Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-11 / 213. szám

VÍLÁ6 f ROLETÁUJAI, YES&LJETEK1 n 71. évfolyam 213. szám 1981. szeptember 11. péntek Ára: 1,40 forint A Z M SZ«P SZfŐ£O VÁRÓ S S B ^ S & G A 1S3 AK LA R J A városi tanács vb Korszerűbb lett üléséről jelentjük a szegedi vasöntöde Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága ülést tartott tegnap, csütörtökön délelőtt. A testület meg­tá-ayalta. több előterjesztés után. napirendi pontként Sze­ged és a vonzáskörzetébe tartozó községek kapcsolatát, a tanács 1982. évi költségvetési és fejlesztési alapjának elő­irányzatait és a szakmunkásképzés helyzetét. Az utóbbi témát, a 600. számú. Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézetben, a helyszínen elemezte. Tanácsi támogatás — szolgáltatásfejlesztéshez Az előterjesztések között a végrehajtó bizottság felosz­totta a VI. ötéves tervre ese­dékes szolgáltatásfejlesztési alapot. Ennek összege 58 mil­lió 300 ezer forint. Felhaszná­lásáról azonban tudni kell, hogy jelentős részét leköti az V. ötéves tervben elkezdett, de még be nem fejezett szol­gáltatási beruházások támo­gatása Ezek közül jelentős tétel az északi városrészben épülő AFIT-szerviz, a Jókai utcai szűcsápari vegytisztító, valamint fodrász-kozmetikai szalon és a lakóházak foga­dószintjének szolgáltató trak­tusaira szánt támogatás. Ezek a beruházási kapacitás szű­kössége miatt nem készültek ei az előző ötéves tervben. A lakosság ellátása érde­kében a vb fontosnak tartja a továbbiakban tó a textil­tisztító-hálózat fejlesztését és e szolgáltatás szánvonalának emelését. A Patyolat folytat­ja központi üzemének re­konstrukcióját és szalonokat alakit ki Rókus városrészben, bővíti Lenin körúti szalonját, 8 három űj felvevőt is nyit E vállalkozásait a szolgálta­tásfejlesztési alapból a ta­nács 15 millió forinttal támo­gatja. A Szűcsipari Szövetke­zet 3 milliót kap. Különös figyelemben része­sül a gyógyászati segédeszkö­zök gyártása és javítása. A-z ezzel foglalkozó vállalat, amely regionális feladatokat is ellát, valamint a Fogtech­nikai Vállalat minisztériumi és tanácsi támogatásban ré­szesül. A Fogtechnikai Vál­lalat új laboratóriumához 10 millióval járul hozzá a tanács; tizenöt millió­val pedig az OFOTÉRT komplelt optikai szalonjának megépítését támogatja, me­lyet a Kelemen utca 8. alatt terveznek berendezni. A fod­rásza ti vállalatok, szövetke­zetek támogatása egyszer 4 millió (a Jókai utcai szalon­hoz), egyszer pedig 1 millió 800 ezer forint (Rókus város­rész ellátására). Sajnos, a támogatások ösz­szege évenként nem arányo­san használható fej. Idén e célokhoz mindössze 3 milliót tud biztosítani a tanács az ötéves tervre elfogadott 58 millióból. A további részletes felosztásokról a végrehajtó bizottság évente dönt a szük­ségletek és a lehetőségek mérlegelésével. Kapcsolat a vonzáskörzet községeiről Szeged és a vonzáskörzeté- és a tiszaszigeti üdülőterüle­be tartozó községek kapcso- ten, továbbá a sándorfalvi . , . . „i-i,,,!,. kiskert zónában sok szegedi lata történelmi tavon alakult lakos ^ ^dekeltté Doma_ ki és fejlődött, az utóbbi széken is elősegítették szege­években azonban tervszerű diek kiskertvásárlását, együttműködéssé vált. Négy Ugyanakkor a munkáslakás­esztendeje a városi végrehaj- gf tó bizottság es a szegedi já- átadásával segíti a város, rási hivatal együttműködési A gazdasógi és ellátási feL­megállapodást kötött, azzal a adatok köre szintén tartal­szándékkal, hogy a város és mas együttműködést biztosít. a vonzáskörzetébe tartozó Kölcsöni* valt gyakorlatta a szegedi és közsegek tarsadalmi es gaz- a kÖ2ségi téeszek között, sze­dasági fejlődését kölcsönösen gedi fiatalok és szocialista elősegítsék, s ezáltal biztosít- brigádok rendszeresen közre­sák a lakosság jobb ellátását, működnek az fezi beitakarí­, , , tasban, nott a háztáji és ki­es a tervek egyseges elgon- gegítő gazdaságok szerepe a dolás szerint; egyeztetését. városellálósban. A szegedi Az eredmény legkézenfek- élelmiszeripari vállalatok fel­vóbb a területgazdálkodás- dolgozó részlegeket vittek kö­A végrehajtó bizottság egyebek között határozatban mondta ki, hogy a szakigaz­gatási szervek továbbra is vegyék figyelembe a város agglomerációjába tartozó községek igényeit és segítsék elő azok mind teljesebb ki­elégítését. A jövőben is a köl­csönös előnyökön alapuló megállapodásokra keli töre­kedni. Most különösen fon­tos annak vizsgálata, hogy a VI. ötéves tervben előnyben részesítsék az olyan közös megoldásokat, amelyek elő­segítik a lakosság életkörül­ményeinek és életszínvona­lának emelését. Közel 4 ezer szakmunkás­jelölt A szegedi szakmunkáskép­zőkben a legutóbbi tanévben közel 4 ezer — teljes pontos­sággal: 3795 — fiatal tanult. Közülük mintegy 2 ezer nem szegedi lakos, s majdnem 1300 bejáró tanuló volt. Az idei számok talán nem pon­tosan ugyanezek lesznek, de a lezárt év statisztikája is ér­zékelteti: igen népes ifjúsági rétegre irányúi a városi ta­nács vb figyelme, amikor na­pirendre tűzte a szakmun­kásképzés helyzetét, Ez a képzési forma az utóbbi években nagy figyelmet ka­pott, s jelentősen javultak Szegeden az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételei. Két új iskola épült (kereskedelmi, élelmiszer­ipari), bővült a 600. sz. inté­zet, befejezés előtt áll a 624. sz. intézet új 15 tantermes épülete. Több a tanműhely, valamelyest jobbak a kollé­giumi elhelyezés lehetőségei, de még mindig számos a gond is. Ezek között ma első helyen említik a gyakorlati oktatás folyamatos korsze­rűsítésének ügyét, főként a lányok számára több kollé­giumi hely igényét, a szak­oktatók pedagógiai képzett­ségének hiányát Nagy vesz­teség, hogy a tanulóknak egyötöde nem fejezi be isko­láját, s a végzettek is majd­nem ilyen arányban hagyják el később tanult szakmáju­kat E témát nem régen tár­gyalta a Csongrád megyei ta­nács is, és határozataival megszabta a szakmunkáskép­zés VI. ötéves tervre szóló feladatait. Évente 10 ezer tonna öntvény - Modern öltözők és fürdők Rendhagyóan adták át a szegedi vasöntöde új létesít­ményeit, tegnap, csütörtökön. Ugyanis nem tartottak lát­ványos avatóünnepséget, ha­nem a nagyvállalat és a szegedi gyár vezetői bemu­tatták a meghívott vendé­geknek, a kivitelezésben részt vevő vállalatok képviselőinek a már működő és birtokba vett termelőterületeket és az új, modern szociális létesít­ményt. Ott volt az öntödei üzem bemutatkozó program­ján Soltész István iparügyi miniszterhelyettes, dr. Ko­mócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára, Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, s több közreműködő vállalat vezetője, illetve az Öntödei Vállalat párt-, társadalmi és gazdasági vezetői. Bódi László, a szegedi gyár igazgatója üdvözölte a meg­jelenteket, s röviden beszá­molt a nemrégen befejező­dött 75 millió forintos re­konstrukció eredményeiről. Elmondta többek között, hogy ezúttal már a második jelentősebb korszerűsítésen esett át a szegedi öntöde, amely nem is oly'-régen még nagyon mostoha körül­mények között végezte fon­tos feladatát. Most nem csu­pán a termelőüzemet kor­szerűsítették, hiszen a 75 millióból 30 milliót szociális célokra fordítottak, s átad­tak egy 200 személyes fe­keté-fehér rendszerű öltözőt és fürdőt. Működik már a szakmunkások 'utánpótlását szolgáló tanműhely, ahol je­lenleg 30 ifjú ismerkedik az öntőmesterség tudomá­nyával. Az üzemek korsze­rűsítése, bővítése idején ter­melt az üzem, s mivel a be­ruházást határidő előtt el­végezték, így a szegedi ön­töde 500 tonna többlettel számolhat. Valamikor még 300 tonna vasöntvényt sem készítettek, ma már, a fo­lyamatos fejlesztés eredmé­nyeképpen közel 10 ezer tonna öntvényt adhatnak a szegedi öntöde dolgozói. Dr. Horváth Ferenc, az Öntödei Vállalat vezérigaz­gatója köszönetet mondott a megyei és a szegedi városi párt- és tanácsi vezetőknek segítségükért, s a kivitele­zőknek jól végzett munká­jukért, majd fölvázolta a szegedi öntöde történetét. Elmondta, hogy valamikor, ban A város általános ren­zelebb a termelőkhöz. s újjá­szervezték a tejbegyűjtő tú­dezési terve például a lehe- rajáratokat. A Patyolat Vál­tóeégekhez mérten figyelem- lalat már a járás községei­be vette vonzáskörbe tar- n^amnegye^re^l^r­tozo községek igényeit is. Ko- 0jabban több község kom­zösen jelölték ki a város kör- munáiis segítséget kér Sze­nyéki üdülőterületeket és gedtől. Hatékony a munka­kiskerteket is. A községekben erő-gazdálkodási együttmű­lakásépítésre alkalmas terű- ködés is. leteket jelöltek ki. ami hoz- Igen sokoldalú a város zájárul a városi lakosság közreműködése az oktatási, a ilyen igényeinek kielégítésé- kulturális életben, a művelő­hez is. Tizenhárom községben désben, valamint az egész­mintegy 1500 építésre alkal- ségügyben, a tanácsi igazga­mas telek áll rendelkezésre, tásban pedig Szeged számos Domaszéken és Szatymazon szakfeladatot ellát az egész már beépítésre előkészített járásra kiterjedő illetékes­telkek vannak. Az ásotthalmiséggel. Megnyitották a megyei környezetvédelmi napokat Szeptember 10. és 24-e kö­zött rendezik meg Csongrád megyében a környezet- és természetvédelmi napokat. A megnyitóünnepségre tegnap, csütörtökön került sor Ma­kón, a városi tanács nagy­termében. A meghívottakat — közöttük Tóth Ferencet, a megyei pártbizottság mun­katársát, Prágai Tibort, a Szeged megyei városi tanács általános elnökhelyettesét, Juhász Tibort, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkárát, valamint az el­nökségben helyet foglaló kör­nyezetvédelmi szakembereket — dr. Forgó István. Makó város tanácselnöke köszön­tötte. A városi tanács elnökének megnyitó beszédét követően Kovács Sándor, az SZMT titkára A szakszervezet sze­repe a környezetvédelemben címmel tartott előadást, majd dr. Egerszegi Gyula, az Or­szágos Vízügyi Hivatal osz­tályvezetője tájékoztatta a jelenlevőket a környezetvé­delem iosi kérdéseiről Somogyi Károlyné felvétele. Látogatás az üzemben 1941-ben Bárkányi Ferenc A sorozatos fejlesztések gépészmérnök alapította az eredmenye nyomon követhe­üzemet, ahol 25 munkás doL tő, mivel 1963-ban. a szegedi gozott és gépalkatrészeket öntödében 28 millic öntötték. 1949-heJi államosí- értékű termékét al tották, 1952-ben önálló lett, majd 1963-ban került az Ön­tödei Vállalat kebelébe. Két évtizeddel ezelőtt igen el­maradott technikai és tech­nológiai állapotok voltak a szegedi öntödében, hiszen a formázást 80 százalékban kézzel végezték. Egy emlí­tésre méltó fejlesztés történt már 1966 és 1970 között, amikor gépesítették a for­mázást, növelték az öntödei kapacitást, bevezették az alumínium-, valamint a réz­és a bronzöntést is. A kö­vetkező rekonstrukcióra 1971 és 1975 között került sor, akkor földgáztüzelésű kú­polókemencét is üzembe he­lyeztek. lió forint állítottak elő, tavaly viszont már meg­közelítettek a negyedmilliár­dos értéket. Jelenleg 10 ezer tonna öntvényt képesek ké­szíteni, s az alumíniumönt­vények mennyisége közel 500 tonna, míg 60 tonna réz- és bronzöntvényt is előállíta­nak. Az öntödében 380 em­ber talál munkaalkalmat, s az állandóan javuló jöve­delmeik évi átlaga megkö­zelíti az 50 ezer forintot A rendhagyó „üzemavatá­son" részt vevő meghívott vendégek megtekintették a korszerűvé vált üzemcsarno­kokat, berendezéseket, vala­mint az új szociális létesít­ményt, és elismeréssel szól­tak a fejlesztésről. Á vízgazdálkodás fejlesztése A községek vízellátásának fejlesztése, a csatornahálózat mind szélesebb körű kiépí­tése vízgazdálkodásunk VI. ötéves tervének egyik'köz­ponti feladata, s megvalósí­tásához a lakossági erőfor­rások nagyobb mértékű igénybe vétele, a társadalmi összefogásban rejlő lehetősé­gek hasznosítása is szüksé­ges. Ezt hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa gazdaságpolitikai, környezetvédelmi és telepü­léspolitikai bizottságai tiszt­ségviselőinek részvételével tartottak csütörtökön a HNF Belgrád rakparti székházá­ban. ják előteremteni a népgaz­daság tényleges vízszükség­letét, ezzel egyidejűleg gátat vetve a pazarló felhaszná­lásnak. Fontos" cél emellett a szennyvíztisztítás teljesí­tőképességének növelése. Minden eddiginél sürge­tőbbé vált takarékos, gazda­ságos, egyidejűleg több célt szolgáló hasznosításuk. Az öntözéses mezőgazdasági mű­velés, a folyami szállítás, je­lentős termál- és gyógyvíz­készleteink feltárása és az erőművi energiatermelés sok tartalékot rejt még magá­ban, amelyeket csak átgon­doltabb. a helyi érdekekel szélesebb összefüggésekbe helyező tevékenységgel lehet kiaknázni. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a tervidőszak vízgaz­dálkodási programjáról be­számolva kiemelte: a társa­dalmi igényekkel összhang­ban a legsürgetőbb felada­tok elvégzésére fordítják a beruházási összegek legna­gyobb részét. így a fejlődés javítására összpontosítja távlataira is figyelve kíván- erőket A kormányzat a következő öt évben elsősorban a nagy­városok, a közegészségügyi­leg veszélyeztetett területek és a balatoni körzet vízellá­tásának, szennyvízelvezetésé­nek, illetve — tisztításának

Next

/
Thumbnails
Contents