Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

2 Vasárnap, 1981. augusztus 2. II lengyel kormány állásfoglalása • Varsó (MTI) A lengyel kormány szombaton a PAP hírügynökség útján közzétette a Szolidaritás szakszervezettel való együttműködésének feltételeit tartalmazó állásfoglalását. — A mélvüló gazdasági válság és a növekvő politikai feszültség leküzdése érdekében a társadalmi erők széles körű összefogására van szükség — mutat rá a kormánydokumentum. A lengyel minisztertanács sürgeti, hogv a Szolidaritás mielőbb lénien az építő együttműködés útiára. és hagylon fel az alapszabályának kereteit túllépő politikai tevékenységgel. A kormány követeli, .hogy a Szolidaritás taglalnak és kiadványainak állásfoglalásai ne iránvuHanak a Lengyel Népköztársaság szövetségi kapcsolatai ellen, és ne kérdői el ezzék meg a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető, szérepét. Varsóban szombaton nyilvánosságra hozták a pénteki sztráikok által okozott károkról szóló lelentést A feketeszén-bányászatban a pénteki négyórás termeléskiesés 200—250 ezer tonna veszteséget okozott. A varsói televízió beszámolója szerint a Szolidaritás sziléziai regionális szervezetének felhívása ellenére több üzemben a dolgozók nem csatlakoztak a figyelmeztető sztrájkokhoz, számos vállalatnál pedig lerövidítették a munkabeszüntetés Időtartamát. A televíziós riport tanúsága szerint a munkások között a sztráikot. illetően oly annyira megoszlottak a vélemények, hogy néhol a vita tettlegességig fajult Az ágazati szakszervezetek egyeztető bizottsága nyilatkozatban ítélte el a politikai feszültség elmélyítését szolgáló tüntetések szervezését. s egyúttal határozottabb fellépést követelt az ország politikai vezetésétől. Az autonóm szakszervezetek konföderációja ugyancsak az utcai tüntetések és a sztrájkok szervezésével szemben foglalt állást Jazef Glemp. a lengyel katolikus egyház vezetője munkára, a betakarítás gyors elvégzésére szólította fel a lakosságot. Glemp televíziós nyilatkozatában kijelentette: mindent meg kell tenni azért, hogy Lengyelországot elkerülje az éhínség veszélye. Az MSZMP KB ii | >• • n udvozlo távirata # Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Szenegáli Függetlenségi Munkapárt alakuló kongreszszusát. Fölkészülés az ötnapos munkahétre Kubai—mexikói tárgyalások « Havanna (MTI) Fidel Castro és Jósé Lőpez Portillo mexikói elnök pénteken délután a Mexikóhoz tartozó Karib-tengeri Cozumel szigetén megkezdte hivatalos tárgyalásait Jól értesült körök szerint a két államfő megvitatja a Kuba és Mexikó közötti kereskedelmi, technológiai és ipari együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, éa a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről cserél véleményt. Hűséggel szolgált Vágó Béla születésének 100. évfordulójára Áz egykori népbiztos és hadtestparancsnok. Vágó Béla születésének századik évfordulójára emlékezünk ma. Emlékeznek a fővárosban, a róla elnevezett utca márványtáblájánál. a munkásmozgalom nagy alakjainak panteonjában, tudományos ülésszakon a nevét viselő iskolában. Baján, születése helyén, Kecskeméten. Debrecenben és másutt, ahol életében megfordult, síkraszállt a népjogokért, az elnyomottak felszabadításáért A fővárosban érettségizett, s nyomban azután, a századfordulón, részt vállalt a szocialista fiatalok küzdelméből. Szabó Ervin tanítványa lett mint egyetemista, a bölcsészkaron Babits. Kosztolányi, Juhász Gyula. Oláh Gábor baráti köréhez tartozott De irodalmi, művészeti érdeklődésénél nagyobb mértékben szólt bele életébe a politika, az a fölismerés, hogy az elmaradott félfeudális Magyarországon meg kell gyorsítani a társadalmi viszonyok átalakítását, az általános, titkos választóiogért, a munkások parlamenti képviseletéért, a demokráciáért folytatott harcot Szervező és fölvilágosító munkája kiváltotta az egyetem vezetőségének rosszallását, félbe kellett szakítania a tanulmányait. Ennek ellenére. a fiatal magyar marxista értelmiség egvik nagy reményekre logosftó képviselőjeként vált ismertté. Húszévesen már a Szociáldemokrata Párt tagi a és a Népszava munkatársa. 1905. szentember 9-én a szocialista diákok szervezetének elnökeként léDett fel a budapesti Űivárosháza dísztermében tartott diáktanáeskozáson. Néhány héttel később. egy másik gyűlésen élesen szembefordult a magukat hazafiaknak nevező, valóiában széthúzást, elfogultságot, nacionalista gyűlölködést szító jobboldali szervezetekkel. Ezen a gyűlésen Bokányi Dezső is felszólalt, a munkások üdvözletét tolmácsolta a szocialista diákoknak. Hamarosan sztrájkok és tüntetések robbantak ki az ország minden részében, A munkások jogaik érvényesítéséért küzdöttek. A szociáldemokrata pártvezetőség tárgyalásokat folytatott a kormánnyal, megállapodásra törekedett. A párt balszárnya mind élesebben és következetesebben fordult szembe az engedményekkel. (Nyomon követi e küzdelem történetét Mucsi Ferenc. „A Kristóffy—Garami paktum" című könyve, melyet 1970ben jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó.) Vágó Bélának, aki a párt baloldali ellenzékéhez tartozott, ki kellett válnia a Népszava szerkesztőségéből. 1906—1907ben a szociáldemokraták debreceni, majd 1912-ig kecskeméti pártszervezetének volt egyik eredményesen dolgozó vezetője. Ebben az időszakban — a század első évtizedében — küldöttként részt vett a szociáldemokraták országos kongresszusain. Felszólalásaiban a következetes munkáspolitikáért, a szegényparasztság ügyének felkarolásáért, a nagybirtokok felosztásának programba Iktatásáért a forradalmi dejnokratikus erök tömörítéséért szállt síkra. 1912-ben visszatért a fővárosba, ahol az Est-lapok kiadóhivatalának vezető tisztviselőié lett. Itt szerzett széles körű ismereteit és kapcsolatait a későbbiekben kitűnően hasznosította a forradalmi munkásmozgalom javára. A világháború éveiben Vágó Béla az antimilitarista küzdelem résztvevőjeként önfeláldozóan küzdött, hogy a magyar népet romlásba döntő öldöklésnek és pusztulásnak vége szakadjon. Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításában. a Központi Bizottság tagjává választották, a Vörös Üjság vezető munkatársai közé tartozott A Károlyi- és Berlnkey-kormány idején a budapesti munkástanács kommunista csoportjának vezetője lett A letartóztatott pártvezetőkkel együtt ő is a Gyűjtőfogházba került. Részt vett a két munkáspárt egyesítését előkészítő tárgyalásokon, ő volt az egységről szóló határozat egyik aláírója. A Tanácsköztársaság idején a belügyi népbiztos helyettese és a Vörös Hadsereg első hadtestének parancsnoka. A Tanácsköztársaság bukását követően Ausztriába amlgrált, s mind ott mind később Németországban, folytatta forradalmi tevékenységét Hitler hatalomra kerüléséig a német kommunisták soraiban harcolt és eleget tett a Kommunista Internacionálé által rábízott feladatoknak. Cikkeket írt a Rote Fahne című pártlapba. Rövid ideig a fasizmus győzelme után illegalitásban Berlinben maradt, maid a Szovjetunióba ment. ahol öt évvel későbbi tragikus haláláig — 6 is a koncepciós perek áldozatává vált — feddhetetlen becsületességgel tett eleget mindazon kötelezettségeinek, amelyeknek vállalása és tellesítése kora ifjúságától kezdve legfőbb célja és életének értelme volt. Vadász Ferene (Folytatás az 1. oldalról.) ban nem csökken, tekintettel arra, hogy e területeken a munkaidót nem az általánosan érvényes munkaidő hoszsza, hanem a munkakör jellege határozta, illetve határozza meg. (E körben azoknak a dolgozóknak a munkaideje csökkenthető, akiket több műszakos munkarendben foglalkoztatnak és az áttérés előtti munkaidejük meghaladta a 40 órát.) Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos munkaidő-csökkentés mellett — az eddigiektől eltérően — a munkaközi szünet egyetlen dolgozó csoportnál sem része a törvényes munkaidőnek. A gyakorlatban sok esetben bizonytalanságot okoz a munkaközi szünet értelmezése, mert esetenként nemcsak az étkezésre szolgáló, hanem az egyéb, a normába beépített, illetve a normák megállapításánál figyelembe vett szüneteket is munkaközi szünetnek tekintik. A munkavégzés sajátosságaiból fakadóan az egyes műszakokat pihenés céljából, egészségügyi szempontokból — a teljesítménykövetelményekbe, időbéreseknél a munkavégzés rendjébe épített — meghatározott időtartamú szünetekre megszakítják. (Ezen idő alatt a dolgozók pihenhetnek, tornázhatnak, tízóraizhatnak, uzsonnázhatnak, tisztálkodhatnak stb.) Az Ilyen szüneteket a rájuk vonatkozó külön rendelkezések és a kollektív szerződés szerint lehet biztosítani úgy, hogy azok továbbra is a munkaidő részét képezik; ezek a szünetek nem minősülnek munkaközi szünetnek. A munkaközi szünet kiadásának módját a munka jellege és a munkaidő beosztása lényegesen befolyásolja. A munkaközi szünetet általában a munkaidő megszakításával kell biztosítani. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha azt a munka természete, a technológia jellege vagy a munkaidő beosztása Indokolttá teszi. PL: ha a technológia nem teszi lehetővé a munkahely elhagyását, az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók az egészségügyi szempontból megállapított hoszszabb szünetben étkezhetnek, a főétkezés ideje a munkaidő kezdete vagy vége előtt van. Ilyen esetekben a munkaközi szünetet a munkaidő megszakítása nélkül, a munkaidő előtt vagy után lehet kiadni. Eltöltésének helyét a kollektív szerződésben kell szabályozni. A munkaidőn kívül biztosított munkaközi szünetre ez ideig járó külön díjazás fizetését az ötnapos munkahét bevezetésétől meg kell szüntetni. A bércsökkenés elkerülése érdekében e külön díjazást a munkabérbe (időbérnél a dolgozók alapbérébe) kell beépíteni. Ennek következtében az eddig kiegészítő fizetésként adott összeget — a hasonló elkülönítést jelentő — pótlékként sem lehet folyósítani. A beépítést követően a három és fél túlóra után járó munkaközi szünetre sem kell külön díjazást biztosítani. Az eddig ilyen címen fizetett összeget nem kell és technikailag nem is lehet beépíteni az érintettek bérébe, mert ez nem volt rendszeres juttatás. (Ennek az összegnek a jelentós része azáltal épül be a bérekbe, hogy a túlmunkáért járó díj is emelkedik a \ rendszeres munkaközi szünetre járó külön díjazás beépítésével.) Az ötnapos munkahétre történő áttéréssel nem változik azoknak a dolgozóknak a köre, akiknek nem jár munkaközi szünet. Továbbra sem kell tehát munkaközi szünetet biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik munkakörüknél fogva a munkaidőn belül bármikor étkezhetnek, illetőleg akiknek munkaköre egészben vagy részben készenléti jellegű, továbbá akiknek rendszeres napi munkaideje a hat órát nem haladja meg, valamint azokon a munkanapokon, amelyeken a munkaidő a négy órát nem haladja meg. A rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy az általában a nem fizikai dolgozókra vonatkozik. E rendelkezés alapján ugyanis — eddig ls és továbbra ls — a munkájuk jellegéből fakadóan csak azoknak a dolgozóknak nem jár munkaközi szünet, akik egészben vagy részben kötetlen munkaidőben vagy készenléti Jellegű munkakörben dolgoznak, s Így a munkavégzés megszakítása nélkül tudnak étkezni. Az előbbi körön kívül eső nem fizikai dolgozóknak korábban és az új szabályok szerint ls munkaközi szünetet kell biztosítani. Az eddigi szabályok azonban lehetővé tették, hogy ezt a munkaidőn belül adják ki. Az új rendelkezések a munkaközi szünet kiadásának ezt a módját megszüntették: az ötnapos munkahét bevezetésétől a nem fizikai dolgozók részére is a munkaidőn kívül kell tehát a munkaközi szünetet kiadni. 1981. július 1-től csak meghatározott munka-, illetve müszakrendben dolgozók térhetnek át az ötnapos munkahétre. A gazdálkodó szervek statisztikailag elkülönített üzemeiben, gyáregységeiben, üzemrészeiben akkor kerülhet sor áttérésre, ha az adott egységben a termelés folyamatosan, három vagy ennél több műszakban folyik. A gazdálkodó szerv valamennyi egysége akkor térhet át a rövidebb munkahétre, ha a három vagy ennél több műszakban, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók száma több a fizikai dolgozók 50 százalékánál. A létszámarányt vitás esetekben az 1981. évre tervezett átlagos állományi létszám alapján kell meghatározni. A gazdálkodó szervek egy része jelenleg Is ötnapos munkahétben dolgozik. E munkáltatók az ötnapos munkahétre vonatkozó új szabályokat (munkaidő hoszsza, munkaközi szünet kiadása, szabadság számítása) az általános előírásoknak megfelelően alkalmazhatják 1981. július 1-től vagy 1962. január 1-től. A gazdálkodó szervek fokozatosan is áttérhetnek az ötnapos munkahétre. A fokozatosság vonatkozhat a munkaidő-csökkentés mértékére, a szabadnapok számára, az egyes területileg, statisztikailag elkülönített egységekre, munkakörökre is. Törekedni kell azonban arra, hogy minél kevesebb lépcsőben és minél rövidebb idő alatt valósuljon meg a teljes körű áttérés a gazdálkodó egységnél. A folyamatosan, a több műszakban üzemelő vagy az Idényszerűen dolgozó, valamint a lakosság ellátását és szolgáltatást végző munkáltatóknál a munkaidő-beosztás az általános szabályoktól eltéró is lehet. Ennek keretében az általánosnál több, de kevesebb szabadnap is biztosítható. A gazdálkodó szerveknek — a lehetőségek mellett is — célszerű törekedni arra, hogy az ötnapos munkahét a dolgozók számára hetenként két munkától mentes napot biztosítson. Vannak azonbáh olyan munkaterületek, ahol ilyen munkarendet nem lehet megvalósítani. Az egy műszakos munkaterületeken is a gazdálkodó szerv a szakszervezet munkahelyi szervével közösen alakítja ki az ötnapos munkahét bevezetésének megoldási formáját. Ha a gazdasági és dolgozói érdekek úgy kívánják, akkor a kollektív szerződésben kell rögzíteni, hogy az éves munkaidőalapot a napi munkaidő meghosszabbításával vagy meghatározott (évenként mintegy 6—8) szabadnapon történő munkavégzéssel teljesítik-e. Az 1982. január 2-i szombati munkanapot azoknál a gazdálkodó szerveknél kell ledolgozni 1981. december 12-én, akik 1982. január l-ig bezárólag nem térnek át az ötnapos munkahétre vagy akiknél ez a szabadnap más szerv tevékenységét vagy a lakosság ellátását, a szolgáltatásokat zavarná. (MTI) AZ MXOT TÁVIRATA 1956. augusztus 9-én DélAfrika és Namíbia asszonyai nagyszabású tüntetést szerveztek az apartheidrendszer felszámolásáért. Azóta a világ haladó erői minden évben megemlékeznek e napról. Az idei, 25. évforduló alkalmából a Magyar Nők Országos TaFIGYELEM I VÁLLALJON MUNKÁT MÜANYAG-feldolgozá üzemünkben, Kiemelt alapbér, teljesitményelszámolás = magas kereseti lehetőség Bölcsödéi férőhely, üzemi ebéd. vidékiek részére utazási költségtérítés. Jelentkezni lehet: Szeged Londoni krt. 3.. Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat Szegedi Kenderfonógyára. munkaerő-gazdálkodás. Kétéves titkárnőképző tanfolyamat él kétéves műszaki rajztanfolyamot tndlt s TIT Szegeden. Jelentkezni lehet: augusztus 10 ez 19. között, 8-tól du. fél 9 óráig lehet a Kárász u. 11. sz. alatt. A tanfolyamokról felvilágosítást a 12-431-es telefonon adurtk. Értesítjük vendégeinket. hogv a strandok nvitvatartása 1981. augusztus 10-től az alábbiak szerint változik: Partfürdő. Ligetfürdő Nyitva: 07—19 óráig Klskundorozsma Sziksósfürdő Nyitva: augusztus 10—30-ig 07—19 óráig szeptember 1-tő! 30-ig — hétfőtől péntekig 10—18 óráig — szombaton és vasárnap 08—18 óráig Váriuk vendégeinket! Szegedi Vízművek és Fürdők náesa, az Országos BékeJ tanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság üdvözlő táviratot küldött az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak és a namíbiai felszabadítási szervezetnek. A táviratban leszögezték: a magyar nép szilárd meggyőződése, hogy a nem is távoli jövőben bekövetkezik a nap. amikor a világ haladó erőinek a támogatásával Namíbia népe függetlenné válik, és DélAfrika évszázadokon át elnyomott és kizsákmányolt népei szabadon kezükbe vehetik sorsuk irányítását. TETTEN ÉRTÉK A GYÜJTOGATÖT Athénban pénteken á rendőrség gyújtogatás közben tetten ért és letartóztatott egy 29 éves fiatalembert, aki beismerő vallomást tett. A sorozatos tűzesetek kapcsán a rendőrség eddig is több személyt letartóztatott, de hamarosan szabadlábra helyezték őket.