Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

3 Csütörtök, 1981. október 22. Baráti találFozók Szentesen és illésen Tegnap, szerdán — a és megtekintették az üze­Csongrád megyei magyar— met. Ezen kívül megismer­NDK barátsági napok prog- kedtek Szentes új városrá­ramsorozatának keretében szével, az ötezres lélekszá­— Szentesre látogatott Er- mű Hámán Kató lakóte­win Skeib, az NDK buda- leppel, ahol az általános is­pesti Kulturális és Tájékoz- kólában részt vettek a nép­tató Központjának igazga- frontbizottsági ülésen is. tója, valamint Bernd Ritter Erwin Skieb beszámolt a népművész dalénekes. A testvérszervezet, az NDK vendégeket a Hazafias Nép- Nemzeti Frontja lakótelepi front szentesi bizottságán dr. tevékenységéről, és a szente­Negyesi János, a városi nép- . , , ., frontbizottság elnöke kö- siek ls elmondtak tapaszta­szöntötte. majd dr. Kocsis tataikat. Ferenc tanácselnök-helyet- A szentesi látogatás után tes tájékoztatót adott a vá- a német vendégek Üllésre ros fejlődéséről. utaztak, ahol a művelődési A vendégek ellátogattak a házban újabb baráti talál-' Kontakta Alaktrészgyárba, kozón vettek részt. »rí Balesetek - szorítások ® Nemrégiben rendeletet hoz- gondolatlanság az utakon — S ezt akkor még nehezebb — A Magyar Optikai Művek tak a munkavédelemről. A ez is oka a baleseteknek, s ilyenért se kell a szom­és a Központi Fizikai Ku- mezőgazdaságban új intézke- Hallottuk a tanácskozáson, szédban kopogtatni —, ha a tató Intézet közös kutatás­fejlesztése eredményeként új műszeripari termék, a fény­továbbító száloptika gyártá­sa kezdődött a MOM zala­egerszegi gyárában. A MOM optikai fejlesztő mérnökei által szerkesztett automa­tikus vezérlésű gép szabad szemmel alig látható vas­tagságú üvegszálakat húz, ezekből készítenek hajlítha­tó kötegeket. Egy ceruza vastagságú kötegben például több ezer szál van. Szakmai körök nagy jövőt jósolnak az új terméknek a gyógyászatban. dések születtek a balesetek hogy máshol az érlelőtor- vezető maga sem veti meg számának csökkentésére, nyokban keletkező gázok öl- az alkoholt. Többek között meghatároz- tek meg embereket. Sokszor Hasznos munkára fogni a ták az irányítók, a dolgozók a védőburkolatok, tokok hiá- tartalékot — talán ez a leg­fel elósségét. Ennek szüksége is mutatkozik, mert a mező­gazdasági szövetkezetekben évente félmillió munkanap esik ki a balesetek miatt. nya miatt vesztik el emberek nehezebb. Ugyanis, aki ed­látásukat, karjukat, lábukat. djg is dolgozott — ezután Az új szabályok alkotói sem teSz másként, ha értel­mindezt időben észrevették. Szigorúbbak lettek. Életszínvonal feltételrendszer » Pirityi Ottó előadása Szegeden Rossz szokásokat, beideg­ződött gyakorlatot muszáj ke- téeszirányítök dölga ? rékbe törni. Nevezhetnénk sorban azért, mert a válto­nevén: az igyunk, hogy piro­sodjunk magatartásformát. A korábbi évekre jellemző föl­fogást, miszerint a határ az nem gyár, az ital a földeken kimondottan melegít, tisztít­ja a vért és jobb kedvet csi­nál a munkához. mét látja. A nehezebbik ol­dalát az adja a feladatnak, Miért is nehéz a mostani ha a gyengébb, a züllött em­Első- hert kell a szekér mellé ál­lítani. Legyen az a legmaga­Sajnos ennek — mint azt minden munkavédelemről Á Csongrád megyei köz­gazdasági napok keretében tegnap, szerdán került sor az SZMT székházában az életszínvonal-politikával kapcsolatos szakszervezeti leiadatokat elemző plenáris előadásra. Harmatos József, az SZMT osztályvezetője kö­szöntötte a résztvevőket, •köztük dr. Petrik Istvánt, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét és Perjési Józsefet, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának munkatársát, majd dr. Pi­rityi Ottó, a szakszervezetek elméleti kutatóintézete köz­gazdasági osztályának veze­tője tartotta meg előadását. Az előadó abból indult ki, hogy a szakszervezetek alapvető feladata az érdek­védelem. Ám az ismert gaz­dasági körülmények között, a lelassult gazdasági növe­kedés. a romló csereará­nyok, az egyensúlyhiány vi­szonyainak eredményekép­pen jelenleg hiányoznak az eszközök a hagyományos ér­yelemben vett életszínvonal­politika kibontakoztatásához. Mindennek eredményeként egyre kevesebb lehetőség nyílik arra, hogy egves te­rületeket kiemelten támo­gassunk, preferáljunk a sok feszítő gond közül, hiszen az szükségszerűen más terü­letek hátrányára történhet­nék csak. Mint ahogyan pél­dául. ha a szociális szem­pontokat helyeznénk előtér­be a szűkösebb keretek el­osztásához. az a munka sze­rinti elosztás lehetőségei­nek rovásara történhetnék, ami viszont ismét csak lehe­tőségeink további szűkülé­sére vezethetne, visszafogva áz elosztható javak bővített újratermelésének inspiráló forrásait. Ilyen körülmé­nyek között, amikor egyelő­re az életszínvonal emelésé­re nincs lehetőség, a szak­szervezeteknek mindenek­előtt arra. kell figyelmet fordítaniuk, hogy a megle­vő feszültséggócokat a le­hetőségek szerint fölszámol­juk, ügy, hogy azok ne vál­hassanak konfliktusforrássá. E rövid távú feladatok mellett az előadó elsősorban a szakszervezetek hosszabb távra szóló tevékenységének koncepcionális szempontjait elemezte. Kifejtette. hogy egy eleve a közösség ér­dekvédelmére épülő állam­ban, társadalmi formációban a szakszervezeteknek nem lehet külön gazdaság- és életszínvonal-politikája. Eb­ből a szempontból a szak­szervezeteknek integrálódni­uk kell a párt és a kor­mányzat munkájába, oly módon, hogv kielégítő és hatékony szerepkört tölt­hessenek be ebben a politi­kai munkamegosztásban, a funkciók szervesebb és egy­értelműbb megosztásának eredményeképpen. Az izgalmas és fölöttébb gondolatébresztő előadásból lapunkban legföljebb csak néhány szempontot emelhe­tünk ki. Többek közt azt, hogv a szakszervezeti mun­kában mindenképpen erősí­teni kell a mozgalmi jelle­get. mégpedig azért, hogy az információáramlást két irányban lehessen biztosíta­ni. Vagyis a szakszervezet röltse be azt a hivatását, iiogv bővebb információkkal lássa el „lentről" a politi­kai. áilami vezetést, amivel sok segítséget adhat a dön­tések meghozatalához. Szó­lott az érdekvédelem kérdé­seiről is, kifejtve, hogy a termelést segítő, munkaver­sen vt szervező, a munka­szervezés • javítását szolgáló tevékenység valóban nagyon fontos feladata a szakszer­vezeteknek, nem elsősorban mint cél. hanem mint esz­köz. a fö funkció, az. érdek­képviselet és az érdekérvé­nyesítés megvalósítása érde­kében. Elemezte a különbö­ző gazdaságpolitikai meg­szorítások (pl. a jövedelem­kiáramlás szigorú korlátozá­sa és ellenőrzése) hatásme­chanizmusát, kifejtve, hogy ez sokszor a hatékonyság, a termelékenység rovására megy. s kölcsönhatásban a hazai piac felvevőképessé­gének beszűkítésével (fő­ként. ha hazai alapanyagból hazai piacra készített ter­mékekről van szó) vissza­hat a gazdasági növekedés­re, tovább szűkítve annak lehetőségeit. A vállalatok lehetőségeinek ilyen korlá­tozása — beleértve a ma is erőteljesen élő és ható bá­zisszemléletet — pedig szük­ségképpen népgazdasági ká­rokat okoz. Kifejtette az előadó azt is. hogy társadalmunkban alapvető jognak kell lennie, hogy valaki több és jobb munkával több jövedelem­hez is jusson. Ám ha erre a munka- és üzemszervezés hiányosságai miatt nincs le­hetősége. azt egyértelműen jogsértésnek is kell tekinte­ni. Ily módon az üzem- és munkaszervezés kérdése nemcsak gazdasági, hanem egyértelműen politikai kér­dés is. Elmondotta. hogy kollektív érdekeltségre va­lóban szükség van. de sem­miképpen nem a jól dolgo­zók rovására. Végül dr. Pirityi Ottó hangsúlyozta, hogy a szak­szervezeteknek mind bonyo­lultabb feladatrendszerrel kell megbirkózniuk, nem passzívan és utólag, hanem aktívan és megelőző jelleg­gel is formálva adottságaink és lehetőségeink rendszerét. Igaz, szocialista viszonyok között, szocialista szakszer­vezeteknek nincs és nem. is lehet külön koncepciója, de a párt politikáját képvisel­ve. annak megvalósulását segítve, összhangban az ál­lami. gazdasági vezetés te­vékenységével dolgozva, ér­dekvédelmi szempontokat kell szem előtt tartania, szervesen és aktívan beéDül­ve a társadalmat-gazdaságot mozgató, tendenciákat kiala­kító kölcsönhatások rendsze­rébe. Sz. I. szóló összejövetelen hangoz­tatják — súlyosak a követ­kezményei. Az elmúlt évben például emelkedett a halá­los és csonkulásos balese­tek száma. Ez akkor is szo- , . „ . ,.. morú tény. ha pera minden 3E2& elet kioltásáért okolható az zás nem következik be ma- sabb vezető, vagy a legki­gától, a balesetek okai má- sebb beosztású dolgozo. Al­ró] holnapra nem szűnnek talanosíthato: ilyenkor a job­bat akarók kerülnek bajba. Mert mit tegyen az a fia­másnapra vállalhatja a köt- tal üzemgazdász, kiben él a tenniakarás vágya.. de alko­holt szerető vezetői gardaval senyben — nem ládázza idő- találja szembe t magát, s re a gyümölcsöt, elveszti a mondjuk, szerencsétlenségére meg. Aki hazaküldi például az ittas rakodóbrigádot bérezés következményeit. Vagy ha — a mai piaci ver­Ezért. még a munkavédelmi íele­is fordul elő, hogy olykoréi- lősi poszt is neki jutott ? Ok­nézőbbek egymás iránt, tassa ki feletteseit a szabá­Ilyenkor megváltoznak a lyokra, vagy jelentse föl­rendcsinálás erőviszonyai, el- jebb? Vagy kérlelhetetlenül veszti hitelét a vezető. S hi­a „dolgok tisztába tételére", a alkohol és hogy Csongrád ,hatá* az ^-^ÍL^I® ** ^ • • - ki. Pedie elobb-utobb ra- orrba? megyére — szerencsénkre nem jellemző ez a folyamat. A munkavédelmi szakem­berek — a tegnapi, Szege­den, a Technika Házában tartott értekezleten is han­goztatták — nagyon jól tud­ki. Pedig előbb-utóbb rá­kényszerülünk a következe­tes magatartásra. (Tavaly kodás nagyobb murrkára. fe­több mint 20 ezer baleset- szi"tettebb tempóra készteti a vegye vissza a „kicsit piros" gépkezelő bérét — ki azon­nal az orra alá dörgöli: mi­melóst csapjak orrba?! Az értékre törekvő gazdál­jegyzőköny-ről készítettek vet!) A gazdálkodás, az éledező esetnek is. Ezért nagyon lé iák. honnét és mikor lesel- piaci verseny változtatásra nyeges, hogy időben készül­kedik a veszély. Főleg akar- késztet. Aki nem termeigaz- jenek ellene. Érthető, egysze­dántengelyek okoznak tragé- daságosan. lemarad. Igaz rűen megfogalmazott előírá­diát. Előfordult, hogy trágya- ^ h^*08 leszippantás közben elkapta gokat összeköttetés, hangza­a forgó alkatrész a szeren- tos üzleti vállalkozás, de csétlenül járt ember ruháját előbb-utóbb kiderül, csali az és fölcsavarta. Több a meg- boldogul, aki értéket termel. szövetkezeteket. Sajnos, ezál­tal nagyobb a veszélye a bal­s nem utolsósorban a szem­lélet változásával. Mert a lelki balesetekről nem készül statisztika. M. T. Jól halad a betakarítás Vetőbrígádok mestermunkája flz országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése Kiskunfélegyházán Pap János elnökletével. A csapatépitkezések ered- az őszi betakarításból. Mun­szerdán. Kiskunfélegyházán ményeként modernizálódtak kájukért bért kapnak, s szor­íartotta kihelyezett ülését az a körletek, új épületek szol- galmukat jelzi, hogy az egy országgyűlés honvédelmi bi- galjak az oktatást, a mü- tőre .jutó átlagkereset 1976'­zottsága. A résztvevőket a vetődést, és bővüllek a hon- hoz képest csaknem meg­néphaösereg vezetői táié- védségi lakótelepek. A részt- háromszorozódott. Elisme­koztatták saját területük vevőknek bemutatták az résként számos gazdaság rá­adott feladatáról, csapat- egyik magasabb egység sa- szesíti a katonákat jutalom­építkezésekről, a mezőgaz- iáierős csapatépítkezését, ban, évente több százan ve. daságnak nyújtott katonai ahol a többi között laktanya- hetnek át kitüntető oK ­segítségről. A hadseregfej- művelődési ház épül. amely- velet. Most is, de a jövo­lesztés húszéves tapaszta- nek 400 személyes lesz a ben még inkább figyelem­latait összegezve elmondták, színházterme. mel kísérik, hogy a kato­hogy a polgári építőipart te- A továbbiakban szóltak náknak valóban azt a fel­hermentesítendő ma mársa- arró1' ho»' néphadseregünk adatot adjak-e aminek meg­hermentesitendo. ma marsa- harckészségéneki hadrafog- oldásahoz segitseguket ker­jat egyseget tartanak fenn a hatóságának fokozása mel- ték. Ahol nem gondoskodnak katonai építkezések, kor- iett a társadalom egyéb kí- a megfelelő színvonalú el­szerűsítések tervezésére, ki- vánalmainak is eleget tesz- helyezésükről, ellátásukról le kell, hogy mondjanait evrol evre segitseget munkájukról. A beszámolót nyújtanak a mezőgazdasági vita követte, majd a hon­betakarítási munkákban, je- védelmi bizottság tagjai a lenleg is 6200-an dolgoznak Hosszúhegyi Állami Gazda­a földeken, gyümölcsösök- ságban az almaszedésben, ben, szőlőskertekben. Az szőlőszüretben segédkező ka­utóbbi öt év során száz- tonákkal találkoztak, beszél­ezer katona vette ki részét gettek. (MTI) vitelezésére, a modern ha- nek: dászati technika fogadására. tették a vetések kelését, vi­szont — mint • ahogyan ez várható volt — kisebb gon­dot okoztak a szőlőskertek­ben. Csongrád megye gazdasá­gai október második harma­dának végéig a tervezett ve­tésterület háromnegyed ré­szén elvetették az öszi kalá­szosokat. Ilyen jó tempójú munka legföljebb tizenéven­ként egyszer fordul elő. Mintegy 50 ezer hektáron zöldellnek a szépen, egyen­letesen, sűrű sorokban kelő kalászos gabonák. A kiemel­a vége felé jár a. munka. Általában kétszer szedik a szegedi tájkörzet fűszernövé­nyének, a paprikának a ter­mesét. az idén azonban már harmadszor láthattak mun­kához. Az eddig átvett több mint kétezer vagon papriká­nak 75 százaléka első osztá­lyú. kimondottan magas fes­téktartalmű. Ez az arány lé­Kapkodás nélkül, mégis szervezettebbé válik. A haj- Országszerte meggyorsult tempósan halad a mcsögaz- dúsági termelőszövetkezetek- a szüret, a nagyüzemekben is dasági nagyüzemekben az ben naponta négy-ötezer öszi betakarítás. A jelente- hektáron kerül földbe a mag. sek szerint ritka pontos mun- Évek óta nem végeztek a kát vegeznek a talaj-elöké- mostanihoz hasonló korai szító és a veiöbrigádok. Ez- időpontban az őszi búza ve­úttal az időjárás is kedvére tésével. Fejér megyében sem, jár a termelöknek. A néhány itt már az utolsó táblákon órás kisebb esőzések elösegi- dolgoznak a gépek. A másik nagy munka, a kukorica betakarítása ugyan­csak jól halad. Csongrádban a csöves tengeri háromne- nyegesen, jobb a sokévi át­gyedét ..fogyasztották cl" ed- lagnál. A minőség javulásá­éiig a gépek. A termés ned- hoz különben nagymérték­vességtartalma 6—8 száza- ben hozzájárult, hogy az lékkai alacsonyabb, mint az idén már négy gazdaságban elmúlt év hasonló idószaká- működik szárítóüzem; a ter­ban, és így sokkal kevesebb més gyors megszórításával üzemanyag felhasználásával elejét veszik a minőség rom­száríthatják meg a kukori- lásának. cát. Somogyban a kukorica- A pest { dasá. termes felea tarotokban van. gokban termelt zöldség több Gazdagon termett az idén mint kétharmada már a a burgonya a Bakonyban. A raktárakban van vagy el­kedő eredmények azzal is rekordot Borzavár határában szállításra vár. A Budapest magyarázhatók, hogy a ter- mérték, ahol a háztáji föl- körüli gazdaságokból folya­melési körzetekben az egy- deken nem ritkaság a hek- matosan érkezik a zöldség a mással szomszédos gazdasá- táronkénti 400 mázsás ter- fővárosi piacokra és a fel­gok együttműködése egyre més sem. dolgozó üzemekbe. (MTI) Népfrontaktivisták eszmecseréje A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Békés és Csongrád megyei tagjai teg­nap. szerdán délelőtt a nép­front megyei bizottságán ta­lálkoztálaz országos tanács képviselőivel. Nagy István, a népfront megyei bizottságának elnö­ke köszöntötte a megbeszé­lés résztvevőit, majd Hor­váth Győző, a HNF Orszá­gos Tanácsának osztályveze­tője szólt a népfront irá­nyító szervéi és a megyék népfrontbizottságaiban dol­gozó országos tanácstagok kapcsolatáról. Az 1982-es év feladataira térve beszélt — többek között — a miniszté­riumok és a népfront kö- . meevei zötti együttműködés tapasz- la™,a megye' talatairól, valamint az ifjú­felmerülő feladatokról. A városokban és a járásokban működő népfrontbizottságok tevékenységének elemzése után hangsúlyozta, hogy a bizottságoknak mindennel foglalkozniuk kell, ami a te­rületükön lakókat érdekli. Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titká­ra a HNF Országos Taná­csa és a megyék népfront­bizottságai közötti együttmű­ködést értékelte. A Csongrád és a Békés megyei fölszólalók vélemé­nyét Nagy István foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a hasonló megbeszélések köz­vetlenebbé teszik a kapcso­népfrontbi­zottságok és a HNF Orszá­ság és családvédelem terén gos Tanácsa között.

Next

/
Thumbnails
Contents