tőkeerő egyben fokozott kockázatvállalást ielent. 1882. január 1-töl bevezetik az összevont vaguonbiztositási szerződést, amelvnek alapién a biztosító megtéríti a kisvállalatok és a vállalkozók tűz. betöréses lopás és rabiás okozta kárait, és felelősségbiztosítási védelmet iá nyújt. Köthetnek üveg- és I szállítmánybiztosítási szerződést is. A kisvállalatok és kisszövetkezetek üzemszüneti. építési és szerelési biztosítást is ígénvbe vehetnek. A kisvállalatoknak pénzt, vagv eszközhitelt nvúitó gazdálkodó szerveknek aiánlia az Állami Biztosító a belföldi 1 hitel- és eszközhitel-biztosí-1 tást. Az új biztosítások kidolgozásánál messzemenően figyelembe vették a vállalkozók alapvető érdekeit és reális igényeit. A vállalkozásokat érintő új jogszabályokhoz igazodva folyamatosan további biztosítási lehetőségek bevezetését is tervezik. Tar Jenő Vezérigazgatóhelyettes beszámolt az idei mezőgazdasági károk alakulásáról. és ismertette a mezőgazdasági nagyüzemek biztosításában 1982, január elsejével bevezetendő módosításokat. A leglényegesebb változás az lesz, hogv átdolgozzák a díjszabásokat. Ezzel lehetővé válik, hogv a iclenleginel alacsonyabban állapítsák meg azoknak a mezőgazdasági nagyüzemeknek a dijait, ahol a károk viszonylag kisebbek. G

yakran mondogatjuk, nem könnyű együtt élni. Bizonyítják a tények is. Tavaly a városi tanács szakigazgatási szerve 1,3 millió forint bírságot fizettetett ki a becsületsértő szomszéddal, a csendháborító honpolgárral, a renitens lakótárssal. Szép summa ez az összeg, körülbelül ennyit könyvelhet el egy jól működő kisvállalat nyereségként. A pénz önmagában nem annyira kifejező, mintha hozzávesszük a semmivei sem mérhető indulatok szívszorító hatását, ami megmérgezi hétköznapjainkat, elrontja jókedvünket, bizalmatlanná tesz és károsítja egészségünket. Szállóige, porösködő nép voltunk-vagyunk is. Nincs semmiféle összehasonlító adatom, hogy más vidékeken mennyire változóak a szokások, ám merem remélni, hogy nemcsak „magyar átok" az összeférhetetlenség. De maradjunk itthon, mindenki a maga portája előtt söpörjön. A kényszerű söprögetést ha elkezdjük, egy dolog nyilvánvaló: ott panaszkodnak egymásra legtöbbet, ahol kis helyen nagyon sokan élnek. A tízemeletesekkel teletűzdelt lakótelepen valóban hangosak a szóváltások, de nem annyira, hogy elnyomnák a ritkábban beépített területek szomszédjainak dühkitöréseit. Tarjánban, Rókuson gyakran azért vitáznak, mert nem tornacipőben, hanem mezítláb vagy fapapucsban gyalogolnak a szobában. A petőfitelepi vagy újszegedi háztulajdonos pedig azért perlekedik, mert az áthajló körtefa árnyékot vet a kertjére, vagy a macska összetapossa a veteményest. A közös mindebben: itt is, ott is a sértő és a sértett „vérre megy", akta lesz, ügy keletkezik a pitiáner esetekből és egy egész életre örökös, kiolthatatlan a harag. Nem szeretném elbagatellizálni a valóban nagyon sok kellemetlenséget előidéző jelenetet, szituációt, amelyet legtöbbször csak a hatóság közbelépésével lehet megszüntetni. A tornacipős, illetve a fapapucsos otthoni gvologiást azért említettem, mert koliektiv idegességünk alapja a zaj. Akadémikus lenne vitatkozni azon. hogy lakásaink elég szigeteltek, s védik a csendet — mert lehetnének „technológiailag" sokkal tökéletesebbek is. Ám amelyek már elkészültek, azokban kénytelenek vagyunk élni, méghozzá tudomásul kéli venni, nem egyedül, hanem lakótársainkkal. Ismerőseimnek egész nagy tábora, a panaszosok zöme azért szenved — és sok betege is —, mert szomszédja már hajnalban felveri dörömbölésével, túrázó gépkocsijával, ehes és ugató kutyájával, családi perpatvarral, rádiójával. Ugyanakkor a kontrák sem maradnak el. Ha az egyik lakó a hajnali híreket úgy hallgatja, hogy a tíz emelet minden lakója érti a bemondó szavát, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a következő éjszaka a másik hangfala felel rá. Megindul a törlesztés láncreakciója, és a bűvös körből senki sem marad ki. Ismerek olyan házakat, ahol a lakók már nem beszélnek egymással, s alig várják, hogy alkalmat találjanak bármilyen följelentésre. A hatóság pedig nem győz igazságot, tenni. Pedig sok esetben elég lenne néhány lépés, egy udvarias kérés. és mindjárt belátásra bírná a másikat. A szakemberek szerint körülbelül a panaszok fele jogos, szankcióra érdemes eset. Ám elnézést, nem szimpla kötözködés, amikor feljelentik a tisztelt lakótársat. mert a zuhanyozót nagy sugárban engedi és ez annyira zajos, hogv nem lehet elviselni. Vagy: esténként sűrűn meghúzzák a mellékhelyiség fogantyúját, a hétvégi házakban netán szombat este énekelnek. Mert átfütyül a szomszéd kertből a rigó: a saját OTP-lakásába nincs a tisztelt tulajdonos bejelentve. Ugve, egyetértünk. ez már rosszmájúság, tisztelt polgártárs?! • • Ö

nfegyelem nélkül nincs közfegyeleip. És nem is azt a tanári kérést hangsúlyoznám: tanuljunk meg együttélni. Általában ismerjük a normákat, és általában a műveltségi szint is emelkedik. Ám valahogy mindig elfelejtjük, csak annyi belátást, tapintatot, együttérzést, együttműködési készséget várjunk el a másiktól, amennyit magunktól is megkövetelünk. Ameddig a családi vitát úgy rendezzük, hogy a kilencedik emeleti csukott ablakon kidobjuk a tévét, a negyedik szintről az utcára öntjük a maradék paprikás krumplit, farkaskutyát engedünk a lépcsőházban az idős szomszédra. azzal a jelszóval, hogy bepótolja az esti tévétornát, addig csak azt mondhatjuk, de nehéz olykor együtt élni . . . Halász Miklós Komplex program A textil- és a ruházati ipar gazdasági vezelöi és jogtanácsosai 1968 óta minden évben tanácskozáson gyűlnek össze az ország valamelyik városában, hogy megvitassák az iparág néhány aktuális problémáját. Az idei, sorrendben a XIV. országos tanacskozásnak, amely tegnap, csütörtökön kezdődött, Szeged, pontosabban a Szegedi Ruhagyár és a Technika Háza ad otthont. Összesen 86 textilipari, konfekcióipari. kereskedelmi szakember (műszakiak, közgazdászok) és jogtanácsos vesz részt a mostani, háromnapos konferencián. Az pedig, hogy e 86 résztvevő közül 43 jogi szakember, jelzi, hogy a tanácskozás elsősorban a vállalatok egymás közli kapcsolatait meghatározó jogszabályok rendszerével, aktuális jogi vonatkozásaival kivasi foglalkozni. Negy fó téma szerepel napirenden. Tegnap délután dr. Bard Károly, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója tartott előadást arról, hogy a textil- és ruházati ipari vállalatok milyen esetekre és milyen feltételekkel köthet„nek biztosítást az exporttal kapcsolatos kockázataik csökkeniésere. Mód van ugyanis arra. hogy az exportáló vállalatok biztosítást kössenek a valutaárfolyamok ingadozásabóL esetleges politikai változásokból (pl. egy varallamil bevezetett embargó), vagy a külföldi partner fizeteskeptelenné válásából bekövetkező veszteségeik csökkentesére, illetve megtérítésére. Az előadást két korreferátum, majd vita követte, utána pedig a résztvevők megtekintették a ruhagyárat. Ma. pénteken két témát vitatnak meg. Dr. Bradách Emil, a Legfelsőbb Bíróság gazdasági kollégiumának tanácselnöke textilruházati ipar es a nagykereskedelem szerződéses kapcsolatairól, s a Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatos iLélkezési gyakorlatáról. Csanyi Attila, a Ruhaipari Minőségellenőrző Egyesülés igazgatója pedig munkájuk tapasztalatairól tart előadást. A zárónapon, szombaton azt vitatják meg a résztvevők, hogy a ruhaiparban milyen szervezési, áruforgalmi és munkajogi problémákat kell megoldani az ötnapos munkahét bevezetésekor. A téma előadója dr. Röder Vilma, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár vezető jogtanácsosa lesz. Ezzel a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület ruházati szakosztálya, s an'nak Csongrád megyei csoportja által rendezett lanácskozás befejezi munkáját. jobb minőség Befejezéshez közeledik a szőlőszüret; a termés nagyobb része hordókban áll. Az összes szőlőterület felét művelő kisgazdaságok végeztek a szedéssel és már csak néhány nagyüzemben van hatra munka. A MÉM-ben az MTI munkatársának elmondták: az idén a tavaszi fagyok miatt az elmúlt évek átlagához képest kevesebb szőlő termett ugyan, ám a nyári és az őszi bőséges napsütés kedvezően befolyásolta a \ minőséget. A szokásosnál l j kél-három fokkal nagyobb a szemek cukortartalma. A j 120 nagyobb feldolgozóüzemI ben derítik, szűrik, szeparál' ják az új bort. Elkészült a komplex építésgépesítés programja — jelentette be az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Petrovai László főosztályvezető. Ez a 8—10 éves fejlesztésre szóló program az ágazat mintegy 30 milliárd forint értékű gépparkjában jelenlevő 8 ezer féle típus folyamatos csökkentésére epül. Korábban az építőipari és útépítő gépek kínálatának szűkössége kényszerítette arra a vállalatokat, hogy sok helyről szerezzenek be gépeket, berendezéseket — a típusszűkítés célját megelőzte az építési föladatok teljesítésének érdeke. A jelenlegi tervidőszakban mérséklendö építési igények, ugyanakkor a Önkiszolgáld raktár Közel 2 millió forintot fordított a Bács—Csongrád megyei FÜSZÉRT a szegedi Maros utcában lévő sóraktárának átalakítására, rekonstrukciójára. A korábban lapunkban is ismertetett elképzelésnek megfelelően 1100 négyzetméter alapterületű nagykereskedelmi raktárat nyitott egvkori sóházának I helyén a vállalat. Jankó Imre, igazgató mutatta be' tegnap délben az állami és szöv etkezeti kiskereskedelem és vendéglátás képviselőinek. üzletvezetőinek. Elmondta többek között, hogv a raktár önkiszolgáló. 8 millió forintos árukészlettel. 1200 cikket kínálva várja hétfő reggel 7 órától a vásárlókat. Megnyitásával az ellátást javítják. külföldi, s elsősorban a szocialista gépgyártók kínálatának növekedése kedvező lehetőséget nyújtott arra, hogy a kiöregedett régi gépeket folyamatosan a hosszú távra kiválasztott típusúakkal váltsák fel, s így a fejlesztési program végére az indokolt 2000—2500-ra csökkentsék a típusok számát. A VI. ötéves tervben 11— 12 milliárd forint áll az építőipari vállalatok és szervezetek rendelkezésére gépek vásárlására. Az összeg mintegy 60 százalékát az elavult gépek pótlására, 40 százalékát pedig a géppark bővítésére és korszerűsítésére fordítják. Kedvező, hogy szocialista partnerektől vásárolhatják a gépek és berendezések csaknem 60 százalékát. s hazai gyártásból fedezhetik a teljes igény 24 szá zalékát. A gépek jobb kihasználása érdekében a korábbinál nagyobb teret szánnak a kölcsönzésnek. Az Építőipari Gépesítő Vállalat a gépek bérbeadásával több segítséget nyújt a tanácsi vállalatoknak, az építőipari szövetkezeteknek, s központi intézkedés alapján az állami építőipari vailalatok gépeket kölcsönözhetnek a kisiparosoknak is. Az előző tervidőszakban az EVM-vállalatok társulást hoztak léire toronydaruk íeinasználására, s ennek példájára rövidesen autódaru-tarsulást is alakítanak, amely az emelési igenyek összehangolásával és bérmunkával ezeknek a fontos, mozgékony emelőgépeknek a jobb kihasználását is megalapozzák. Tovább bővítik azt a magyar—osztrák együttműködést, amely szerint magyar építőgépeket külföldön, a hazai gépállományból hiányzó speciális külföldi építőgépeket pedig nálunk bocsátják az építkezések rendelkezésére. A tervek szerint a VI. ötéves tervben a korábbinál egymilliárd forinttal többet költenek az épületfenntartási es felújítási munkák gyors elvégzésehez szükséges kisgépek és egyéb berendezések beszerzésére. A gépesítési programnak megfelelően gondoskodnak a korszerű gépekhez értő szakemberek képzéséről is. Szakszervezeti ülés Nagy László felvétele Tegnap, csütörtökön dr. Ágoston József vezető titkár elnökletével ülést tartott Szegeden a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen részt vett és fölszólalt Horváth Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. valamint Pachinger Imre, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztályának főmunkatársa. A testület megtárgyalta a szakszervezetek tájékoztató es információs tevékenysége fejlesztésének 1985-ig szolo intézkedési tervéi, majd tájékoztató jelentést hallgatott meg a VIII. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál tapasztalatairól. Jóváhagyta az SZMT elnöksége a szakmaközi bizottságok működési szabályzatát. Áttekintette a testület a társadalombiztosítási bizottság tájékoztató jelentését is a nyugdíjaséletre történő felkészítés megyei tapasztalatidról I