Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

Vasárnap, 1981. október 18. A hét 3 kérdése # Brezsnyev bonni látogatásának bejelentését a nemzetközi helyzet enyhülése jelének lehet tekinteni? Jó előre, a kitűzött dá­tumhoz képest több mint egyhónapos előretartással tették közzé mind Moszk­vában, mind Bonnban, hogy mikor kerül sor Leonyid Brezsnyev NSZK-beli láto­gatására. November 23-án és 24-én lesz az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a szovjet állam feje a nyugatnémet vezetők vendé­ge, ekkor fog tárgyalásokat folytatni Helmut Schmidt kancellárral nemcsak a két ország kapcsolatairól, hanem az európai és a világhely­zetről. Brezsnyev nem elő­ször látogat el Bonnba, első útja 1973 májusában volt, akkor még Willy Brandttal tárgyalt, s találkozásuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy még annak az évnek a nyarán Helsinkiben létrejött 33 európai és 2 észak-ameri­kai ország külügyminiszterei­nek értekezlete. A finn fő­városban az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia záróokmányának aláírásakor Brezsnyev meg­ismerkedett Schmidt kancel­lárral, akinek aztán 1978­ban Bonnban vendége volt. Akkor a kétoldalú kapcsola­tok továbbfejlesztése lett a szovjet—nyugatnémet csúcs­találkozó újabb eredménye. Most nyilvánvalóan szin­tén tovább tudnak lépni a Szovjetunió és az NSZK gazdasági együttműködésé­nek területén. A nyugatné­met sajtó azt várja, hogy novemberben aláírásra érik „az évszázad üzlete", a szovjet földgáz és nyugat­német csövek kölcsönös szállításáról szóló megálla­podás. Már korántsem várható nézetazonosság a közép-ha­tótávolságú fegyverek kér­désében. De nyilván lehe­tőség nyílik az e körül ki­alakult feszültség bizonyos enyhítésére. S mindenkép­pen rendkívüli jelentőségű lesz a tény, hogy egy héttel a szovjet—amerikai tárgya­lások megkezdése előtt tud­ják legfelsőbb szinten tisz­tázni álláspontjaikat a Szov­jetunió és az NSZK veze­tői. Schmidt kancellár sze­mélyes szerepe is növekszik súlyban, tekintélyben, hi­szen egyfelől a nyugati ál­láspont hiteles tolmácsolója­ként léphet fej, másfelől pe­dig a szovjet véleményt és — esetleg — javaslatokat továbbíthatja Washington és a többi nyugati fővárc® fe­jé. O Hozott-e változást az angol belpolitikában a konzervatív párt kongresszusa? A válasz alighanem az egyértelmű „nem": Thatcher asszony, ha szembe is kel­lett néznie a bírálók egész sorával, kezdve a korábbi miniszterelnökkel, Edgard Heath-szel, a végén csak bátorítást kapott eddigi po­litikájának folytatására. Megmaradhat tehát „Vasla­dy"-nek ... (Apró szépség­hiba, hogy a konzervatív párt kongresszusának ülés­terméből a rendőrségnek kellett kivezetnie néhány, túlságosan hangosan ellen­véleményt nyilvánító küldöt­tet) " Thatcher asszony válto­zatlan azt vallja, hogy csak a magántőke által létesíten­dő munkaalkalmaktól lehet várni a munkanélküliek szá­mának csökkenését. Arról elegánsan hallgatott, hogy kormányzása alatt nőtt a munkanélküliek hada épp a kétszeresére, most már há­rommillióra! Éppen ,a kongresszus ide­jén éleződött ki a bérharc az egyik nagyüzemben, a British Leyland autógyár­ban, amely 1975 óta álla­mi kézen van. A helyi ve­zetőség mintegy 58 ezer (!) munkás elbocsátásával fe­nyegetőzik, ha folytatódik a sztrájk... Ami az angol külpolitikát illeti, Lord Carrington kon­zervatív párti külügyminisz­ter a kongresszuson hitet tett a Közös Piac mellett, mondván, hogy Nagy-Bri­tannia így kerül 300 mil­lió fogyasztóhoz közel, a közös piaci szállítás a brit export 30 százalékát teszi ki. Thatcher asszony pe­dig a fegyverkezési politi­kát igyekezett igazolni. Az Egyesűit Államok iránti fel­tétlen szövetségesi hűség jegyében nyilatkozott példá­ul az amerikai nukleáris tá­maszpontokról is, amelyek szerinte jó helyen vannak „az angol otthonok közelé­ben"... A gyakori angliai béke­tüntetések résztvevői más véleményen vannak, de el­lene mondtak a korábbi munkáspárti kongresszus ha­tározatai is a „Vaslady" ka­tonapolitikájának. O Lesz-e politikai fordulat Görögországban a vasárnapi választás után? A görög választók az ur­nákhoz járulnak: „a de­mokrácia őshazájában" leg­alábbis elvileg lehetőség van arra, hogy a „démosz", az­az a nép döntsön ... A NA­TO-tag Görögországban a kormánypárt, az „Űj demok­rácia" az utóbbi években jobbfelé irányította az or­szág kormányrúdját. Az inf­láció növekedett, a munka­nélküliség szintén. Azok a remények, amelyeket Görög­országnak a Közös Piachoz való csatlakozásához fűztek, nem váltak valóra. A fize­tési mérleg állandóan nagy hiányt mutat fel, az állam külföldi adóssága mintegy 6 milliárd dollár. A görög partok közelében a napokban összevonták az amerikai 6. flotta hadiha­jóit. Az amerikai nyomás hatása — meglehet — for­dítva érvényesülhet: a bal­oldal éppen USA-ellenes jel­szavakkal is akar hatni a hazafias érzelmű tömegekre. A jelenlegi kormány alku­dott meg tavaly Rogers amerikai tábornokkal, a NA­TO európai főparancsnoká­val Görögország visszaté­réséről —, ez azonban ko­rántsem találkozik a töme­gek tetszésével. Érezhető, hogy a Pentagonban, az amerikai hadügyminiszté­riumban fontos szerepet szánnak a görög kikötőknek az úgynevezett „gyorshad­test" működtetésében a Kö­zel- és a Közép-Kelet meg­félemlítése végett. Mindez természetesen csak fokozza a nyugtalanságot Görögor­szágban. v Fej fej melletti verseny — így jellemzik ez óvatos hírmagyarázók a választás előtti utolsó órákban a hely­zetet Andreasz Papandreu, a Pánhellén szocialista moz­galom, a PASOK vezetője utolsó választási nagygyűlé­sen félmillió ember előtt is­mételte meg: „A görögöknek Görögországot!". Ha Pa­pandreu győz, Görögország NATO- és közös piaci tag­sága kérdőjelessé válhat. Nagy tehát a tét. Nemcsak a görög választók számára, hanem az Imperialista ha­talmak számára is, amelyek nyilván nem kárhoztatták tétlenségre az utolsó napok­ban ügynökeiket és kiszolgá­lóikat Pálfy József H Magyar-Szovjet Baráti Társaság Vil. országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) veteti kiegyensúlyozott elvi politikájával. Mozgalmunk mindjobban megtalálja azt a tartalmat és formát, amely lehetővé teszi az öntevé­kenység kibontakozását, an­nak sokoldalú demonstrálá­sát hogy ez a barátság, amelynek ápolására vállal­koztunk. ténylegesen a tö­megek szándéka és akarata. — Az országos értekezle­tet előkészítő, a tagcsopor­tok megyei és budapesti kerületi munkaértekezletein egyöntetű véleményként fo­galmazódott meg, hogy a mozgalom 1970-ben történt új alapokra helyezése szük­séges lépés volt, és kiállta az idő próbáját. A tagcso­portok a barátsági munka bázisaivá váltak, és létrejöt­tükkel megteremtődött a tö­megmozgalmi tevékenység alapfeltétele. A tagcsoportok mindin­kább megtalálják az orszá­gos elnökség ajánlásait fi­gyelembe vevő. s a helyi lehetőségekhez. igénvekhez igazodó eredményes munka formáit és módszereiket. — Tagcsoportjaink kiemel­kedő szerepet játszanak a testvérmegyei kapcsolatok ápolásában. Nagy részük van abban, hogy e kapcso­latok többsége túllépett a formalitásokon és gyümöl­csöző együttműködést tar­talmas tapasztalatcserét is jelent az élet szinte minden területén. — Egyre tartalmasabbá válnak az államaink közöt­ti gazdasági-termelési együttműködésre alapozott testvérkapcsolatok is. Mind több azoknak az üzemek­nek. szocialista brigádoknak a száma, amelyek szovjet üzemekkel. vállalatokkal állnak termelési kapcsolat­ban. és ez jó hatással van a barátság elmélyítésére is. — Mind több olyan tag­csoportunk van. amelynek kimagasló tevékenysége a kapcsolatok bővítésére ser­kenti azoknak az üzemek­nek. intézményeknek kollek­tíváit is. ahol nincs tagcso­port. — Természetesen, mind a testvérkapcsolatok szélesíté­se. mind pedig a barátsági munka hatókörének bővítése terén igen nagv tartalékaink vannak még — folytatta a főtitkár —. különösen a tag­csoportok és az SZMBT­kollektivák közvetlen kao­csoiatainak fejlesztésében A továbbiakban elisme­réssel szólt a szovjet test­vérmozgalom. a Szovjet— Magvar Baráti Társaság te­vékenységéről. amelyben te­kintélyes elkötelezett akti­visták sokasága vesz részt és tartja elevenen a barát­ság gondolatát Az MSZMP XII. kong­resszusának határozatai alapján az elkövetkező idő­szakban is jelentős felada­tok hárulnak a Magyar— Szovjet Baráti Társaságra. Legfontosabb teendőnk, hogy felelős elkötelezettséggel, a szocialista hazafiság , ée proletár internacionalizmus szerves egységének szelle­mében vegyünk részt a ma­gyar—szoviet barátság el­mélvííésében. Míg a moz­galom tevékenységének alapvető céljai változatla­nok. a jövőben törekedni kell munkánk állandó tar­talmi és módszerbeli meg­úlítására — hangsúlyozta a főtitkár, s végezetül megál­lapította: — Minden adott­ságunk. módunk megvan ah­hoz. hogv mozgalmunk a következő években az eddi­ginél Is jobban megfelelten nemes hivatásának, s még eredményesebben szolgálja a közös nagv célt, népeink barátságát és egymás jobb megismerését Óvári Miklós felszólalása Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága és sze­mély szerint Kádár János nevében köszöntötte az MSZBT VII. országos érte­kezletének résztvevőit a magyar—szoviet barátság elmélyítésén fáradozó min­den társadalmi munkást. A Központi Bizottság tit­kára hangsúlyozta: — Az önök tanácskozása társadal­mi életünk jelentős esemé­nye. A Szovjetunióhoz fű­ződő barátságunk ápolása, internacionalista együttmű­ködésünk fejlesztése nem­csak pártunk és kormá­nyunk bel- és külpolitiká­jának tartós és lényegi ele­me, hanem fontos társadal­mi ügy is minden, a hazá­jáért. az egyetemes embe­ri haladásért felelősséget érző és cselekvő ember ügye. A Szovjetunió népünk igaz barátja, szövetségese. Ennek bizonyságát adta tör­ténelmi sorsfordulóinkon éppúgy, mint a békés alko­tómunka hétköznapjaiban. Emlékeztetett arra. hogy barátságunk közös harcok­ban született, s népünk nem feledi: a szoviet nép 1945­ben súlyos véráldozatok árán hozta meg szabadsá­gunkat. Övári Miklós részletesen szólt arról, hogv napjaink­ban a Szovjetunió fejlődése, nemzetközi szerepe és akti­vitása az egész világpoliti­ka. a nemzetközi osztály­harc. így az ideológiai harc szempontiából is egyaránt alapvető fontosságú. A je­lenlegi feszült, veszélyekkel terhes nemzetközi helyzet­ben egész népünk és világ­szerte minden, józanul gon­dolkodó ember aggodalom­mal figyeli, hogv az Egye­sült Államok politikájában ismét felerősödött az agresz­szivitásra. a nyílt, erőszak­ra épülő tendencia. Politikai rangra emelkedett az a fele­lőtlen. irreális imperialista törekvés, amely az erő po­zíciójából kíván diktálni a szocialista országoknak, meg akarja állítani a hala­dás folyamatát a világon, és megpróbálja lerombolni az enyhülés vívmánvait. — Érthető, hogv népünk félti keménv munkával elért szocialista vívmánvait. félti a békét és ez fokozza el­szántságát. hogv kivegve ré­szét a békéért folvó küzde­lemből A feszültebb nem­zetközi helyzet még nyilván­valóbbá teszi számunkra, hogv a Szovjetunióhoz fűző­dő baráti, szövetségesi vi­szonv, a szocialista országok egvsége összeforrottsága. közös fellépésünk az impe­rializmus összehangolt poli­tikája elten alapvető nem­zeti és nemzetközi érde­künk. — Pártunk megalakulásá­tól kezdve hazafias és in­ternacionalista párt. Politi­káját a marxizmus—leniniz­mus elméletére, a szocialista építőmunka általános érvé­nyű törvényszerűségeinek és hazánk konkrét viszonyai­nak, nemzeti sajátosságai­nak figyelembe vételére ala­pozza. Hazánk felszabadulás utáni történelmében akkor születtek népünk javát szol­gáló nagv eredmények, amikor érvényre jutottak ezek a követelmények. s nem feledjük el. hogy új társadalmat építő munkánk jelenlegi és jövőbeni sike­reinek is ez elengedhetetlen feltétele. A szocialista ha­zafisághoz és a proletár in­ternacionalizmushoz. a né­pek barátságának ügyéhez való hűség a magyar nép nemzeti érdeke. Fontosnak tartiuk. hogy az egészséges nemzeti tudat és a nemzet­köziség eszméje mind erőtel­jesebbé váljék népünk gon­dolkodásában és cselekvésé­ben. a fejtett szocialista tár­sadalom építése olyan em­berek munkáját, aktivitását igényli, akik számára a szo­cialista haza szeretete elvá­laszthatatlanul összefonódik a nemzetköziséggel. — A világ első szocialista országa súlyos küzdelmek árán gazdag tapasztalatokat halmozott fel a szocialista építés elméleti és gyakorlati kérdéseiben. Ezek tanulmá­nyozása ielentősen meg­könnyíti az útkeresők tevé­kenységét. A Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű ta­pasztalataira pártunk és népünk a jövőben is építeni fog — hangsúlyozta a Poli­tikai Bizottság tagja, majd arról beszélt, hogy a ma­gyar és a szovjet népnek or­szágaink fejlődése, egymás iránti érdeklődése kölcsönös. — A magyar—szovjet ba­rátság fő letéteményese a Magyar Szocialista Munkás­párt internacionalista poli­tikája — folytatta Övári Miklós. — Ez a barátság szocialista elveinkből. szo­cialista meggyőződésünkből táplálkozik. A magyar— szovjet barátság sorskérdés a magyar nép számára, nemzeti ügy. — Az országos elnökség beszámolója és a felszólalá­sok egyaránt megerősítették azt a tapasztalatunkat, hogv a társaság az elmúlt öt év­ben eredményesen folytatta misszióját, teljesítette hiva­tását. Tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy né­peink mind szélesebb töme­gei, különböző generációi kerülnek közvetlen, szemé­lves kapcsolatba egymással, kicserélik véleményüket eredményeikről, gondjaikról, amint az barátok között szokás. Mindez segíti egy­más jobb megismerését, kö­zelebb hozza népeinket. — Különösen fontos. hogy mindazt, amit a Szov. jetunió életéről, a párt po­litikájáról. a gazdasági. a kulturális, a tudományos életről közvetítünk, a való­ság minden lényeges etemét megragadva történetiségé­ben lássuk és láttassuk. Azért is hangsúlyozom a történetiség szerepét, mert a magyar—szovjet barátságot. annak jelentőségét történel­mi gyökereinek ismeretében tehet a maga teljességében megérteni és átérezni. Az újabb és újabb fiatal nem­zedékeknek kötelességünk átadni e történelmi tapasz­talatainkat. A fiatalok vi­szik tovább az aoák meg­kezdett ügyét, velük és ál­taluk folytatódik, újul meg a népeink közötti szilárd alapokra épülő barátság. — A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak fontos fel­adata. hogy segítsen a Szov­jetunió mai valóságát a ma­ga teljességében megismer­tetni. és hozzájárulni az élenjáró tapasztalatok elsa­játításához. gyakorlati al­kalmazásához. óvári Miklós befejezésül a párt és a magvar—szov­jet barátság valamennyi ak­tivistájának nevében köszö­netet mondott mindazon szoviet barátainknak, akik cselekvően részt vesznek közös ügyünk, a népeink kö­zötti barátság elmélyítésé­ben. Egyben sok sikert kí­vánt a testvéri 6zoviet nép­nek kommunizmust építő munkájához, a párt XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításához a világ békéiének védelmezéséhez Végül a barátsági mozgalom odaadó aktivistáihoz szólva hangsúlyozta: — Munkájukat továbbra is abban a tudatban végez­zék. hogy ezzel szocialista hazánk sokoldalú feilődését, a biztonságban végzett alko­tómunkát, a szocializmus egyetemes ügyét szolgáliák. A tanácskozás után felszólalt Filipp Tyimofejevics Jermás is, aki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének jókívánságait, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság üdvözletét tol­mácsolta az értekezlet résztvevőinek, az MSZBT tagságának. Ezt követően a többi között szólt arról, hogy a Szovjetunió dol­gozói is tevékeny részt vállalnak a két ország gyümölcsöző gazdasági, tudomá­nyos-technikai és kulturális együttműkö­désének erősítésében. A vita lezárását követően a tanácskozás résztvevői elfogadták az országos elnökség beszámolóját, annak szóbeli kiegészítését, valamint a baráti társaság működési el­veinek módosítására tett javaslatot. Az országos értekezlet határozatban rögzí­tette az MSZBT elkövetkező fél évtizedre szóló legfőbb feladatait. A dokumentum a többi között leszöge­zi: arra van szükség, hogy a magyar— szovjet barátság további elmélyítése ér­dekében a mozgalom fokozottan népszerű­sítse pártjainknak, kormányainknak,' né­peinknek abbéké, a nemzetközi biztonság, a társadalmi haladás érdekében tett közös erőfeszítéseit. Az MSZBT feladata, hogy vegyen részt a szovjet- és kommunistael­lenes burzsoá ideológia mai jelentkezési formáinak leleplezésében, és az ezek ellen vívott harcban a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében fejtse ki tevékenységét. A társaság foko­zott együttműködésre törekszik a külön­böző állami és társadalmi szervekkel, tö­megszervezetekkel és -mozgalmakkal, és kezdeményezéseivel támogatja hatéko­nyabb részvételüket a magyar—szovjet barátság elmélyítésében. Az MSZBT a jö­vőben is aktiván kiveszi részét a magyar szovjet kormányközi kulturális együttmű­ködési bizottság munkájából, kulturális téren az eddiginél is színvonalasabb, dif­ferenciáltabb munkára, a közös értékek, a kortárs művészetek kölcsönös megismer­tetésére törekszik. A továbbiakban az értekezlet megvá­lasztotta a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság. 197 tagú új országos elnökségét. Az országos elnökség megtartotta ala­kuló ülését, amelyen 19 tagú ügyvezető elnökséget választott. Ugyancsak megvá­lasztotta a társaság tisztségviselőit, vala­mint az országos elnökség mellett műkö­dő négy munkabizottság vezetőit. Az MSZBT elnöke Apró Antal, alelnö­kök: Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Ligeti Lajos akadémikus. Nagy Mária, az MSZBT nyu­galmazott főtitkára, Rapai Gyula, a Kos­suth Könyvkiadó igazgatója, Tamássy Ist­ván. a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára, Tasnádi Emil, az Országos Talál­mányi Hivatal nyugalmazott elnöke és Veres József nyugalmazott miniszter. A baráti társaság főtitkára ismét Biró Gyula lett, titkára pedig György Sándor. Az MSZBT VII. országos értekezlete Apró Antal zárszavával ért véget. I

Next

/
Thumbnails
Contents