Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

V?LAC PROLETÁRJA^ EGTES&metbri 71. évfolyam 244. szám 1981. október 17. szombat Ára: 1,40 forint a 7 k c. 7 ** p c 7 c r. Kádár János fogadta Kürt Hagert és Phoune Sipraseulhot Wd&ár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Kurt Hagert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Óvári Miklós, a Politikai Eizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Rudolf Rossmeisl, nagykövete. az NDK budapesti Kádár János tegnap, a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Phoune Sipraseulhot. a Laoszi Forradalmi Néppárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert. Jobban teljesíteni a lakossági igényeket Hegkezdődölt az ipari szövetkezetek kongresszusa Rév Lajos beszámolója - Havasi Ferenc felszólalása A SZOT ülése Tovább fejlődött a szocialista demokrácia Pénteken, tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként a szakszervezeti alapszervezetek működéséről, az üzemi, a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről tárgyalt. — Különösen a legutóbbi években jelentősen fejlődött hazánkban a szocialista demokrácia, sikerrel jártak a szakszervezetek kezdeményezései a dolgozók bevonására a munkahely közéletébe — állapította meg jelentésében a SZOT elnöksége. Az üzemi. munkahelyi demokrácia fejlesztésére négy évvel ezelőtt hozott párt- majd MT —SZOT-határozat a fejlődésben új szakaszt nyitott: lényegesen megnövekedtek a szakszervezetek feladatai, a korábbinál szélesebb körű joggal és egyben kötelezettségekkel létrejöttek a bizalmi testületek A dolgozók ma már fokozottan részt vesznek a vezetésben, ezért érzékenyebbek a munkahelyi problémák iránt és a nehezebb feltételek között is aktívabban veszaek részt a feladatok végrehajtásában. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, a napirendi pont előadója a legtöbb gondot okozó jelenségek között említette a még mindig tapasztalható formális jelentéseket, amikor a demokratizmus csak a látszat szerint érvényesült. Helyes, hogy a bizalmi elmondja csoportja véleményét például a vállalat gazdasági tervéről, de ez nem elegendő, fontos, hogy a különböző fórumokon, csoportmegbeszéléseken az egymástól eltérő álláspontok, elképzelések is felszínre kerüljenek. Ezután arról szólt, hogy a bizalmi testület és a szakszervezeti bizottság közötti munkamegosztás sok helyütt csak most van kialakulóban, ós keresik a helyes megoldást. Elvileg világos, hogy a bizalmi testületé az irányító, a szakszervezeti bizottságé pedig a végrehajtó szerep vagy például az. hogy a tervek véleményezése a bizalmi testület hatáskörébe tartozik. Rendkívüli helyzetek azonban gyakran idéznek elo bizonytalanságot. Ha például év közhen esetleg többször is módosítani kell a tervet, minden esetben hívják-e össze a bizalmi testülétet vagy pedig a testület hatalmazza fel a szakszervezeti bizottságot álláspontjuk képviseletére? Ilyenkor a lényeges az, hogy akár a testület, akár a szakszervezeti bizottság fejti ki álláspontját, az a tagság véleményét tükrözze. Az előadó rámutatott, hogy indokolt növelni a gazdasági vezetők felelősségét az általuk vezetett kollektíva előtt. Már gyakorlattá vált, hogy a bizalmi testületek véleményt mondanak a felső szintű vállalati vezetők munkájáról, ezt célszerű lenne kiterjeszteni a középszintű és a munkahelyi vezetőkre, beleértve a művezetőket is. Erre több vállalatnál már történtek is kezdeményezések. Egy most készülő intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a vállalati felügyelő bizottságok és a demokratikus fórumok — főleg a bizalmi testületek — között intézményes kapcsolat jöjjön létre. Hasznos lehet, ha például a vállalat éves tevékenységének megítélésekor, a vezetők éves munkájának véleményezésekor a bizalmiak megismerkednek a felügyelő bizottság véleményével is'. Ismételten szükséges átgondolni a demokratizmus fórumai közötti munkamegosztást. hogy elkerüljék a párhuzamosságokat. Az látszik célszerűnek, ha a vállalati lerv véleményezését és ezzel együtt a munkaversenycélok meghatározását a szakszervezeti csoport és a bizalmi testület vitatja meg. Az operatív termelési feladatok megbeszélésének és a munkaverseny munkahelyi szervezésének a színtere pedig a termelési tanácskozás és a brigádértekezlet. Végül annak szükségességéről szólt, hogy nagyobb önállóságot, nagyobb mozgásteret kell kapniuk a vállalati szerveknek a demokratizmus érvényesítésében és fejlesztésében. Központilag csak a fejlesztés fő irányait kell meghatározni, a megoldás hogyanjában, a helyi kezdeményezések, kísérletek alkalmazásában fel kell oldani a formális kötöttségeket, szabad kezet kell adni a vállalati szerveknek. A beszámolót széles körű vita követte Szinte valamennyi hozzászóló kitért arra. hogy a munkahelyi demokrácia fejlődését kisebbnagyobb mértékben meg nehezítik a formális vonások, s jóllehet, a gazdasági vezetők és a bizalmi testületek kapcsolatai mindinkább elmélyülnek, sok helyütt még mindig elsikkadnak a javaslatok, késlekednek az intézkedések. A jogszabályok bőséges teret engednek az üzemi demokrácia fórumainak zavartalan működéséhez, de fontos feladat, hogy a bizalmiakat az eddiginél jobban felkészítsék a hozzáértő vitára, felelősségteljes feladataik teljesítésére. A vitában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is felszólalt. — A munkahelyi üzemi demokrácia elmélyítése a szakszervezeti mozgalom, sőt az egész társadalom fejlődésének rendkívül fontos feltétele — mondotta. — A szakszervezetek sem termelést segítő, sem érdekképviseleti-érdekvédelmi. sem nevelő feladataikat nem tudják sikeresen ellátni a dolgozók véleményének meghallgatása. kezdeményezéseinek felkarolása nélkül. A szocialista társadalom fejlődéséhez általában is elevgedhetctlen a demokratizmus .fejlesztése, kiszélesítése. Ezért ez nemcsak szakszervezeti ügy, hanem az egész társadalom ügye. A pártszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek, a szakszervezeti szerveknek és az ifjúsági szervezetnek egyaránt fontos és meghatározott feladataik vannak abban, hogy minél több dolgozó bekapcsolódjék a közéletbe. A munkahelyi demokratizmusnak fontos fórumai a bizalmi testületek, amelyek elvárják a segítséget, ugyanakkor joggal tartanak igényt arra. hogy döntési jogukat maguk gyakorolják. Gáspár Sándor ezután arról szólt, hogy a bizalmiakat az. eddiginél alaposabban fel kell készíteni felelősségteljes feladataikra. Ezért azt tervezik, hogy jövőre legalább Budapesten, később azonban a megyei központokban is bizalmiakadémiát szerveznek, ahol sokoldalúan megismerkednek a szakszervezeti főbizalmiak, bizalmiak a munkájukat érintő tudnivalókkal. A kongresszus resztvevői a beszámolót hallgatják Csaknem 300 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében. 471 küldött részvételével tegnap pénteken az Építők Rózsa Fergnc székházában megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa. amelv értékeli, megvitatja az előző kongresszus óta végzett munkát, és kiielöli az új. megváltozott követelményekhez igazodó feladatokat. A tanácskozás elnökségében helvet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen voltak a minisztériumok. a társadalmi szervezetek és a társszövetkezeti ágazatok képviselői. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Rév Lajos. az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Mindenekelőtt elmondotta, hogy az ipari szövetkezetek sikerrel teljesítették tízéves fejlesztési programjukat. A jelenleg működő 867 ipari szövetkezet. 16 szövetkezeti vállalat és közös vállalat álra! létrehozott termelési érték az V ötéves tervidőszak végérc csaknem 70 milliárd forvnt volt. A szövetkezetek az oi-sz^s iisari termelésének 6—7 százaié- kát adják. A hazai lakossá'g ellátásában a szövetkezeti ipari Cilikéinek részaránya megközelíti a 20 százalékot. A szövetkezetek jelentős részt vállaltak a hiánycikzek csökkentéséből is. Az állami vállalatok terméks?.erkezet-korszerűsítése során eredményes együttműködés alakult ki a munkamegosztásban. á" szövetkezetekben gazdaságosan előállítható alkatrészek, berendezések. részegységek gyártásának átvállalásával. Az ipari szövetkezetek termelése az elmúlt időszakban gyorsabb ütemben nőtt. mint az állami iparé. Ez jórészt a piaci igénvekhez való rugalmas alkalmazkodásnak és a szövetkezetek saiátos. kisebb eszközigénvű lermelésének eredménve. Megmutatkozik ez az export növekedésében is. Az V. ötéves tervidőszakban a nem rubelelszámolású kivitel 58 százalékkal emelkedett. a szocialista országokba a szövetkezeti exportterÚjítók a néphadseregben Pénteken, tegnap rendezték meg a magyar néphadsereg újítóinak és feltalálóinak V. konferenciáját. A tanácskozáson elnöklő Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes megnyitó szavai után Sárdi Tibor mérnök, vezérőrnagy: a magyar néphadsereg újítói és feltalálói mozgalmának helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól számolt be. Egyebek között elmondta, hogy a magyar néphadseregben az utóbbi öt évben fokozódott az újítói kedv. erről tanúskodnak az újítómozgalom eredményei. A beadott újítások aránya 73, az elfogadottaké pedig 87 százalékkal emelkedett. A benyújtott 8162 ezer újításból 7249 ezret fogadtak el, ami azt bizonyítja, hogy a jobbít^, ésszerűsítő ötletek megalapozottak. műszakilag megfelelőek voltak. A megvalósításukból származó gazdasági haszon is sokatmondóan jelzi a mozgalom kiterebéíyesedését, jelentőségének mind szélesebb körű felismerését; több mint 410 millió forint az újítások mérhető gazdasági haszna, s ez az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva három és félszeres növekedést jelent. A feltalálói tevékenység is fejlődött: 14 találmány kapott szabadalmi oltalmat és hasznosították, mint a magyar néphadsereg szolgálati szabadalmát. A beszámolóban szó esett arról is, hogy a néphadseregben született újítások jelentős részét jól hasznosítják a polgári életben. A népgazdasági célokkal összhangban fogalmazódtak meg a további tennivalók. Eszerint egyebek között kiemelt feladat a kiképzés korszerűsítése, a technikai eszközök jobb kihasználása, a katonák élet- és munkakörülményeinek javítása, az anyag- és energiatakarékos módszerek, technológiák széles körű alkalmazása. az életvédelmet és a balesetek csökkentését szolgáló ötletek szorgalmazása, a környezetvédelem fokozása. m ékeknek csaknem 40 százaléka került. — Az öt esztendő lényegeben pozitív mérlegének megvonásakor azonban hibarnkpól, hiányosságainkból 'ik ke 'fceil "óónnünk a -tanulságot — hangsúlyozta Rév hajós. — Építőipari szövetkezeteink a tervezett 35— 27 ezer lakás helyett 25 ezret építettek fel ebben az időszakban. Az elmaradás különösen azért róható fel a szövetkezeteknek, mert a lakásépítés növelésére komolv anyagi támogatásban részesültek. Ugyancsak van •ennivaló bőven a szolgáltatások területén is. A szövetkezeti demokrácia feilesztésében. szélesítésében ;s jelentős előrelépést tettek az ipari szövetkezetek A szervezeti változások során kialakított korszerű fórumrendszerek — bár működésük gvakorlata még nem alakult ki véglegesen — jól szolgálták és megfelelően segítették a gazdasági és szövetkezetpolitikai feladatok teljesítését. A beszámolót széles körű vita követte. A vitában felszólaló küldöttek beszámoltak saját szövetkezetük ciedményéről. fejlődéséről, a problémákról. Elmondották egyebek közt. hogv a szövetkezeteknek megnövekedett feladataik ellátásához az eddigieknél nacvobb sohriot kell fordítaniuk a tervszerű. céltudatos miiszBÉI fejlesztésre. Többen szóhafc ehhez kapcsolódva az ioari kooperációk kedvező, a korszerű műszaki színvonal meghonosítását elősegítő hatásáról. Hangsúlyozták! hogy zöld utat kell biztosítani azoknak a legfrissebb kutatási eredményeknek. amelyekből gvorsan exportképes termék születhet. Többen sürgették a háttéripar nagyobb ütemű fejlesztését, amihez elengedhetetlen az érdekeltség fokozása a kapcsolatok ösztönzési rendszerében A hozzászólók egyetek közt rámutattak arra is. hogv a még gyakran tapasztalható bázisszemlélet gátol(Folytatás a 2. oldalon.)