Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

" Osáftorfök, mi. oktober IS. 3 arcú iskola Bár a tanév már jó néhány hete megkezdődött úgy tűnik, sohasem lehet késő egy-egy i üola szépítése. Ha belülről a tanitas foglalatosságai miatt jövő nyárig nincs is mar mit tenni, a régi iskolaépületek küllemét csinosítani, i<i arcú iskolákat varázsolni a városba — október közepén is lehetséges. Képünk a Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola megújuló homlokzatát ábrázolja. ZCflV anséfi Ankétot tartottak Szegeden Egy meggondolatlan mozdulat, s városrészek maradhatnak ivóvíz, gáz, áram, telefon nélkül. S az még a jobbik eset, ha „csupán"' néhány száz család a károsult, s nem éppen egész városok, országrészek élete bénul meg. Az sem ritka — éppen tegnapi lapunkban adtunk ta, ma pedig a koaxiális ká- zavartalanságának btztosítábel egyetlen áramkörén 2 sában közreműködésüket ezer 700-at, akkor indokolt- kérje. nak látszik a posta törekvé- Mindaddig, amíg az egyse: minden lehetséges módon séges, országos közmű-nyilvédeni. óvni szeretné nyolc- vántartás el nem készül," az milliárd forint értékű veze- egyes közműfenntartó szerieken halózati rendszerét. A vezeteken kívül sok múlik a helyközi távbeszélő-igazgató- tervező és kivitelező vállalaság is azért hívta meg teg- tokon is. Ha, veszik a fáradnap, szerdán délelőttre há- ságol — erre egyébként renhirt egy esetről —. hogy az országok közötti összekötte- rom dél-alföldi megye fonto- deletek is kötelezik őket lésben okoz závárt például a posta távkábelének átvágása. Há meggondoljuk, hogy néhány évtizede egy-egy alapáramkörön 12 telefonbeszélgetést továbbíthatott a possabb közműépítő, talajmun kálatokkal foglalkozó vállalataink képviselőit, hogy a Szegeden, a Technika Házában rendezett ankéton a megelőzésben. a hírközlés A nyári úttörőtáborokról szerzett tapasztalatokat vitatta meg a Csongrád megyei úttörőelnökség tegnap, soros ülésén. Az idei nyáron a megyéből közel tízezer általános iskolás vett részt' hazai és külföldi táborokban. A különféle táborozási formák népszerűségét igazol'a, hogy idén a tavalyinál több úttörőcsapat kapcsolódott be a vándortábori mozgalomba. Sikeresnek bizonyultak a váttótáborok, amelyek előkészítésé. megszervezése nagy feladatot jelent minden évben az úttörővezetőknek. Az úttörőcsapatoknak azonban, sajnos egyre kevese bp lehetőségük és módjuk volt es lesz a jövőben önálló táborokat szervezni. A táborozási kedv csökkenésének — mint a bizottság megállapította — több oka van. Egyre nehezebb táborhelyet találni, ugyanis vállalatok. gazdaságok. kempingek sok. az úttörőcsapatoknak is megfelelő helyet sajátítanak ki. Azok az iskolák. amelyek rendelkezne k táborozási felszereléssel, könnyebben boldogultak ugvan, de például a kempingekben a sátrak Puszta felállítása is gyakran olvan sokba került, hogv meghaladta anyagi erejüket Ahol pedig hiányzik a felszerelés, ott egyre nehezebb pótolni azökat (míg egv kétszemélyes sátor két évvel ezelőtt 600 forintba került. addig ma már legalább 2000 forint). Enyhítettek gondjaikon az úttörőszövetség központi táborozási bizottság*, inaik százfős csapiattáborni. (téten hat ilyen tábor műkő, dött az országban. Az iskolai úttörőcsapatok gondjain még nagyobb társadalmi összefogással lehetne segíteni. A nyári napközik az egyik legfontosabb médiát jelentik a gyerekek táborainak. A szülők elfoglaltsága miatt sokuknak az élményt, jelentő vakációt a napközi adhatta. Idén ezek jobb feltételek között működtek. A közművelődési intézmények segítségéve' gazdagodott programjuk. Példamutató együttműködés jött létre a szegedi napközik és a művelődési házak között, s ez immár hagyományosnak tekinthető. Egyre közismertebbé vái- j najc az úttörők körében a KISZ-es építőtáborok. A tapasztalatok szerint a központi táborok — a zénkai és a csillebérci — alaposan felkészültek 1981 nyarára, a kéthetes turnusokon iól érezték magukat a gyerekek. Jugoszláviában, Romániában és "a Szovjetunióban üdülhettek azok az úttörők, akik a tanulmányi versenyeken sikeresen szereneltek, s év köziben kiváló közösségi munkát végeztek. A lövőben a sportversenyeken, művészeti szemléken kiemelkedő teljesítményt nyújtó úttörők is eljuthatnak a népszerű jutalomtáborokba. Első alkalommal szervezett az úttörőelnökség kerékpáros vándortábort a megyében, ezt jövőre is meghirdetik a csapatoknak. A táborok értékelése után a testület a tömegsportszakbizottság munkatervét vitatta meg. hagyta jóvá. és a munkálatok indítása előtt tájékozódnak, szakfelügyeletet kérfiék. ekkor biztonságban dolgozhatnak, s a tetemes kártérítési költségeket is megtakaríthatják maguknak. A Szegedi Postaigazgatóság területén például tavaly 116 esetben akadt dolga a készenléti csoportnak. a kár összege 716 ezer forint volt. A posta teljes hazai vezetékes hálózatában több mint U millió forint értékű helyreállítási költségről kaptak tavaly számlát a rongálok. S igaz ugyan, hogy a nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket a HTI hálózatának hibaelhárítói, gyorsaságuk mégsem ellensúlyozhatja a tényleges gazdasági veszteségeket. Mert ennek a 11 millió forint csak töredéke. Aüierilála azil a taiailla Tizenketezer kilogramm kamilla kelt útra a Nógrád megyei Mohoráról az Amerikai Egyesült Államokba: a Drogunion tengerentúli megrendelője a tavaly vásárolt mennyiségnek éppen a kétszeresét szallitotta el az idén. I jnduljunk ki abból a vitathatatlan tételből, hogy az életszínvonalnak — há megtorpanásokkal, stagnálásokkal is — törvényszerűen kell növekednie ebben a társadalmi rendben, amelynek tökéletesítésén fáradozunk. Ez a törvényszerűség azonban nem érvényesül önmagában. szocialista munkát föltételez, vagyis olyan hozzáállást a célul kitűzött föladatokhoz, amely évről évre bővebben gyümölcsözik. Hála a fölismerésnek, ma már termelünk is annyi kenyérgabonát, napraforgót, kukoricát, cukorrépát stb.. amenvnyit húsz évvel ezelőtt még remélni is alig mertünk. Kérdés azonban, hogy milyen áron, mekkora költséggel. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a szakminiszter expozéja is hosszasan feszegette ezt a problémakört: a termelés anyagi ráfordításai jobban emelkedtek, mint a hozamok . .., a növekedéssel nem tart lépést a gazdaságosság . .., még mindig él bennünk az egyoldalú mennyisegi szemlélet . .., a növekvő igényeknek az eddigieknél jobban meg kell felelni..., tovább szándékozunk bővíteni a választékot és javítani a minőséget. . ., elengedhetetlen követelmény a termőföld hozamanak növelese ... Megkérdezhetné valaki, miért kell erről ennyit beszélni, hisz kétszer kettő egyszerűségű igazság, s minden valamire való szövetkezeti gazda számára magától értetődik? Valószínűleg azért, mert a tennivalókról beszélni sokkal könnyebb, mint megvalósítani azokat, s persze azért is, hogy az „olcsóbban többet és jobbat"' jelszó váljék gazdálkodásunk szerves részévé, s egyetlen pillanatra se felejtsük el, hogy a gazdaságosság igénye és követelménye nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági termékekre is vonatkozik. Maga az a tény, hogy a párt és a kormány is napirenden tartja a témát, mutatja, hogy még komoly gondjaink vannak ebben a gazdasági szférában. A minap fültanúi voltunk egy párbeszédnek a világszínvonal fogalmáról. Az egyik fél azt hajtogatta, hogy olyan terméket kell produkálni, amely az adott kategóriában, összes paramétereit tekintve, kibír bármiféle összehasonlítási. Vitapartnere csóválta a fejét, hogy ő nem ért egyet. Szerinte a világszínvonalú terméknek elengedhet télen összetevője, hogy a kifogástalan minőséget a lehető legolcsóbban állítsák elő. Hiába jelentkezünk a világpiacon akár ti le úriliánsabb áruval is. ha annak létrehozásába kétszer annyi munkát ök.anlc bele. mint amennyi táisadfümilag szükséges.. Mivel a ^ia?, e^j.cseppet sern méltányolja, akár tönkre is mehetnénk az úgynevezett világszínvonalú gyártmánrainkkal vagy mezőgazdasági termékeinkkel. Nyilvánvaló, az utóbbi érvelést kell elfogadnunk, sőt, figyelembe venni akkor is, amikor a szegedi termelőszövetkezetek VI. ötéves tervéről beszélünk. Növelni akarjuk a gazdaságos export aranyát, áruink versenyképességét, minőségi színvonalát, de a költségeket sem téveszthetjük szem elől. Ha arra törekszünk, hogy a város közöS gazdaságaiban a tervezett megyei szövetkezeti átlagot meghaladóan, több mint. 32 százalékkal termeljünk többet, mint a korábbi tervidőszakban, akkor ennek a föltételeiről is muszáj gondoskodnunk. A Gabonakutató Intézetben már évekkel ezelőtt fölhívták a figyelmet például arra? hogy ne szántsunk fölöslegesen — pazarolva a drága üzemanyagot — a vetések ala. Az okos, előrelátó mezőgazdász tudja, hogy az olcsóbban megoldható tárcsázással, vagy ehhez hasonló talajlazítással is lehet magas hozamokat elérni. Városi átlagban hektáronkénti 50 mázsás búzatermést szeretnénk elkönyvelni öt esztendő múlva. Ehhez azonban elengedhetetlen a tudomány eredményeinek figyelembe vétele, illetve alkalmazása, hogy a miniszter országgyűlési beszámolójában ismertetett föladatokat végrehajthassuk. Csak helyeselni lehet, hogy a szegedi termelőszövetkezetek 57 százalékkal több műtrágyát szándékoznak fölhasználni, de emlékezzünk csak rá: korábban is hangsúlyoztuk ennek szükségességét, végül — különféle okokra hivatkozva — mégse adtuk meg a földnek a szükséges tápanyagot. A korszerű takarmányozás, talajjavítás, belvízmentesítés, szakosított állattenyésztés, növényvédelem, az időben való vetés, betakarítás megszervezése és végrehajtása nem maradhat többé írott malaszt, ha azt akarjuk, hogy az export fokozása mellett a következő években se legyen gondunk az élelemellátással. C

sak úgy boldogulhatunk tartósan, ha okosan gazdálkodunk. Az ésszerű takarékosság nem jelenthet filléreskcdést ott, ahol nagyobb hatékonyságú eszközök beszerzésére van szükség a kisebb területen magasabb hozamok érdekében. Am nyilvánvaló, azt sem engedhetjük meg, hogy olvasatlanul költsük a pénzt a mennyiség puszta fokozása érdekében. Jól ismerik tennivalóikat a szegedi téeszek. Terveket, programokat dolgoztak ki, milyen módon akarják elérni a kitűzött célt. A mintegy 760 millió forintnyi beruházás révén — amelyben növényházak és fóliatelepek létesítése, istállók és gépműhelyek építésé is szerepel — tovább gazdagíthatják a népgazdaságot és önmagukat, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a város lakossága minél több friss zöldséget és hust vásárolhasson a. jövőben is. F. N. I. Mától Ft/iválasztási betek Szegeden Elsősorban a diákok választását megkönnyítendő, a Csongrád megyei és Szeged városi tanács illetékes osztályai, a KISZ és az úttörőszövetség megyei bizottsága, a Hazafias Népfront megyei, városi bizottsága a Pályaválasztási Intézettel Csongrád megyei pályaválasztási heteket rendez október 15-től november 20-ig. Az immár hagyományosnak tekinthető rendezvénysorozat keretében idén 25 program közül választhatnak a diákok és szüleik. A programsorozat legfőbb erénye, hogy a Szegeden található valamennyi iskolatípust megismerhetik az érdeklődök: tizenegy alkalommal szakmunkásképzőszakközépiskolai napot tartanak, amelyeknek ötletesen „nyitott kapuk", összefoglaló nevet adták a rendezők. A programban üzemlátogatások is szerepelnek. Születésnapi köszöntés Szigeti János nyugdíjast, Nyugdíjba vonulásáig a a forradalmi munkásmozga- KSZV újszegedi gyárában lom régi szegedi harcosát 80. dolgozott. Hosszú évtizedeszületésnapja alkalmából ken keresztül a városi tabensőséges ünnepségen kö- nács tagjaként is tevékeny! szöntötte tegnap dr. Koncz kedett. Nyolcvanadik szüJános, az MSZMP Csongrád letésnapja alkalmából dr. megyei bizottságának titká- Koncz János adta át a mera és dr. Székely Sándor, az gyei pártbizottság köszöntőMSZMP Szeged városi bi- levelét, dr. Székely Sándor zottságának titkára, a városi az emlékplakettet és a vöpártbizottsúg székházában. rös szegfűcsokrot. Szigeti János 1029 óla Szigeti Jánosnak a várotagja a pártnak, eredményes si tanács székházában Papp közéleti tevékenysége eüsme- Gyula, a városi tanács elréseképpe-n megkapta töb- nöke köszönte meg tegnap, bek között a Szocialista Ha- évtizedes tanácsi munkáját. S^lafr JuEmf Emlék- elismeréseként a Tanácsköztársasági oklevelet es a Szeged cm. r-rem. Emlékérem kitüntetéseket, lékpiakettet nyújtotta át. Gondoskodás megváltozott munkaképességű dolgozókról Ötven vállalatnál készített ségű dolgozók munkahelyi felmérés alapján állapította beilleszkedéséről, élet- és meg szerdán A Nyomda-, munkakörülményeik, szoa Papíripar- és a Sajtó Dol- ciális helyzetük javításáról, gozói Szakszervezetének el— Az utóbbi években sokat nöksége. hogy a vállalatok fejlődött és javult a válladöntő többségénél sokolda- lati rehabilitáció, rnindelúan gondoskodnak — er- nekelőtt szemléletbeli váltokölcsi, emberi, társadalmi zás tapasztalható a rehabiés anyagi támogatással — a litációs munkahelyek kijelörnegváltozott munkaképes- lésénél. Képünkön (balról jobbra): dr. Székely Sándor, Szigeti János és dr. Koncz János