Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

4 Kedd, Í98Í. nzepfember í; Vasút a talgáfeail fi tízezer Szeged a hazai lapokban m \ ' » • « ' « 1981/35. A 3200 kilométer howzú­ságú Bajkál—Amur vasúti fővonal összeköti Kelet-Szi­bériát a Csendes-óceánnal. Az építkezés a 70-es évek­ben kezdődött a két végál­lomástól és a középpontból (Ttnda) keleti és nyugati irányba. Ma már a fő út­vonal több szakasza és le­ágazása elkészült. A jelen­legi ötéves időszakban ter­vezik a teljes útvonal meg­nyitását és a vasútvonal menti körzetek gazdasági ki­bontakoztatását. 1074-beb a nagy decem­beri fagyok idején Vlagyimir Sztyepaníscsev vezetésével Tíndából egy szán-expedíció indult útjára 18 építővel. Ot napig küzdöttek a szinte járhatatlan erdővel, a hófú­vásokkal és jégtoi laszokkal. Azt a feladatot kapták, hogy kiindulási bázist hozzanak létre a Tindától nyugatra eső vasútállomás, Kuvikt építői számára. Ma Viktor Abubakírov, Kuvikt tanács­elnöke így emlékezik vissza azokra az időkre: „Itt volt a ml településünk. Itt állt az a hat vasúti kocsi, amelyek­ben az építők éltek." Ma több mint 150 ház áll. A te­lepülésen minden feltételt megteremtettek ahhoz, hogy a zord éghajlati körülmé­nyek elviselhetők legyenek: üzlethálózat, orvosi rende­lők, iskola, óvoda és bölcső­de, klub áll az itt élők ren­delkezésére. Kuvíktot elhagyva a kö­vetkező állomás nyugatra Uszty-NJukzsa, amely a taj­gai folyó, Oljokma partján fekszik. Őslakói a tunguz­vadászok már megszokták, hogy több száz kilométeres körzetben nincs emberi tele­pülés. Ma az új várost a BAM egyik legfejlettebb te­lepüléseként tartják számon. Az első építőcsoporttal érke­zett ide Nyikolnj Matvejev, a kőművesek brigádvezetője és két fia. Munkájuk nyo­mán sok ház épült fel, ma az állomás építkezésén dol­goznak. — Családommal őt éve élek a BAM-on — mondja Matvejev. — Annak idején Tinda ideiglenes felvonulási épületeivel kezdtük a mun­kát. Most 350 kilométerre onnan, téglából és betonból építjük a lakóházakat. Ide egy hónapig szarvascsn pá­sokon vezető úton, trakto­rokkal érkeztünk, s ma már túl vagyunk az első szerel­véhy fogadásán. Sőt a helyi repülő és helikopter légihá­lózathoz is csatlakoztunk. A repülőút Tinda felé cso­dálatos. Tízkílométerenként a tajgában, a hatalmas er­dők között egymás után tűn­nek fel az emberlakta tele­pülések, az első ipari léte­sítmények épületei és ter­mészetesen az összekötő utak és hidak. Szinte hihetetlen, hogy mindez az elmúlt öt év alatt valósult meg, A lakó­települések nemcsak az épí­tők és a vasutasok számára épülnek. A BAM vonalán hatalmas faanyagkészletek vannak, igen sok a hasznos ásványkincs, színesfém, szén, vasérc, ólom, molibdén, mészkő. A lelőhelyeken új bányák, az erdőkben fafel­dolgozó telepek és üzemek épülnek. Ezek magukkal hozzák az új lakótelepülések — yárosok megjelenését. Az első szerelvény Uszty­Njukzsába az idén február­ban, négy hónappal a ter­vezett határidő előtt futott be. Az építők pedig már to­vább is mentek, munkájuk­kal új vasútállomások, lakó­települések születnek. (APN) HÁZASSÁG Lenén Béla József és Tóth Katalin. Szőnyí József és Far­ka* Erzoebet, Jenei Ferenc és Somogy i lwna, Kovács Péter Pál és Drenics Aranka Edit. Hegyest János ét Dandárt Ma­rta, Hegedús Ferenc éa Pál Erika, Simon Zoltán és Gár­ayán Zsuzsanna, Rácz István és Fogas Aník<>, Simon József ós Boraó Rozália Márta. Ko­máromi Sándor és Hegedűs Mária Eszter. Berkes István, és Császár Aqjoa, Komlós! Imre és Mucii Zsuzsanna, Keresztesi György és 'Dumas Armes, Törő Sándor es dr. Dómján Klára Eve, Elekes Zoltán József és Hoflmann Ibolya. Bógőthy Ár­pád Sándor es Császár Mária, Boksa Sándor és Góra Piros­íts, Kovács László Zoltán éa Papp Márta. Antal Pál István és Urfcin GyOrgyl. Voüdán Péter éa Jurirs Judit, Berta László és Móra Ágnes, Katona Tibor és Balázs Judit Hona, Péter Zoitén Sebestyén és Ke­resztesi Magdolna Piroska. Ré­vész László éa Papvári Kata­lin Zsuzsanna. Szikszói And­rás és Matyók Gizella. Bobkó Attila Csaba es Kothencz Ani­kó Tünde. Szigligeti István és TOUt Julianna, Túsz. Ottó és Antal Gabriella házasságot kö­töttek. SZÜLETÉS Barkó czl Istvánnak és dr. Dragon Judit Mártának Zsolt, Barkűczt litvánnak és dr. Dra­gon Judit Mártának Judit, Tóth Sándor, Tóth Perenervek és Hegedűs Ilonának Róbert, ör­dögh Antalnak és Pintér Vero­nika Ilonának Tünde. Födi Jó­zsefnek és Rácz Annái vak Jó­zsef, Puszta Jó/séfnek és Szü­gyi Juditnak Zoltán. Laczkó Imre Gáspárnak és Molnár Ju­ditnak Judit Eszter, Vágó Sán­dornak és Hegedűs Teréznek Erika, Jólárt Józsefnek és Krt­zsán Erzsébet Etelkának Judit, Streltmann Lászlónak és Ko­vács Erzsébetnek Ivett Niko­lett, Pap Sándor Lajosnak és Juhász Máriának Attila Sándor, MUUer Ferencnek és Dobó Ág­nesnek Ferenc. Kiss Antalnak és Lukácsi Erzsébetnek Péter Román. Magyar Józsefnek és Varga Annának Krisztina, Ko­vács Mihály Szilveszternek és Motika Györgyinek Györgyi Orsolya, Szalma Lászlónak és Horváth Juliannának Laura, Mllnsnc Anionnak éa Bakódl Gyöngyi Évának Borisz, Oár­gyián Istváinmalk és Márki a Zsuzsannának András, Fekete Lászlónak és Takács Herminá­nak László, Ábrahám Jánosnak Családi események és Ombom Teréziának Rita, Sutka Antalnak és Dobó Ilo­nának Antal Attila, Nagy Ist­ván Lászlónak és Báboslk Otü­11a Máriának ottilia, Erdélyi Mihály Istvánnak és Szatmári Ilona Katalinnak Erika, Simon Jánosnak és Dudás Etelkának ZéoVt, Gál Györgynek és Po­lyák Anna Agneanelc Vera, Bo­7«ó Istvánnak é* Hegedűs Otti­lia Máriának Dénes, Bezdán Lászlónak és Kovács Mária Annának Péter, Fukete László­nak és Szekszárdi Gizellának Árpád. Leié András Dezsőnek és Márton Anna Máriának An­namária, Talpas Lászlónak és Balogh Juliannának László, Ta­rt Istvánnak és Burai Julian­nának Renáta Judit, Zánthó Kálmánnak és Czeigerachmldt Erzsébetnek Anett, Savanya Józsefnek és Horváth Évának Éva, Boldizsár Károly Sándor­nak és Konkoly Mária Mag­dolnának Mariann Szilvia, Kre­sák Andrásnak és Szász Eszter Máriának András, Tóth Albert­nek és Farkat Erzsébetnek Er­zsébet Hajnalka, Fekete Antal­nak és Vass Annának Gábor Krisztién, Molnár Józsefnek és Apró Zsuzsannának Zsolt, Kál­mán Istvánnak és Barna Má­riának Szabolcs Attila, Nyír­egyházi Mihály Lászlónak és Tördelik Sára Katalinnak Mi­hály, Kondor László Mihálynak és Kovács Franciskának Ber­nadett, Gulyás Istvánnak és Kádár Juliannának István, dr. Hutm András Péternek és Budó Gabriella Máriának Zsófia Éva, Paronal Jenő Andrásnak éa Kómár Zsuzsannának Zsuzsan­na Nóra, Molnár Sándornak és Gera Juliannának Julianna. Szemesi Sándornak és Varga Máriának Zoltán. Táborosl György Ferencnek é» Hegyi Katalinnak György, Miklós Györgynek és Blpos Máriának Mariann, Miklós Györgynek és Sípos Máriának Anett, Hudák Istvánnak és Gonda Ilonának Franciska, Vass Ferencnek és Kocsis Teréziának Ármin, Vln­cze Antalnak és Lajos Máriá­nak Brigitta Mária, Somoakövi Mihálynak és Kalmár Ilonának Edit, Rádl Andrásnak és Mol­nár Klárának Andrea, Hollóéi Lajos Józsefnek és Kovácji Ka­talin Honának Anita Katalin, Veres Bélának és Tarnál Már­tának Péter, Talpal István Gá­bornak és Kremaer Anna Má­riának Attila Gábor, Kisapáti Józsefnek és Pintér Gyöngyi­nek Ivett. Veress János László­nak és Pintér Ilonának Szilárd János, Dakó Ferencnek és Sip­ka Máriának Attila nevű gyer­mekük született, HALÁLOZÁS Szilágyi Sándor, Otott Lojot­Jié Márton Etelka, dr. Waltner Károly, Sövényházi Ferenc, Zobokl Lajos, Gyurié Imre, Szabó József, Kiapál Józsefné Pakal Mária, Szécsl István And­rás, Árva István, dr. Rédar Károlyné Eck Erzsébet, Engl Józsefné, Helter Fenencné Ma­gyar Anna, Hercegfalvi Károly, Pakó Elemér, Kantó són dómé Tóth Mária, Farkas Istvánmé Görgői-Farkas Erzsébet, Kaku­Szi László Béla, Bori János István, Szekeres Jánosné Lufi­vá Etelka, Lehotai Kálmán meghalt. Gyógyítják Mecsek sebeit Begyógyítják a Mecsek déli lejtőjén azokat a gziklase­beket, amelyeket a régi tety­tyei kőbánya ütött a Pécs fölé magasodó, festői szép­ségű hegy oldalában. A Dél­dunántúli Kőbánya Vállalat hatalmas munkagépe meg is kezdte a messzire látszó me­redek kőfalak lefaragását, hogy az omlásveszély meg­szüntetése, majd a kőbánya feltöltése és termőfölddel va­ló befedése után ismét üde, zöld növényzet hódíthassa vissza ezeket a területeket. A bányaudvarba és a tera­szossá alakított partoldalak­ra több mint harmincezer köbméter földet hordanak a pécsi építkezésekről és a Volán homokbányájának le­fedése során felszabaduló termőtalajból. A néhány hétig tartó „táj­sebészeti műtét" befejezése után facsemetékkel ültetik be a feltöltött kőbányát, amely a bánya csaknem fél évszázada megkezdett műve­lése őta nyílt sebként tátong a Mecsek egységes zöld nö­vénytakaróján. Űszi — léli utazási ajánlataink: KIJEV—MOSZKVA­LENINGRÁD 1981. október 17—27. utazás: repülővel és vonatul Elhely-ezés: szállodában Irányár: 5860 Ft, teljes ellátással MOSZKVA­LENINGRÁD 1061. december 7—14. Utazás: repülővel Elhelyezés: L o. szállodában Irányár: t:<00 Ft, teljes ellátással 4 NAP MAGAS-TATRA 1981. október 15—16. Utazás: autóbusszal Irányár: 1000 Ft (félpanzió) KIS ERDÉLYI KÖRUTAZÁS 1981. november 6—9. Útvonal: Arad—Temesvár— Karánsebei,—Semenie— Herkulesfürdrt—Vaskapu Utazás: autóbusszal Irányár: 240<l Ft, j télies ellátás | Jelentkezés és részletes felvilágosítás • az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Irodában. Szeged. Kígyó u. 9, Telefon: U-343; 11-210, X vízesés vidéke A KNDK-ban, a sziklás tá­jakban, vízesésekben, pata­kokban, szebbnél szebb vad­virágokban gazdag Kum­gang-Szan hegy vidéke szin­te minden pontján kínál a turistának, a természet sze­relmesének látnivalókat. Ezek közé tartozik a Man­pok-Dong és a Paegun-Dae különlegesen szép, vadregé­nyes erdő- és hegyvidéke. A természet alkotta alakza­tok mellett emberkéz terem­tette ősi emlékek is látha­tók ezen a tájon. így pél­dául a VII. század végén a Szilla-kírálygág korszakából való Pjohun-templom, amely mellett elhaladva hatalmas sziklakapun keresztül érke­zünk el a Manpok-Dong hegység meredek szikláihoz, vízeséseihez. A sziklatömeg 15 méter szélességben és 200 méter hosszan húzódik, szebbnél szebb kék színár­nyalatokat mutatva. Ezt a vidéket egyébként a tízezer vízesés vidékének nevezik, méltán. A kristálytiszta kis hegyipatakok vízesések egész sorával gyönyörködtetik a turistákat. Másutt ismét egy ősi kolostor romjai, majd tengerszemszerű, szíklamé­lyedésekbe ágyazott tavacs­kák szakítják meg a hegyek sorát. Különösen érdekes lát­ványt nyújt a nagy hegység egy másik vonulata, a Man­mulszang. A szakadékos sziklák, a különleges szikla­alakzatok, természet alkotta kőszobrok regényes világát találjuk itt. A Manmulszang­nak 12 000 csúcsát tartják számon, amelyek mindegyike régi idők óta ismert, és szin­te mindegyikhez legendák fűződnek. A gránit szikla­csúcsok tövében fenyőerdők húzódnak; vadcseresznye-, magnólia- és líliomligetek teszik illatossá a levegőt. CSAPÓ Benő: Pedagógiai gya­korlat az elsó évfolyamún. Fel­sőoktatási Mzeule, július-au­gusztus. [Tapasztalatok a szege­di tudományegyetemen.) KOZMA Róbert: A pedagó­gusjelöltek oktatástechnológiai képzése. Felsőoktatási Szemle, jultus—augusztus. (Tapasztalatok a szegedi tanárképző főiskolán.) Kurrens Időszaki kiadványok a legjelentősebb szegedi könyv­tárakban (1980). Könyvtáros, Július. (Ismnrietés a szegedi egyetemi könyvtár kiadványá­ról.) VADASZ Ferenc: Kerekasztal. — A hatodik év. Munkásőr, au­gusztus. [Beszélgetés Csongrád megyei munfcáaőraiokel.l TÓTH Anna; Zene és színház: zenés színházi Muzsika, augusz­tus. |Kritika Kovách: Médea és Puccini: Gianni gchlcchi c, operáiénak szegedi előadasáról. Fényképekkel.| SZÚROM! Pál; Egy festő ab­lakai. - Pataki Ferenc tárlatá­ról. Makó; Kiállító terem, 1881. III. Művészet, augusztus. [Fény­képpé!.] [SZUKOMI Pál] Sz. P.: Tisza­táj. - Gulácsy Lajos Terem, Szeged. INI. ÍV. 90. - V. 18. Művészet, augusztus. [Fénykép­pel.) [MITZKI Ervin] M. E.; Pécsi siker Szegeden, — Megnyílt a fotóklubok 17 szegedi szalon­ja, Dunám úll Napló, augusztus 4. (Fényképpel.) Lecsószezorf a Szegedi Kon­zervgyárban. Esti Hírlap, aug. 19. [Fényképpel.) TARVAI László. Hasznosítsuk még jobban a folyókat teher­szállításra. — Közraktár és kl kötő épül szegeden. Petőfi Né pe, aug, 18. (Fényképpel.) KEKESDJ Cyula: Magunur ói lront. - Pusztaszert taialkozas Népszabadság, aug. 30. [beszél­getés az ópusztaszeri Dóéi Ja­noasal.J KOROMPAY János: Szeged: nyár '81, _ Egy város bemutat­kozik. Magyar Ifjúság, aug. 31. [Az ünnepi hetek rendezvény­sorozatéról. Fényképekkel,j Opusztaszeren - elkészült az új betératj kapu. Hétfői Hírek, aug. 23, [A nemzeti emlékpark­ban. Fényképpel.) Alkotmányunkat köszöntötte az ország népe. — Tisztavttás, vízi parádé, nagygyűlés Puszta­szeren. Esti Hírlap, Hétfői Hí­rek. aug. 23. kzolnok megyei Néplap, aug. 28. (Az ópusztaszeri nagygyűlésen Korom Mihály mondott ünnepi beszédet.) MOLNÁR Zsolt; Fiatal kép­zőművészek tárlata Szegeden, Magyar Nemzet, aug 38. OKROS László: Freskó * sza­badság kivivasáról. - Schiller Teli Vilmosa Szegeden. Űj Tükör, aug. 88. (Kritika a szegedi sza­badtéri előadásról. Fényképpel.) A dorozsmai szélmalomnál. UJ Tükör, aug. 23. (Fénykép a nép­zenei találkozóról.) DOMONKOS László; Schiller Teli Vilmosa Szegeden. Békés megyei Népújság, aug, 34. (Kri­tika a szabadtári előadásról.) [GELLÉRT Józsefi G. J.T Közegészségügyi őrjárat. Ma­gyar Vasutas, aug, 34. [A MAV Szegedi Egészségügyi Felügye­lőségének dolgozót Algyő állo­máson ls.) Ot sportágban. — Üzemi snar­taktád Szegeden. Magyar Vsa utas, aug. 24. [HORVÁTH Kálmán): Éven­ként kétszer torma Randiéi­zsák Szegedről. Népszabadság, aug. 24. [A KSZV újszegedi szövőgyárából. Fényképpel.) [HORVÁTH Kálmán): Bútor­export Tápéról. Népszabadság, aug. 26 (A háziipari szövetke­zetből.] (VARGA Zsuzsa) V. Zs.: Drá­ga reklám Szegeden. Szövetke­zet, aug. 28. [A Szegedi ÁFÉSZ­nél.) MÉSZÁROS Tamás: A Tel! Vilmos a szegedi szabadtérin. — Nagy léptékű frázisok. Ma­gyar Hírlap, aug. 27. [Kritika.) Szedik a fűszerpaprikát. Ma­gyar Hírlap, aug 87, (Megyénk­ben.) IHORVATH Kálmán): ötszáz otthonnal többet gyárt a meg­újhodó szegedi házgyár Nép­szabadság, aug, 37. IFénykép­pel.l BF.NKÖ Tibor: Színház — « ti—lik sorból. Szabad Főid, 16, fK-'U'ts a szegedi g» ékük Cigánybáró és Vilmos előadásairól.) Bábmúzeum Múzeum nyílt meg Kau­nas (Litván SZSZK) elővá­rosában, Ona Bakanauskenc mester által készített bábuk­ból. Gyapjú rongydarabok­ból, "báránybőr darabkákból, üveggombokból, tobozokból é» kukorícaszemekból a mes­ter bájos ki* figurákat va­réz»ol. Bábujaí — irodalmi művek, népmesék ét legen­dák hősei. A múzeum láto­gatói megismerkedhetnek Litvánia valamennyi nép­rajzi övezetének viseletével és szokásaival. m Uj utokon QZ IBUSZ-szol ŐSZTŐL TAVASZIG 81*82 Tengerparti üdülések SZOCSI Utazással együtt 8 nap, novemberben és decemberben. Részvételi díj; 4406 Ft JALTA Utazással együtt S nap, novemberben és decemberben. Részvételt díj: 450* Ft BATUMI Utazással együtt 7 nap, októberben Részvételi díj: 8454 Ft Utazással együtt 8 nap, októberben. Részvételi díj: 4540 Ft NAPOSPABT 19 nap. októbertől májusig. Részvételt díj: — -— n 8 nap. szeptemberben és októberben. Részvételi dljj 2300—2000 FL « nap. szeptemberben és októberben. Részvételi díj: 1000—1500 Ft Nyugdíjasoknak rendkívüli kedvezmények. 8 nap. októberben. Részvételi díj: 3544—3800 Ft Utamás hajóval FEKETE TENGER Utazással együtt 8. Illetve 9 nap. októbertől decemberig. Részvételt dijak az elhelyezéstől függően: ivó—5500 Ft kőzött, karácsonykor é* szilveszterkor 4000—6704 Ft között. AL-DUNA— FEKETE-TENGER Utazással együtt T n októberben és novemberben. Részvételi díj: 5404—7404 Ft között. Részletes felvilágosítás és jelentkezés az IBUSZ-irodákban.

Next

/
Thumbnails
Contents