Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

2 Csütörtök, 1981. október 8.' Vérnyomásmérő, injekciós tűk, orvosi műszerek, gusztusos sütemények és íőtt debreceni Ínycsiklandozó illata. Itt egy lázmérőt szorongató férfi üldögél, amott az elfogyasztott uzsonnát öblíti le üdítővel egy fiatalasszony. Mindenki fehérben. Aki fölkészületlenül toppant a minap az NKFV rendelőjének várótermébe, nem csoda, ha hirtelenjében nem tudta: egészségügyi vagy vendéglátó intézménybe tévedt be. A véradóknak azonban nem szokatlan ez a kép: az olajipari vöröskereszteseket évente kétszer tűvel és terített asztallal váriák ott helyben a véradó állomás dolgozói. * Az idei második véradás első napján látogattunk az algyői olajosokhoz. Az egyes körzetek számára bizony irigylésre méltó tágas, jól fölszerelt rendelőben és környékén nagy volt a forgalom. Pedig, mint a Vöröskereszt helyi alapszervezetének csúcstitkára. Dávid Péterné mondta. délutánra túljutottak a munka nehezén. Az írnok éppen a 143. jelentkező nevét jegyezte föl a listára, amikor megérkeztem. — Nálunk már szép hagyományai vannak a véradó napoknak — mondia a Vöröskereszt-titkár. — Évente 1000—1100 dolgozónk jelentkezik véradásra Azzal is eldicsekedhetünk, hogy az elsők között voltunk, akik a Vöröskereszt-kongresszus után csakis térítés nélkül adtunk vért. A véradó állomás szervezője helyeslően bólogat, s hozzáfűzi: — Az dalosokra mindig lehet számítani, sok közöttük a többszörös véradó. Mindez természetesen lükrözi a vállalat vezetőinek segítőkészségét is. — Soha nem keletkezett vita amiatt, hogv valakit az üzemegység-vezetők nem engedtek volna el véradásra. Természetes emberi kötelességnek érzi ezt vezető és beosztott eavarán*. De anyagilag is támogatják a Vöröskereszt törekvéseit, sok segítséget kapunk párttitkárunktól is. S noha a sokszoros véradásért jár bronz, ezüst és arany kitüntetések mellé hivatalosan nem jár pénz, a vállalat dolgozói kö. zül az idén is sokan „borítékot", tárgyjutalmat is kapnak emberségükért. Tudjuk, nem lehet ezt a tettet pénzzel megfizetni, mégis jelképezi ez a gesztus a vállalatvezetők elismerését is — mondja a csúcstitkár. Pillantásom az orvosi szoba vitrinjére esik: a bronz-, az ezüst- és az aranyérem mellett negyediket is látok. Az üzem főorvosa, dr. Soproni Lajos karján kötés, jelezvén. ő már túl van a mai véradáson. Sót, nemcsak azon. — Eddig több mint 30-szor adtam vért — mondia. — Nézze, ezért kaptam a zöldszalagos kitüntetést. Büszke vagyok az elismerésekre: ezek az érmek mindenkit valós emberi teljesítményeire, valódi értékeire emlékeztetnek, És ha azt kérdezi, miért teszem, azt válaszolom: inkább én adjak, mint nekem adjanak. Viccesen azt szoktam mondani, az autónak is jót tesz az olajcsere... Ha a fáradt „olajat" leerdsztem. másnap olyan erőre kapok, hogy no! A váróterembe időközben megérkezett a nap 160. véradója. Domonkos Mátyás elektroműszerész Egyenesen a gépészet műszerészműhelyéből sietett ide, a munkaidő lejártával. A szükséges adminisztráció után máris „kezelésbe veszik" a laboránsok és a véradó állomás orvosa, dr. Kalmár Ferenc tanársegéd. — A véradást megelőző belgyógyászati szűrővizsgálatok a véradó számára ls rendkívül hasznosak, hiszen a rendszeres ellenőrzéskor fénv derülhet például a cukorbetegségre. vízhólyaggyulladásra. a magas vérnyomásra, de fontos információ lehet a hirtelen testsúlycsökkenés is — tájékoztat az orvos. S míg a műszer kimutatja a véradó plazmáidnak és vörös vértestének arányát. megállapítják a vörösvértest-süllyedés mértékét. Domonkos Mátyást faggatom, aki — fiatal kora ellenére — 20-szoros véradó. — Miért teszi? — Olvastam. hallottam róla. hogy egy-egy műtéthez milyen sok vérre van szükség. Egyszerűen kötelességemnek érzem, hogy segítsek. — Nem szokott rosszul lenni? — Már nem. Az első alkalommal valamiféle fáradságot éreztem, de azóta azt sem. — Munkatársai is véradók? — A Puskás T>vadar szocialista brigádból 4—5-en rendszeres véradók. S nem én vagyok az egyedüli, aki rendkívüli véradásra is bármikor hívható. — Tüdöszürésen volt? Gyógyszert nem szed? — fordul az orvos Domonkos Mátyáshoz —, s ezek az adatok is rendre fölkerülnek a kartonra, a vércsoport pedig egy palackra is. A véradó „lehajt" 2 deci szörpöt, bebújik a fehér köpenybe, elhelyezkedik a jellegzetes kis nyugágyon. Azonosítiák papírjait, és a palack jelzését — mint még ezután többször is —, fertőtlenítik az asszisztensnő szerint dicséretesen jó véna fölött a bőrr. még érzéstelenítik is. A tűszúrás után hamarosan megtelik az üveg, néhány csöpp még a kontrollcsőbe — s újabb szigorú ellenőrzés után életmentő útiára indulhat ez a palack is. A véradó megtette kötelességét. s farkasétvággyal Lát hozzá a jóízű falatozáshoz. * Bács. Békés, Szolnok és Csongrád megye fekvőbetegintézeteiben tavaly 119 szív- és 62 érműtétet hajtottak végre az orvosok. A köztudottan sok vért igénylő beavatkozás révén egyre többen nyerik vissza egészségüket. s nemcsak a szakemberek. hanem segítőkész embertársaik jóvoltából is. Cliikán Ágnes Sokait látogatják a belügyi kiállítást Október 20-ig, naponta 10-től 18 óráig még megtekinthető a Belügyminisztérium vándorkiállítása Szegeden, a Victor Hugó utcai helyőrségi klubban. A garázdaságtól az emberölésig, a legkülönfélébb bűncselekményeket bemutató, az esetek hátterét is felvillantó kiállításnak már számos látogatója volt. Nagy figyelemmel tanulmányozzák az érdeklődők a széles körű megbotránkozást keltő és a helvi ügyeket felidéző tablókat. Képünkön: részlet a kiállításról. Kitüntetés A Minisztertanács az életmentés során tanúsított önfeláldozó magatartása elismeréseként az Életmentő Emlékérem kitüntetésben részesítette Sarádi Zoltán hosszúpályi lakost, a debreceni 125. számú szakmunkásképző intézet tanulóját A kitüntetést tegnap Szegeden, a megyei tanácsházán ünnepélyesen Szabó Sándor, Csongrád megye tanácselnöke adta át. Az életmentés, illetve » tragikus eset most nyáron, augusztus 12-én történt Sarádi Zoltán társaival. Szilágyi Sára és Tóth Etelka 15 éves debreceni tanulókkal, valamint a 16 éves Tiba Anikóval átment az újszegedi szabadstrandra. A lányok alig, illetve nem tudtak úszni, és mégis bementek a folyóba. 8—10 méterre a parttól elmerültek, fuldokoltak, segítségért kiáltottak. Sarádi Zoltán sem jó úszó. de élete kockáztatásával Szilágyi Sárát és Tóth Etelkát kimentette Tiba Anikót a víz elsodorta, belefulladt a Tiszába. /, mint Ikarus Színes, szinkronizált francia film. írta és rendezte: Henri Verneuil. Fényképezte: Jean-I.ouis Picavetz. Zene: Ennio Morrícone. Főbb szereplők: Yvcs Montand, Michel Etchevcrry, Jean Lescot, Jacqucs Se. reys. Tizennyolc év telt már el ama dallasi nap óta. de a Kennedy-gyilkosság, úgy látszik, örökzöld témát biztosít a politikai krimik készítőinek és fogyasztóinak. S valljuk be őszintén: méltán. Politikai gyilkosságokban rohamléptekkel fejlődő világunkban az eltelt majdnem két évtized alatt alig volt még egy, amely ily hosszas utórezgésekkel mozgatta volna meg alkotók tucatjainak fantáziáját — legutóbb Henri Verneuil-ét, aki egy képzeletbeli országba helyezvén az elnökgyilkosságot, rekonstruált — és némileg filozofált is. | A politikai krimi műfaja olyan, akár az elsőosztályú menü: ha minden hozzávalót megfelelően adagolnak, csak hatásos lehet. Az 1, mint Ikarus esetében nincs baj: az eredetinek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető téma és feldolgozása (a magányos és tisztességes nyomozóval, jelen esetben Volney főügyésszel a középpontban, aki az igazság bajnokaként dicsőül meg) precíz és pontos. Feszültség, gördülékeny stílus, szupernyomozás szuperkörnyezetben, befejezésül egy kis melodráma, jól előkészítve. Minden megvan. Az efféle műfajú filmektől eltérően, Verneuil alkotásában azonban van egy lényeges elem, amely nyilvánvalóvá teszi a törekvést: az író-rendező a puszta regisztráláson és a krimimodellen túl többet, általánosabbat, egyetemesebbet is kívánt volna üzenni a nézőknek. Feltétlenül tiszteletre méltó becsületességgel és őszinteséggel. A cselekményből tiramaturgiailag „kilógó", hosszan bemutatott pszichológiai kísérlet, ami kezdetben csak a nyomozás egyik szükséges láncszemének tűnik — jelentőségében megnő, s a hatalomnak engedelmeskeöők lélektani boncolása révén eszmeibb régiókba emelkedik. Persze, tévedés lenne azt hinni, hogy az I, mint Ikarus politikai krimi mezébe öltöztetett filozofikus mű. Az elképesztően didaktikus és melodramatikus befejezés erről éppúgy meggyőzhet, mint az egyre öregebb, ám még mindig zordon férfiasságot tükröző Yves Montand elmélyült, érett alkotásán kívül az egész, tipikusan kaszszasiker-produkció. A sakál napja című, hasonló műből Verneuil sokkal többet tanult. mint mondjuk Marcusétől vagy (pláne) Lukács Györgytől. Ügyesen 'elhasználta Stanley Milgrom amerikai szociológusnak a hatvanas évek elején készített, Engedelmesség a hatalomnak cimú nagyszabású pszichológiai kísérletsorozatát, s imigyen próbáit röntgenképet adni a modern tömegmanipuláció mechanizmusáról, az emberi természet egyik sötét oldaláról; a szolgaság, az engedelmesség mibenlétéről. Túl sokat ugyan nem üzent, de legalább tisztességgel figyelmeztetni próbált Volney főügyész sorsával, aki Ikarusként akart az Igazság Napjáig emelkedni, de bizony le kellett zuhannia. Kennedyt pedig rendre követik azóta is a sorban a legkülönbözőbb országok politikusai. Korunk tragikomikus — írta valamikor egy igazi filozófus, Kierkegaard. Tragikus, mert a pusztulás felé rohan, és komikus, mert még mindig megvan. Domonkos László Nevelés, olvasásra A könyvtárügyi konferencia ajánlásai sék előnyben az úgynevezett központi szerepkörű könyvtárakat — a nemzeti könyvtárat, a tudományos könyvtárakat, az országos feladatkörű szakkönyvtárakat. az egyetemi és a főiskolai, a megyei, a városi és a szakszervezeti központi intézményeket. E munkával szorosan összefügg, hogy a jövőben javítják a szakirodalmi ellátást Már az óvodáskorbein meg kell kezdeni a könyv- és a könyvtárhasználatra való nevelést, az általános és a középfokú iskolák pedig a tananyag elsajátításának és az ismeretszerzésnek nélkülözhetetlen módszereként fejlesszék ki minden tanulóban a könyvtárhasználat iránti igényt — hangsúlyozza egyebek között a IV. ori szágos könyvtárügyi konferencia most elkészült ajánlása. A konferencia rendezői négyhónapi munkával összegezték az ez év júniusában megtartott tanácskozáson elhangzottakat. Az ennek alapján kidolgozott ajánlások egyebek között hangsúlyozzák: a társadalom fejlődésének, feladatainak megoldásához a jövőben méginkább nélkülözhetetlenek a korszerű könyvtári szolgáltatások. A könyvtárak legfontosabb feladata, hogy járuljanak hozzá a társadalom szocialista vonásainak erősítéséhez, a népgazdaság to- / vábbi fejlődéséhez, és a művelődési célok megvalósításához. A részfeladatokról szólva megállapították: a könyvtáraknak úgy kell alakítaniuk tevékenységüket. hogy minden állampolgár egyszerűen, gyorsan, és a neki legmegfelelőbb helyen juthasson hozzá a könyvtárakban őrzött, számára szükséges információkhoz. Kiemelt feladat a gyermek- és ifjúsági könyvtári ellátás javítása. A könyvtári rendszer fejlesztésének ezért az eddigieknél szorosabban kell kötődnie az oktatásügy minden fokához és formájához. A közművelődési könyvtárak váljanak a művelődés még erősebb, még hatékonyabb alapintézményévé. E könyvtárak fokozottabban működjenek együtt más művelődési intézményekkel. Különösen fontos ez azokon a helyeken, ahol még hiányzik ez az alapvető kulturális intézmény:* a kisebb településeken, a lakótelepeken. A rendelkezésre álló eszközök elosztásakor részesítVáltozatok tényekre Tátétioztsló lelisészeliiek Tájékoztató előadást rendezett tegnap, szerdán a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei római katolikus papi békebizcítság elnöksége, valamint a protestáns és egyéb egyházak lelkészi békebizottságának elnöksége Szegeden, a népfront s iokházában. Jelen volt dr. Udvardy József, Csanád egyházmegye megyés püspöke, Mihalczi József, a váci egyházmegye püspöki helynöke és Varga István egyházügyi titkár is. Rapcsák Péter esperes, megnyitó szavai után Tolnai László, az Országos Béketanács leszerelési bizottságának elnöke. Időszerű nemzetközi kérdésekről tartott tájékoztató előadást Végül a résztvevők táviratot juttattak el az Országos Béketanácshoz, melyben aggodalmukat fejezték ki a neutronfegyverek európai telepítése miatt Zárszót Nagy Tibor apát kanonok mondott Az ember szeme óhatatlanul. akaratlanul is racionálisan lát. Hiszen a látványt öntudatlanul is értelmezzük, kiigazítva a távolságkülönbségekből adódó, látszólagos méretbeli eltéréseket, kiegészítve a dolgokat érmen nem látható, takart részleteikkel, környezetükkel fennálló funkcionális kapcsolataikkal. Így végül is megfosztjuk a látványt esetlegességeitől, ahogyan egv észlelési, érzékelési. s egv értelmezési folyamat részévé tesszük. De mi történik akkor, ha esv látvány nem mozgásunk szerint váltakozó rendszerben, nem belső történéseiben, tehát folyamataiban tárul elénk, hanem a kép moccanatlanságába átültetve? Akkor jobbára már csak a kép által láthatóvá tett rendszer, a képi elemek közti belső viszonyok szolgálhatnak alapul az értelmezéshez. Ezért aztán elvárjuk a képektől, hogy az adott látványvilág, a jelenségek lényegi viszonyait ragadják meg. s tárják elénk áttekinthető, rendezetté szerkesztett térben. És ha a kép csak az egyik feltételt teljesíti? Vagvis rendezett. komponált viszonyokat teremt elemei között, de a látványban adott dolgoknak nem lényegi, hanem esetleges kapcsolatait ragadta meg? Jó ideié már. hogv a Szegedi Fotóklub hét fiatal tagja közösen kezdett dolgozni. Sok mindenben különböztek, s különböznek egymástól. A korrekt szakmai tudáson kívül talán csak egvetlen közös vonásuk volt: a világ tényeit nem értelmezni, hanem felmutatni akarták el* sősorban. Képeiken i"v aztán a dolgok egy re többször jelentek meg funkcionális kapcsolataiktól megfosztva, esetleges, nem a ráció, hanem csak a látvány számára adott viszonyokba szervezve. Értelmező közegüktől megfosztva pedig a tények furcsa változásokon mentek át, kiszakítva funkcionális rendszerükből. ezáltal önállósulva. A csoport fölvette a Kontakt nevet, s nemrégiben nyílt meg első kiállításuk a Bartók Béla Művelődési Központ „B" galériájában. Érdekes és tanulságos megnézni Szabados László markáns szürkére fogott erdőrészleteit, Németh Györgynek a paraszti élet rekvizítumait steril vizualitássa] bemutató képeit, Weintrager Adolf épületrészleteit. Dezső Mihály ködös tájait. Csűri Judit növénvi ornamenseit. vagy Győző Molnár Ferenc motoros sorozatának szűkre zárt világát. És Puskás János fotóit, amelyeken a jelzések, reklámok. autók, mindennapjainknak e szerves tartozékai szakadnak kl funkcionális közegükből, hogy a képekben megteremtett új értelmező viszonyukban nyerjenek új értelmet. A Kontakt tagjai pályájuk elején állnak. Amit csinálnak. mindenképpen Izgalmas. távlatokkal biztató. Képeik között, a kísérlettől az érett munkáig. minden megtalálható. Jó lenne, ha együtt maradnának, s következetesén tovább léimének a megkezdett úton. Jót tenne nekik — s a szegedi fotográfiának. Sz. I.