Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-22 / 222. szám

Kedd, 1981. szeptember 22. Tanácsi küldöttség Együttműködés utazott Odesszába A testvérmegyei kapcsola­tok keretében Csongrád me­gyei tanács; küldöttség uta­zott Odesszába Szabó Sán­dornak, a megyei tanács el­nökének vezetésével. A dele­gáció tagjai dr. Négyesi Já­nosné, a Végrehajtó bizottság tagja és dr. Csikós Ferenc, Szeged megyei város taná­csának vb-titkára. A kül­döttséget vasárnap este Bu­dapesten, a Keleti pályaudva­ron Szabó Jánosné, a me­gyei tanács elnökhelyettese búcsúztatta. Az új tudományos ered­mények gyorsabb gyakorla­ti felhasználását segíti két együttműködési szerződés is. Ezt az Akadémia tudósklub­jában hétfőn kötötték meg a MÉM növényvédelmi és ag­rokémiai és az MTA termé­szettudományi főosztályának, valamint a MÉM növényvé­delmi és agrokémiai köz­pontjának és az MTA talaj­tani és agrokémiai kutató­intézetének vezetői. az iiz Somogyi Károlyné felvétele Látványos munka előkészítésén dolgoznak néhány nap őta Dorozsmán a Hídépítő Válla­lat szakmunkásai. A Maty-éri csatorna fölött húzódó régi, keskeny híd helyett újat épí­tenek, tíz méteres vasbeton oszlopok tartják majd, ezeket robbannfejes cölöpözőgép se­gítésével verik a földbe, frtu nk már arról, kogy a Dorozsmai utat ncgy sávosra széle­sítik, e miatt szükséges az úttesti keskeny híd átépítése Csepel Rangsorolják ~ a gyártmányokat A VI. ötéves tervidőszak végére a kellőképpen jöve­delmező piacképes, vagyis keresett és jól értékesíthető gyártmányok aránya a je­lenlegi 50-ről 62 százalékra nő az ország legnagyobb gépipari vállalatánál, a Cse­pel Vas- és Fémművekben. Erre vonatkozóan most rész­letes intézkedési tervet dol­goztak ki. Battonya első díszpolgárai A felszabadító szovjet alakulatok parancsnokai kapták az okiratot Battonya első két díszpol­gára a felszabadító szovjet alakulatok két tisztje, Va­szilij Brjuhov altábornagy és Filip Kiva ezredes — a dísz­polgári címet vasárnap a nagyközségi tanács ünnepi tanácsülésén adományozták M ár harminc perce tartott a tanács­kozás. Az utolsó sorban ülők fe­szengtek a számok hallatán. Né­hányan kimentek a teremből, pedig ekkor az előadó már végére ért a felsorolásnak. Majd felemelte a hangját, s elmondott né­hány, unalomig ismételt fogalmat. Szólt a termelékenységről, a munka hatásfokának javításáról, meg az üzem és munkaszer­vezésről. Az egyik munkás szívesen elmondta vol­na, hogy hetek óta csak kínlódik a gépé­vel, műhelyükben az emberek gyakran dohognak az anyagellátás zavarai miatt. De attól tartott, hogy egy ilyen magvas előadás után esetleg megszólják a kicsi­nyes gondok felemlegetése miatt. így érez­hették mások is, mert a termelési tanács­kozáson mindössze egyetlen ember szólt hozzá. A fórum megrendezését viszont dokumentálni tudták, ezzel kötelezettsé­güknek eleget tettek. Néhány évvel ezelőtt alighanem sok üzemre illett az üzemi demokrácia fóru­mairól festett ilyen, és ehhez hasonló kö­zelkép. De badarság lenne tagadni, hogy napjainkban nincs egyetlen gyár, intéz­mény vagy szövetkezet, ahol a munkahe­lyi fórum vitái az érdektelenségbe fullad­nak. Erre utalnak a népi ellenőrök vizs­gálatai, akik a közelmúltban országszerte azt vizsgálták, hogy a munkahelyi demok­rácia fórumai mennyiben felelnek meg a felsőszintű határozatok követelményeinek és mennyiben segítik társadalmi és gaz­dasági tennivalóink megvalósítását. A ta­pasztalatok összegezése még tart. ám egy­egy megyei vizsgálat megállapításai egy­aránt jelzik az üzemi demokrácia intéz­ményének eredményeit és fogyatékossá­gait. Példák persze akadnak ilyenek is, meg olyanok is. Az azonban megúllap'tható, hogy az üzemek és intézmények a felettes szervek irányelvei alapján általában töre­kedtek az ü^emi demokrácia fórumaira tartozó kérdések megfogalmazására, ha­táskörének megállapítására, és ez már ön­magában is előrelépést jelent. Javult a fórumokról készült jegyzőkönyvek, a do­kumentáció színvonala is. Adminisztrálni tehát már tudunk. Korántsem lehetünk azonban elégedettek, mert az üzemi de­mokráciát nem a papírok, hanem a tartal­mi munka minősíti. Még annál a vállalat­nál is, ahol a népi ellenőrök kérdéseire a megkérdezett munkásoknak csaknem a fe­le azt válaszolta, hogy nem ismeri az,üze­mi demokrácia fórumait, nincs tisztában azzal, hogy milyen mértékben van joga beleszólni munkahelyi környezete formá­lásába. Az pedig még a jól működő fó­rumok esetén is gyakoribb, hogy a részt­vevőket nem tájékoztatják arról, milyen kérdésekben várják véleményüket, miben számítanak javaslataikra a műhelymegbe­széléseken és termelési tanácskozásokon. Nem meglepő hát, ha sok véleménnyel, Bábolnáról Angolába Tizenegyezer-hétszáz jérce egyetlen repülőgépen Tizenegyezer-hétszáz jérce „foglalt helyet" vasárnap azon a repülőgépen, amely szállítmányát, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kül­deményeként Luandába vit­te. A kombinát évekkel ez­előtt világviszonylatban el­sőként utaztatott légi úton jércéket, s azóta is hétről hétre több ilyen, 18 hetes Tetra-állatokkal megrakott gép indul Ferihegyről. A kombinát az idén 800 ezer előnevelt jércére kötött szer­ződést. Eddig egy gépnek csak 5500 „utasa" volt. Most a kombinát hat nagy teher­géppel egy hónap alatt tel­jesíti idei angolai 70 ezer darabos jérceszerződését. A távoli országban en­nél jóval több bábolnai Tet­ra-tyúk ad étkezési tojáso­kat, ugyanis a kombinát ta­valy megnyerte az Angolai Mezőgazdasági Minisztérium pályázatát, s szinte teljes egészében kielégíti az or­szág igényeit. Szennyvíziszapból — szerves trágya a Battonyát 37 éve, 1944. szeptember 23-án felszaba­dító alakulatok parancsno­kainak. Az ünnepi tanács­ülésen Nagy József tanács­elnök mondott beszédet, s átnyújtotta a személyesen is jelen levő Vaszilij Brjuhov altábornagynak a díszpol­gárrá fogadó okiratot. A ta- | nácsülés után került sor a j Felszabadulási Emlékmű ko- j szorúzására. Koszorút he- : lyezett el Roska István kül- | ügyminiszter-helyettes és a ; Immár ötödik alkalommal budapesti szovjet nagykő - i ad otthont fővárosunk az or­javaslattal leszünk szegényebbek azért, mert felkészületlenül sokan nem akarnak a kollektíva nyilvánossága elé állni. Nem emeli e fórumok rangját, hogy az egyik üzemben megkérdezett munkások egyötöde érzi csupán úgy, hogy felszólalá­sára odafigyeltek, szavának volt eredmé­nye. Mert még napjainkban is gyakran előfordul, hogy válaszra sem méltatják (néhol meg egyenesen okvetetlenkedőnek tartják) az üzem vagy a szövetkezet éle­tét jobbítani szándékozó felszólalókat. Néhol még erre sem ügyelnek. Mint például abban a vidéki gyáregységben, ahol a vezetők közötti torzsalkodások mi­att a szükségesnél ritkábban jut idő a munkahelyi demokrácia fórumainak csz­szehívására. Ha mégis, akkor a vállalat központjából érkező küldöttek olykor gú­nyos megjegyzéssel elintézettnek vélik a válaszadást. A jogos igényekre és a ja­vaslatokra pedig jószerivel már nem is fi­gyelnek. tgv fordulhatott elő, hogy a gyár­egység ötszáz dolgozója évek óta hiába panaszolja; a rossz munkakörülmények és az egyetértés hiánya miatt évek óta csak képességeik töredékét képes kamatoztatni. Még az ötéves terv feladatainak megfogal­mazásakor sem vették figyelembe a gyár­egység munkásainak észrevételeit, javas­latait. Nem kétséges, hogy ilyen esetben az egyéni, a csoport- és az össztársadalmi ér­dek egyaránt csorbát szenved; A követésre érdemes esetek száma pe­dig olykor lassabban szaporodik a kívánatosnál. De már ilyenekkel is lehet találkozni. Egyre több munkahelyi vezető igényli a beosztottak beleszólását. Mert rájöttek, hogy közös töprengéssel enyhítik a meglevő gondokat, elháríthat­ják a termelőmunka gátjait. És ezekben az üzemekben ki-ki részt vállal a tenni­valókból. Az egyik ipari szövetkezetben pedig a tagság „odáig merészkedett", hogy a rosszul végzett munkára és a vezető magatartására hivatkozva, nem szavazták meg munkahelyi felettesük prémiumát. Talán egyedi a példa, ám az eset mégis bizonyítja, hogy van. ahol komolyan ve­szik a munkahelyi demokráciát. Rájöttek, hogy a bírálattól nem dől össze a világ, csupán a kollektíva ösztökéli jobb telje­sítményre vezetőit. A példák tehát sokfélék. Van. ahol a ja­vaslatok jelentős hányada valósággá válik, másutt meg az észrevételek tizedére sem kapnak választ a felszólalók. Pedig abban a munkahelyi vezetők is egyetértenek, hogy az üzemi demokrácia fórumai nem csupán a tájékoztatásra, a jogok és köte­lességek összhangjának érvényesítésére al­kalmasak, hanem hatással vannak a mun­kahelyi közérzetre is. Erről pedig tudjuk, hogy gyakran meghatározza az egyén munkakedvét és jelentős mértékben a munkateljesítményét is. Császár Nagy László Orvostechnikai konferencia vétség, valamint a szovjet déli hadseregcsoport képvi­selői. A 2. ukrán front 53. had­seregének kötelékében har­coló alakulatok az ellenséget üldözve 1944. szeptember 23­án Battonyánál lépték át Magyarország határát. Vaszi­lij Brjuhov harckocsiszázad, Filip Kiva pedig felderítő rohamzászlóalj parancsnoka­ként vett részt a község fel­szabadításában. A szovjet alakulatokat 23-án délelőtt Battonya szélénél német re­pülőtámadás érte, ezt köve­tően délután vonultak be Battonyára, s 24-én reggel folytatták a fasiszta csapa­tok üldözését Csanádpalota —Makó irányában. vostechnikai iparban érde­kelt hazai és külföldi szak­emberek tanácskozásának. Az V. orvostechnikai konfe­rencia hétfőn, a MTESZ­székházában nyílt meg, mun­kájában 280 hazai és csak­nem félszáz külföldi orvos, mérnök, kutató vesz részt. A négynapos tanácskozáson 150 előadás hangzik el, részben plenáris üléseken, részben 12 szekcióban. A7 idei tanács­kozás napirendjén az egész­ségügyi helyzet általános problémái, az egészségügy műszerezettsége, eszközellá­tása szerepel. Néhány szak­kérdéssel, mint például a ke­ringési rendszervizsgálattal, a légzési diagnosztizálással, ideg- ós izomműködési vizs­gálatokkal külön is foglal­koznak a tanácskozás részt­vevői Az országban elsőként Pé­csett oldották meg a szenny­víziszap elhelyezésének gond­ját: a város ipari negyedé­nek határában svájci licenc alapján — 130 millió forin­tos tanácsi beruházással — automatizált feldolgozóüze­met építettek, amelyben a szennyvíziszapot talajerőpót­ló-szerré alakítják át. A gépsorok szerelését befejez­ték és elkezdődött az üzemi próba. A műszaki átadást követően — még az idén — megkezdődik a folyamatos termelés is. A centrifugáló rendszerből és granulálóból — szárító- és szemcsézőrészlegből — álló üzembe vezetéken érkezik Pécs összes szennyvize, amelynek napi másfél ezer köbméter iszaptartalmából harminc tonna szervestrá­gyát állítanak elő. Az új szerves trágya a Bi­kali Állami Gazdaságban egy­éves növénytermesztési kí­sérlet keretében vizsgázik majd. Chilei szolidaritási gyűlés Szegeden A Haza fi 3s Népfront őszi Anderle Ádám, a JATE kö­szoüdaritási rendezvénysoro- zépkori egyetemes történeti zatában chilei szolidaritasi gyűlést rendezett tegnap, hétfőn a népfront Belváros I IV A és IV B körzeti bizott­' sága. valamint az MSZMP IV A és IV B alapszervezete, i Az IKV kultúrtermében dr. és Latin-Amerika történeti tanszékének docense mon­dott beszédet. A gyűlés utáni A hétfői nyitó plenáris ülésen Hutás Imre egészség­ügyi miniszterhelyettes beve­zető előadásában arról szólt, hogy az utóbbi években a hazai egészségügy jelentős mértékben fejlődött. Az új ötéves tervidőszak­ban az egészségügyi tárca legfontosabb feladatként az alapellátás és a fekvőbeteg­ellátás további javítását szor­galmazza. Célul tűzték ki, hogy olyan helyeken, ahol már megvalósult a korszerű automatizált vizsgálat; az in­formációk feldolgozását, ér­tékelését is gépesítik, auto­matizálják. A miniszterhelyettes sza­vaihoz mintegy ada'ékul szolgált Littvai István ipari miniszterhelyettes borza­mólója orvosi műszeriparunk helyzetéről. Emlékeztetett ar­ra, hogy ez az ágazat 60 évez múltra tekint vissza Magyar­országon, de az utóbbi két esztendőben különösen gyors fejlődés indult meg Az orvo­si igényeket céltudatosan összekapcsolták a technikai lehetőségek kihasználásával. Jelenleg évente átlagosan 15 —16 százalékkal nő a ma­gyar orvosi műszeripar ex­portja is, s mind nagyobb számban vállalkozik iparunk komplett létesítmények szál­lítására. így a magyar orvo­baráti beszélgetésen részt si műszergyártás külpiaci ér­veli Octávio Gonsales. a chi- I tékesítésével r nemzetközi lei antifasiszta bizottság ve- ,' ranglistán a tizedik helyen zelője. , áll. Dunai hajózás Hétfőn Siofckon megkez­dődött a dunai hajózási válla­latok igazgatóinak huszonha­todik konferenciája, am# lyen nyolc ország: Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Magyarország, az NSZK, Románia és a Szov­jetunió delegációja vesz részt. Megfigyelőként jelen van a Duna-bizottság igazga­tója. a KGST Bürotransz ve­zetője. az Interlighter nem­zetközi hajózási vállalat ve­zérigazgatója is. A hatnapos tanácskozáson megtárgyalják a dunai nem­zetközi hajózás gazdasági, műszaki és kereskedelmi kérdéseit. Kisebb földmozgás kornyékén Hétfőn 7 óra 11 perckor az MTA budapesti és piszkés­tetői földrengésjelző-állomá­sainak szeizmográfjai kisebb dunántúli rengést regisztrál­tak. Az epicentrum Buda­pesttől délnyugatra mintegy 80 kilométerre. Várpalota környékére esett. A rengés nagysága Richter-skála sze­rint 2.9 voit. Epületsérülésröl nem érkezett jelentés. I

Next

/
Thumbnails
Contents