Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

Szerelem A csendes, szelíd alkony mindig megkapó, hajlamosít a romantikára, de leginkább májusban, mikor elül a simogató szellő, a lombok között már bujkál a sötét, egyre bátrabban kimerészkedik és lassan elborítja a parkot. Még feletelnek a madarak, de hamarosan elfészkelnek, beleolvadnak a homályba, elnémulnak. A mélykék égen lassan úszik néhány aranylóan vörös felhő. A leány feküdt a padon, egyik lábát kissé felhúzta, leje a fiú ölében. Hol egyik, hol mindkét karját felnyújtotta, lehúzta a fiú fejét és hosszasan csókolták egymást. A fiú időnként hátradőlt a padon, fejét felvetette és bámulta a lombokat, vagy a hosszas előrehajlás okozta görcsöt oldotta igy. mely hátát és nyakát kínozta. Simogatta a lány haját, arcát, a sötétség mélyülésével egyre bátrabban a melleit is. — Most már csak velem jársz, ugye? — a leány megcsókolta a fiú fülét. — Már mondtam, hogy te vagy jó nálam. — De én azt akarom, hogy sose járjál mással. — Nem járok. — De igazán azt akarom. A Loncit se vidd többet a diszkóba. Ha műszakban vagyok, akkor se. A fiú jobb kezével simogatott, a ballal maga mellett keresgélt. megfogta a zsebrádiót. egy pillanatra a füléhez tartotta, aztán letette. — Ha nem akarod, nem szem el. — Szeretsz tulajdonképpen? Eszedbe se jutott, hogy nekem rossz, ha elviszed a Loncit? — Hát persze, hogy szeretlek. — Nagyon? — Persze, hogy nagyon. Hosszú csókok következtek. A fiú eközben is füléhez kapta egy pillanatra rádióját. — Egyszer azt mondtad, hogy engem örökké tudnál szeretni — mondta álmodozva a lány. — Igaz ez? — Igaz hát. Te igazán klassz vagy. — Azt is mondtad, hogy akár feleségül is vennél. •— Igaz. mondtam. — Mondod még? — Mondom. Tudod, várom a behívót. Ha leszerelek, elveszlek. — Ugye — lehelte a lány —, semmi sem fontosabb nálam ... — Semmi — így a fiú, füléhez kapta a készüléket, felegyenesedett. lefejtette nyakáról a becéző karokat, és kissé arrébb húzódott. — Most hallgass! Kezdődik a meccs! BANKI MIHÁLY Takács Tibor Napraforgó A napra forgó napraforgó gyermekkorom tányérricáia, kiinteget elém a bolyhó e neve-nincs hegyi utcára, madaraknak terített asztal, és nekem legszebb, ősi jelkép, a napkorong pogány malaszttal kös'dnti itt a naplementét. Itt állok a kerítés mellett, egy percre enyém a vezérség, (minek tudnák, hogy a volt gyermek lenyakazta mindnek fejékét!) Most boldog vagyok s meghatódott: meghajolnak a napraforgók! 68 Vasárnap, 1981. augusztus 2. Szegedi műemlékek Tápé temploma Kő- és bronzkori leletei bizonyítják, hogy Tápé egyike az Alföld legrégibb településeinek. Az Arpád-kor legeleién Szegeddel együtt királyi birtok, lakói halászok, madarászok, gyékényszövők voltak. Először 1059-ben emeltek templomot. Szent Mihály tiszteletére, melyet a tatárok 1241-ben feldúltak. de a XIII. század második felében a tápaiak újjáépítették. E templom szentélye maradt ránk, a mai templom kereszthajójában. Legértékesebb részei a gótikus boltozatok, az ablakok, a tabernákulum és a Jézust és apostolait ábrázoló XIV. századi freskótöredékek. A templom a török időket szeKépeinken: régi vaskapu, mely aranyérmet nyert Párizsban. — Szent László szobra. 1751-ből — Szent Flórián szobra a Palánk serfőző épületéről — Kályhaellepgö. melyet Tisza Lajosnak ajándékoztak — Egy vízimalom makettje. NAGY LASZLO FELVÉTELEI rencsésen átvészelte, maid 1770 táján barokk hajót és tornyot építettek hozzá. Az idők folyamán szűknek bizonyult, ezért 1940 körül modern főhajót kapott, melyet a régi templomra merőlegesen helyeztek el. A középkori rész szentélvét keresztelőkápolnává alakították, benne egy lombardiai keresztelőkút homokkőből készült művészi másolata áiL Az úi templom építése közben kerültek elő a freskók, melyetet valószínűleg a múlt században meszeltek le. Azóta állapotuk sokat romlott, megmentésük komoly munkát és anyagi befektetést igényelne. Kép és szöveg: TAKÁCS GÁBOR kednek el, mint ahogy eredetileg álltak, a természeti katasztrófa előtt. És ugorjunk jó néhány évtizedet előre, hiszen nagyon fontos része a kiállításnak a felszabadulást követő időszak erőfeszítéseit, éoítőmunkáiát bemutató tárlat. Szép. színes képeken nyomon követhetjük a tömeges lakásépítés első pillanatait, láthatjuk, hogv az úi városrészek szinte már egvbefűződnek és körgyűrűként övezik a városmagot. A jelen érdekes percei mellett nem hiányoznak a 2000-re mutató távlati tervek sem. Rendhagyó és újszerű ez a kiállítás. A Móra Ferenc Múzeum a Szeged megyei városi tanáccsal közösen rendezte. Érdekes egykét órára betérni a vármúzeumba. Fotóriporterünk néhány régebbi érdekességet kapott lencsevégre. H. M. N

épszerű kiállítás. Mindössze 200 négyzetméteren, a Móra Ferenc Múzeum várépiiletében sikerült egy olyan történeti tablót rendezni, ami 800 év legfontosabb eseményeiről ad hiteles, érdekes képet. A látogató megtalálhatja annak az oklevélnek a másolatát, ami bizonyítja, hogy Szegedet már a 12. században országszerte városként ismerték. Azonban köztudott, hogy a középkorból kevés írásos, tárgyi emlék maradt az utókorra. Mutatóban annyi azért maradt, hogy talán valamit megsejthetünk, milyen élet is lehetett vidékünkön. Ám gazdag és izgalmas a 18. századi szegedi részlet. Megdöbbentőek a dokumentumok, a számok, amelyek bizonyítják, milyen nagy erővel zúdult a Tisza 1879-ben a városra. Tervezők, építészek, korabeli dokumentumok alapián készítettek egy olyan makettet, amelyen a kifaragott épületek úgy helyez-