Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! I hiánypótlástól az exportig Kongresszusukra készülnek az ipari szövetkezetek Lázár György fogadta I. Ragcsát Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szombaton hivatalában fogadta Tümen­bajarin Ragcsát. a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsának első elnökhelyette­sét, aki a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság XV. ülésszaka alkalmából tartóz­kodik hazánkban. Mez&gaxdasági körkép Őszi erSpróba A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón jelen volt Bor­bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Ott volt Badamtarin Baldó, Mon­gólia budapesti nagykövete. Az Országházban jegy­zőkönyv aláírásával fejező­dött be a magyar—mongol gazdasági és műszaki—tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság XV. ülés­szaka. Az okmányt magyar részről Borbándi János mi­niszterelnök-helyettes, mon­gol részről pedig Tümenba­jarin Ragcsa, a Mongol Nép­köztársaság Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, a magyar, illetve a mongol tárgyaló küldöttség vezetője látta el kézjegyével. Az ülésszakon áttekintet­ték a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását. Megállapították, hogy az áru­csere-forgalom az elmúlt ülésszak óta is fejlődött, s tovább javult a Mongóliában magyar közreműködéssel épült üzemek működése, amelynek termékei jelentő­sen elősegítik a lakosság el­látását." Az ülésszakon to­vábbi intézedéseket fogad­tak el ezen üzemek kapa­citásának bővítésére. Intézkedéseket hoztak an­nak érdekében is, hogy — a hosszúlejáratú külkereske­delmi megállapodás értelmé­ben — tovább bővüljön a két ország közötti árucsere­forgalom. Búzát vetnek a hódmezővásárhelyi határban Villogó sárga fények az országúton: kombájnok ha­ladnak libasorban valame­lyik kukoricatábla felé. Pót­kocsis traktorok szállítják a paradicsomlevet a konzerv­gyárba a lévonalat üzemel­tető három téeszbőL Forrás­kút környékén IFA teher­gépkocsival találkozunk: ró­zsaszín burgonyával pakol­ták rogyásig. Öttömös kör­nyékén színes melegítők vi­rítanak vagy ötven szőlősor végén, a betonoszlopra akasztva. A késő nyári ve­rőfényben diákok szüretel­nek fürdőruhára vetkőzve. Hosszú kocsisorok a paradi­csomátvevő-helyek előtt; messziről nem tudni, a, bő­séges termés vagy a konté­nerek hiánya készteti-e vá­rakozásra a kistermelőket. Domaszéken, a paprikafel­dolgozó vállalat telephelyén elevátor pakolja a barnás­vörösre érett termést a te­herautókra. Megint ősz van, a mező­gazdaság nagy erőpróbája. BNV-BNV-BNV Ma bezár a vásár Ma bezárja kapuit az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Több mint 600 millió ru­bel értékű szerződést írt alá szombaton a Mogürt Külke­reskedelmi Vállalat szovjet partnerével,, az Avtoexport külkereskedelmi egyesülés­sel. A megállapodás értelmé­ben jövőre csaknem 7 ezer Ikarus autóbuszt szállítunk szovjet megrendelésre, és minden eddiginél nagyobb értékben exportálunk pótal­katrészeket E pótalkatrész­szállítások, amelyek csupán a jövő esztendőben 35 szá­zalékkal növekednek a múlt évhez képest, csaknem 70 ezer magyar autóbusz zavar­talan üzemeltetését garantál­ják a szovjet utakon. Az Ikarus autóbuszokért mint­egy 5 ezer tehergépkocsit és speciális jármúvet kapunk a szovjet ipartól, zömmel Ka­maz, GAZ és ZIL típusokat. Nagyszerű ötlet volt hogy a BNV ma záruló rendezvé­nyein a Magyar Honvédelmi Szövetség is helyet kapott. Ezt leginkább a közönség, s főleg az ifjúság érdeklődése tanúsítja: a szövetség pavi­lonját szinte nem- lehetett megközelíteni. Két gondolat szerepeltett te az MHSZ-t: honvédéi­münk ügye, amely minden­kit érint, és maga a szö­vetség. A különböző szak­ágak kiállításokon és bemu­tatók során ismertették tevé­kenységüket. Tájékoztatót ad­tak arról a sokféle lehető­ségről, amit a szövetség kí­nál, amit a rádiózás, a re­pülés, a modellezés, a sport­lövészet, a repülés, a köny­nyúbú vár sport jelent. Meg­tudták az érdeklődők, hogy népszerűek, kedveltek a lö­vészversenyek, az összetett honvédelmi versenyek, ame­lyeken évente több tízezer állampolgár vesz részt. A BNV 40-es pavilonját, a honvédelem programjait látogatók népes serege ke­reste fel az első naptól az utolsóig. A Magyar Néphad­sereg Központi Művelődési Házában szakmai nap volt, a szövetség életét tükröző kiállítással, gazdag prog­rammal és szellemi totóval, nagyszámú résztvevővel, ahol Csongrád megyét is több klub. szakosztály képviselte. Idén talán kevesebb verej­tékkel kerül tető alá a ter­més, mint az elmúlt eszten­dőben. A napfényes meleg nyáron időben beérett vala­mennyi növény. Nemcsak a betakarítás munkái torlód­nak most össze: az őszi ka­lászosok vetését is ezekben a napokban készítik elő. il­letve jó néhány helyen már vetik is a jövő évi kenyér­nekvalót. A héten látogatott a me­gyébe Lakatos Tibor. a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese. Tájéko­zódva az őszi munkák állá­sáról, megállapította, kedve­ző feltételek között, szerve­zetten halad a betakarítás. A vetéshez pedig rendelke­zésre áll a kellő mennyiségű műtrágya, vetőmag. Befejezés előtt a kender betakarítása. Kevés van már a földeken a silókukoricából, s . megkezdődött a rövid, te­nyészidejű kukorica betaka­rítása is. Előzetes megállá­podások szerint, ütemesen szállítják a gyárakba a cu­korrépát. Az őszi érésű bur­gonyának a felét szedték föl, a napraforgónak mintegy kétharmadát. Végéhez köze­ledik a paradicsom és a vö­röshagyma összegyűjtése. Több mint kétezer tonna fű­szerpaprikát vettek át eddig a feldolgozó vállalat telep­helyein. Tart a téli alma szedése, sok diák segíti a szüretet. Jó minőségű a termés, kivéve azokat a területeket, amelye­ket jégkár ért a nyáron. Né­hány helyen soványabb, fő­ként a korai érésű szőlőtáb­lákon. ezeket a tavaszi fagy károsította erőteljesen. A munkát egyre korsze­rűbben szervezik meg a gaz. daságok. A mórahalmi Ho­mokkultúra Szakszövetkezett ben például kapcsolt mun­kakörökben kevesebben, de több pénzért végzik el azt a munkát, amelyhez koráb­ban több dolgozóra volt szükség. A tagok is. a szak­szövetkezet fa jobban jár így. Igaz több munkával, de többet lehet keresni, a szak­szövetkezet viszont összessé­gében kevesebb bért fizet­mintha két ember töltené vele az időt Megkezdődött a téli zöld ség- és gyümölcskészletek tárolása. Folyamatosan töl­tik fel friss terménnyel a hűtőházakat. A tavalyinál mintegy kilenc százalékkal több árut raktároznak el. Mindez várhatóan biztosítja majd a lakosság kiegyensú­lyozott ellátását. A téli tárolás egyik kulcs­kérdése, hogy minél keve­sebb zöldség, gyümölcs ro­moljon meg a raktárakban. Ehhez a termelők és a fel­vásárlók együttműködésére van szükség. Az almát pél­dául először körben, a külső több napfényt kapott ágak. ról szedik le. mivel ez jobb minőségű, s a többinél ko­rábban érik. Az őszi muri káknak általában kedvez a bőséges napsütés, az alma azonban a napfényben gyor­san elveszti frisseségét Ezért sok helyen fénytől védett lá­dákban. konténerekben tá­rolják. Ez a fontos gyümölcs amiatt fa igényes a tárolás előírt körülményeire, mert a nagyobb termés érdekében ; végzett műtrágyázás egyik mellékhatásaként gyorsab­ban romlik az alma. Az őszbe nyül,ó nyár végi kánikula meggyorsította a melegigényes kultúrák fej. lődését, érését. A hódmező­vásárhelyi tangazdaság paléi kerületében a szokottnál előbb kezdhették meg a ví­zi gabona, a rizs betakarítás­sál. Legkorábban a rövid te­nyészidejű „szarvasi karcsú" elnevezésű rizs érett be. E fajta előnye, hogy jól tűri az ideihez hasonló szeszé­lyes időjárás . viszontagsága­it. tökéletesen alkalmas gé­pi betakarításra, úgyszólván szemveszteség nélkül arat­ható. Idén jó termést ígér­nek az ültetvények. Teltek a kalászok, a hektáronkénti hozamok az első mérlegelési adatok szerint meghaladják a tervezettet, amire az utób­bi évtizedben mindössze két­szer volt példa. A tangaz­daságban az olasz Laverda­cég két új típusú speciális lánctalpas rizsarató beren­dezését is kipróbálják. Ezek a nagy teljesítményű, még­is viszonylag könnyű kom­bájnok a mély. sáros talajon is egyenletes sebességgel haladnak, kis helyen fordul­nak. Napi teljesítményük meghaladja a 25 tonnát. A hódmezővásárhelyi határból a szarvasi és a dévaványai hántoló, feldolgozó üzemek­be szállítják a termést. Megnyugtató ütemben, példamutató szervezettséggel halad megyénkben a beta­karítás. Mindez a jó szerve­zés, a termelók, szállítók, felvásárlók együttműködésé, nek. s nem utolsósorban a kedvező időjárásnak az eredménye. 71. évfolyam 227. szám 1981. szeptember 27. vasárnap Ára: 1,80 forint Az ipari szövetkezetek október 16—17-én tartják Vili. kongresszusukat Budapesten, az Építők székházában. A kongresszus 5 napirendi pontot tárgyal meg: az Országos Tanács beszámolóját az ipari szövetkezetek gazdasági és mozgalmi fejlődéséről, valamint az érdekképviseleti munká­ról; állást foglal az ipari szövetkezetek és az érdekképvise­leti szervek feladatairól; megvitatja az ipari szövetkezetek­re vonatkozó jagszabályok továbbfejlesztésének esetleges szükségességét; az OKISZ alapszabályának esetleges módo­sítását, valamint az OKISZ felügyelő bizottságának jelenté­sét az Országos Tanácsnak és szerveinek az elmúlt öt év­ben végzett munkájáról. A szövetkezetek 440 küldöttel kép­viseltetik magukat. Az ipari szövetkezetek leg­utóbbi kongresszusa óta öt esztendő telt el, ám ha a szö­vetkezeti iparban végbement változásokat valóban át akar­juk tekinteni, tízéves perió­dusra érdemes visszanyúl­nunk. Még 1971-ben, az ipari szövetkezetek VI. kongresz­szusa fogadta el a szövetke­zetek tízéves fejlesztési prog­ramját. amely az elmaradott üzemi körülmények felszámo­lását és a korszerű termelési feltételek megteremtését tűz­te kj célul. A program a IV. és V. ötéves terv időszakában valósult meg. A ciklus első felében a korszerű üzemi kö­í ülmények megteremtése volt a fő cél, a második öt eszten­dőben pedig a termelés haté­.konyságának javítása volt az "alapvető .feladat. E fejleszté­si program eredményeként immár az ipari szövetkezetek több mint kétharmada ren­delkezik korszerű telephely­lyel. Ilyen körülmények kö­zött pedig lehetőség nyílt modern, új technológiák át­vételére és bevezetésére, ami egyúttal a termékszerkezet átalakítását is elősegítette. Tavaly év végén 867 ipari szövetkezet, 16 szövetkezeti vállalat és közös vállalat mű­ködött az országban. Az egye­sülések következtében a szö­vetkezetek száma 182-vel volt kevesebb, mint öt évvel ko­rábban. E folyamat eredmé­nyeként kialakultak a gazda­ságilag erős. az igényeknek jobban megfelelő, tekintélyes nyereséget elérő szövetkeze­tek. Az ipari szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok, tár­sulások tavaly 288 ezer dol­gozót foglalkoztattak. A lét­szám öt év alatt 14 ezerrel csökkent, s e folyamat együtt jár az összetétel változásával. Emelkedett a műszaki mun­kakörökben dolgozók száma, amit a műszaki fejlesztés, korszerűsítés indokolt. A gé­pesítés eredményeként nőtt a betanított munkások aránya is. Az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa, öt esztendővel ezelőtt — a XI. pártkongresz­szus határozatai és az V. öt­éves népgazdasági terv alap­ján — a szövetkezetek fő fel­adatául szabta a lakossági árualapok választékának nö­velését, a szolgáltatások bő­vítését, a nem rubel elszámo­lású export növelését, a 1»­kásépítés fejlesztését, vala­mint az állami nagyipart gaz­daságosan kiegészítő termelés dinamikus növelését. Az első években, 1976 és 1978 között a szövetkezetek elsősorban a termelés mennyiségének nö­velésére törekedtek, később pedig a minőség javítása és a választék bővítése került — a megváltozott gazdasági sza­bályozók hatására — a szö­vetkezetek munkájának köz­pontjába. A koncentráció, a jelentős mértékű műszaki fejlesztés eredményeként az ipari szö­vetkezetek egyre fontosa bb szerepet töltenek be a nép­gazdaságban. A szövetkezetek rubel elszámolású exportja például az utóbbi öt évben 32 százalékkal' emelkedett, s ta­valy elérte a 6,9 milliárd fo­rint értéket. A nem rubel el­számolású export öt év alatt 58 százalékkal növekedett, értéke tavaly 5,1 milliárd fo­rint volt. Tőkés .levő partnereikkel öt 50 kooperációs töttek az ipari Érdemes még két adatot ki­emelni az ipari szövetkezetek elmúlt öt évben végzett mun­kájáról. Az építőipar terme­lési értéke tavaly megközelí­tette a 11 milliárd forintot, vagyis több mint 36 százalék­kal nőtt öt év alatt. Egyre fontosabb szerepet töltenek be az ipari szövetkezetek a lakossági szolgáltatásokban. Tavaly e munkájuk értéke 3,1 milliárd forint volt, 44 százalékkal több, mint öt esz­tendővel korábban. A változásokhoz, az ipari szövetkezetek népgazdasági jelentőségének megnövekedé­séhez a tízéves fejlesztési program sikeres végrehajtása szolgáltatta az alapokat. Az elmúlt öt évben végrehajtott nagymértékű műszaki fej­lesztést is érdemes néhány adattal illusztrálni: a szövet­kezetek állóeszközeinek érté­ke az 1975-ös 10,1 milliárd forintról 18,9 milliárdra emel­kedett. E fejlesztések alapve­tően azt szolgálták, hogy a szövetkezetek jobban alkal­mazkodhassanak a változó piaci igényekhez és követel­ményekhez. Ennek érdekében a szövetkezetek számos sza­badalmat és termelési eljá­rást is megvásároltak, nagy­üzemektől termelési profilo­kat és berendezéseket vettek át, s tőkés kooperációkkal, bérmunkák vállalásával is igyekeztek gyártmányfejlesz­tésüket javítani. Az ipari szö­vetkezetek az elmúlt öt év­ben 12 milliárd forint érté­kű beruházást valósítottak meg, 71 százalékkal többet, mint a megelőző ötéves terv idején. A szövetkezetek közös vagyona öt év alatt minden­nek eredményeként több mint kétszeresére nőtt, 1980 végé­re meghaladta a 33 milliár­dos értéket. A •

Next

/
Thumbnails
Contents