Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-23 / 223. szám
Szerda, 1981. szeptember 23. Tanácskozott az MSZBT országos elnöksége Kedden a SZOT székházában Apró Antal elnökletével ülést tartott a Magyar— Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. A testület Bíró Gyula főtitkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta az október 17-én sorra kerülő VII. országos értekezlet elé terjesztendő dokumentumokat, köztük a Tények és adatok című írásos előterjesztést, amely a magyar—szovjet barátsági mozgalom utóbbi öt esztendőben végzett munkáját foglalja össze. Az MSZBT főtitkára a többi között elmondta: lezárultak az MSZBT VII. országos értekezletének előkészületei. Az elmúlt hetekben megtartott megyei, illetve fővárosi kerületi munkaértekezleten hazánk csaknem 1700 munkahelyi és iskolai tagcsoportja adott számot az utóbbi fél évtizedben kifejtett tevékenységéről. Arról, hogy sokszínű, gazdag politikai, kulturális és tudományos programjaikkal eredményesen szolgáltált a népeink közötti barátság elmélyítését, elősegítve, hogy a magyar dolgozók, diákok százezrei ismerkedjenek meg a kommunizmust építő szovjet nép életével, a testvéri ország politikai. társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális fejlődésével. (MTI) Köszöntés Felolvasó ülést tartott kedden az Akadémián a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztálya. Az ülésen 70 születésnapja alkalmából köszöntötték Somos Andrást, az MTA alelnökét. A pályatársak nevében Kozma Pál és Cselötei lAszló akadémikusok, a tanítványok nevében Balázs Sándor és Szilius Istrán méltatták sikerekben rendkívül gazdag tudományos és közéleti tevékenységét. A bolgár tudományos akadémia nevében az ülésre érkezett Hriszto Daszkalov alelnök, az MTA tiszteleti tagja. az NDK tudományos akadémiája nevében Gerhard Friedrich akadémikus köszöntötte a nemzetközileg is ismert és elismert magyar tudóst. Tapsol Változó alföldi falu Változó alföldi falu és a gazdaság címmel kétnapos országos tanácskozás kezdődött kedden Békéscsabán a városháza dísztermében. A Magyar Agrártudományi Egyesület falufejlesztési bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsónak településpolitikai munkabizottsága által szervetett eszmecsere harmadízben nyújt fórumot a falvaink jövőjét kutató tudósoknak. Az első két tanácskozáson a mezőgazdasági értelmiség szerepével, illetve az aprófalvak Jövendőjével foglalkoztak, a mostani találkozón mintegy száz szakember az alföldi falu lehetőségeit vitatja meg. A tanácskozás első napján Araczki János, a vendéglátó megye tanácsának elnökhelyettese Békés felszabadulás utáni település-fejlődésérőlj Enyedi György, az MTA Földrajztudományi Intézet tanácsadója pedig a világban végbemenő falusi átalakulás irányzatairól számolt be. A tanácskozás első napján tett kiránduláson a résztvevők a Sárrét két nagy •településével. Vésztővel és Szeghalommal, valamint a meglehetősen iparosodott Mezőberénnyel, e helységek mezőgazdasági és ipari üzemeinek településfejlesztő szerepével ismerkedtek. A rendezvény szerdai napjának egyik vitaindító előadása is az Alföld kisvárosias óriásfalvaival foglalkozik, a másik vitaindítója a mezőgazdaság értelmiségnek a falufejlesztésben betöltött szerepét taglalja majd. (MTI) NEB-ülés Szegeden Sokakat érdeklő kérdés, vajon mi lesz azoknak a bejelentéseknek sorsa, amelyeket a köz érdekében vagy egy-egy panasz orvoslása céljából juttatnak el a népi ellenőrzési bizottsághoz. S hogy ezek hogyan intéződnek, az egyben meghatározza a testület munkájának hatékonyságát és tekintélyét is. A Szeged megyei városi ts szegedi járási Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap délelőtt tartott ülésén többek közt ez a téma is szerepelt napirenden. mellyel kapcsolatban megállapították, hogy a tavalyihoz képest 1981. első félévében 32 százalékkal csökkent a közérdekű bejelentések száma, ezen belül pedig a névtelen „panaszosok" száma 75 százalékkal lett kevesebb. Jelentős a kommunális jellegű bejelentések száma, amely 1980 hasonló időszakához képest több mint duplája, akkor 8 volt, most 17. Ezek között is 7 az ingatlankezeléssel, 5 pedig a távhő- és melegvíz-szolgái tatással kapcsolatos. A beér-: kezett észrevételek között volt szó postai szolgáltatásról, kontárkodásról, engedély nélküli építkezésről, és a környezet szennyezéséről is. Tavaly senki nem kifogásolta a kereskedelem munkáját, az idén viszont az első félévben 9 közérdekű bejelentést tettek a népi ellenőröknél. Az idei év első felében 15 közérdekű bejelentést a népi ellenőrzési bizottság az illetékes szervekhez továbbított, intézkedés céljából, amelyek közül tíz bizonyult alaposnak, 3 alaptalannak, míg 2 jogossága ellenére, nem volt orvosolható. Jellemző, hogy a 15 „áttett" ügy közül 14-et, az ügyrendnek megfelelően 30 napon belül elintéztek. Megállapította a népi ellenőrzési bizottság azt is, hogy a bejelentéseb intézésére felkért szervek jogszerűen orvosolták a panaszokat, illetve tették meg a szükséges intézkedéseket. A Szeged megyei városi és szegedi járási Népi Ellenőrzési Bizottság határozatában megállapította, hogy a jövőben arra kell törekedni, hogy mind nagyobb számban intéződjenek saját hatáskörben a közérdekű bejelentések. Emellett rendszeresebbé kell tenni a társadalom szempontjából jelentős közérdekű bejelentések vizsgálatának és az elintézés eredményeinek figyelemmel kísérését. A bizottság foglalkozott több korábbi vizsgálatának eredményeivel, és azok nyomán született intézkedésekkel is. így például jónak ítélte meg a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások hatékonyságát értékelő vizsgálat hatására tett intézkedéseket. Ezzel kapcsolatban kiemelték. hogy érezni a városi tanácsnak azt a törekvését, amely a íiatal házasok és pályakezdők lakáshoz juttatását és a gyermekgondozás megkönynyítését segíti. Az említetteke* kívül szó esett az energiagazdálkodással összefüggő vizsgálat megállapításairól. és az azok nyomán született intézkedésekről, valamint a tavaly év végén tárgyalt viszszaélésekről, amelyeket a népi ellenőrök a m-hálytelki Űj Élet Tisz-ben tártak fel. Erről többek között elhangzott a bizottsági ülésen, hogy az üggyel kapcsolatban ügyészségi eljárás van folyamatban. A közeljövőben széles körű vizsgálatot indítanak a népi ellenőrök az ipari szolgáltatások jelenlegi helyzetének és gondjainak felmérésére. Hát igen, ez is megtörténik. Nem jellemző még. de ha előfordul, annál inkább figyelmet érdemel, tanulságokkal szolgál, amelyeknek összegzését a példa követhetőségének mérlegelését az illetékesekre, no meg a kedves olvasóra bízzuk. Most pedig jöjjön a sztori. Jókedvűen gyülekeztek ezúttal is az emberek a város egyik választókörzetében a tanácstagi beszámolóra. Hagyománnyá vált, hogy náluk ilyenkor mindig történik valami érdekes. Vagy egy jó kiadós vita, vagy egy alaposan felkészült lakótárs érdekes, színvonalas — napokig beszédtémát adó — kiegészítő referátuma, olykor a város valamelyik vezetőjének rögtönzött, ámde nagyon is jó tájékoztatást, az itt elhangzó kérdésekre tartalmas. őszinte válaszokat adó várospolitikai fóruma. Ezúttal a kötelező témákat még egy kérdéscsoporttal egészítette ki a beszámoló tanácstag: összegző tájékoztatást adojt az állampolgárok bejelentéseinek, kritikai észrevételeinek, javaslatainak sorsáról. Ez utóbbiak érdemelnek számunkra leginkább figyelmet Még az előző választási ciklusban többször és több helyen kifogásolták a választópolgárok, hogy nem ismerik eléggé a város országgyűlési képviselőjének munkáját. Az erről tartott beszámolói ritkák voltak, és nem bizonyultak minden szempontból alkalmas formának. Egy-egy ilyen összejövetelen elhangzott a már jól ismert szöveg, panelekből összeállított beszámoló, de párbeszéd csak ritkán alakult ki a képviselő és választói között. Történt hogy a tavalyi választási gyűlések egyikén valaki azt javasolta. hogy parlamenti képviselőjük a kötelezően előírt beszámoló mellett rendszeresen adjon tájékoztatást munkájáról a tanács tagjainak, akik azt — a formalitásokat mellőzve — továbbítsák az állampolgároknak. Ugyanakkor a tanácstagok is mondják el a képviselőnek saját, és választóik véleményét, észrevételeit. Nos a jég megtört, a javaslatokat megvalósították, amit a tanácstagi beszámoló résztvevői elégedetten nyugtáztak. Hasonló választói kezdeményezésre született meg a városban „a tanácstagok titkára" munkakör — vagy intézmény — is, amelyet az ügyfélszolgálat sikere inspirált. Ennek lényege: a végrehajtó bizottság megbízta az egyik legtapasztaltabb közigazgatási szakembert, hogy Közvetlenül a tanácselnÖK segítőtársaként a nap bármely szakában álljon renüfcÍK.ezesére a tanács tagjainak, akik választóik észrevételeit továbbítják, panaszaikra keresik a megoldást, kérdéseikre a gyors, őszinte és szakszerű választ. A titkár pedig a jogszabályoknak megfelelően intézkedik, válaszol, tanácsot ad, vagy ha kell, döntést kezdeményez. Azóta ritkán szükséges, hogy a tanácstag kilincseljen a különböző osztályokon: Segít a tanácstagok titkára, gyors választ kapnak az állampolgárok, és mellesleg a tanácselnök rövid úton értesülhet a munkatársától bizonyos szűk keresztmetszetekről, bürokratikus jelenségekről, egyes hatósági előírások elavulásáról, módosításuk szükségességéről. A választók kezdeményezték az önkéntes komplex lakáskarbantartó brigádok létrehozását is olyan lakókból, akik állami tulajdonú bérlakásban laknak. A forma bizonyos eleme) már régebben ismertek voltak, a városban ezt fejlesztették tovább. Az ingatlankezelő vállalat adja a szerszámokat és az anyagot, a különböző szakmákhoz értő és közreműködést vállaló emberekből álló brigád pedig társadalmi munkában elvégzi az időszerű külső-belső tatarozást azokban a házakban, ahol a brigád tagjai laknak. Ily módon az e célra rendelkezésre álló összegből jó esetben kétszer annyi állami lakás karbantartása, megóvása, korszerűsítése lehetséges, mint korábban. Szólt a tanácstagi beszámoló a minibölcsődék létesítésére irányuló javaslatok megvalósításáról. Egy-egy gyesen levő anyuka, amenynyiben erre alkalmas lakásban lakik, méltányos díjazás ellenében 3—4 kisgyerek egész napos felügyeletét, ellátását vállalja. Az ellenőrzésről a tanács egészségügyi osztálya gondoskodik. Említette az előadó, hogy a választók kezdeményezésére bérbe vettek és társadalmi erővel alkalmassá tettek egy épületet nyugdíjasok klubja céljára. A klub avatására már kiküldték a meghívókat a kezdeményezőknek, a társadalmi munkában résztvevőknek, és a klub leendő látogatóinak. Taglalta még a „virágos házak, virágos utcák" mozgalom sikerét, amely a lakosság és a városgazdálkodási vállalat összefogásával színpompás eredményeket hozott. őszintén leltárba vette * tájékoztató azokat a gondokat is, amelyeket eddig többszöri nekifutásra sem tudtak megoldani. Lassan haladt a cigánytelep felszámolása; nem tudnak megegyezni az illetékesek a helyi közlekedés rugalmasságának fejlesztéséről; a külterületek segélykérő telefonhálózatának kiépítése, a társadalmimunka-felajánlások ellenére sem mozdul előre; parázs vita van még mindig arról, hogy a város egyes körzeteiben milyen feltételekkel engedélyezzék a lakosságnak az állattartást. Szóval maradt még tennivaló bőven. Mindaz, ami a beszámolóban a gondokról, de különösen a javaslatok megvalósításáról elhangzott, tulajdonképpen jól ismert volt a választók előtt Mégis, így csokorba fogva az eredmények ismertetését örömmel hallgatták, s amikor a tanácstag befejezte mondókáját akkora tapsot kapott az őt megválasztó állampolgároktól, mint egy országos vetélkedő győztese. Gratuláljunk neki és választóinak képzeletben mj is, és néhány pillanatig gondolkodjunk el a szocialista államélet fejlesztésének. a demokratizmus által biztosított társadalmi kezdeményező készség, öntevékenység és felelősségérzet növelésének jelentőségéről, lehetőségeiről. Gyertyános Zoltán Somogyi Károlyné felvétele A szegedi textilművek meleg víz-ellálásához és fűtéséhez saját termálkút juk biztosított r a hőenergiát mindaddig, míg a kút a homoktól és a vízkötő! el nem tömődött. A Kőolaj- és Földgázfeutatő és Feltár-', üzem dolgozói vállalták, hogy az eltömődött kutat megtisztítják. A tcxtilmi vek szomszédságában állították föl azt a fúrótornyot, amelynek segítségével újra vizet fakasztanak a régi kútból Csongrád megye vízgazdálkodásáról A korszerű mezőgazdasági termelés alapja többek között a megfelelő vízgazdálkodás. a termőképes talaj, valamint az öntözési lehetőségek megteremtése. A feladatok elvégzésére az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén működő 7 vízgazdálkodási társulat kollektívája hivatott Szerepükről, jelentőségükről tegnap Szegeden a Technika Házában Kardos Imre, az ATIVlZIG főmérnöke tartott előadást. 1977-ben megyei tanácsülés elé jóváhagyásra terjesztették elő a vízrendezési-fejlesztési koncepciótervet. Az ATIVlZIG szakemberei tizenötéves program keretében — mintegy 4,3 milliárd forintos összköltséggel számolva — részletesen kidolgozták a kül- és belterületek vízrendezési tennivalóit. A mintegy 400 millió forintos vízépítő társulati kapacitást, s a jelenleg rendelkezésre álló szellemi energiát a már kialakult és rendszerben végzett eddigi feladatok ellátásán túl az elköetkezendő időszakban koncentrálni kell a mezőgaz üa; sági termelési igényekkel i összehangolt fejlesztésekre, ezen is a meliorálandó kiemelt térségekre. A társulatok termelő kapacitását alkalmassá kell tenni az üzemi vízrendezési létesítmények fenntartására is, hiszen a hét vízitársulat alapvető feladatai közé tartozik a kezelésükben levő közel háromezer kilométer helyi érdekeltségű, közcélú csatorna, 13,5 kilométer hosszú nyári gát állagának megóvása, illetve a 75 kilométer hoszszúságú öntözőcsatorna ápolása, fenntartása. A VI. ötéves tervben megvalósuló mintegy 110 ezer hektáros meliorációs programból is részt kell vóllalniok. amelyből csak a drénezés közel húszezer hektárnyi! A technikai eszközök fejlesztésével lehetővé vált hogy a társulatok termelési értéküket immár minimális létszámbővítéssel az 1970. évi 50 millió forintról 1980ra 180 millióra növelhessék!. Az előadást követően a résztvevő vízügy szakemberek megtekintették a Szegedszőregi Tisza-Maros Szöge Termelőszövetkezetben a vízrendezési és meliorációs munkálatokat. A. É. 4 t