Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

93 Csütörtök, 1981. augusztus 13. Emlékezés Papp Lászlóra Hetven évvel ezelőtt, 1911. augusztus 13-án született Szegeden Papp László, a szegedi munkásmozgalom egyik szűkebb körben ismert alakja, aki 58 évet élt, de ezalatt a közel hat évtized alatt mozgalmas életpályát járt be. Papp Lászlóról elmondhatjuk, hogy a szülői példa és indítás hatott reá elsősorban abban, hogy adottságaihoz mérten a munkásmozgalomban való részvétele töltötte ki életének szebb és érdemesebb részét és ez méltóvá teszi (őt arra), hogy emlékezzünk reá. Ügy1 is szoktuk mondani, hogy beleszületik valaki abba, amit azután életében ls követ. így volt Papp Lászlóval is. Elsősorban apja, Papp József hatott reá (és másokra is), aki az Üjszegedi Kendergyárban dolgozott, miként majd a fia, Papp László, akinek három fia közül kettő ma ott dolgozik. Papp József — aki 75 éves korában halt meg 1953-ban, s akire ma is emlékeznek a gyár régi munkásai — reszelő-vágóként dolgozott, vasas volt, pályafutását is ebben a szakmában kezdte és ifjúkorától szervezett munkás volt. előbb Pesten, majd hazakerülve az Üjszegedi Kendergyárban. A szegedi Vasas Szakszervezet vezetőségi tagja is volt. A szociáldemokrata párt ismert, szavát és véleményét hallató harcosa volt. és a pártot az üzemi bizottságban is képviselte. aki a munkáspártok egyesülése alkalmával a Magyar Dolgozók Pártja tagja lett Idősebb korában a gyár portása volt. Nem Papp László az a ritka ember. akire apja hatott leginkább. elég gyakori jelenség volt ez. A családi környezetet meleggé tette az édesanya. Horváth Gizella, aki segítette férjét a mozgalmi munkában és nevelte becsületes, dolgozó emberekké gyermekeit. Papp László Szegeden a Tili Frigyes-féle szabóságba került tanulónak, akkori szóval Inasnak, a húszas évek közepén. Felszabadulása után a rendkívül alacsony t>ér nem vonzotta ehhez a pályához, apja és barátai segítségévei ő is az Üjszegedi Kendergyárba került, előbb szövő, majd cérnázó volt. 1929-et írtak ekkor. Már az is nagy szó volt, hogy munkát kapott a gyárban. A szociáldemokrata párt vonzásába került harcos fiatalok példája nyomán Papp László is, tagja lett a Rendező Gárdának. Munkásmozgalmi részvétele a gyárba történt belépésével vette kezdetét, ő ls eljárt a Hétvezér utcai Munkásotthonba, ahol reá Silbermann Gyula és Török Gábor voltak a legnagyobb hatással, akik különben is a fiatalokkal foglalkoztak. Továbbképzésükön kívül feladatokkal látták el őket, ha szükség volt rá, röpiratokat. vagy a Vörös Segély bélyegeit terjesztették, a választások alkalmával különféle munkákat végeztek. Papp László ls iárt az eszperantó körbe, természetjáró ls volt. A felszabadulás után az első közé tartozott apjával együtt. akik a gyár megindításában részt vettek, a párt tagjaként és a gyári szakszervezetben ls tevékenykedett. A hatvanas évekt>en egészsége megrokkant és 1968-ban nyugdíjazták. 1969 májusában, nem sokkal halála előtt a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetésben részesült. Emlékét megőrizzük. Oltvai Ferenc Szakavatottak a cím olvasásakor minden bizonnval a cvikkerös. vagv biciklis festőre. Heller Ödönre, méginkább Nyilasv Sándorra gondolnak. Főként, az idősebb tanai nemzedék gondolhat Váradi Kálmánra is. aki Nyilasv nvomdokain haladva festett. Kétségtelenülőket illeti ez a ielző még akkor is. ha raltuk kívül többen ls „rátaláltak Tápéra", egymástól függetlenül ..fölfedezték" ezt az évezredes múltú sárbaragadt falut. A múltat kereső ideeen ma modern kertvárost talál itt. Az egvkori nádtetős, csömpölvegházak helvén kőporozott kockaházak sorakoznak minden utcában, a kazlak és szárkúpok helvén konyhakert termi a konyhára valót. A hagyományos néni építkezés, a rési parasztházak belső elrendezése. a köztük való élet és a viselet mostanra emlékanvaghalmazzá vált. Egv paraszti kultúra lezárulása, ugyanakkor egv úiabb. városias jellegű' népélet kibontakozása a mai. Azt gondolhatnánk. minden megszűnik. ami a régibb időkre emlékeztet, s most csak az van hátra, hogv ezeket a letűnő életformákat meg kell örökíteni. Van benne igazsag. Közel tíz évvel ezelőtt, telepedett itt le egv amatőr pingáló, aki — úgymond — Tápénak szentelte minden szabadideiét. Vízügyi szakember. Belárásos útlain a szeme valóságos mini fényképezőgép: rögzíti a Tiszapartj füzeseket, nvárfás melletti tisztásokat. a falu imitt-amott még meglévő nyeregtetős parasztházait, átalakuló utcasorait. Hagyományosan. hóna alá vett festőállvánnval. ecsetekkel és festékekkel megrakott, kopottas aktatáskával meev vissza a ..lekoppintott" tegnapi területekre és dolgozik napokon át. Zólyom Lajos nem táoél születésű, de lassan idevalónak számít. Talán éopen ezért tehet mostanság is fölfedezéseket. A számunkra olvkor szinte semmitmondó képeket, öreg arcokat, meg mindent, ami mulandó. Munkáit ismerve, azt hiszem. Zólvomnak sikerült egvéni karakterű színhatást kialakítania. Munkáiban éppúgy konzerválódik a mai Tápé arculata. mint ahogvan tehette fél évszázaddal ezelótt az akkori környezettel Nvilasy és más. Pingáló mesterek ne értsenek félre: a színekről, azok lírai hatásáról. Illetőleg a téma megválasztásáról van most szó. Munkái zömmel táoai házbelsőket díszítenek. Gvűiteménves kiállítás adhat most keresztmetszetet az eltelt tíz esztendő táoai ihletettséaéről. amivel vall a falu. a fái szeretetéről ólaiban, temperában és grafikában. Zólvom Laios műveiből az ATIVIZIG KISZ szervezete rendezett kiállítást a vállalat klubjában. Ifj. Lele József Új ffiEm A kis rendőr nagy napjai Szenzációs régészeti lelet A Dévaványa határában fekvő Sártó-dűlőben kétfejű istenszobrot találtak a harmadik angol—magyar régészexpedíció kutatói. A napokban kezdődött háromhetes régészeti feltárás első, különösen értékes lelete egy fél négyzetkilométer területű újkőkori településen került elő. A kis méretű, vörös színű. égetett agyag szobrocskához hasonló „kétfejű istenek" eddig csak a Balkánról voltak ismertek — a dévaványai istenszobor a tiszai műveltséget hordozó település szenzációs tárgyi emléke. Az oxfordi Ashmolean Múzeum, az MTA Régészeti Intézete, és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum szakemberei — öt angol és három magyar kutató — a csepeli tanárképző főiskolai hallgatók segítségével vallatják a lelőhelyet. A két korábbi expedíció során az újkőkori településrendszer feltérképezése folyt, az Idén egyetlen nagyobb, a városiasodás fokát megközelítő település feltárásához fogtak a régészek. A dévaványa-sártói telep rendkívüli értéke, hogy a négy—hétezer esztendővel ezelőtti időkben is lakott hely volt, a leletek épségben megmaradtak, s így a régészek egy helyen tudják vizsgálni a háromezer évet átfogó korszak műveltségét, ezen belül az alföldi mezőgazdaságot, amely már az újkőkorban is igen fejlett volt. Próbálják Tíz év után tér vissza Hacsaturján balettje, a Spartacus, a Szegedi Szabadtéri Játékokra. 1971-ben mutatta be ugyanis itt az Állami Operaház társulata, ugyanannak a Seregi Lászlónak koreográfiájával, rendezésében, betanításában, aki most is tervezője az előadásoknak. Az akkori bemutató érdekességei közül: a társulatnak ezzel a produkciójával az 1971-es szegedi szabadtéri premier volt a 71. előadása (az 1968-as operaházi bemutatót követően, miközben bejárták a Spartacussal a fél világot Párizstól Libanonig, s fölléptek a baalbecki szabadtérin is); Pál Tamás vezényelt, mint az Operaház karmestere (azóta a szegedi színház igazgatója), akitől a pálcát Fráter Gedeon veszi most át: s a premiert igen-igen veszélyeztették az esőfelhők, ám sikerült végigjátszani a darabot (reméljük, a holnap esti bemutatón sem lesz másként). Az 1971-es főszereplők természetesen kicserélődtek. A címszerepet Fülöp Viktortól Dózsa Imre veszi át. Kun Zsuzsa Flaviáia után most Pongor Ildikó lesz Spartacus felesége. Crassus pedig Havas Ferenc útán ezúttal Keveházi Gábor. Némileg módosul az eredetileg megadott szereposztás is. Szumrák Vera és Kékesi Mária helyett Crassus barátnőit Sebestyén Katalin (Júlia), illetve Pártay Lilla (Claudia) táncolják. Kénünk a tegnap délutáni karpróbán készült, amikor még Seregi László civilben mozgatta a katonákat. Flavia avagy a sors tánca Szines, szinkronizált szovjet film. Irta; Vlagyimir Kuznyecov, Fényképezte: VJacseszlav Jegorov. Zene: Eduárd Artyemjev, Rendezte: Vlagyimir Fokin. Főbb szereplők: Andrej Taskov, Igor Kvasa, Nyikolaj Szkorobogatov, Jurij Guszev. Jó. ha az ember minél gyorsabban túl teszi magát a sikertelen felvételi vizsga megrázó kudarcélményén. Az pedig még jobb, legalábbis a bizottság szemében, ha a jelölt jövendőbeli hivatásával rokon szakmában keres menedéket az újabb erőpróbáig. Tudja ezt Szenyka Kulik, a krimi főhőse is, akinek eltökélt szándéka, jogász lesz. Ügy gondolja, az első eredménytelen nekifutás utón beáll rendőrnek. Elhatározásában csak megerősíti egy esti randevúját megzavaró kellemetlen közjáték. Feltűnő nyomokat hagyva, alapos munkát végeznek a rájuk támadó huligánok. Az ambiciózus, tettrekész, ári láthatóan — legalábbis • ídőri ügyekben — teljessel zöldfülű fiatalember Klimov ezredes csoportjába kerül. Rögtön kap is megbízást. igaz nem túl jelentőset Piti. fehérnemű-lopási ügyet kellene felgöngyölítenie. Már-már úgy hiszi, legjobb úton halad az „évszázad bűnügyének" felderítésében, amikor felettese kénytelenkelletlen bevonja egy garázda banda ellen indított igazi nyomozásba. A bonyodalom. a kibontakozás a krimi műfajának megfelelően izgalmas, üldözéses jelenetek során jut a tetőpontig, ráadásul megtűzdelve Szenyka vad ábránd-történeteivel. Sikerül megtalálni a már régóta üldözött. „Forrázott" csúfnevű banditát és bandáját. A minden hájjal megkent bandavezér azonban még időben szagot kap, hogy az éj leple alatt megkísérelje a szökést. Az erdő csöndjét pisztolylövések zaja töri meg. apránként valamennyi bandatagot sikerül elcsípni a rendőröknek. Csupán „Forrázott" és helyet tese hiányzik a sorból. A megoldáshoz vezető út meglehetősen vizes, bozótos és még kavicsos is. de a néző bízik a kis rendőr leleményességében. kitartásában. S nem csalódik. Változatos, a környezet- és a bandita okozta megpróbáltatások során állja a próbát, közben észre sem veszi: most élj nagy napjait Ez csak akkor jut eszébe, mikor újabb megbízást kap. „Raboltak" a bankban, keresse meg a takarító asszony elveszett hét rubelét! Eme új feladat szétoszlatja nemcsak a főhős, de a néző esetleges tala.jtalan illúzióit is. A fiú ugyan átesett a tűzkeresztségen, a hétköznapok azonban csak ritkán produkálnak afféle nagy ügyeket. Még szeren, cse. Mag Edit Flavia, azaz Pongor Ildikó — aggódik. Az időjárás miatt: hőn reméli, hogy Hacsaturján Spartacusá nak szereplői jó barátságba kerülnek az elemekkel, s neki, a női főszereplőnek külön vágya ez: készülő televíziós portréfilmjéhez a győzelmi variációt Szegeden rögzítik filmszalagra. — Eszerint kettőzött izgalommal készül a bemutatóra? — Soha nem gondoltam arra, hogy ne tudásom legjavát igyekezzem adni bármelyik előadáson. De annyi igaz: ezúttal Igazából meg kell mutatnom, mit tudok. Flaviát táncolni gyönyörű feladat, a szerep drámai töltése igen erős, a figura nagyon rfőies és a tragikus sorsot nagyszerűen kifejezi. Technikailag és érzelmileg egyaránt roppant igényes: amikor először táncoltam, rájöttem, nemcsak fizikailag, de lelkileg is borzasztóan el lehet fáradni benne. — Tart tehát tőle a Dóm téri színpadon? — Egy picit. Szabadtéren a mozgásnak végig jóval nagyobb ívűnek kell lennie, a pátoszos, erőteljesen gesztikuláló táncos előadásmód viszont már idejét múlta. Ám, a koreográfia és a rendezés olyan kiváló, hogy azt hiszem, az lenne a rossz, ha túl sokat akarnék elmondani. Ha a néző ugyanaddig az érzelmi azonosulásig eljut, i . . Kitüntetések Az Elnöki Tanács Hanák Péternek, a történelemtudományok doktorának, az MTA Történettudományi Intézete tudományos osztályvezetőjének a dualizmus korának története témakörben végzett három évtizedes, nemzetközileg elismert kutatómunkájáért, értékes tudománypolitikai tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta 60. születésnapja alkalmából. Az Elnöki Tanács József Farkasnak, az irodalomtudományok kandidátusának, az MTA Irodalomtudományi Intézete tudományos osztályvezetőjének a magyár szocialista irodalom kutatásában végzett jelentős munkásságáért, tudománypolitikai tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta 60. születésnapja alkalmából. A kitüntetéseket Köpeczi Béla, az MTA főtitkárhelyettese szerdán az Akadémián adta át. Pongor Ildikó a próba előtt ameddig én szeretnék, akkor kevéssel nagyon sokat lehet megéreztetni. Flaviában fel kell ismerni sorsa kínzó fájdalmát, Spartacus felesége kénytelen tudomásul venni, hogy tovább kell élnie, hiszen gyermeket vár. Talán egyfajta visszafogott drámaiság lehet a megoldás ... — Milyen találkozásai voltak 'eddig a szereppel? — A Spartacust 1968-ban mutatták be, azóta ebben a szerepben láttam például Orosz Adélt, Kun Zsuzsát, Pártay Lillát. Sohasem tört le, ha bármikor bárki mérhetően, észrevehetően jobbat produkált annál, mint amire én akár legjobb formámban képes vagyok. Balettintézeti növendék koromban láttam Kun Zsuzsát Flaviát táncolni, ő volt rám a legnagyobb hatással. De mindegyik Flavia erőt adott. Művészileg is segítettek: szinte minden női főszerepet én táncolok mostanában, de Flavia a legkedvesebb, tőle tanultam legtöbbet. Még a produkció utáni fáradság is másv ha ezt a figurát alakítom Talán nem is jó ómen, ha ennyit beszélek most róla, hiszen, ha valaki nem érzi Flaviát, ha nem tud azonosulni sorsával... az az Igazság, szinte már babonás vagyok, ha róla van szó. — Sokfelé járt eddig az Operaház balettkarával. Tapasztalatai? Hol tart ma a világ balettmüvészete? — Fantasztikus mértékű előrehaladást látok. Már nem az orosz balettstílus az egyeduralkodó, nagyon izgalmasak az angol, dán, francia, sőt az amerikai produkciók. Mert már lehet beszélni másmilyen stílusról. Egy évig tanultam Leningrádban, a világ minden részéből még mindig sok táncos fordul meg a Szovjetunióban. Észrevehető az is, hogy a saját stílusok kialakulásával párhuzamosan az orosz klaszszikus iskola változatlanul mennyire meghatározza az egyes országok tánckultúráját. Annyit mondhatok, iszonyatos kitartásra és szorgalomra van szükség ahhoz, hogy valaki kitűnjék és megtarthassa szerzett rangját. — Viszonylag rövid idő alatt sokat elért. Ezután? — Ha még 15 évig tudnék táncolni... el szeretnék jutni Párizsba. Szerződésem is van, de egy hatéves kislányom is, így a dolog kissé nehezen megoldható... És nem utolsósorban: szeretnék még nagyon-nagyon sokat táncolni az Operaházban Csak elkészüljön ... Domonkos László