Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

8 Csütörtök, 1981. szeptember 17. Tanácskozik az ENSZ­közgyűlés 30. ülésszaka • New York (AP) Az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakénak elnöke I»zmat Klttani 52 éves iraki diplo­mata, az ENSZ volt főtitkár­Nlycttese leit Az új elnök személyéről közép-európai idő szerint kedden éjjel torshúzassal kellett dönteni, mivel két szavazási fordu­lóval sem sikerült (jöntésre jutni. Csaknem húsz éve nem fordult elő, hogy a közgyűlés új elnökének sze­mélyéről egyáltalán szavaz­ni kelljen, A sorshúzás még ennél Is ritkább esemény, ezt az ENSZ szabályai a patthelyzetek" feloldására írják elő. •Rüdigen von Wechmar, az előző ülésszak nyugatnémet elnöke búcsúbeszédében an­nak a reményének adott han­got, hogy Leonyid Brezsnyev szovjet államfő és Ronald Reagan amerikai elnök mi­előbb találkozik az ENSZ New York-i székházában, hogy tárgyaljon a leszere­lésről. különösen pedig a hadászati nukleáris fegyver­zet csökkentéséről. Wechmar hozzátette: a nukleáris há­ború veszélyének nagysága a tárgyalások legmagasabb szinten történő folytatását követeli meg. Üdvözlő távirat # Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, táviratban üdvözölte Jum­zsagijn Cedenbalt, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának fő­titkárát, a Nagy Népi Hu­rál elnökségének elnökét, 65. születésnapja alkalmá­ból. Hazánk, Kelet-Európa Átmeneti nehézségek Közös közlemény a magyar­kuvaiti tárgyalásokról (Folytatás az í. oldalról.) fejezték aggodalmukat a nemzetközi helyzet romlása miatt, és nyomatékosan rá­mutattak az enyhülés fenn­tartásának és megszilárdítá­sának szükségességére. Ha­tározott meggyőződésük, hogy a nemzetközi kapcsola­toknak a kölcsönös tisztelet, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak alkal­mazásáról való lemondás, a szuverenitás, a függetlenség és a területi integritás tisz­teletben tartásának elvein kell alapulniuk. Követelték a fegyverkezési verseny megszüntetését, az általános és teljes'fészere lés. fnintfe­nekelőtt a nukleáris leszere­lés megvalósítását, a straté­giai fegyverek korlátozását. Aláhúzták a nemzetek kö­zötti bizalom erősítését cél­zó Intézkedések ós a konst­ruktív államközi együttmű­ködés elmélyítésének fon­tokságát. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi konflik­tusok megoldásában na­gyobb szerepet kell adni az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének. A két fé! mélv aggodal­mut fejezte ki n közel-keleti helyzet romlása miatt, amely Izraelnek az. arab né­pek és államok ellen folyta­tott agresszív és terjeszkedő politikájából faltad. Hang­súlyozták, hogy a közel-kele. ti kérdés tartós és Igazsá­gos rendezése csak úgv ér­hető el. ha helyreállítják a palesztin nép törvényes és elidegeníthetetlen nemzeti jogait, beleértve azt a jogát, hogy független államot hoz­zon létre saját területén, és ha Izrael kivonul minden megszállt arab területről. Megerősítették, hogy to. vábbra is támogatják a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer. vezetet, mint a palesztin nép egyetlen törvényes kép­viselőjét. Hangsúlyozták, hogy a PFSZ-nek részt kell vennie a közel-keleti válság igazságos és tartós rendezé­sét célzó mindég erőfeszítés­ben. ,,, ,. . , . . Határozottan elítélték Iz­raelnek & szomszédos arab országok elleni agresszív akcióit, így Libanon bel­ügyeibe történő szüntelen beavatkozásalt, és a libano­ni lakosság elleni barbár támadásait. Hangsúlyozták, hogv támogatják azokat az> erőfeszítéseket, amelyek Li­banonban n béke és a stabi­litás megteremtésére, továb. bá az ország egységének, függetlenségének és területi integritásának megőrzésére Irányulnak. A kuvaiti fél nagyra érté­kelte, hogy a magyar fél támogatja az arab népek Igazságos ügyét. A felek szerint elenged, hetetlen, hogy az. Indiai­óceánt békeövezetté változ. Kire'* Leagye'országből Varsó (MTI) Lengyelországban az utób­bi hetekben olyan fokra há­gott a feszültség, hogy 'smé* a tárgyalóftiztalnoz kell ül. ni. s meg kell *alálnl a mi. les körben elfogadható meg­oldásokat. Ez*, hangsúlyozták kétnapos ülésükön a lengyel püspöki kar tagjai. A tanács, kozáson, amelyen Józej Glemp érsek, Lengyelország prímása elnökölt, úgy fog­laltak állást, hogy „nem le­het megengedni a mindenkit nagy veszélyekkel fenyegető konfrontációt". A tanácskozáson kedvező­en értékelték a kormány és a püspöki kar vegyes bizott­ságának csaknem egyéves tevékenységét, » az annak eredményeként létrejött ed­digi megállapodásokat.* Han­goztatták ugyanakkor, hogy még „sok probléma vár tü­relmes tárgyulásokra. a megfelelő megoldás érdeké­ben". * A Szolidaritás gdanski re. gionális szervezetének el­nöksége példátlan problémá­val találta magát szemben­sztrájkba léptek ugyanis a szakszervezet saját, helyi nyomdájának alkalmazottai. A dolgozók munka- és élet­körülményeik megjavítását követelik munkaadójuktól, vagyis a regionális Szolida­ritás-tól. Az elnökség heves vita után szavazattöbbséggel „vad sztrájknak" minősítette az akciót. A Lengyel Egyesült Pa­raszt Párt szerdai varsói ülésén kidolgozta politikai és társadalmi-gazdasági prog­ramját, amelyben szükséges­nek tartja a demokrácia el­mélyítését és az ország gaz­dasági rendszerének szerke­zeti módosításait. Megvitat­ták azokat az elveket, ame­lyek szerint a kormánynak a parasztsággal szembeni szociálpolitikáját, a mező­gazdaság és az élelmiszer­termelés fejlesztésének to­vábbi irányát, folytatnia kell. A programot a párt Jövő évi rendkívüli IX. kongresszusa elé terjesztik. tassák, és az ENSZ ezzel kapcsolatos nyilatkozatát mielőbb megvalósítsák. Megerősítették azt az ál­láspontjukat, hogy az öböl­térség békéjének és bizton­ságának fenntartásáért egye­dül a térség államai felelő­sek, minden idegen beavat­kozás nélkül. Meggyőződé­sük, hogy a térséget távol kell tartani a nemzetközi konfliktusoktól. A felek mélységes aggo­dalmukat fejezték ki Irak és Irán háborújának elhú­zódása miatt, és hangsúlyoz­ták annak szükségességét, hogy békés eszközödéi és tárgyalások .útjaPjn '.mi$ipi$> vessenek véget a két ország konfrontációnak. A nemzetközi gazdasági helyzetet vizsgálva a felek aláhúzták, hogy minden le­hetséges módon segíteni kell a fejlődő országok gazdasá­gi fejlődését. Rámutattak, hogy olyan új nemzetközi gazdasági rend megteremté­sére van szükség, amely egvaránt szolgálja mind a fejlődő, mind a fellett or­szágok érdekelt, és a világ valamennyi népének felvi­rágzását. őfelsége Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabnh seik. Ku­vait állam emírje köszönetét felezte kl a meleg fogadta­tásért és a vendégszerete­tért. őfelsége Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabnh seik. Ku­vait állam emlrje kuvaiti lá­togatásra hívta meg Loson­czi Pált, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnökét, akt a meghívást kö­szönettel elfoeadm. A láto­gatás időpontjáról később állapodnak meg. (MTI) 9 A kelet-közép-európai • szocialista országokban a gazdaságpolitika és a gaz­daságirányítás rendszerének átalakulásával párhuzamo­san a politikai rendszer in­tézményei is fejlődtek. A képviseleti és a közvetlen demokrácia egyaránt erősö­dött. A választott képviseleti szervek (parlament, taná­csok) szerepe növekedett. A közvetlen demokrácia fej­lesztésének jegyében a már meglevők (üzemi termelési tanácskozások) mellett új módszereket is bevezettek (egyes törvénytervezetek nyilvános előkészítő vitái stb.). Az érdekvédelmi sze­repet ellátó társadalmi szer­vezetek tevékenysége széles­körűbbé és hatékonyabbá vált. A társadalmi és gazdasági viszonyokban végbement je­lentős változások megfelelő tükrözése érdekében több országban új alkotmányt fo­gadtak el vagy módosították — néha többször is — a ré­git. Az 1960. évi csehszlo­vák és az 1965. évi román alkotmány az államot szo­cialista köztársasággá nyil­vánította. Mindenhol törekedtek az államigazgatási szervezet egyszerűbbé és hatékonyab­bá tételére. Sajátos megol­dásként 1968 óta Romániá­ban az azonos szintű párttit­kári és tanácselnöki funciót ugyanaz a személy tölti be. Egyes szocialista országok­ban a hatvanas évek végén újabb nehézségek merültek fel a szocializmus építésében amiatt, hogy figyelmen kí­vül hagyták a gazdasági és társadalmi fejlődés egyes tör­véhwméFösegeit, nem tudták leküzdeni a párton belüli szubjektivizmust, Csehszlovákiában a No­votny-féle pártvezetés 1953 és 1956 után csak nehezen tért át az új Irányvonalra, halogatták az elkövetett hi­bák kijavítását. A személyi kultusz áldozatainak rehabi­litálását csak a hatvanas évek elején kezdték el. A gazdaság elbizonytalanodott, egymásnak ellentmondó in­tézkedések születtek. A CSKP-nak nem volt egyér­telmű és világos programja a társadalom és a gazdaság további' fejlesztésére. Az ál­lamot alkotó két nemzet egymás közötti Viszonya sem volt megoldott. Az 19Ö6 májusi XIII. pártkongresszu­son a helyzet megváltoztatá­sát célzó helyes határozatok születtek, de a végrehajtás rendkívül lassú volt. A Központi Bizottság 1968 januárjában fontos határoza­CFDENBAL KITÜNTETÉSE A szovjet és o mongol nép közötti barátság, a.Szovjet­unió és Mongólia együttmű­ködés fejlesztése, a béke és szocializmus ügyének erősí­tése érdekében kifejtett te­vékenységéért, 65. születés­napja alkalmából a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a legmagasabb szovjet kitüntetéssel, a Le_ nin-rendel tüntette ki Jum.' zságijn Cedenbalt. a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának főtiká­rát. a Nagy Népi Hurál el­nökségének elnökét. MARCHAIS FELSZÓLALÁSA Georges Marchals, az FKP főtitkára kedden a francia nemzetgyűlésben élesen el­ítélte Halg amerikai külügy­minisztert Nyugat-Berlinben elmondott. hidegháborús hangvételű beszédéért. Azzal vádolta a Reagan-kormány­zatot, hogv semmibe veszi a demokratikus közvéleményt, és egyáltalán nem érzi fele­lősségének súlyát a világpo­litikában. ELISMERÉS Szerda este hazánk moszk­vai nagykövetségén dr. Adám György, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat elnö­ke magas kitüntetéseket nyújtott át a szovjet rokon­szei-vezet, a „Znanyije" munkatársainak. A TIT aranykoszorús jelvénye ki­tüntetésben a szovjet isme­retterjesztő társulat húsz munkatársa részesült. FIBEL CASTRO BESZÉDE Az Interparlamentáris Unlo 88. kongresszusán elhangzott felszólalásában Fidél Castro baljós fenyegetésnek nevezte a neutronfegyver gyártásáról hozott amerikai döntést. Rá­mutatott, hogy Izrael csakis washingtoni támogatással mer gúnyt űzni az ENSZ­határozataiból, a dél-afrikai rezsim pedig Namíbiában tudja maga mögött az Egye­süli Államok támogatását. Az Egyesült Államok globális katonai fölényre törekszik a világban — hangsúlyozta. BEGIN VISSZAÉRKEZETT IZRAELBE Begin izraeli kormányfő tokát hozott, és A. Novotny helyébe A. Dubceket válasz­totta meg. A határozatok azonban — amelyeket egyéb­ként hibás módon nem hoz­tak nyilvánosságra — elké­settnek bizonyultak. A kom­munista párton belül nem sikerült megakadályozni a frakciós tevékenység viharos ütemű terjedését. A párt ke­zéből kicsúszott a társada­lom és a gazdaság irányítá­sa, számos átgondolatlan in­tézkedés született (például megszüntették a marxizmus —leninizmus oktatását). Je­lentős mértékű inflációs fo­lyamat bontakozott ki. Na­cionalista hangok kaptak lábra. Hamarosan nyilván­valóvá lett a párt felbomlá­sa. (Az ebben viselt felelős­ség miatt később négy KB­titkér, kilenc megyei és 58 járási vezető titkárt kellett a pártból kizárni.) Az „em­berközpontú . szocializmus" hangzatos jelszavával fellépő csoportok mellett teret nyer­tek az egyértelműen Jobbol­dali erők Is, amelyek célja­ikra főleg a szövetséges pár­tokat és a szakszervezeteket­használták fel. A testvérpártok vezetői több tárgyaláson is felhívták a csehszlovák vezetés figyel­mét a kialakult helyzet rendkívüli veszélyeire, de eredmény nélkül. A belpolitikai helyzet za­varossá vált, nem lehetett kizárni nyílt ellenforradalmi hatalomátvételi kísérlet le­hetőségét. Ennek megakadá­lyozására a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Ma­gyarország és Bulgária 1988. augusztus 2l-én katonai se­gítséget nyújtott Csehszlová­kiának. .. a, v>' A frakciós erőknek augusz­tus 22-én ipég sikérült meg­tartaniuk Prágábah a ..XIV. kongresszust", de a szlovák párt 28-i pozsonyi kongresz­szusán már a gyors konszo­lidáció programját képviselő G. Husák lett a párt első titkára. Október 30-án új alkot­mányt fogadtak el, amely a csehszlovák államot a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársa­ság egyenrangú föderációjá­vá alakította. Kétkamarás központi parlamentet és szö­vetségi kormányt hoztak lét­re. Mindkét köztársaság sa­ját parlamentet és kormányt kapott. Ugyancsak elfogad­ták a nemzetiségek Jogalt szabályozó alaptörvényt is. Jelentősen meggyorsult a politikai és gazdasági kon­szolidáció folyamata, amikor 1989 májusában G. Husák váltotta fel A. DubcAet a CSKP főtitkári posztján, és kedden este tíznapos egye­sült államokbeli tartózkodás után visszautazott Izraelbe. Látogatásénak eredménye; szorosabb katonai együttmű­ködés Washington és Izrael között, amelynek mértéke azonban nyilvánvalóan Izra­el „kezelhetőségétől" függ.. JUGOSZLÁV—ROMAN KÖZLEMÉNY Stefan Andrei román kül­ügyminiszter belgrádi hivata­los látogatásának befejezté­vel jugoszláv-román közös közleményt adtak ki. Joszip Vrhovec és Stefan Andrei tárgyalásain megelégedéssel állapították meg hogv a két ország kapcsolatai sikeresen fejlődnek. EURÓPAI PARLAMENT ÜLÉSE A Közös Piac parlamenti testülete Strasburgban meg­kezdte az EGK jövő évi költ­ségvetésének vitáját. A költ­ségvetési tervet a brüsszeli főbizottság készíti el, a mi­niszteri tanács hagyja jóvá. majd megküldik az európai parlamentnek, amely még javasolhat hozzá bizonyos módosításokat, Ezután ismét a miniszteri tanács hagyja jóvá végleges formában. átalakította a KB Elnöksé­gét. A párt megújulását elő­segítette A. Dubcek és má­sok 1970 januárjában történt kizárása és a végrehajtott tagkönyvcsere. Fontos szo­ciálpolitikai intézkedéseket hoztak (például bevezették az ötnapos munkahetet). Legnehezebbnek a kulturá­lis-tudományos élet helyre­állítása mutatkozott. A CSKP 1971 májusi XIV. kongresszusa megállapította: „Mivel hiányzott a készség az ötvenes években elköve­tett hibák és tévedések or­voslására. a tényleges hely­zet felmérésére, s nem vc^t még meg a felkészültség, hogy marxista-leninista elemzés alapján határozzák meg a szocializmus építésé­nek programját... törvény­szerűen mind a gazdaság, mind az ideológia területén a legkülönbözőbb rögtönzé­sek születtek, és ebből kö­vetkezett a párt dezorganl­zálódása." Lengyelországnak az 1960­as években jelentős gazda­sági eredményeket sikerült elérnie, 1964—89. között az ipari termelés 5U százalékkal nőtt. másfél miilió új mun­kahelyet hoztak létre. Azon­ban sok politikai és gazda­sági ieszullség megoldatlan maradt. Emiatt 1967—68­ban diákmegmozdulások vol­tak Varsóban és másutt. A pártvezetésben ismét meg­sértették a kollektivitás el­vét. A beruházási, bér- és szociálpolitika hibái, a ne­hezen javuló lakáshelyzet* a közellátás problémái — közvetlenül pedig a hús árának emelése — 1970 de­cemberében Gdanskban és más tengerparti városokban halalos áldozatokat és sebe­sülteket követő me&mozdu-, 1 ásókat váltottak ki. Az ese­mények következményeként W. Oomulkát a párt élén E. Gierek váltotta fel. Az új vezetés szakítani kívánt elő­dei hibáival. E. Gierek 1970 decemberi, a rádióban és a televízlóban elmondott be­szédében kijelentette, hogy: „Gazdaságpolitikánknak és általános politikánknak alap­szabálya lesz a realitások számba vétele, a munkás, osztállyal és az egész ér­telmiséggel folytatott széles körű tanácskozás, a kollek­tivitás ég a demokrácia el­veinek megtartása a párt­életben és a párt vezető szerveinek tevékenységében. A pártnak mindig szoroe kapcsolatot kel] tartania a munkásosztállyal, az egész néppel." Jugoszláviában a tagköz­társaságok eltérő fejlettségi szintje és gazdasági növeke­dési üteme miatt kiújultak a nemzetiségi ellentétek. Hor­vátországban sokan úgy vél­ték, hogy indokolatlanul nagv támogatásban kell ré­szesíteniük a fejletlenebb te­rületeket. Ennek a nézetnek a Horvát Kommunisták Szö­vetségében is sok támoga­tója akadt. Az 1071-re ki­alakult helyzet aúlyoNsága miatt Tito elnök kénytelen volt jelentős tisztogatásokat végrehajtani a horvát (és a szerb) pártban. Ugyanakkor az 1963-as alkotmány meg­változtatáséval nagyobb be­leszólást adtak a tagköztár­saságoknak saját pénzügyeik­be. a kollektív államelnök­ségben az egyes köztársa­ságok képviselői vétójogot kaptak, A krízis veszélyessé­gét mutatja, hogy Tito el­nök véleménye szerint még polgárháború ls kialakulha­tott volna, ha nem teszik meg idejében a szükséges Intézkedéseket. A belpoliti­kában Jugoszlávia változat­lanul kitartott az önigazga­tás, a külpolitikában pedig az el nem kötelezettség kon­cepelója mellett. Molnár Tamás (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents