Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-12 / 214. szám

4 Szombat, 1981. szeptember 12. 3 postaláda társszerzőnk az olvasó Orvosi ellátás Ha egyszer minden úgy törtenne. ahogy a Postaláda szerkesztőié megálmodja, majdhogynem piros betűvel szedett. csupa mosolygós cikkek jelennének meg ezeken a hasábokon. Véletlen hozta úgy — no. meg a postás —. hogy a levelek rendezésekor sorra érkeztek a köszönetet tartalmazó írások. Rajtunk nem múlna, csinálhatnánk egyszer egy köszönő oldalt. De ha csak ennyi iött. hát ennyi. Azt Is szíves-örömest közzé tesszük. S stílszerűen kezdjük is mindiárt a köszönö-dicsérő sorokkal. Figyelmes pincérek Kravecz István kisteleki MÁV-nyugdíjas (Felszabadulás u. 5.) levele nem kíván kommentárt, „A Postaládához címzett írásokra figyelve az a megállapításom, hogy sok az elmarasztaló írás, amelynek ugyan ritkán van foganatja. Ezért javasolnám, hogy adjunk több helyet a dicséretreméltó eseményeknek ... Mondtuk már és még mondjuk is, nem rajtunk múlik.) „Mint MÁV-nyugdíjas, Szegedre, az újszegedi MÁVrendelőiníézetbe járok gyógykezelésre, amelyről örömmel állapítottam meg, hogy a régi, elavult és szűk intézet helyett egy szép, korszerű intézmény várja a betegeket. Ez már külső szemlélet alapján is dicséretére válik a tervezőnek. Am ami az épületen belül van, az nem kevésbé dicséretreméltó, s különösen az a tisztaság, ami a belépőt fogadja. Az az embernek az érzése, hogy az intézet átalakulásával az orvosi ellátás is újjászületett. Tapintatos orvosok, udvarias nővérek — erre mondanám. hogy igazi kedvesnővérek. Számomra igen érdekes látvány a földszinten, az előtérben lévő, nyilvántartó helyiség. ahol alig tíz másodperc alatt megkapja a beteg a kartont, valahogy olyan boszorkányos gyorsasággal, mint amikor Rodolfó vágja ki a harminckét kártyalapból egy pillanat alatt a makk hetest..." Gyermek—állatkapcsolatok az orvos szemével Két kézen, de talán egyen is könnyű lenne megszámolni azokat a bejelentéseket, amelyek a vendéglátóipar alkalmazottal igazán előzékeny. jó munkájáról adnak hírt Gyanítjuk persze, hogy nem kifejezetten azért van több vendéglátóiparost reklamáló észrevétel, mert egyértelmű, hogy a szakácsok, cukrászok, pincérek rosszul dolgoznak, hanem • mert végül ls az a természetes — az lenne! —. hogy jól végzik munkájukat. Ha viszont nem őket szidva, s mégis tollat fog valaki, annak mór komoly oka van. Valami igen figyelemreméltó. így például az a két jómodorú és figyelmes felszolgáló is megérdemli a dicséretet, akiről Mátyus tFerenc (Bécsi krt 2.) ír levelében. „Az elmúlt napokban három külföldi vendégemmel betértem Szegeden a Búbos vendéglőbe, ahol éppen akkor Igen sokan ebédeltek. Az étteremben pedáns rend, fehér abrosz, és az asztalon előírás szerint leborított poharak. A felszolgálás kifogástalan és figyelmes volt, s ekkor az étterem belső asztalsorón egy asztaltársaságnál egy 22 év körüli ifjú hölgy, két idősebb társaságában egészen feltűnő módon a leborogatott poharakat egyenként a levegőbe emelte, majd a pincéreket magához kérte, és hangosan követelte a poharak kicserélését, mondván, hogy azok piszkosak. A pincérek szó nélkül fordultak, kicserélték a poharakat, még bocsánatot is kéltek. Az ifjú hölgy azonban az odavitt újabb poharakat is egyenként kiemelte és a fejét csóválva, papírszalvétával eltörölgette őket..." Levélírónk érzékelteti még azt is, hogy a vendég-eljárását, az ott tapasztaltak ismeretében — kissé túlzónak érezték. Gratulációjuk mindnyájuknak az elutasító, vagy sértett gesztusok nélkül, szolgálatkészségüket mutató pincéreknek szólt; Ki volt az igazgató? Telefonon egynéhányszor már kerestek bennünket „csak úgy", a szerkesztőséget, vagy adott esetben egyegy kollégánkat, egy-egy vitás kérdés eldöntése céljából. Afféle békebírói szerepünket kivétel nélkül fogadások eldöntésére igénylik. Most aztán mondhatjuk, mindent a kedves olvasóért, így hát nem zárkózhatunk el a kedves J. J. kérdése elől sem, aki rendkívüli módon kíváncsi rá, vajon Vaszy Viktor halálakor ki volt a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója. Válaszunk: amennyiben Vaszy Viktorra tippelt, vesztett. Giricz Mátyás állt akkor a színház élén. Reméljük, a fogadás nyertese legalább. színházbérletet kap „győzelméért". A Fecske utcai megálló Szocialista brigád óvodásokért IBVU. Nemrégiben felújították a buszmegállókat a Szilién sugárúton — írja Nagy István, Szilléri sugárút 49/A. IV. em, 10.-ből. A Fecske utcánál lévő megálló a sugárút páratlan oldalán úgy készült el, hogy az átépítés után a megrongált járdaszakaszt nem állították helyre, s ennek következtében a víz a járdán nagy felületen, tócsákat alkotva összegyűlik. Levélírónk az arra lakók nevében is kéri az illetékest, hogy a baleset megelőzése érdekében a lehetőség szerint mielőbb javítsák ki, az egyébként hasznos munkálatok során megrongálódott útfelületet. Mint Postaládánknak régi szokása, igyekszünk minden levelet közölni, ám meggyőződésünk, hogy az „illetékesek" figyelmét nem kerülte el, s lehetséges, hogy enélkül is meg fogják javítani. Kl tudná összeszámolni, vajon hány meg hány munkáskéz doigozott és dolgozik azon. hogy óvodás kicsinyeinknek a hivatalos, ám szűkös kereteken, túlmenően alkalmuk legyen minél szebb, jobb környezetben élni. játszani. Egyik udvaron babaház épül, másikon hinta, vagy libikóka, mind-mind szocialista brigádok felajánlásából, illetve a felajánlás nyomán tettekben megnyilvánuló jóakaratbóL Vagy Ismét másutt azzal lendítenek a közös ügyön, hogy rendezik, csinosítják az óvoda környezetét, esetleg megjavítják a csöpögő vízcsapot, kicserélik a zárlatos biztosítékot. Venfcei Edit vezető óvónő leveléből ls egy ilyen segítőkész brigádot, nevezetesen az Ikarus" szegedi gyárának Zalka Máté szoci&ista brigádját ismerhetjük meg, amelynek tagjairól megtudjuk. hogy a többségében nőkből álló közösség tagjai — mint a vezető óvónő írja: „Jelentős társadalmi segítséget nyújtanak az óvoda kis lakói számára és munkájuk nagyban hozzájárult az óvoda esztétikus környezetének kialakításához. valamint a különböző felszerelési tárgyak, berendezési eszközök állapotának megóvásához. Társadalmi munkájuk értéke évről évre többezer forint... Segítségüket az óvodások nevében is köszönjük, s további munkájukhoz sok erőt és egészséget kívánnak az óvoda dolgozói és a népes gyereksereg." .... • • rz ta., • • i ... " , Az eszperantó világnyelv Korsós Lajos önmaga jelzője szerint is veterán eszperantista (Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János u. 1.), s kedvenc világnyelvéről, az eszperantóról tudósítja lapunk olvasóit. Levelét részben terjedelme, részben pedig tartalma miatt nem ismertethetjük teljes részletességgel, ez utóbbi miatt azért, mert valójában nem is kell már meggyőznie bennünket, s általunk sokakat, hogy hasznos nyelv az eszperantó. Figyelemre méltó gondolata, hogy ennek a nemzetközi nyelvnek — mint Korsós Lajos írja — az alapja itt van a magyar nép mindennapi beszédében, hiszen többezer olyan idegen szó használatos a magyar nyelvben, amely megtalálható az eszperantóban is, tehát ezeket még tanulnia sem kellene nagy erőfeszítéssel a magyar diákoknak és érdeklődőknek. Bizonyára kevesen tudják, hogy nemrégiben Manilában, az idegenforgalmi világkongresszuson a magyar kormányküldöttség vezetője, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter volt az, aki javasolta az eszperantó nyelv nemzetközi használatát nz idegenforgalom támogatására. A javaslat jelentőségét mutatja, hogy az említett konferencián senki nem vétózta ezt meg. Köszönjük a tudósítást és kívánunk sok sikert és minél több új eszperantistát az egyre terebélyesedő mozgalomnak. Az állatszeretetet már a gyermekkorban kell kezdeni. Igaz a legjobban a természetben lehet az állatot szeretni, de örülni kell annak is, ha a kislakásokban is tartanak háziállatot az emberek. Az állátok azonban nemcsak kedvesek, szórakoztatóak, játékszerek, betegségek hordozói is lehetnek. A kutya. Harapása sokszor nehezen gyógyul, mert a harapott seb fertőződhet. Mindig gondolni kell kutyaharapáskor a veszettségre is. Ha nem ismerjük fel a fertőzést idejében, halálos lefolyású is lehet a veszettség! A galandféreg a kutya és a macska belében egyaránt tenyészik, az ember legkönnyebben , akkor fertőződhet vele, ha a kutyával, macskával játszik. A kutya orrán és szőrén parányi galandférffek lehetnek peték alakjában, innen rátapadnak az ember, a gyerekek kezére. ahonnan a szájon keresztül a szervezetbe jutnak. A fertőzés hasfájdalmat, hányást, bágyadtságot és vérszegénységet okoz. A macska. A macskával való játék sem teljesen ártalmatlan. A hegyes macskakarmok már sok gyermek bőrét tépték fel, de nála is előfordulhat. Van egy macskaközvetítette betegség. amit „macskakarmolási betegségnek" neveztek el. Francia orvosok ismerték fel a jelenséget több mint húsz évvel ezelőtt. A hordozója ennek a kórnak a vírus, ami a macskánál ritkán okoz betegséget, de karmoléssal a bőrbe juttatva, a karmolás helyén fájdalmas hólyagot hoz létre. A be'egség ugyan a7 esetek többségében néhány hét alatt meggyógyul, de a hólyagok elgennyesedhetnek, és hónapokon át sok szenvedést okozhatnak a gyanútlan macskaszeretőknek. A papagáj. Régi megfigyelés. hogy a papagájokkal foglalkozó embereken időnként súlyos betegség fejlődik ki. Régebben a betegség kórokozójának egy bacilust tartottak, de később kiderült, hogy vírus, ami - a paoagáj májának, lépének, tüdejének sejtjeiben kimutatható. A fertőzést nemcsak a papagáj, hanem a kanári, galambok. és bizonyos tyúkfajták ls terjesztik. A vírus a madár székletével kiürül, a széklet beszárad, a levegőbe kerül, az ember belélegzi, és a kórokozó a tüdejébe jut. Ezért különösen veszélyes a papagáj és egyéb szárnyasok csókolgatása és főleg az emberi szájból való etetése! A betegség egyébként influenza szerű tünetekkei kezdődik, esetleg orrvérzés is támad az esetek egy részében tüdőgyulladás alakul ki, melyhez a szokottnál erősebb bódulat, ködös idegállapot is társul. A papapagájkór sokszor idézett már elő veszélyes járványokat is Nem is olyan régen Hamburgban harmincegy megbetegedést észleltek, akik közül négyen meg is haltak. Ekkor megnézték a vámosok, hogy mennyi díszmadár van a vámraktárakban. Fantasztikusan hat, de több mint ezerhatszáz darabot találtak! Ezeket azonnal mind kiirtották! Néhány általános szabály. Ezeket jó betartani mindazoknak, főleg azonban a gyermekeknek, akiknek a szüleik kedveskedésként állatot vesznek számukra. Kerüljük a7 állatokkal való szoros érintkezést! Tilos az állatokat kézből etetni! Tilos az állatokkal együtt aludni! Ne biztassunk senkit az állatokkal való közös játékra! Az állatok — nem játékszerek! Ha állatokkal foglalkozott, vagy játszott a gyermekünk, vigyázzunk arra, hogy a kezét a szájába ne vegye! Az arcához ne engedjük az állatot érinte ni! Ne engedjük, hogy a gyermek csókolgassa a7 állatokat! A legfontosabb szabály azonban az. hogy minden állatokkal való foglalkozás után — nagyon gondosan mossunk kezet! Először a körmök alól távolítsuk el az oda beragadt piszkot majd körömkefével alaposan mossuk meg körmeinket. kezünket, a gyermek kezeit, és mindeneképpen valamilyen fertőtlenítőszert használjunk ilyenkor! Ha ezeket a rendszabályokat betartjuk, szerethetjük háziállatainkat, minden egészségünkre ártalmas mellékhatás nélkül. Dr. Veress Sándor Válaszol az illetékes Ahogy a nagykönyvben... Mi is az az irányár? lil meg van írva, vagyis az a nagyon egyszerű tény, hogy az áruházi eladó a kedves vevőért van, és hogy a vevő valóban kedves neki. Ám ez természetesen nem mindig hangsúlyozódik derék eladóink üzleti magatartásából. Ezt érezni a bajai Kiss Ferenc leveléből, aki úgy tűnik, sokunkkal együtt sok közömbös. körömpiszkálgató. vevőn átnéző, udvariatlan eladóval találkozott már vásárlásai során, hogy felüdülésként hat az az egyszerű élmény számára, hogy Szegeden udvariasan szolgálták ki. Leveléből kiderül. hogy a közelmúltban betért a már közismert és oly sokat reklámozott Marx téri „P" pavilon autós műszaki boltjába, ahol végkiárusítás lévén, többféle árut a szokásosnál olcsóbban lehetett kapni, ö például üléshuzatot keresgélt, meglehetősen tanácstalanul, ám nem sokáig, mert az egyik elárusítónő — levélírónk csak annyit tud róla, hogy Áginak szólították — kedvesen, mosolygósan a segítségére sietett. Szorgalmasan rakosgatta, válogatta a szomszéd megyéből érkezett vásárló elé a kínált árut. miközben a vevő apró kívánságaira is kiterjedt a figyelme. S többek között tanácsokat adott a tisztításra, kezelésére vonatkozóan. A kedves vevő, aki ezúttal tényleg annak érezhette magát, köszönetére csak annyit mondott, ez természetes. Vagyis, hogy így a természetes. Mit lehet ehhez hozzátenni? Áginak és minden Ágikának elismerésünk, csak egy miatt vagyunk szomorúak: viszonylag kevés Ági van még a kereskedelemben. Levelének elején, úgy tűnik, Nákity Ferenc (Tarján 419/B.) olvasónk a varrógépszervizre panaszkodik. Mint írja, az Attila utcai műhelyben a munkakfelvevő ránézésre 200 forintos „irányárat" szabott meg. majd a munka befejeztével 186 forintos számlát vett kézhez a javíttató. Ezt azért furcsállotta, mert a géphez felhasznált alkatrész ára — levele tanúsága szerint — 11 forint volt. Olvasónk levele további részében viszont kiderül, hogy ugyanezt az irányárügyet kifogásolja a GELKA esetében is. A közelmúltban, a múlt hét végén a Károlyi utcai GELKAszervizbe vitte autórádióját, amelyre ugyancsak 200 forintot határoztak meg „irányárként". s az előbbi, s egy még itt közölt példára hivatkozva kétségesnek érzi olvasónk a megállapítás hitelességét. Idézzük:: „Csak arra lennék kíváncsi, hogy egy teljesen laikus munkafelvevő, hogyan tud irányárat mondani, amit még szakember sem mondhat anélkül, hogy szét ne szedné a készüléket, hiszen lehet, hogy csak forrasztani kell valamit. Az egésznek olyan szaga van. mintha 200—300 forint alatt manapság nem is nyúlnának hozzá a javítanivalóhoz, még ha a felhasznált alkatrész filléres, és a javítási idő is csupán néhány perc lenne." Megállapítása, mely kisebb túlérzékenységgel gyanúsításnak is érezhető, egy valós szolgáltatási gondot takar. Nevezetesen, honnan tudja a kuncsaft, mit kap a pénzéért? Azt tudjuk, hogy téved, amikor a munkafelvevőt laikusnak gondolja. Nem az, szakképzett ember. Azt viszont üdvösnek tartanánk. ha neki és sok más kétkedőnek néhány •"Farvetéssel kapcsolatos tájékoztató mondatot közölhetne a jövőben a Postaláda. Dr. Azari Zoltánnak, a Szeged és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökének nevében írták az augusztus 8-i számunkban megjelent Csendesebben vígadjanak című olvasói levélre az alábbiakat: „Szövetkezetünk 1977 novemberében nyitotta meg az Olajbányász tér 3. szám alatt a Kék csillag étterem — presszó vendéglátóipari kombinátot. Ezzel eleget kívántunk tenni a Tarján városrész jobb vendéglátó szolgáltatása iránti igénynek. Ez több ízben maga után vonta a környéken lakók idézett hasonló panaszát. Ez következménye az üzlet telepítésének. miután az lakóterület középpontjában áll, és — zenés szórakozóhelyről lévén szó — a tavasztól őszig nyitott ablakok mellett, sanálatosan, zavarja az üzlet közelében lakók nyugalmát Ez ellen csak annyit tehetünk. hogy ismételten utasítottuk az üzletvezetőket a megengedett zajszint betartására." Juhász Rudolf (Hüvely u. 5/C. fsz. 1.) illetékesnek érzi magát, hogy a lakók nevében válaszoljon egv válaszra. „Válaszolt az illetékes — a városgazdálkodási vállalat igazgatója — de a válaszában tükröződő szemlélet, egyoldalú. nem veszi figyelembe a lakók, mint szerződő felek jogos érdekeit. A válaszban Idézett 9/1970. EüM.-ÉVM rendelet így szól: „ ... a rendszeres szemétszállításba bekapcsolt területeken levő ingatlanokon keletkezett háztartási szemétnek az ingatlanokon történő gyűjtése; Eszerint a szemetet a kérdéses ingatlanon és nem bármely idegen területen kell gyűjteni. Lehet, hogy a jogszabályt nem ebből a célból idézték, de kitűnik belőle, hogy a szemételtávolítás bevezetett módja nemcsak a lakók érdekeivel, de a vonatkozó előírásokkal is ellenkezik. Az illetékes szerint nem romlott a szolgáltatás minősége azzal, hogy a lakóknak 20—20 méterrel hoszszabb utat kell megtenniük. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy az a 20 méter esetenként 50—60, amit a lakó nem a lépcsőházban, hanem utcai ruhába öltözve, közterületen — esetleg sárban és hóban — tesz meg, érthető módon eltérően vélekedik a szolgáltatás színvonaláról. Közben az sem vigasztalja, hogy ezen a szolgáltató a három munkaerő bérét megtakarította. A válasz tehát nem hozott megnyugvást a Piroska téri sze. mételtávolítás kérdésében, mint ahogyan a városgazdálkodási vállalat korábban kiküldött munkatársánák fenyegető magatartása sem". összeállította: Igriczi Zsigmond