Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

Vasárnap, 1981. szeptember 13. 3 Csongrád—Szentes: ílj híd a Tiszán Üj híd íveli át a Tiszát Csongrád és Szentes között. A Hídépítő Vállalat komlói üzemének dolgozói befejezték az országrészeket összekötő híd pályájának betonozását és feszítését, s a jeles eseményt hagyományosan ünnepelték meg: az új hídpályán egy százliteres söröshordót gurítottak át. Legújabb Tisza-hidunkat — mint korábban a győri MosonUDuna-hidat is — a világon az egyik legkorszerűbbnek tartott módszerrel építették. Az úgynevezett szabadon betonozott és utófeszített hídfelszerkezetet a pillérektől a folyó fölött haladó zsaluszerkezettel, betonozták, az elkészült elemeket a bennük húzódó acélkötelekkel feszítették egymáshoz. Magyar—román közlekedési tárgyalások Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter szeptember 9—11. között háromnapos, hivatalos látogatáson Románi~ban tartózkodott. Meghívójával. Vasile Bnlucea közlekedési és hírközlési miniszterrel kölcsönösen tájékoztatták eevmást országuk közlekedési feladatairól és távolabbi célkitűzéseikről, maid eszmecserét folytattak a két. ország közlekedési és hírközlési szervei közötti együttműködés kiszélesítéséről. Megtárgyalták a két ország közötti vasúti közlekedés időszerű kérdéseit, a vízi szállítások fejlesztésének lehetőségeit valamint a oostaforgalommal kapcsolatos együttműködés kérdéseit. A Pullai Árpád vezette magvar küldöttség szombaton visszaérkezett- Budapestre. (MTI) A következő fél évtizedben harmincmillió forintot fordítanak a szarvasmarhatenyésztés gépesítésének fejlesztésére a Mezőgép nyíregyházi vállalatánál. A cég három esztendeje kapott megbízást szarvasmarhatartás gépeinek gyártására. a szakosodásra. Az eltelt időszakban a nyíregyháziak megteremtették takarmányelőkészítésben, takarmányozásban használatos gépek parkját, megoldották a trágyakezelés gépesítését, kidolgozták a borjútartás műszaki technológiáját. Gyártmányaikkal a teljes hazai piacot elláthatják — gépimportot téve szükségtelenné —. sőt az idén már külországi piacokra is kiléphettek. Megkezdődött a fűszerpaprika őrlése Közepes a termés, de kiváló a minősége Élesedik a piaci verseny — Ujabb gépek A szegedi táj nemes fűszerpaprikaja méltán lett világhírű, s szerzett elismerést az itteni termelőknek, paprikamolnuroknak. Bár azzal is tisztában van mindenki, hogy a nehezen megszerzett rangot igen könynyen el lehet veszíteni. Ilyen veszély persze nem fenyegeti nia még a szegedi fűszerpaprikát. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vallalat vezetői úgy vélik, hogy az erősödő piaci versenyben is talpon maradnak. A paprikaszezon most kezdődik: a termelók elkezdték az érett, piros színű fűszernövény szedését, a feldolgozó üzemben pedig beindult az igazi szezon, A vállalat főmérnöke elmondta, hogy a vidéken 5200 hektáron termelnek fűszerpaprikát, tehát a nyersanyag számukra elegendő. Csak jó közepes hozamra számítanak, viszont örömmel tapasztalják, hogy az idei fűszerpaprika minősége még a tavalyinál is jobbnak ígérkezik. Ez viszont sokkal fontosabb még a mennyiségnél is. Lényegesnek tartják még a gyors begyűjtést, mert minél korábban leszedik a tövön már szépen megpirosodott, megérett paprikát, annál hamarabb jelenhetnek meg a külpiacokon friss termékeikkel. őrleményeikkel, az új zamattal. Hangsúlyozták a földogozó vállalat szakemberei, hogv «. termelőnek is megéri a szelektálás, a többszöri szedés. hiszen a szeptember 10ig leadott paprikáért kilogrammonként 60 fillér fel' árat fizettek. Az is igaz, hogy a paprika termelésébe beleszól az időjárás, de sokkal nagyobb szerepe van a gondos müvelesnek. A minőség nem gyöngülhet, ha romlana a fűszerpaprika, annak a piaci kondíció látná kárát. S ha a szegedi paprika visszaszorulna a külpiacokon, annak a termelőkre is.hatasa volna, hiszen kevesebbet kérne az ipar tőlük. Már pedig a paprika termelése kifizetődő és biztonságos a mezőgazdasági üzemeknek. Ennél jobb exportunk aligha akad, hiszen minden hazai eredetű benne. A feldolgozok azt mondják, hogy nincs pardon a minőségben, megkövetelik a szerződésben rögzített szabványokat . Volt esztendő, amikor olyan bő termést szüreteltek, hogy a mennyiség jóval meghaladfa a feldolgozás kapacitását, s olykor a nagy mennyiségben a minőség is elveszett. De alapelvként fogadták el. hogy minden megtermett értéket vegyenek át a termelőtől, nehogy visszaessék a termelői kedv. érdekeltség. Viszont a gyönge termés őrleményét vétek lett volna külpiacra adni. mivel avval rontottak volna stabilitásukon. Az ipar átveszi a termést. de föltétele, hogy jót termeijenek a földeken. Semmit sem szabad kockáztatni, hiszen a szegedi paprikafeldolgozó termelésének 60—70 százalékát külországokban értékesíti. Milyen a jelenlegi export kondíciónk? A vállalat vezetői reálisan értékelnek. Az NSZK-ban, Ausztriában kedvelik, szeretik a szegedi paprikát zamata, „fűszerező képessége" miatt, s megszokták. Jó vevőnek számítanak a szovjet, a csehszlovák és a lengyel kereskedők is. de újabban az USA is vevőnek jelentkezett, bár a kaliforniai éghajlat kedvező a fűszerpaprika termesztésére. S úgy Európában, mint a világ más tájain fölerősödött a konkurrencia. A spanyolok a legerősebb versenytársak. Paprikaörleményük színe igen kedvező, de a magyaroké még állja a versenyt, különösen az aromája dicséri a szegedi paprikát, amelyet nem lehet utánozni. Természetesen a hazai piac scm mostoha. Sőt, végül is mi vagyunk a legnagyobb piac, mivel az egy főre jutó paprika fogyasztásunk évente 60 dekagramm. S egyre inkább ..szépül" is a hazai őrlemeny, mert a nemesílők olyan fajtákat adtak a termelőknek, amelyeknek a színe élénkebb, kifogástalan. Milyen paprikát kérnek a külföldiek? Országa válogatja — mondják a szakemberek. Vannak vásárlók, kiket nem érdekel a szín, annál inkább a csípősség, mások csak a színezésre érzékenyek. Az árakkal is elégedettek lehetünk, ma még megfizetik a magyar paprikát, sőt az sem ritka, hogy már országok termelői és kereskedői magyarosnak mondják őrleményeiket, — mert ettől remélik paprikájuk kelendőségét. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál már megkezdődött a főszezon. Az ügyesebb termelök szállítmányait „csipedik" a szárítók szomszédságában. Jelenleg nagy segítséget adnak a szegedi középiskolák diákjai. Bár azt is elmondták a vallalat vezetői. hogy hamarosan két új csipedö (a paprika csumáját leszedő) gépet állítanak munkába. Egyiket a Pusztaszeri Hét Vezér Tszben, a másikat vállalatuk mórahaimi telepén. Azon is gondolkodnak, hogy megvásároljanak egy osztrák gyártmányú csipedőgépet. amely a nyers paprika csumáját távolítja el. Ezzel energiát is megtakaríthatnának, hiszen a paprikacsumát már nem kellene szárítani. Bírják-e erővel a vállalat dolgozói, berendezései? Bírják, bár ehhez szükség van a tervszerűségre, a termelőknek is igazodniuk kell a szállítási határidőkhöz, akkor nem lesz várakozás, hosszas sorbanállás. A paprikafeldolgozóban minden a helyén, készen áll, a szárítóberendezéseket időben kijavították. Most kezdődik a „nyomás", — mondják, mert ahogyan közeleg Szent Mihály-napja úgv fokozódik a paprikaszüret. A vállalat hengermalmai már az új termést őrlik, itt az új, a friss aromájú paprika. Arról is beszámoltak a vezetők, hogy hagyontányos és ismert termékeiket is teljes kapacitással gyártjak: újból készül a híres halászlé-kocka. bőven van Delikát—8 és 10-es jelű ételízesítő. Húskonzervek közül említést érdemel az NSZK-nak gyártott marhahús-rolád, s a Szovieunióban kedvelt szegedi tyúkpörkölt. Szeretnék a hazai üzletek választékát is bővíteni a kétféle ízesítéssel készített úi marhahúspástétommal. G. I. A TOT irányelvei énvek, viták Számvetésre készül a termelőszövetkezeti mozgalom. A TOT IV. kojigresszusa előtt közzétették,s országos vitára bocsátották az eddigi eredményeket, és a további feladatokat összegző irányelveket. Termelőszövetkezeti küldöttgyűléseken, munkahelyi közösségek értekezletein szóltak hozzá téesztagok, nyugdíjasok, vezetők, s tettek javaslatokat a munka könnyítésére, javítására. Eredményes esztendők teltek el a- TOT előző kongresszusa óta. Kevesebb munkaerővel . mintegy 35 százalékkal nagyobb értéket állítottak elő tavaly a Csongrád megyei téeszek, mint 1976-ban. Az eredmény értékét növeli, hogy lényegesen nehezebb gazdasági feltételek közt kellett dolgozniuk a mezőgazdasági nagyüzemeknek is. A két fő ágazat közül az állattenyésztés árbevétele nőtt valamivel gyorsabban. Különbségek — néha indokolatlan eltérések — vannak egyes állatfajták, illetve növénytermesztési ágazatok jövedelmezősége között. Ez különösen az állattenyésztésnél okoz gondot, ahol nem lehet egyik évről a másikra váltogatni, mivel foglalkozzék egy-egy téesz. Igen jelentős eredménye az elmúlt öt esztendőnek, hogy véglegesen polgárjogot nyert a sok kézi munkára, ihtenzív kultúrákra szakosodott háztáji. A politikai szemlélet változása után — ha lassan, különböző ágazatokban ejtérő mértékben is — nem vetélytársat, hanem partnert, ösztönző munkaszervezési formát látnak ma a legtöbb helyen a kisgazdaságokban. Kialakultak a nagyüzem és a háztáji közötti gyümölcsöző kapcsolatok. sikerült megtalálni a kölcsönös érdekek alapján azokat a szervezeti formákat. melyekből végső soron a népgazdaságnak is tekintélyes haszna származik Növekedett, a téesztagok jövedelme, javultak munkakörülményeik. Egyre több fiatal találja meg számítását a mezőgazdaságban. Sok ifjú agrárszakembert foglalkoztatnak a termelőszövetkezetek, s növekszik a tagok szakképzettsége. Az elmúlt években a társadalombiztosítás vívmányait kiterjesztették a termelőszövetkezeti tagokra is, kevés kivétellel hasonló jogok illetik meg őket, mint az ipari munkásokat. A mezőgazdasági kollektívák vitáiban azonbart nemcsak az eredményekről esett szó. Több helyen kifogásolták a jelenlegi gazdálkodási rendszer a gazdasági, jogi szabályozás egyes elemeit. Szót emeltek például az egyes termelőszövetkezetek nagyobb önállósága mellett. Jelenleg ugyanis aprólékosan, részletekbe menően szabályoznak olyan kérdéseket is. amelyekben több haszna lehetne a rugalmas helyi döntéseknek. Eltérő vélemények hangzottak el arról, növeljék-e a küldöttgyűlések szerepét a konkrét döntéshozatalban: mit érdemes meghagyni a közgyűlés hatáskörében, miről dönthet a küldöttgyűlés. Mások viszont a közgyűlés szerepének csökkenésétől, s ezzel a szövetkezeti demokratizmus csorbulásától tartottak. Több tanácskozáson is fölmerült, a küldötteket ne két évre. hanem a különböző szövetkezeti bizottságokkal együtt öt esztendőre válasz, szák. E bizottságok számát akár csökkenteni is lehetne: feladataikat kevesebb testület tartalmasabb munkával, jobban elláthatná. A szövetkezeti tagsági viszony megszüntetésére a jelenleginél egyszerűbb jogi megoldást lehetne találni. A háztáji és a közös tevékenység munkajogi elbírálása során is nagyobb önállóságot szeretnének a termelőszövetkezetek. Sokan bírálták a gazdasági szabályozó' rendszer gyakori változtatását. Azt szeretnék. ha ezek a középtávú tervek készítésekor már ismertek lennének, és tervidőszak közben állandóak maradnának. Kifogásolták a bérgazdálkodás jelenlegi rendszerét. Szóvá tették, hogy az iparban vállalhat valaki másodállást a sajái főállású munkahelyén is — a mezőgazdaságban nincs erre lehetőség. Kérték, hogy ahol nagyon alacsony az átlagbér-színvonal. nyújtsanak lehetőséget egyszeri nagyobb adómentes emelésre. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az ilyen gazdaságok reménytelen helyzetbe kerülnek, ha meg akarják tartani dolgozóikat. A termelőszövetkezetekben továbbra is sok a panasz a mezőgazdasági termékek felvásárlóira: bár az utóbbi években növekedtek a több csatornás értékesítés lehetőségei. Sok az ellenőrzés a gazdaságokban: a különböző főhatóságok revizorai gyakran egymásnak adják a kilincset. Jobban össze lehetne hangolni ezeket a vizsgálatokat — ha már a különböző szervek nem bíznak meg egymás vizsgálati eredményeiben. A megyében sok gondot okoznak a melléküzemágak Korábban szemléleti okokból maradtak el a fejlődésben: mostanában viszon* pénz nincs a fejlesztésre illetve nem lehet a töhu éves lemaradást egyik évre' a másikra behozni. Néhány szociális kérdésben is véleményt mondtál' a téesztagok. Igen kevés legidősebbek, az alapító tt gok nyugdíja. A szakszóvá kezeti tagok is olyan kibán — a nők 65. a férf; 70 évesen — kapnak cs kélyke járulékot, hogy részük meg sem éri ezt időt. A fiatalok kevesebb t» mogatást kapnak a lakásé'tésben. mint városban', er is sokan sérelmezték. Az elhangzott. vélemények. javaslatok közt természetesen ' volt olyan amelynek a megvalósítási hoz hiányoznak a feltételek Ám az elmondottak mindenképpen hűen tükrözik a termelőszövetkezeti mozgalom mai helyzetét, s a kimagasló eredmények elismerése mellett utat mutathatnak a továbblépésre is. Tanács István Forgalomszervezéssel a biztonságos közlekedésért Ma mar közel 43 ezer személygépkocsi közlekedik Csongrád megyében. Teherszállító járművek, autóbuszok. motorkerékpárok ezrei futnak az utakon. A gyors ütemben bővülő forgalom egyre nagyobb feladatokat. ró a közutak építőire, a közlekedés szervezőire. Különösen Szegeden, aho] a jelentős hazai és nemzetközi átmenóforgalom is nehezíti a helyzetet. A baleseti statisztika tanúsága szerint a legveszélyesebb útszakaszok egyike itt a 47-es főút városi átszelő szakasza, a József Attila sugárul. Annak is egy faramuci, szokatlanul komplikált kereszteződése, a sugárút és a Rózsa, illetve a Retek utca találkozásánál. Olvasóink közül számosan ragadtak már tollat az itteni baleséti források leírására. Legutóbb Postaláda rovatunkban került szóba a veszélyes kereszteződés. Levélírónk egy nemrég történt halálos baleset kapcsán tett javaslatot a kritikus helyzet megszüntetésére. Megjegyezrte ugyanakkor, hogy tapasztalatai szerint az illetékesek nem veszik kellőképpen figyelembe a lakosság segítőszándékú észrevételeit. Mi akkor türelmet kértünk olvasónktól. Most pedig már a fejleményekről is beszámolhatunk. Az autóval közlekedő szegediek néhány napja figyelhettek fel a lenyeges változásra: a József Attila sugárút — Rozsa — és Retek utcai kereszteződésében megszűnt három kanyarodási lehetőség. Az ügyben érdekelt szakhatóságok a közlekedési vállalatokkal egyetértésben döntöttek a tilalmi táblák kihelyezéséről. A megszokottól eltérően tehát nem lehet: a belvárosból jövet, a sugárútról balra. a Rózsa utcába; a Budapesti körút felől érkezve a Retek utcába; illetve a Rózsa utcából jobbra, a sugárúttá kanyarodni. Az intézkedés haszna nyilvánvaló, hisz a tilalmaknak köszönhetően áttekinthetőbbé. kevésbé veszélyessé vált a kereszteződés. A forgalomszervezök mostani döntése azonban csak bevezetője egy lényegesebb, végleges megoldást eredményező változásnak. Mert aligha vitatható: megnyugtatóan rendezni a közérdeklődésre számottartó ügyet csak a Rózsa és a Retek utca tengelyének szintbe hozásával, azaz egy épület szanálásával lehet. Erre viszont jelenleg — tekintettel a város anyagi lehetőségeire — még nincs mód. Mit lehet hat megás tenni? Választ a városi tanács vb építési és közlekedési osztályától és a KPM helyi illetekeseitol kaptunk. Megtudtuk, hogy a tilalmak eirendelesét követő lépes a sugarat e szakaszanak kettőről négy forgalmi savra szelesitesc. (Az útépítés. a sugáruttól jobbra, a Retek utcara való kanyarodás biztosítása miatt néhanv fa kivágásra ítéltetik.) Az autósok bizonyára örömmel fogadják az építés hirét. De a változások nemcsak nekik, hanem a gyalogosoknak, az autóbuszok és a villamos utazóközönségének is kedveznek. A kiszélesített sugárút Rózsa és Retek utcai kereszteződésében jelzőlámpák irányítják majd a forgalmat. Üj helyre kerü' nek a busz- és a villámra megállók. A jelenlegi áll póttal ellentétben elkülöi tik a két tömegköziekedé jármű megállóhelyeit. Egy ben arra is figyelmet szen telnek, hogy a megállóhelye ket biztonságosán, lámpa védelmében, a lehető legrövidebb úton felfestett zebrán közelíthessék meg az utazói; A mostani egyetlennel szem ben több kijelölt gyalogátkelőhelyet létesítenek. Az útépítés végeztével életbe ltpö forgalmi rendről ideiében tájékoztatjuk olvasóinkat L. Zs.