Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-26 / 226. szám

Szombat, 1981. szeptember 26. 3 A lakásszövetkezeteiről és az energiatakarékosságról Tanácskozott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott, melven három fontostországos vizsgálat összefoglaló jelentését tárgyalták. Elfogadták a lakosság fuvarigényei kielégítésének helyzetét felmérő elemzést. A vizsgálat anyagát, amely tíz megye népi ellenőreinek javaslatait is tartalmazza, a kormány gazdasági bizottsága elé terjesztik A lakásszövetkezetek építő- és fenntartó tevékenységének ellenőrzéséről készült összefoglaló jelentést Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, az országos vizsgálat vezetője terjesztette a testület elé. A népi ellenőrök tapasztalatai alapján a KNEB megállapította, hogy az ország lakásállományának gyarapításában és fenntartásában a lakásszövetkezetek hasznosan, jól tevékenykednek. Az építőszövetkezetek fejlődése — igaz — nem teljesen felel meg az igények-, nek. de a lakások fenntartásában elért eredmények •— a meglevő gondok ellenére is — igazolják a lakásszövetkezeti célkitűzések helyessegét, megalapoz t*ság*t. A r,opi ellenőrzés szükségesnek tartja a lakásszövetkezetek még következetesebb támogatását. azok gazdaság, alapjainak — így az epicési telkek, az építőanyagok, a tervek és a kivitelező kapacitás biztositásánaK — az eddigieknél is szervezettebb fejlesztését. Ennek érdekéber. a KNEB az illetékes kcnv ányszervekhez terjeszti az országos vizsgálat során szerzett tapasztalatokat. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a mú'.r évben átfogóan vizsgálta, hogy az energiatakarékossági követelmények miként érvényesülnek az üzemek, vállalatok gazdálkodásában. A vizsgált 500 vállalatnál a népi ellenőrök mintegy 4 ezer javaslatot tettek. A KNEB az idén felmérte ezek megvalósulásának helyzetét és egyben elemezte a kormány időközben kidolgozott energiagazdálkodási programjának időarányos végrehajtását is. A népi ellenőrök kedvező változást tapasztaltak: a vizsgált vállalatok egy év alatt 380 millió forintot ta karítottak meg energiaköltségeikből. Leginkább a villamosenergia-gazdálkodás ja vitására irányuló ellenőri javaslatok „találkoztak", estek egybe a vállalati szándékokkal. Az intézkedések nagyobb része a korábbiná' jobb szervezéssel. csekély ráfordítással eredményezett igen jelentős költségmegtakarítást. A népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy az észszerű és gazdaságos energiatakarékosságot szolgáló intézkedések jelentős részé', a társadalmi szervezetek és -mozgalmak kezdeményezik. Ezek tevékenységéi azonban nehezíti, hogy a helyi célok, feladatok meghatározása sok esetben pontatlan. hiányos. A KNEB — a jelentés megvitatása és elfogadása után — úgy döntött hogy az ezzel, valamint az energiagazdálkodási program végrehajtásának egyéb kérdéseivel kapcsolatos úiabt javaslatait az illetékes főhatóságok elé terjeszti. (MTI' ÖsszehívtákI az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést október 8-án, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, a földtulajdont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó törvények, valamint az emberi környezet védelméről szőlő 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól készült beszámolókat. (MTI) Elismerés s a c A aMCsongrád—81" gyakorlat értékelése , * m iíip £ M. /. fi | < M :é Mw W ' fyf-S fii - < rmS? Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának több évtizedes mozgalmi munkája elismeréseként. 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta A kitüntetést pénteken Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tágja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára adta át. (MTI) ielléliüzegiiek Oláh István vezérezredes beszédét Hadseregünk kiképzési tervének megfelelően mozgósítási gyakorlatot hajtottak végre ez év nyarán Szeged egész területén a megyei és a helyi honvédelmi szervek, valamint tartalékos hadkötelesek részvételéveL Illetékes kormányszervek értékelték az akcióban meghatározott feladatok végrehajtását. Véleményüket jelentésben foglalták össze, amelynek ismertetésére tegnap került sor a szegedi tanácsháza nagytermében. Az értekezleten a párt-, az állami és társadalmi szervek, s a fegyveres testületek több országos, megyei és szegedi tisztségviselője vett részt együtt azokkal a felelős üzemi, vállalati, fegyverestestületi elöljárókkal, akik a jelentős honvédelmi akció végrehajtásában közreműködtek. Az értekezleten dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára köszöntötte őket, majd a Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága és a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes értékelte az országban elsőként végrehajtott ilyen gyakorlatot. Megállapította a miniszterhelyettes. hogy a nagyszabású művetet. amely számos üzemet vállalatot. intézményt es nem utolsosorban a hadköteles lakosság körében sokakat érintett jó eredménnyel zárult és olyan tapasztalatokat hozott, amelyek honvédelmi felkészülésünk további erősítésében, fejlesztésében országosan is értékesek. Köszönetét tolmácsolta a miniszterhelyettes, és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a gyakorlaton részt vettek. Elismerés jutott a feladat előkészítésében, szervezésében és végrehajtásában részt vett Csongrád megyei és szegedi pártvezetőknek, állami vezetőknek. Ezen a gyakorlaton bebizonyosodott — állapította meg beszédében Oláh István vezérezredes —, hogy társadalmunk képes eleget tenni feladatainak a haza, a béke védelmében, a Varsói Szerződésben reánk háruló kötelezettségek teljesítésében. A „Csongrád—81" mozgósítási gyakorlat előkészítésében és végrehajtásában kiemelkedően helytálltaknak az értekezleten kitüntetéseket, jutalomtárgyakat adtak át. Többek között a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Papp Gyulát. Szeged város tanácselnökét, dr. Horváth Károlynét. a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Farsang LászIóné dr.-t, a me«yei tanács vb osztályvezetőiét, dr. Barna Sándor rendőr őrnagyot Enyedá Zoltán felvétele mondja. és Tanács Mátyás rendőr őrnagyot. Sokan részesültek további kitüntetésben, jutalomban, előléptetésben. Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke a „Szegedért" elismerő plakett különböző fokozatait nyújtotta át végül agyakorlat számos résztvevőjének. A város aranyplakettjét vette át Oláh István vezérezredes. MuitfcátA Tatabányai Szénbányáknál kötelezővé tették a föld alatti munkára jelentkezők alkalmassági ellenőrzésénél a radiológiai mozgásszervi vizsgálatot is. Ezzel a komplex módszerrel azokat a rejtett, még tünetmentes elváltozásokat derítik fel, amelyek a későbbi fizikai megterheléssel mozgásszervi megbetegedéseket okozhatnak. A vállalat szakszervezeti bizottságának pénteki ülésén — ahol a szénbányák rehabilitációs munkáját értékelték — hangsúlyozták, hogy csak a teljesen egészségeseket szabad felvenni a föld alatti munkára. A vállalatnál a betegségek megelőzésén kívül körültekintően és szervezetten gondoskodnak a baleset miatt; vagy az egészségromlás következtében csökkent munkaképességűvé vált dolgozókról. Az elmúlt négy év alatt 350 munkást rehabilitáltak és megváltozott egészségügyi állapotuknak megfelelő munkakörbe helyezték őket. A szakszervezeti bizottsági ülésen javasolták, hogy szervezzen a vállalat a rehabilitáltak foglalkoztatására egy üzemrészt. (MTI) A jugoszláv szakszervezeti küldöttség látogatásai A Csongrád megyében tartózkodó szabadkai községi szakszervezeti tanács küldöttsége, élén Josip Polencarral. a szabadkai községi szakszervezeti tanács elnökével tegnap délelőtt Hódmezővásárhelyre látogatott. Ütjük először a FIM Alföldi Porcelángyárba vezetett, ahol Csaba Árpád gazdasági igazgató és Héjjá János szb-titkár fogadta a vendégeket. Az üzemlátogatás során Csaba Árpád adott részletes felvilágosítást a dolgozók szociális körülményeiről, ellátásáról, valamint a gyárban folyó szakmunkásképzésről. Szólt a fiatalok pályaválasztásához és beilleszkedéséhez nyújtott segítségről is. Ezt követően — ugyanebben a témakörben — az szb-titkár tartott tájékoztatót a vállalati szakszervezeti munkáróL A küldöttség a rövid megbeszélés után megtekintette a gyáregységet. A délutáni órákban a jugoszláv szakszervezeti delegáció a szegedi Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet kereste fel. Ott dr. Kapás Pál igazgató fogadta a vendégeket. majd tájékoztatta őket a pályaválasztási tanácsadás szervezett rendszeréről, majd megtekintették az intézetet. A

televízióban nemrégiben arról nyilatkozott egy téeszelnök, hogy melléküzemágukbap gólyafészket gyártanak. Pontosabban olyan drótkosarat, amely a villanyoszlopok tetejére erősítve, lehetőséget nyújt a védett madaraknak, hogy fészket rakjanak rá — saját életük és az áramszolgáltatás veszélyeztetése nélkül. A Szilas menti Tsz-t aligha ismernék országszerte, ha nem gyártana a kamillacseppektől az antennaerősítőig egész sor, a hazai piacról korábban hiányzó fogyasztási cikket. A termelőszövetkezeti melléküzemek a hatvanas évek végén élték első virágkorukat. Működésük azonban hamarosan a felszínre hozott egy sor tisztázatlan kérdést. Mivel foglalkozzanak a melléküzemágak, ki dolgozzon bennük, hogyan osztozzanak a termelőszövetkezettel a jövedelmen, s hogyan lehet ellenőrizni munkájukat. Igazán jövedelmezőnek ugyanis az ipari és szolgáltató tevékenység bizonyult. Ehhez viszont — általában — nem értettek a téeszekben sem a tagok, sem a vezetők. Kívülről kellett szakembereket szerezni, akik — amellett, hogy maguk is jól kerestek — szép pénzt hoztak a .téeszek konyhájára. Jó esetben. Gyakran előfordult ugyanis, hogy ellenőrizni sem tudták a melléküzemek vezetőit. Egyértelmű jogszabályok sem rendezték e szövetkezeti cégér alatt futó, de lényegében magánvállalkozások helyzetét. Sok volt a viszszaélés, a melléküzemek vonzották a kalandorokat. A sok kipattant csalás, sikkasztás rossz hirét keltette a melléküzemágaknak. Leállítani sohasem állították le őket, de területenként eltérő módon ítélték meg működésüket. Ahol a gazdasági bűncselekményektől, a kiugró jövedelmektől tartottak, visszafogták a melléküzemek fejlődését Volt, ahol úgy gondolták, kár kavarni a dolgokat: az ipar termeljen iparcikkeket, a szolgáltatók szolgáltassanak, a téeszekben pedig szántsanak-vessenek. Sokáig tartotta magát egy közbülső álláspont: melléküzemi tevékenységként végezzenek az alaptevékenységhez kapcsolódó munkát — olyat, ami a mezőgazdasági munka holt időiben kereseti lehetőséget biztosít a tagoknak. Savanyítsanak káposztát, pucoljanak paprikát, létesítsenek paradicsomlévonalat, vagy Binder-szárítót. Az élelmiszeriparnak jól jöttek (volna?) ezek a lehetőségek, mert éppen az előfeldolgozás jelentett náluk szűk keresztmetszetet. Csakhogy az előfeldolgozás nem valami nyereséges üzlet. Sőt! Közismert, hogy például a Binöerszárítók működtetéséről, pontosabban a költségekről és az előfeldolgozás jövedelméről évről évre kemény viták folynak a téeszek és a feldolgozó vállalatok között. Ugyancsak nem veti föl a lévonalak működtetéséből befolyó pénz sem az üzemeltető téeszeket. Az ipari, építőipari tevékenység viszont busás hasznot hoz. A melléküzemágak ugyanis jóval kisebb apparátussal, olcsóbb rezsivel dolgozhatnak, viszont egyes esetekben az iparban elismert rezsiköltségek terhelhetik rá a megrendelőre. A vita, hogy egyáltalán szükség van-e a termelőszövetkezeti melléküzemágakra, rég eldőlt: szükség van rájuk. Gazdaságosan lehet gyártani olyan árukat, amelyek különben hiányoznának a gazdaságban. Jövedelmüket pedig át lehet pumpálni az alaptevékenység egyes ágazatainak finanszírozására. K

ülönösen kívánatos lenne, hogy a gyenge termőhelyi adottságú téeszek foglalkozzanak valamilyen jövedelmező melléktevékenységgel. A jogszabályok is tartalmaznak számukra különböző engedményeket. A gyenge adottságúnak minősített téeszek például 1980 elejétől melléküzemágra is kaphatnak fejlesztési támogatást. Egy másik jogszabály megengedi a gyenge adottságú téeszeknek, hogy a fejlesztési hitelt a termelési adóból törlesszék. A kedvezmények ellenére általános tapasztalat, hogy éppen a gyengébbek nem nagyon élnek ezzel a lehetőséggel. A rendelkezések megjelenése óta mindössze 4—5 ilyen kérelmet nyújtottak be a megyében. A hetvenes évek azonban nem múltak el nyomtalanul a melléküzemek fölött sem. A jövedelmezőbb gyártó, szolgáltató munkára akadt jelentkező. A beruházásra fordítható összegek apadtak, a költségek viszpnt növekedtek. Ma, amikor — elvben — már mindenütt támogatnák a melléküzemeket, éppen a tőkeszegény gazdaságok képtelenek létrehozni jól dolgozó műhelyeket. Úgy tetszik, az elszalasztott idő miatt hosszú időre lépéshátrányba kerülnek, s tovább fokozzák a mezőgazdasági nagyüzemek közti differenciálódást. Tanács István Jubileum Huszonöt éves az Országos Traumatológiai Intézet. Az évforduló alkalmából pénteken tartott ünnepi tudományos ülésen Schultheisz Emil egészségügyi miniszter köszöntötte az intézet alapitó tagjait, egykori és jelenlegi munkatársait, a budapesti és az országos balesetsebészeti hálózat képviselőit. Manninger Jenő egyetemi tanár, az intézet főigazgató főorvosa beszédében hangsúlyozta: az Országos Traumatológiai Intézet — amelyet 1956. januárjában alapítottak — jelentős szerepet tölt be a baleseti sérültek ellátásában, az orvosképzésben, továbbképzésben. Az intézetben 25 év alatt több mint 150 ezer fekvőbeteget, köztük 90 ezer friss sérültet ápoltak. A 210 orvostovábbképző tanfolyamon hat és félezer orvos — zömmel szakorvos — vett részt, 15 éve pedig a medikusképzésben is közreműködnek. A tudományos •és kísérleti munkában is jelentős eredményeket értek el. A továbbiakban a főigazgató emlékeztetett rá: miután megállapították, hogy az intézet régi. Mező Imre úti épületét — amelyet 1940-ben nyitottak meg, az ország első tízszintes, acélszerkezetű, korszerű baleseti kórházaként — fel kell újítani, 1978-tól a Baross utcai klinikai épületben folytatják a munkát. Bejelentette: a rekonstrukció tervei elkészültek, jól halad az épület szerkezetének megerősítése, s jövőre megkezdődik az újjáépítés látványosabb szakasza is. Felső szintjén a fekvő betegeket ápolják majd, az úgynevezett diagnosztikai blokkba kerül a központi röntgen és a két új műtőblokk. A nagy épület 16 ezer négyzetmiáternyi hasznosi területéhez több mint 7000 négyzetméternyi új részt is építenek, igy a megújuló intézet a réginél másfélszer nagyobb lesz. A tudományos ülésen ezt követően több előadás hangzott el a baleseti sebészet tárgykörében, egyebek között a kézsérülések és a combnyaktörés kezeléséről