Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

71. évfolyam 211. szám 1981. szeptember 9. szerda Ára: 1,40 forint Kádár János fogadta Athos Favát Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a KB székházá­ban fogadta a hazánkban tartózkodó Athos Favát, az Argentin Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást pártjaik te­vékenységéről és véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet. a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Átte­kintették a pártközi kapcso­latokat és kifejezték készsé­güket az együttműködés erő­sítésére. A találkozón jelen volt Julio Laborde. az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és Gye­nes András> az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. (MTI) Földvédelem, földhasználat Országos tanácskozás Szegeden Négyezer romos tanyát bontottak öt év alatt, ezál­tal háromezer hektár földet kaptak vissza a Csongrád megyei gazdaságok. A fo­lyamat hűen tükrözi az el­múlt évek törekvéseit, amely szerint minden művelhető földet hasznosítani, a parlag­földek. területét csökkenteni kell. Amint azt a tegnapi — a termőföldek hasznosításá­ról. védelméről tartott — ta­nácskozáson is elhangzott, a Csongrád megyei Földhivatal szép eredményeket nyugtáz­hat. Sikerült olyan fejlődést elérnie, amelyet mintául ál­lítottak a többi megye elé. Például: jóval több lett a szocialista tulajdonú föld, mint az előző ötéves terv­ben. Javarészt a szövetkeze­tek földjei szaporodtak. Fő­leg az ésszerű cserék és a táblásítás következménye­ként. (A megye területének 22 százaléka állami. 71 szá­zaléka szövetkezeti, 7 száza­léka személyi tulajdonban van.) A kétnapos országos ta­nácskozás és bemutató első napján, a tegnapi vitaindí­tó előadáson hangzott el, hogy a hivatalnak legtöbb a gondja az elnéptelenedő, romba dőlő tanyákkal. Az idei határszemlén is 351 gondo­zatlan tanyaudvart számol­tak. A hivatal a területek termelésbe való visszaállítá­sára összehangolta a tenniva­lókat. Egyeztették programot a téeszekkel és az apparátus más osztályaival. A munka rendszeressé. folyamatossá vált. Dr. Gál Gyula, a megyei földhivatal vezetője az új­szegedi módszertani központ­ban tartott előadásában azt is elmondta, hogy a gazda­ságok többnyire megfogad­ták a tanácsokat. Éltek a földcserék adta lehetőségekkel. Ennek utána közelebb kerültek egymás­hoz a parcellák, kevesebbet kellett üzemanyagra költe­niük a szövetkezeteknek, és így további számtalan elő­nyük származót! Elhangzott, az is, hogy netn zökkenő­mentesek az eljárások. Né­melyiknél évekig kell érvel­ni, hogy a téeszek, szakszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok a jobbnak ígérkező meg­oldást válasszák. Nagy segít­ség, hogy a tanácsok, párt­szervezetek ösztökélik a gaz­daságokat az ésszerűségre, a minél takarékosabb gazdál­kodásra. Ennek mérhető is az ered­ménye. hiszen az elmúlt öt évben csaknem 20 ezer hek­tár föld cserélt gazdát. Ta­valy 19 téeszben, két szak­szövetkezetben és egy állami gazdaságban járlak sikerre: a földhivatal emberei. Toou mint 7 ezer hektár fölu sorsáról döntöttek. Igaz. csak részlegesen rendez le.-, a földek ügyét, de azzai, hogy már táblába vontak a szélszórt területeket. nagy lépést tettek a cél eléréséért. Az iüen hat téeszben tár­gyalnak 2500 hektárnyi te­rületről. Ha év vegére sike­rül megegyezésre jutniuk a löklek tulajdonosaival — 10 ezer hektáron nyílik lehető­ség könnyebb gazdalkodás­ra. Említette a földhivatal ve­zetője. hogv többek között a kisteleki U.j Elet es a Ma­gyar—Szovjet Baratság. a baksí Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz-ben csaknem ezer hektár föld csereit gazdat, s az ottani vezetők sikerrel oldották meg a táblásítással járó gondokat. Csak Kiste­leken a két téesznek száznál több tulajdonossal kellett egyezkednie. (Nem egyszerű és nem is mindennapi fel­adat.) A tegnapi országos eszme­csere bevezetőjében, amelyet a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium meg­bízásából tartott a Csongrád megyei Földhivatal, Szilá­gyi Ernő, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­késügyi osztályának vezető­je a föld értékéről szólt. Hangsúlyozta, hogy nemzeti kincsünket óvni, védeni szükséges. Erre szólítanak a határozatok, az intézkedések, s erre int a földről szóló tör­vény is. Amint azt Szamos­közi István, a földhivatal fő­előadója előadásában is ki­fejtette, e törvény viszont nehézkessé teszi a földren­dezők munkáját. Ugyanis az elmúlt évben eltérhettek a .jogszabályban leírtaktól. A kötelezően előírt határszem­lék helyett csak egyet, tar­tottak — kísérleti jelleggel —, s az eredmonye meglepő­en jónak mondható. Eleve harmada költségbe került az eljárás, s ugyanaz): az ered­ményt. hozta. Az új rendsze­rű határszemle lényege, hogv csak júniusban ellenőrzik a gazdaságokat és magánoso­kat — bevetik-e a földet, vagy sem — hiszen akkor már biztos a földművelő szándék. (Tapasztalták ko­rábban, hogy a parlagföl­deket csak fölszántották, de nem vetették be.) A tanácskozás ma. szerdán Makón folytatódik. A Lenin Tsz-ben az előadásokat gya­korlati bemutató köven. VIlAC PROLETÁRJAI, fcCYfcSÖL/TTEK! Illést tartott a megyei tanáss vb A KÖJÁL munkája, a tanácsi gazdálkodás eredményei A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága teg­nap, kedden Szegeden ülése­zeit. A testület az előter­jesztések között több fontos kérdésben döntött Meghatá­rozta a VI. ötéves tervidő­szakra az ingatlankezelő szervezetek részére a támo­gatás mértékét. A megyei ingatlankezelő vállalatok 31,5 millió forintból gazdál­kodhatnak, természetesen ezt a fejlesztési alapot az állami lakóházak fenntartá­sára fordítják. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a megyei KÖJÁL munkájáról szóló beszámolót. A KÖJÁL a megyei tanács szakosított komplex közegészségügyi és járványügyi intézménye. Feladatait hosszú lenne fel­sorolni. de a legfontosabbak: a környezetünkben egyre szaporodó káros biológiai, kémiai és fizikai tényezők tanulmányozása, a különféle járványos betegségek meg­szüntetése, illetve a kóroko­zók elterjedésének megaka­dályozása, a járványok meg­fékezése. A KÖJÁL mai szervezeti formája 1975-ben alakult ki, amikor is a me­gyei és a szegedi tanács ha-, tározata alapján a megyei és a városi intézményt össze­vonták. Ennek következté­ben a megye közegészség­ügyi-járványügyi helyzete Sokat javult, az intézmény munkája hatékonyabbá vált Talán kevesen tudják, hogy ez az intézmény a te­lepülés- és környezetszeny­nyezés ellen milyen sokat tesz. Csongrád megyében gondot okoz a talaj szeny­nyezettsége és fertőzöttsége. Ennek oka, hogy a szenny­vizeket nem kezelik megfe­lelően, a hiányzó biológiai tisztítás miatt nem lehet előírni a . fertőtlenítést, de nincs megoldva sem az ipa­ri hulladék, sem a különbö­ző mérgek elhelyezése, keze­lése. Rendszeres munkát ad az ellenőröknek az uszodák, medencék vizsgálata. Egybe­hangzó vélemény, hogy az újszegedi Sportuszodán kí­vül a többi fürdőben igen sok a baktérium. Ezt meg lehetne akadályozni vízfor­gatók beszerelésével, a víz többszöri cserélésével, a für­dők nyári zsúfoltságának megszüntetésével. A fokozot­tabb tisztaság betartása ér­dekében a végrehajtó bi­zottság álláspontja szerint a KÖJÁL-nak néha szigorúbb intézkedéseket is kell foga­natosítania. A mikro- és a makrokörnyezet védelmében létrehozták a sugáregészség­iigyi és zajmérö csoportot. Bár javultak az ipari dolgo­zók munkakörülményei és szociális ellátottságuk, azon­ban sok helyen a vegyi, por-, zaj- és klimaártalom veszélyezteti az egészséget. A járványügyi állomás prog­ramot dolgozott, ki a mun­kahelyi betegségek felderí­tésére. fokozott figyelmet fordítottak az alkalmassági és időszakos vizsgálatok el­lenőrzésére. Tanulmányozták a városi és a községi óvodások, vala­mint az általános iskolások étkeztetésének helyzetét, a táplálkozás minőségét és megállapították, hogy a fe­hérjedús ételek' kínálata so­kat javult, azonban kevés gyümölcsöt, vitamint kapnak a gyerekek. A KÖJÁL élel­mezés. és taplálkozá&tegéPfc ségügyi osztálya rendszere­sen ellenőrzi az élelmiszer­boltokat is. A szakemberek véleménye szerint az élel­mezés-egészségügy megyei helyzete kedvezőbb az orszá­gos átlagnál. Hasonlót lehet elmondani a járványügyre. Ezen a területen országos bevezetésre alkalmas ered­ményes munkamódszereket dolgoztak ki. A testület foglalkozott a KÖJÁL dolgozóinak munka­helyi körülményeivel is. A vb rámutatott arra, hogy a közegészségügyi, járványügyi feladatok eredményes, végre­hajtásához korszerű intézet­re, laboratóriumokra van szükség, amely hamarosan helyet kap az Újszegeden épülő székházban. A kivite­lezés 1978-ban kezdődött — az épület átadásának új idő­pontja 1982 májusa. Amikor az alapozáshoz hozzákezd­tek. úgy nézett ki, hogy 60 millió forintból tető alá hoz­zák a KÖJÁL-székházat. a mai álláspont 6zerint a költ­ségek a 100 millió forintot is meghaladják. A testület végül is megállapította, eredményes a szakmai mun­ka, azonban továbbra is kü­lönös figyelmet keU fordí­tani a megelőzésre, a lakos, ság egészségügyi kulturált­sága színvonalának emelé­sére. Áttekintette 6 végrehajtó bizottság a tanácsi gazdál­kodás idei első féléves ered­ményeit. Megállapítást nyert, hogy a tanácsok nagy gon­dot fordítottak a takarékos­ságra, az alapellátás bizto­sítására. Sajnos, a múlt év­ről elég sok beruházás át­húzódott, így a pótlások meghatározták, fékezték az újabb beruházások ütemét. Továbbra sincs egyensúly az építési igények és a kapaci­tás között. A fejlesztési alap féléves pénzügyi felhaszná­lása aránytalanul alacsony és ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szer­vezettség javítására, a mun­katempó fokozására hívja fel a vállalatokat, intézménye­ket. Röviden az eredmények­ről: Az első félévben adtak át Hódmezővásárhelyen 100, Mindszenten 75. Mórahal­mon 50 helyes napköziottho­nos óvodát. A bölcsődéi há­lózat 160 hellyel bővült. Üzembe helyezték a szegedi kórház 200 ágyas pavilonját, befejezés előtt áll a szegedi könyvtár és levéltár épüle­te szerkezeti vázának szere­lése. Utemszerűep halad a szegedi 624-es szakmunkás­képző iskola és a csongrádi kisegítő iskola építése. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a soron következő tanácsülés napirendjeit. A vb javasolja a Csongrád megyei tanács­nak, hogy legközelebbi ülé­sén tárgyalja meg a fogyasz­tási szolgáltatások helyzeté­ről szóló beszámolót: a ta­nácsok és szerveik kapcso­latáról az együttműködési megállapodások megvalósítá­sáról készült tájékoztatót: a megyei kertészeti vállalat, a településtisztasági szolgálta­tó" vállalat, a temetkezési vállalat, a víz- és csatorna­mű vállalat VI. ötéves terv­időszakra szóló fejlesztési tervét. A megyei tanács ülé­sét október 8-ra hívják ösz­sze. Losonczi Pá! látogatása Borsod negyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke, aki hétfőn az esti órákban hivatalos látogatásra Borsod megyébe érkezett, kedden Miskolcon, a megyei pártbi­zottság székházában meg­hallgatta Grósz Károly első titkár tájékoztatóját a megye gazdasági, politikai helyzeté­ről. Losonczi Pál ezután ven­déglátóinak kíséretében a Diósgyőri Gépgyárat kereste fel. Ott Drótos László, a mis­kolci városi pártbizottság el­ső titkára és Rózsa Kálmán, a miskolci városi tanács elnö­ke üdvözölte. Énekes Sándor, a Diósgyőri Gépgyár vezér­igazgatója tájékoztatója után Losonczi Pál és kísérete megtekintette a gyár több üzemét. A látogatás következő ál­lomása a hernádnémeti Her­mádvölgye Tsz volt, ahol Bialis József, a miskolci já­rási pártbizottság első titkára és Mikita Ferenc, a miskolci járási hivatal elnöke fogadta majd pedig Nyeső István, a tsz elnöke számolt be a nagyüzem munkájáról. A tá­jékoztatót követően Losonczi Pál megtekintette a ts^; kor­szerű szarvasmarha-telepét. Az Elnöki Tanács elnöké­nek Borsod megyei látogatá­sa a Bőcs község határában levő Borsodi Sörgyárban fe­jeződött be. Ott Hosszú Ist­ván, a gyár igazgatója tájé­koztatta az 1973 óta működő sörgyár és üdítőital-készítő üzem termeléséről. Losonczi Pál kíséretéve] együtt meg­tekintette a sör-, az üdítőital­és a malátakészítő részleget, majd visszautazott Budapest­re. (MTI) Oj iskola, kibővített régi Napok óta tart már az új tanév, benépesültek az is­kolák. Szeged égető fontos, ságú tanteremgondjain so­kat enyhít a Felsővároson elkészült új. 16 tantermes általános iskola, ahol 760 gyerek kezdte meg az 1981— 82-es oktatási évet. Ám a régi iskolák kibővítése is hasznos lehet: a hattyastele­pi iskola udvarán a Hazafias Népfront területi bizottságá­nak kezdeményezésére ké­szült el az az 50 négyzetmé­teres alapterületű épület ahol gyakorlati foglalkozáso­kat tartanak majd. s a nap­közisek is itt találnak új otthonra. A létesítmény, amely a Szegedi Vízmüvek és Fürdők, a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat, valamint az NKFV szocia­lista brigádjainak és a ta­nulók szüleinek munkájával készült el, s Hattyastelepen egyben művelődési célokat szolgál majd: különböző kul­turális rendezvények színhe­lye is lesz. Felső-képünkön: az új felsővárosi iskola és ifjú gazdái. Alsó képünkön: a hattyastelepi iskola újépü­lete. , - v. » *

Next

/
Thumbnails
Contents