Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

5 Csütörtök, 1981. szeptember 3. Korom Mihályra Hetven esztendővel ezelőtt, 1911-ben született Korom Mihály, a szegedi munkásmozgalom történetének állhatatos harcosa. Munkáscsaládból származott, apja lakatossegéd, akit 1914-ben behívtak katonának, s hamarosan eltűnt a világháború halálos forgatagában. A nehéz anyagi körülmények között apa nélkül maradt gyermekeket édesanyjuk egyedül nevelte tovább. Az alig tizennyolc éves Korom Mihály 1929-ben Pestre ment munkát keresni. Az árvaság, a nélkülözés, a munkanélküliség és a nyonyuló munkája, ezzel politikai befolyása ez idő tájt szintén komoly sikereket mutatott fel. Nem véletlen, hogy 1930. május 18-án a tápéi füzesekben a korszak egyik legnagyobb vidéki kommunista szervezkedésének nyomára bukkant a rendőrség. A kerületi rendőr-főkapitány belügyminiszterhez írott 1930. május 26-i jelentése pedig több helyen utal a Dél-alföldi Bizottság fővárosig futó szálaira, s „egy eddig ismeretlen budapesti egyén" tevékenységére (Rosner Jenő), aki Korom Mihály segítségéved szökött meg a horthysta mor, a kiáltó szociális igazságtalanságok, a proletár- nyomozók elől. sors érlelődő tudata szükségképpen vezette el e keserves élettapasztalatokat máris bőven gyűjtő fiatalembert a szebb és igazabb jövőért küzdő munkásmozgalom harcosai közé. A fővárosban szoros kapcsolatba került a kommunis1930 mozgalmas esztendő volt Korom Mihály életében. Rosner hamarosan felhívta Budapestre, s innen Bécsbe küldte a KIMSZ II. kongresszusára. Szeptember 1-én azonban már ismét Szegeden találjuk, a tüntetők között. Ezekben a hónapokban egy. ta ifjúmunkásokkal. Részt re biztosabban, mind többtavett szemináriumaikon, s pasztalattal kapcsolódott be elvbarátaival együtt segítet- az illegálisan tevékenykedő te a „lebukottak"_at. Tagja lett a MÉMOSZ-nak (Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége), majd Rosner Jenő, azaz Kovács István javaslatára még ugyanez évben visszatért Szegedre, immár konkrét pártmegbízatással. Feladata az illegális sajtó, a röplapok és egyéb nyomKommunisták Magyarországi Pártjának szervező munkájába. Gera Sándor letartóztatása után ő volt az egyedüli összekötőkapocs a kommunista párt fővárosi illeték kesével, s csak 1931 nyarán tudja ismét félvenni a kapcsolatot az épphogy kiszabadult Gerával. Ettől kezdve együtt tartották az összeköttetést a pesti központtal, mi_ a ám mégsem sikerült az ügyet statáriális útra terelni. A szervezkedés vádját ellenben hat kommunista — közöttük Korom Mihály — semmiképp nem tagadhatta le. Társadalmi rend felforgatására irányuló vétségért három hónapra elítélték. 1933. március 22-én az ítélőtábla 2 évi fegyházbüntetésre súlyosbította ezt az ítéletet. 1935-ben történt szabadulása után állandó rendőri felügyelet alatt állt, s heti két alkalommal kellett jelentkeznie a belügyi szerveknél. Így értelemszerűen megszakadtak illegális kapcsolatai, noha a Vörös Segély gyűjtésében továbbra is közreműködött. A szovjet csapatok bevonulásakor ismét bekapcsolódhatott a mozgalmi munkába. Kezdetben a Városi Polgárőrség, utóbb a rendőrség kötelékében dolgozott. A személyi kultusz időszaka új megpróbáltatásokat hozott számára. Koholt vádak alapján kizárták a pártból, sőt börtönbüntetésre ítélték. Az 1956-os ellenforradalom alatt elsők között jelentkezett a párt védelmére szervezett fegyveres őrségbe, decemberben tagja lett az MSZMP-nek, 1957 elején pedig a munkásőrség egyik alapító tagjaként serénykedett. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958-ban rehabilitálta Korom Mihályt, s több mint négy évtizedes mozgalmi munkáját 1974-ben tatványok, félhívások korántsem veszélytelen terjesztése közben újból megkezdék volt. Olyan elvtársakkal dol- sejtrendszer Alapján nyugvó a Szocialista. Hazáért gozott együtt, mint Gera szervezkedést 1932 tavaszán demrenddel méltányolta. Sándor, Komócsin Antal, azonban már nyomukban Stéhli István. volt a rendőrség. Ismeretes, hogy helyi mun- A törvényszéki főtárgyalákásmozgalmunk kulminációs son (1932. augusztus 30.) 32 pontja ta, jpz, 1929—1933-as baloldali érzelmű személy elgazdasági válság éveire esett. len emelték vádat. A hatósáA szegedi és Szeged környé- S^kkT-^ndeKí kl kommunisták illegális mozgattak a bizonyítékok szervezetek kiépítésére irá_ maradéktalan feltárására, Ér_ Az 1977-ben elhunyt Korom Mihály születésének 70. évfordulóján a Horthy-korszak veszélyeket nem ismerő kommunista harcosára, a néphatalom fáradhatatlan és töretlen hívére tisztelettel emlékezünk. Dr. Kövér Lajos So/o Sunny Színes, szinkronizált NDKfilm. Irta: Wolfgang Kohlbaase. Fényképezte: Eberhard Gelck. Zene: Günther Fischer. Rendezte: Wolfgang Kohlhaase és Konrád Wolf. Főbb szereplők: Renate Krőssner, Alexander Lang, Dieter Montag. A Kabaré Sallyje, alias Liza Minelli. íme megjelent Félelmetes napjaink Közép-Kelei-Európájában. Más történelmi és társadalmi viszonyok között, a hetvenes évek végének NDK-jából köszön vissza Szívóssággal sok minden el- a befejező képsor után szolén lehet védekezni még ak- morúan állhatunk föl a akkor is, ha az eredmény székről, szomorú filmet láttávolinak tetsző és fölöttébb ván — azután csodálkozhabizonytalan. tunk, hogy mégis felszabaKonrad Wolf rendező és dult örömöt érzünk. A való. Wolfgang Kohlhaase forga- ság idegeinkbe férkőzött intókönyviró alkotása csodá- jekciójának hatását. Mondlatosan könnyed, mégsem hatjuk úgy is. ez a művékönnyű egy pillanatra sem. szet. erejű valóságáb- A Solo Sunny a főszereplő rázolása a lebujbárok vilá- Renate Krőssner nagy szógától a gyári munkásnők iój8 is Legalább egy tucat torokszorító megjelenítéséig arcát mutatja meg, hol inneni feszültséggel vagy a gerlöen szép, hol elkeseríszó szorosabb értelmében tően közönséges, hol szánalvett drómaiságával hat: egy- masan buta és csüggedt, hol Sally, akit ezúttal Sunnynak hívnak művésznevén. S lát- szerűen bevon bennünket a ható egy olyan új NDK1 történetbe. Az igazi életbe, filmben, amely a klasszikus Teljes szabadságot biztosítrealista iskola legkelleme- ván közben a szemlélődéssebb „keleti" meglepetése. nek. Az operatőr. Eberhard Kopott omló vakolatú, si- Gelck nem komponál movár bérkaszárnyák között dernkedő szuper-felvételeket, ^^ átvaráKolódo« vonatok zugnak, villamosok ehelyett egyszerűen lattat, NDK ba Vele és általa csikorognak szinte József mesél regisztrál. Ügy mű- NDK" filmművészetének Attila kulvarosai elevened- vészi, hogy szinte észre sem 4Uomto köszönthető. nek meg a képeken. Itt él venni. Az egesz kihívóan cinikus és rátarti A legjobb női alakításért kapott fesztiváldíjon csöppet sem lehet csodálkozni. A Kabaré Sallyje tehát feltámadt, s jó negyven év Kísérlet 250 iskolában Az ötnapos munkahétfői — Beszélgetés a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályának helyettes vezetőjével Az 1982/83-as tanévtől az zési gondok nyilvánvalóan iskolákban is az ötnapos munkarend szerint folyik majd a tanítás. A Művelődési Minisztériumban januárban kezdődtek meg az átállásra való felkészülés munkálatai, s kérésükre pedagógusok százai mondták el elképzeléseiket a sajtóban és a rádióban. Ezeket is felhasználva készült el egy útmutató, amelyet az ötnapos tanítási hét kísérletében részt vevő 170 alsófokú oktatási intézmény, illetve 80 középislesznek majd, de ezek nem megoldhatatlanok. Arra mindenképpen ügyelni kell azonban, hogy lehetőleg ne legyen az órarendben „nulladik" óra. s hogy a tanulók napi kötelező elfoglaltsága az általános iskola utolsó két osztályában se haladja meg a hat órát... Felvetődik persze egy, sor más kérdés is. Például ml lesz a sorsuk azoknak a tárgyaknak, amelyeket heti egy órában tanígyon óvatosan kell bánni a hétvégi programokkal, nehogy a fő cél, nevezetesen, hogy a gyerekek többet lehessenek együtt a családdal, csorbát szenvedjen: Tehát egyrészt arra kell törekedni, hogy ezeket a programokat ne szervezzük túL Másrészt gondoskodnunk kell azokról a tanulókról is, akiknek a szülei szombaton is dolgoznak, a napközis és tanulószobai foglalkozások ezért válnak különösen jelentőssé. Ugyanakkor azt is figyelembe tunk; mennyi házi feladatot kola megkapott augusztus adjunk föl pénteken délelőtt kell venni, hogy az egy napközepén. A minisztériumban hétfő délutánra; a pihenő- ra jutó terhelés lényegében azután kora tavasszal összeg- napok számának növekedésé- nem nőtt, tehát nem szüksézik a tapasztalatokat, s en- vei hogyan fog alakulni a ges minden programot átnek alapján készül el a jövő tanórai és a tanítási órán kí- csoportosítani. Ha például tanévtől érvényes új munka- vüll tevékenység kapcsolata? korábban az őrsi összejövetel rend. Az ötnapos munkahét Mindenekelőtt hatékonyabbá kedden volt, nincs akadálya, bevezetéséről beszélgettünk kell tennünk az oktató-neve- hogy most is akkor legyen. Szabó Lászlóval, a miniszté- lő munkát, rendszeresebben rium közoktatási főosztályá- kell ellenőriznünk a tanulók előmenetelét, változatlanul nem szabad túl sok házi feladattal terhelni a tanulókat — persze ajánlani kell, hogy minek nézzenek utána —, s a korábbiaknál nagyobb gondot kell fordítani az évközi nak helyettes vezetőjével. 0 — Milyen kísérlet az, amely valójában csak néhány hónapig tart? — Tulajdonképpen nem is kísérletről, hanem az új munkarend kipróbálásáról beszélhetünk. Sürget az idő, nem tudunk arra várni, hogy mondjuk tíz elképzelést éveken át figyelemmel kísérjünk, s azután meggyőződve hasznosságukról, illetve alNagyon számítunk a közművelődési intézmények segítségére, hisz nemcsak szervezéssel. hanem befolyásolással is ki lehet alakítani jó programokat. például kedvet lehet kelteni egy-egy jó könyvhöz, színházi előadáshoz... Azt hiszem, ide kívánkozik, hogy felzárkóztatásra is. Ez utóbbi- élénken tiltakozunk az olyan ra már csak azért is szükség lesz, mivel a tanév meghoszszabbodása lehetetlenné teszi a pótló foglalkozások eddigi rendszerének folytatását.. Hosszan sorolhatnám még, kalmazhatatlanságukról, egy hogy az elkövetkező . hónatizenegyediket kötelező ér_ pókban mire várunk választ, vénnyel bevezessünk iskolá- Biztos, hogy nincsen egyetlen doskodnak, hanem olyanokéinkban. Sőti Egyetlen el kép- olyan javaslatunk sem, ról is, akiknek nincsen csa_ zelés végigvezetésére, elem- amely ne találkozott volna jádi elfoglaltságuk. S támaszzésére sincs időnk! Mindösz- néhány pedagógus elképzelé- kódunk az ifivezetők segítsésze arra vállalkozhattunk, sével, s olyan sincs, amely- gére is, akik amúgy is elsőhogy a pedagógusok észrevé- ben ne kerültünk volna teleit is figyelembe véve né- szembe ugyancsak egynéhány iskolában kipróbáljuk hány nevelővel. Ez mindig az új munkarenddel kapcso- így van; a vitában tisztulnak latos terveket, hiszen tudjuk, a nézetek. szülői magatartás ellen, amely a saját kényelme érdekében az iskolára hárítaná át gyermeke „megőrzését". Gyerekszerő társadalomra számítunk, olyan szülőkre, akik nemcsak saját gyerekeik hétvégi programjáról gonérnek hogy elsősorban a mindennapi munka, a gyakorlat bizonyítja ezek életrevalóságát. Ismétlem, rövid az idő. de legalább néhány hónap rendelkezésünkre áll, s a tapasztalatok összegzése után megfogalmazhatjuk az új mun renddel kapcsolatos jogszabályokat. Ezért nem kimondottan kísérletről, hanem ' kipróbálásról van szó: arról, hogyan lehet az ötnapos tanítási hetet a leghatékonyabban kihasználni. 9 — A pedagógusok számos érdekes óratervi ötlettel rukkoltak elő. Mit lehet ezekből megvalósítani? — Többek között például # — A „kísérlet" lényege tehát az, hogy miközben áttérünk az ötnapos munkarendre, nem nőhet a tanulók napi terhelése, érvényben maradnak a tantervek, s a tanév hosszabbodásával a szünet sem rövidül ésszerűtlenül. Mit terveznek, hogy a pedagógusok jövedelme se csökkenjen? — Egyelőre csak annyit sorban a hétvégeken rá. 0 — Végezetül: hogyan alakul az ötnapos tanítási hetet kipróbáló iskolákban a tanév rendje? — A tanévnyitót — a tantestület döntésétől függően — augusztus 29-én vagy 30-án tartották az iskolák, az első tanítási nap augusztus 31-e volt. az utolsó pedig 1982. június 18-a lesz. A tanév 190 tanítási napból áll. de érvényességéhez legalább 180 tanítási napra van szükség. Ha egy tantárgy tantervi óraszáma ezt nem éri el az utolsó iskolák nevelői a túlóracsökkenésből eredő megtakarítást visszakapják jutalomként. Hogy mi lesz a végleges megoldás, arról még .. ... , . nincs kialakult elképzelé*ünk. de természetesen gonmondhatok, hogy az érintett tanítási napig, akkor abban az iskolában a tanévet meg kell hosszabbítani. A kipróbálásban részt vevő iskolák ebben a tanévben a számukra külön megküldött óratervek alapján végzik a munkájúfilmre érés igyekszik önmaga lenni vényes lehet a megállapítás: egy Ingrid Sommer nevű Domonkos László perces órákat, mivel minden tanár tudja, hogy csöngetéstől csöngetésig így is milyen kevés az idő. Az öt perc ugyan nem sok, ám ha egy tanévet veszünk, akkor már mégis jelentős időveszteséget jelent. Nem beszélve arról, hogy éppen egyik fő célunknak, a tanítási órák fokozott védelmének mondana ellent. S mivel változatlanul érvényben maradnak a nevelési-oktatási tervek, s ezeket teljesíteni is kell. arra töreki szünk. hogy az ötnapos munazi karend kipróbálására vállalkozó iskolák új óratervei a tanulók heti elfoglaltságát a lehető legkevésbé növeljék. Orarendkészítési és elhelyedolkodunk rajta. 0 — Milyen szerepet kap a kipróbálás során a tanórán kívüli tevékenység? — Hangsúlyozom, hogy na_ kat. Az I„ illetve a II. óraterv közül tetszés szerint választhatnak. annál is inkább, mivel mindkettő 38 hétre, 190 napra készült. K. S. lány. aki harmadrangú bárénekesnőként folytat ösztönös, mégis megrendítő küzdelmet a behódolás, az emberi kiszolgáltatottság, a megalkuvások ellen. Sunny tisztában van saját értékeivel, tévelygése elsősorban nem az ő hibája. A környező világ lehangoló közömbössége, kicsinyes opportunizmusa a tisztességes embert vagy felszippantja, vagy erejét meghaladó küzdelemre készteti. A tavalyi nyugatberlini filmfesztiválon a kritikusok nagydíját méltán elnyert mű azonban olyasvalamit is sugall, hogy a Sunnyféle áldozatok talán mégsem egészen áldozatok csupán. Holnap: r Állcsont-ortopédiai szimpózium Kétnapos állcsont-ortopédiai kongresszus kezdődik holnap, pénteken Szegeden. A Magyar Fogorvosok Egyesülete Délkelet-Magyarországi Szakcsoportja új formában rendezi meg a IV. országos orthodontus találkozót a SZOTE oktatási épületében. Az első napon 40 bel- és külföldi előadó az úgynevezett demonstrációs poszter módszerével számol be a szakterületen elért eredményeiről, majd az orvosok egyéni és közös megbeszéléseken vesznek rész. A szegedi egyetemen kidolgozott módszer amellett, hogy rövid idő alatt nagytömegű információ cseréjét teszi lehetővé, az innovációt is jól szolgálja. A tudományos tanácskozás második napján, szombaton öt referens és két moderátor segítségével a nemzetközi szakirodalom 216, legújabb eredményeket bemutató közleményét ismerhetik meg a szimpózium résztvevői. A tanácskozás két napján egyébként a szakma fejlődését segítő új anyagokból, eszközökből, módszerekből, szakkönyvekből rendezett kiállítást is megtekinthetik az érdeklődők. Nyíregyháza a polgári repülőgépvezető-képzés hazai központja Az új tanévtől Nyíregyházán. a Mezőgazdasági Főiskolán képezik a hazai polgári repülés leendő pilótáit. Az intézményben — ahol egy évtizedes múltra tekint vissza a mezőgazdasági pilóták képzése, s eddig több mint 220-an szereztek „légidiplomát" — az esztendők során kialakultak azok a feltételek, amelyek némi változtatással alkalmasak az úgynevezett műszeres repülés oktatására is. A közforgalmi légiközlekedés pilótái együtt kezdik tanulmányaikat a mezőgazdasági repülőkkel. ötven órás — levegőben töltött — alapképzés és hatósági vizsgák után, valamennyien „légijogosítványt" kapnak majd az AN 2-es típuson való újabb gyakorlást követően az évfolyamot két csoportra osztják. Egyik részük a mezőgazdasági pilóták speciális teendőivel ismerkednek tovább, míg a másik csoport a műszerezett gépeken folytatja tanulmányait. Az utóbbiak megtanulják többek között a műszeres navigációt, fedélzeti rendszerek ismereteit, s 600 órás angol kurzuson sajátítják el a légiközlekedés nemzetközi nyelvét. Itteni tanulmányaik befejezése után a Nyíregyházán végzett hallgatók a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is a Szovjetunióban ismerkednek meg behatóbban a forgalomban lévő repülőgéptfousokkal. s ezt követően állnak munkába a MALÉV gépein.