Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-02 / 205. szám

Sserda, t981. szeptember 2. s Elhunyt özv. Dettre Béláné Hetvennyolc éves korában elhunyt özv. Dettre Béláné, szUletett Kekezovich Viola. 18 éves korában, 1921-ben kapcsolódott be a munkás­mozgalomba. Ab Iskolapad­ból egyenesen a szegedi, Ma­ros utcai Munkásotthonba került. Itt adminisztrációs teendőket látott el, bekap­csolódott az illegális moz­galomba. Szervezkedésekre mozgósító röpiratokat, bro­súrákat, plakátokat gépelt. Részt vett a Szociáldemokra­ta Párt lapja, a Népszava és más szakszervezeti sajtóter­mékek terjesztésében, a vá­lasztási harcokban. Nem egyszer illegális röpcédulák továbbításával is megbízták. Férjével együtt tagja volt a [Vörös Segélynek. Tagja, majd elnöke lett a Munká­sok Eszperantó Egyesületé­nek. A felszabadulás után ala­pító tagja volt a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak. Az 50-es években a szövet­kezeti gazdálkodás mellett agitált, mint a falujáró moz­galom aktív résztvevője. Dolgozott a Szegedi Ecset­gyárban. az I. kerületi ta­nácsnál a mezőgazdaság át­szervezési munkálatait vé­gezte. Tíz éven át töltötte be a Magyar Eszperantó Szövetség Csongrád megyei Bizottságának elnöki tisztét. Politikai és társadalmi tevé­kenysége elismeréseként többször kitüntették. 1968­ban a Szocialista Hazáért Érdemrendet, 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet vehette át. Tu­lajdonosa volt az MSZBT Aranykoszorús Éremének. Temetéséről később intéz­kedünk. Msmp Szered városi Bizottsága Nemzetközi konferencia az erdimérsökképzésről A szocialista országok er­dészeti és faipari egyetemei­nek, főiskoláinak, tanulmá­nyi erdőgazdaságainak ve­zetői kedden, tegnap, négy­napos konferenciára ültek össze Sopronban, az Erdésze­ti és Faipari Egyetemen. Az erdőmérnökképzésről, a gyakorlati oktatásról cseré­lik ki tapasztalataikat. A konferenciára Bulgáriából, Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaság­ból és a Szovjetunióból ér­keztek vendégek, akiket dr. Gál János, a Soproni Érdé­szett és Faipari Egyetem rektora köszöntött. A soproni nemzetközi kon­ferencia résztvevői az egye­temmel kapcsolatban álló gyakorló erdőgazdaságok munkájával 1» megismerked­nek. Rekonstrukció a Zöldért-hálózatban A Zöldért-vállalatok az el­múlt öt évben számos új létesítménnyel, — raktárak­kal, átmeneti tárolókkal, hű­tőházakkal stb. — egészí­tették kl létesítményhálóza­tukat Az elkövetkező idő­szakban naRyobb építési jel­legű beruházásokat már jó­val kevesebbet terveznek, viszont többet költenek a meglévők bővítésére és a kézi munkát felváltó gépek beszerzésére. A vállalatok 1975-től rrrfnt­emi 1S milliárd forintot for­dítottak különféle beruházd­sokra. Öt év alatt 15 nagy burgonyatárolót adtak át, összesen csaknem 50 ezer tonna befogadótérrel. Hu­szonnégy korszerű raktárat is átadtak az elmúlt évek­ben, ezek közül a legjelen­tősebb a makói ezer vagonos vöröshagyma-tároló és a 400 vagonos dughagyma hőkeze­lő raktár, továbbá a Vesz­prémben és Zalaegerszegen üzembe helyezett úgyneve­zett kirendeltségi raktér. Az V. ötéves terv időszakában mintegy 200 boltot nyitottak meg, illetve helyeztek ismé­telten üzembe. A meglévő létesítmények sorát jelentősebben már nem bővítik, a beruházásra elő­irányzott mintegy 100 mil­lió forintos összeg nagyob­bik részéből a régebbi léte­sítményeket újítják fel. Már megkezdték a Debreceni Hű­tőház rekonstrukcióját, itt egyúttal 600 tonnás kapaci­tásbővítést is terveznek. Tol­na megyében szintén bővítik és modernizálják a hűtőhá­zat, Egész sor raktárban gé­pesítik a belső munkát, és több helyen korszerű kiszol­gálólétesítményeket emel­nek. A Zöldért-bolthálózatának fejlesztésére 80 millió forin­tot irányoztak elő. A koráb­binál többet költenek majd a boltok korszerűsítésére ls. A vállalatok csaknem mindegyike rendelkezik már korszerű csomagoló géppel. A következő időszakban a csomagolást megelőző mü­veletek gépesítése kerül elő­térbe. Ifísí carmm Csomagjába gyömöszölte a diákok nyári vakációját, rö­vidke szabadságát a felnőt­teknek. Elillant, egyik napról a másikra tovább állt a nyár. Emléket, igaz bőven hagyott, n miként eddig is minden esztendőben, az ünnepi hetek vendégseregét a város lakos­ságát ellátó-kiszolgáló intéz­ményeknek itt hagyta a fel­adatot, a szezon utáni mér­legkészítést. összegzését a ta­pasztalatoknak, eredmények­nek és kudarcoknak. S jólle­het kellemesebb csak a jóra emlékezni, a hivatalból visz­szatekintők nem vehetnek rózsaszín szemüveget. A va­lóságos értékelés olykor nép­szerűtlen következtetések ki­mondásához vezet. Látszólag kontrázva a jelszót: „min­dent a kedves vendégért.". Mert mindent lenyelni e ló­zungot legőszintébben lobog­tatok sem képesek. Sőt, hogy meg ne feküdje gyomrunkat a megemészthetetlen falat, időnként a vállalati belügyek nyilvános „tálalására" kény­szerülnek. Miként most a Szegedi Vízművek és Fürdők. Kegyes volt Idén hozzájuk a nyár. Lepipálva a legráter­mettebb közönségszervezőt, a fürdővendégek ezreit tobo­rozta. A legforróbb napokon 30 ezernél is többen fordul­tak meg a part- és a liget­fürdőben. Túlnyomó többsé­gük kikapcsolódást, felüdü­lést keresett. Ebben persze nincs semmi meglepő. Nem is untatnánk az olvasót effé­le közhelyekkel, ha nem győ­ződtünk volna meg róla: akadnak, akik a strandokra nem fürdeni járnak. Ponto­sabban nemcsak azért Láto­gatásukra kidöntött. össze­vert korlátok, medencékből felszakított rácsok, megron­gált padok és ruhafogasok, összetört szeméttárolók emlé­keztetnek. Na és szétdobált, betonhoz vert sörösüvegek, pázsitot csúfító papírzacskók és zseb­kendők. , * Kevesen ugyan, de min­den nyáron vannak, akik — hiába ők a kisebbség — bá­mulatos módon képesek a többség jó közérzetét elron­tani. Arénának tekintik a fürdőt csatakiáltással dobál­ják egymást a vízbe, a gya­nútlan lubickolók nyakába, s dobták nemrég a medencébe az egyik, őket figyelmeztető vízőrt. A fürdőruha inkogni­tójában őrjöngnek, Muham­med Aliból több is elkelne, hogy sikerüljön megfékezni, rendreutasítani őket. De profi öklözőket ugyebár aligha szerződtethet a fürdő — a vízőröknek adható cse­kélyke fizetés cSeppet sem vonzó. Persze e megoldás egyébként sem jöhet szóba. A fürdő szolgáltató, nem rend­szabályozó intézmény. Érde­mes lenne persze megfontol­ni, nem vezetne-e. eredmény­re, ha a fürdőhöz hasonlóan köztulajdont őrző vállalatok hatósági jogkört kapnának. Míg ezt eldöntjük, mi marad más, nekünk, a kisebbség rendbontásaiból szenvedő többségnek kell Összefog­nunk. Ne vonuljunk tapinta­tosan félre az imént vázolt incidenseknél, ne titkoljuk, hogy a fürdő dolgozójának pártján állunk. Hisz a jól fel­szerelt, kultúrált környezetet nyújtó fürdők mindannyiunk kedvére épültek, a Liget für­dő termál része — az új, e nyáron jócskán megrongált körmedencével — 70 millió forintért. * S, ha a meggyőzés, a több­ség példamutatása nem ve­zet eredményre lépjen köz­be a hatóság Szép szóra, ér­telemre apellálni primiriv ösztönökkei szemben aligha hatásos. Nem ártana persze már kisgyermek korban gon­dot fordítani arra, hogy ki-ki megtanulja, a közösség szá­mára létesített szórakozóhe­lyeken, fürdőkben, miként kell viselkedni. Az illemtan ugyan vala­hogy kiment a divatból, el­hessegettük korábban, mint kispolgári csökevényt. Le­gyen hát a neve más, tartal­ma korszerűbb, de minden­képpen keressünk megoldást a hiányzó űr kitöltésére! Másképp félő, összecsapnak fejünk fölött a hullámok. Ül intézményeink — fürdőink, parkjaink, vendéglátóhelye­ink — karbantartása hovato­vább egy év alatt többe ke­rül, mint tervezésük, beren­dezésük költségeit is beleért­ve, felépítésük. Ladányi Zsuzsa Új arcok, új elhatározások Évadnyitó társulati ülés a színházban Akár az iskolások, tegnap tartotta évadnyitó ünnepsé­gét a szegedi színház. Régi es új atxoK a Szabadság mo­zi környékén, fölszabadult zsongás, csevely a nézőté­ren, s míg gyűl a színházi had, az igazgatói irodában kólákkal koccintanak az „új­szülött" egészségere. Ráfér. Csupa mosoly, csupa biza­kodas. Így van rendjén, leg­alább az évadelőn. Kovács János, a néhai legendás törzsgárda egyik utolsó mo­hikánja hajol a mikrofon­hoz: üdvözli a tagságot, az elnökségben ülő vendégeket (dr. Sebe Jánost és dr. Schmidt Józsefet, a megyei, illetve a városi pártbizott­ság osztályvezetőit, dr. MiiI­ler Józsefnél és Csanádi Gé­zát — 6 később szót kért —, a megyei, illetve városi ta­nács osztályvezetőit). Átadja a szót az Igazgatónalt. Köszön­töm azokat, akik frissen ér­keztek. nyaralásból, a azo­kat, akik fáradtan, munká­ból." (Captatlo benevolen­tiae, megnyerő gesztus — enyhe jahát, derültség, taps.) Hanem aztán Pál Tamás gyorsan rátért a lényegre. A lényegre, mármint a mű­sortervre — maga titulálta így, mindjárt jelzőkkel 11­,letve; hivalkodóan merész (a prózáé),, és fontolva ha­ladó (a zenés részlegé). Bá­torságra vall a színházi szakmában kivált bátorság­ra Szegeden; kesztyűt dob a konvencióknak, nem cso­da. ha előzóen már vitákat váltott ki belberkekben. Ha viszont a mélyére nézünk, nagyon is megfelel a klasz­szikus nemzeti színházi cél­kitűzéseknek mi több. rea­gál a helyi közélet aktuali­tásaira (mármint a műsor­terv. mármint az igazgató szerint. aki magyarázatul hozzáfűzte még. a jelenlegi prózai társulattal ismertebb darabok színrevitele keve­sebb sikerrel kecsegtetne). Bár a nyári évadzáró tár­sulati ülés kapcsán fölsorol­tuk a jövendö premierlistát, nem árt fölidézni emlékez­tetőül, Shakespeare: Cymbe­line, Whiting: Ördögök, Fratti: A nagy trükk. Paso: ön is lehet gyilkos, Bibbie­na: Calandria. Gorkij: Ziko­vék, Vrbán Ernó: Vborkafa. A prózai színészgárda le­hetőséget kapott, hogy mű­hellyé szerveződjön. Hét friss diplomást szerződtet­Szinháziak a Szabadság moziban Gépkocslnveremény­betétkenyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár a gépkocsinyeremény-betét­könyvek 81. sorsolását augusztus 31-én Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vei­tek részt, amelyeket 1981. április 30-ig váltottak és 1981. Július 3l-én még érvényben voltak. Az alábbiakban közöljük a Csongrád megyében váltott, ér­vényben levő és nyereménnyel kisorsolt betétkönyvek számát és a nyereményét. A kisorsolt Répkocslk gyártmánya és típusa megjelölésére az alábbi rövidítéseket használtuk: p Polski FIAT 126, W = Wartburg Llmousine, M = Moszkvics, SÍ - Skoda 106, S2 « Skoda 120, D = Dácia, Z « Zaporozsec. 10 000 FORINT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 5 0 003 761 D 5 0 012 224 W 5 0 029 226 P 5 0 044 596 SÍ 5 0 530 646 P 6 0 539 338 M 5 0 539 477 P 5 0 550 716 P 5 0553 023 Z 5 0 503 100 W 5 0 602 277 W 5 0 627 078 P 5 0 640 184 W A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, esetleges szám­hibák előfordulhatnak. A sorsolás eredményének pontos adatait a szeptember 3-án megjelenő hivatalos nyereményjegyzék tartalmazza. A Jegyzék megtekinthető az OTP-íiókokban, postahivatalokban és takarék­szövetkezetekben. A nyertes betétkönyveket vagy az azt helyettesítő „Igazo­lásit a betétkönyvet kiállító' takarékpénztári fióknál, postahiva­talnál, vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatni. S 0 057 303 D 5 0 000 148 W 5 0 057 693 W 5 0 069 303 Sl 5 0 058 020 SÍ 0 069 303 Sl 9 0 067 259 SÍ 5 0 072 767 P FORINT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK 6 0 641 061 Sl 5 0 703 646 M 5 0 649 212 D 5 0 720 710 D 5 0 653 691 Sl 5 0 721 352 P 9 0 861 192 D 5 0 722 404 W 6 0 864 947 D 5 0 723 765 w 5 0 677 623 Sl 5 0 727 312 D 5 0 679 155 w 5 0 728 103 W 5 0 693 765 z 5 0 746 149 w tek hozzá fiatal rendezőt ls, Halasi Imrét — meg idős díszlettervezőt is, Varga Má­tyást Kossuth-díjas, nyugal­mazott művészt, aki a na­pokban Pécsett elkészült, de­koratív küllemű, szegényes informécióértékü műsorfü­zetben odanyllatkozolt: „1930-ban Kürthy György, a Szegedi Városi Színház igaz­gatója felajánlotta. hogy díszlettervezőnek szerződtet. Így kerültem legelőször a szegedi színházi élettel kap­csolatba. 1935-ben a buda­pesti Nemzeti Színházhoz kerültem tervezőnek és 1980-ban onnan mentem nyugdíjba. Örömmel jöttem Szegedre, a Nemzeti Szín­házba. hogy itt folytassam sokéves tervezői munká­mat." A színházigazgató pá­lyakezdő műhelynek nevez­te a prózai truppot, bölcsen, ahol nemcsak a fiatalok csi­nálhatják a színházat, de a színház is alakíthatja, for­málhatja a fiatalokat (ha tudja, s akarja — a szerk.). Évadnyitó beszédében ezt követően otthonosabb vizek­re evezett Pál: a zenés tago­zathoz intézte szavalt. El­mondotta, ennek műsorter­ve viszont hagyományos, mert általános tulajdonsá­guk n zenés színházi műsor­terveknek, hogy retrospektf­vek, hagyományosak. (Ugyancsak emlékeztetőül. Opera. Szőnyi—Szakony i: Adáshiba, Monteverdi: Or­feo, Puccini: Tosco, Verdi: Nabucco. Operett. Fényes Szabolcs: Maya, Kálmán Imre: A montmartre-i ibo­lya. Fali Leo: Sztambul ró­zsája.) Folytatódik egyfelől a szegedi színházi operát jellemző Verdi—Puccini vo­nal, másfelől a tájékozódási készség is ettől a roman­tikus stíluskorszaktól idő­ben visszafelé meg előre (Orfeo, illetve Adáshiba). Ám a klasszikus-romantikus repertoár változatlanul gaz­dag vadászmező, a jövőben tovább keresgélnek sűrejé­ben. Műsorra tűzik még Verdi Requiemjét — amit sokan a maeslro legszebb operájának vallanak —, tu­lajdonképpen nem minden tradíció nélkül, hiszen a gyakorlatot a budapesti Ope­rában még Sergio Failoni, a szegediben pedig Vaszy Vik­tor honosította meg. A kü­lönböző fölújításokra (Bánk bán. Aranykoporsó. Travia­ta, Simon Boccanegra. A tru­badur, Johanna, Bohémélet, Lammermoori Lucia. Szökte­tés a szerájból) pedig félál­lásban vagy szerződésben hoznak szólistákat, a chilei Patricio Mendez Gonzales-1, Misura Zsuzsát. Bártfai Évát, Tóth Jánost, kik az elmúlt évadban szerepeltek már itt. Jó hír: a nyugati országokban tavasszal ven­dégszerepelt operlstákat visszahívta a müncheni Landgraf, kedvezőbb aján­lattal: február elején tizen­két előadást tartanak Verdi Johannájával, olaszul. S ide­haza megint terveznek ba­léLbemutatól. Az igazgató szóba hozta a kedvezőtlenül alakult munkakörülménye­ket, a műhelyek ideiglenes állapotát, s hogy pillanatnyi­lag úgy füet. szavát adta a DiiiLEP 85 tavaszára készül el a nagyszínház (a nézőtér fogúd tatásából arra lehetett következtetni, a hírt Jó né­hányan először hallották.,.). Megengedhetetlen az ama­tőrizmus, a" kampányszerű­ség. „Ez színház, ahol pro­fesszionisták dolgoznak, professzionista körülmények közöt" — mondotta, még azt is, hogy „kér közösségről pa­polni azoknak, akik csak a saját produkcióik közösségét számítják annak". Aktívabb szervezőmunkát sürgetett, megígérte, nyitottabbé teszik a zárt bérleti rendszert, kö­szöntötte az új gazdasági igazgatót. Györkéi Sándort („fényes sikereket" kívánva neki), és az új tagokat: ifj. Halasi Imre rendezőt. Ko­pács Kr(stóf segédrendezőt, Ek Erzsébet jelmeztervezőt.. Varga Mátyás díszletterve­zőt. Merza Gábor ügyelőt. Belohorszky Sári magánéne­kest. Császár Györgyi, Deák Éva, Karancz Katalin. Bog­nár Zsolt. Nádházi Péter, Nemcsák Károly, Szalma Tamás. Forgách Péter szí­nészt, Quintus Konrád, Tóth István, Kulcsár Lajos cso­portos szereplőt, Laczi Ju­lianna. Frlttmann Géza énekkari tagot. Schaub Mag­dolna, Békési Mária táncost, Dévényi Ritát, a képzőmű­vészeti főiskola gyakorno­kát. Tisztulási folyamat rajzo­lódik ki színházi közéle­tünkben, a valós értékek megtalálják közönségüket. Ezt már Csanádi Géza mondta, aki Pál Tamástól vette át a mikrofont, hason­lóan buzdító, bátorító sza­vakkal. Nyilvánvalóan a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának véleményét tol­mácsolta. amikor kedvező jeleket vélt fölfedezni az évad előkészítésében, de ar­ról ls említést tett. a fent­idézett megújulási folyamat Szegeden lassúbb a kelleté­nél. Mindenesetre megígérte, kiemelt városnolitlkai föl­adatként kezelik a nagy­színház rekonstrukcióiát. s a művészi munkát jelentős anyagiakkal sejtik majd. Az elhangzottakra Kovács János színművész mondta ki az „ügy legyen: áment", s ezzel véget ért a Szegedi Nemzeti Színház lf)Bt/82-es évadnyitó társulati ülése a moziban. S hogy mindezen eredmé­nyekről. gondokról tudomást szerezzen a főváros is: egv hét múlva, swotember 8-án, sajtótájékoztatóra invitálják a nagv lapok jeles munka­társait Budanrstre. a Patakv István Művelődési Házba. Nikolényl István 4

Next

/
Thumbnails
Contents