Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-08 / 185. szám

Szombat, 1981. augusztus 15. 1 Hol van Teli Vilmos? ú'ra együtt'Szegeden I I V/ I V V( II I VI I F IMII V W • Négy éve láthattuk a Dóm — A szabadtéri szirt Négy éve láthattuk a Dóm — A szabadtéri színpadon téren. 1977-ben Shakespeare Ruszt rendezése kínál Önnek eiegedi ünnepi hetek Schiller: Teli Vilmos. Bemutató előadás a Dóm téren, este 9 órakor. 22. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Markolt György és Orr Lajos közös szoborkiállítása a Közművelődési Palota kupolagalériájában. Szeged múltja, jelene, jövője — dokumentumtárlat a várban. Fotóklubok 17. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. Cseri László önálló fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában. Mónus Ferenc kerámikus, népi iparművész bemutatója a Juhász Gyula Művelődési Központban. Eöry Miklós kerámiái, PáJer Emilia textiljei és Szenes István bútorai a Képcsarnok Gulácsy Lajos Termében. Szép könyv '80 kiállítás az MTESZ Technika Házában. Magyar szépirodalom — könyvművészet című dokumentumkiállítás a Somogyikönyvtár olvasótermében. Egy esztendő múltán másodszor főszereplő a Dóm téren. Tavaly Páskándi Géza Kálmán király című művében Álmost alakította, s az idén Schiller drámájában, a Teli Vilmosban, melyet szintén Ruszt József rendez, főés címszereplő. — A fő- és címszereplő kérdése igen érdekes számomra. tisztázandó —mondja Trokán Péter. — A Teli olyan sajátos szerep, amely a darab cselekményét jószerével csak érinti. A nyílvessző ama bizonyos ellövéséig bele sem tartozik igazán a történetbe. hidegen hagyják a népi elégedetlenség forrongó hullámai. Azt hiszem. Teli botcsinálta népvezér. Teljesen pacifista alkat, aki tudomásul veszi ugyan a körülötte zajló morajlást, de mindig éppen csak a közelébe érnek » dolgok, azután nyomban le is pattannak róla. Azért, mert Teli Vilmos egyéni szabadságvágya voltaképpen a természet szabadsága, a természetben élő ember vágya a végtelen iránt. — Teli tehát panteista? — Nem így mondanám. Felszabadult, az élet örömeit igenlő szabadságigénye végül találkozik a nép gyötrelmes, sóvárgó áhítatával a közös Alma és a fája Barkóczi Sándor két évtizede Éjfél után hagyták abba a próbát a táncosok. A koreográfus és asszisztensei hajnalig tanulmányozták a Teli Vilmos pirotechnikai megoldásait. Nem is illene zavarni, mégis megkockáztatom: zajosan kopogtatok kollégiumi portáján — nem lepődnék meg, ha elküldenének. — Barkóczi Sándor koreográfust keresem — hadartam bocsánatkérően az ajtót nyitó szőke kislánynak. — Néhány percet tessék várni, rögtön elkészül — felelte mosolyogva. Nyilván nem első eset, amikor szokatlan időpontban nyit ajtót az édesapjáról érdeklődőnek. * — Az Ivan Szuszanyln koreográfusa csakúgy, mint a Cigánybáróé és a Teli Vilmosé. Opera, operett, próza. Nem panaszkodhat a műfaji változatlanságára I — Valóban nagyszerű erőpróba az idei Játékok. Három darab, háromféle feladat Mindegyik más-más mozgásrendszert Igényel. Gyorsan, pontosan kell dolgoznunk. Míg a kőszínházi bemutatókra gyakran három hónapig készülhetünk, finomíthatjuk, csiszolhatjuk a legapróbb részleteket, addig Itt néha csak egy hét áll rendelkezésünkre. Mindanynyian tökéletes munkát igyekszünk nyújtani, arra törekszünk, hogy a rövid felkészülési idő miatt ne szenvedjenek csorbát az előadások. Ezért vannak a késő éjszakába nyúló próbák. Váratlan események ls közbejöhetnek, mint éppen a Teli esetében ls. A zenét, a díszletet már ismerve állítottam össze a táncbetéteket, aztán kiderült, sikerül lovakat is szerezni. Az ötlet tetszett, ezért át kellett hát dolgoznom néhány jelenetet. — így megy ez már, hoszszú évek óta. — Arra gondol, hogy lassan két évtizede dolgozom a szegedi Játékokon? — Pontosan. Meg tudja számolni, hány darabban? — Hát, így kapásból tényleg nem. Aidák, Háry Jánosok, Bank bán, Cigánybárói papír, ceruza kellene — mondja nevetve. — Ismeri a színpad, a tér sajátosságait, ez komoly előny. Biztosan nagy rutinnal dolgozik. — Az előbb azt mondtam, nagy erőpróba az Idei munkám. Valójában mindegyik az. Ennyi idő után érzem, szavahihetőnek, megbízhatónak tartanak, ennek ellenére semmiféle garanciát nem adnak, és nem is tartok igényt arra, hogy például jövőre is jöhessek. Mindig és mindenkor a végzett munkám alapján kaptam a megbízásokat. Most is így lesz. Ha a közönség, a kritikusok, a város vezetése elégedett lesz Idei teljesítményemmel, akkor talán jövőre is fölkérnek. — Beszéljünk a Teli Vilmosróll >A történet mindenki előtt ismert. Milyen koncepció alapján kerültek, szokatlanul, balettrészletek az előadásba? — Feladatunk az őselemek, a tűz, a víz, a szél megelevenítése — amelyek egyébként a sztoriban nagy szerepet kapnak. Gondoljunk csak arra a jelenetre, amikor Teli menti földijét a viharban. Jelzésrendszereket közvetítünk vagy ha úgy tetszik, illusztráljuk a cselekményt, ráhangoljuk — Ruszt kiváló zenei választásával együtt — a közönséget az eseményekre. Mindezt pedig úgy, hogy e betétek észrevétlenül beleolvadjanak, részévé váljanak az előadásnak. • Miközben beszélgetünk, élénk mozgás a folyosón, jönnek-mennek a munkatársak. Előre köszöntik, nincs ideje megelőzni senkit. Éppen a tervekről akarom faggatni, miközben tekintete a könnyed mozgású kislányát követi. — Remélem, jó táncos lesz. Balettesnek készül... Mi másnak is? Apja az Operáház, a balettintézet balettmestere; tanít, koreografál, táncol. Meglehet, alma nem esik messze a fájától... M. E. A ma esti címszereplő: Trokán Péter szabadságra. Teli szalad, szalad ez elől. amíg... Amig az oda nem ér hozzá. Ezután már szinte ösztönösen cselekszik, rázúdul az igazságtalanság. ennek lendületével vegyül, olvad bele népe harcába. Ismerjük a népek ama jellegzetes lélektani tulajdonságát, miszerint kell, hogy valakit felkaroljanak. aki kissé ők maguk. Aki ideál lehet. Teli még a darab végén sem veszi igazán tudomásul, hogy ideál lenne. Hiszen Gessler megölése után sem tekinti magát politikából ölni kényszerült embernek: családjáért, népéért jóformán egyénileg emelkedik lázadónak. — Szerepfelfogása azt mutatja: a Teli Vilmosból az 1981-es színpadi megvalósítás hogyanja-mikéntje foglalkoztatja elsősorban. — Igen, mert a romantikus darabokban a befejezés rendszerint afféle nagy halleluja a hősnek. Engem Teli Vilmos alakjában sokkal jobban izgat az a tény. hogy ez az egyszerű ember szinte szomorkásán, kis keserűséggel vállalja végleg a rászakadt. voltaképpen kényszerű feladatot: kicsit sajnálja személyes szabadságának elvesztését, de tisztességgel eleget tesz a küldetésnek, amelyre népe választotta. Teli kénytelen megtanulni: gyilkolni kell ahhoz. hogy szabadságunkat megszerezhessük. Népünk szabadságvágva szent kell hogy legyen az egyén előtt: ezáltal kényszerűségből kell kiválasztottá válni. — Ruszt József rendezésében, a Dóm téren valósítja meg koncepcióját. Az eddig elmondottak összefüggésében ez mit jelent? — őszintén bevallom: jobban örülnék, ha kőszínházban játszhatnám Teli Vilmost. Erre a hősre oly jellemzőek lehetnének a csöndes magányok, az egyedüllétek lelket formáló rezdületet. Mindennek megformálására itt nincs lehetőség. Telit, a maga teljes összetettségében. alig lehet most igazán megjeleníteni. Arra vagyok tehát utalva, hogy olyan intenzitással lássam el ezt a feladatot, hogy a figura dramaturgiai helyzetének ellenére se tűnjek jelentéktelennek, a legrövidebb időre sem. A darabban többször elhangzik: „hol van Teli?". S utána kell hogy kérdezzem én ls: tényleg, hol van, hol lehet Teli? Mit lehet megragadni abból az emberből, aki igazából csak nyugodtan szeretne élni, de felismeri, hogy „békén a legjámborabb sem maradhat, ha rossz szomszédja ezt nem tűrheti"? Ruszt József rendezése mindenesetre alkalmat ad arra. hogy megkísértsem a (jóformán) lehetetlent: egyszerű legyek, s elkerüljem a szürkeség nagyon is valós veszélyét. Meg kell találnom Telit. És így kell megtalálnom! Domonkos László Lear királyában szerepelt feleségével, Vass Éoáv^l együtt Szegeden. A bolondot játszotta, Vass Éva pedig Cordéliát. Idén a Teli Vilmosban újra Itt, mindketten. — Gábor Miklós Kecskeméten már dolgozott a rendező Ruszt Józseffel. A mostani vállalkozáshoz vajon ez az élmény adott lendületet? — Olyannyira, hogy éppen egy Schiller-darab, a Don Carlos. volt az, amelyben először szerepeltem Ruszt-előadásban. Akkor találkoztunk először, s azonnal feltűnt, mennyire meg tudja teremteni az egységet zenei és látványeffektusok között, mennyire képes egyesíteni mindezt a színészek mai, teljesen modern játékstílusával. Kecskeméten a Stuart Mária-előadás ugyanezt bizonyította.. Véleményem szerint Rusztnak éppen a schilleri romantikához van különleges érzéke: a színészi munkán keresztül roppant eredményesen valósítja meg igen eredeti felfogását. Ügy, hogy egyszerre teszi „naivvá", egyben friss alaphangúvá a Schiller-drámákát. Shakespeare mellett Schiller az, aki Rusztnak — éppen ezért — legjobban megfelel. Biztos vagyok benne, hogy a szabadtérin mindez fokozottabban érvényesül. különleges feladatokat? — Feltétlenül. Köztudott, hogy szabadtéri színpadon a színészi munka mindig „nagyvonalúbbá" lesz, nem annyira bensőséges, mint a kőszínházban, tehát egészen másfajta technikát követel. Nagy könnyebbség viszont, hogy olyan társaság gyűlt össze a Teli előadásaira, akiket régi barátság fűz öszsze, sok közös emlék, jó ismeretségek. — Vass Éva „szabadsághős feleséget" játszik. — Kis szerep az enyém valójában, de nagyon szép. Gertrúd, Stauffacher felesége, azt" a társat testesíti meg, aki férje eszméi mellett teljes emberséggel áll, ebben látja hivatását. Megható, felemelő figura — Gábor Miklós szerint Attingshausen, a zászlósúr is „kis szerep". A darab cselekményében mégis döntő súlya van... — ő az, akinek funkciója kiegészíti és felerősíti Teli Vilmosét. A dráma egyébként is olyan, hogy a színészi játéknak mindenkoron a nagyobb formátumú karaktereket kell erősítenie, ez egyaránt megfelel Rusztnak, a körülményeknek, a dráma szerkezetének. Ezt mindnyájan tudjuk, hiszen a régi kecskeméti gárda van jelen, ismerjük egymást... D. L. I Civilben a próbák szünetében: Vass Éva és Gábor Miklóa Még mindig hajlamosak vagyunk arra, hogy népünket az országhatárok közé szorítsuk, pedig nemegyszer bebizonyosodott már. hogy az anyanyelv nem ismer határokat. Mintegy 5 millió honfitársunk él részint a környező szocialista __ országokban nemzetiségeklóént, részint Nyugat-Európában és a tengeren túl. Ragaszkodásuk a szülőföldhöz, az anyáktól örökölt nyelvhez mind jobban láncolja őket hozzánk. a Kárpát-medence népéhez. A gyulai vár vibráló gyertyafényektől, a környező országok magyar nyelvű költőinek verseitől, színészeink magával ragadó előadásától ünnepi helyszínné, a költészet otthonává lépett elő csütörtökön este. A kéthónapos gyulai kulturális program kiemelkedő eseményeként ugyanis itt rendezték meg első ízben az MTV szegedi körzeti stúdiójának, a Magyar írók Szövetségének és a Gyulai Várszínház igazgatóságának közös összefogáséval a határainkon túli magyar líra fesztiválját. Négy környező ország. Jugoszlávia, Csehszlovákia, a Szovjetunió és Románia magyar nemzetiségeinek költői szólaltak mea a téglavár falai között, bizonyítékot szolgáltatva az anyanyelv kötelékéről. a sajátos helyzetfelismerésről. a magvarságtudat lombosodásáról. a nemzetiségek kettős kötődéséről. Egy nyelven öt ország találkozott ezen a csütörtöki éjszakán a Gyulai Várszínház csillagtetős négyszöge alatt. Harminckét költő 46 versét tolmácsolta 24 előadóművész Görömbel András irodalomtörténész bevezetője Anyanyelvünkön után. ízelítőt adva e sokszínű, gazdag és hazánkban csak szűk körben ismert költészet javából. A kezdeményezés a szegedi körzeti stúdió érdeme. Fölismerték, hogv a környező országokban virágzó magyar irodalom próza- és drámaanyagát jobban ismerik itthon, mint a verstermést. A líra csak szűk körben népszerű, pedig színvonala, kötődése, sokszínűsége, kifejezésmódjának gazdagsága szerves része az egyetemes magyar irodalomnak. Egy. a várszínház stábjával adódó közös feladat kínálta az ötletet a szorosabb együttműködésre, melyhez fölajánlotta segítségét a Magyar írók Szövetsége ls. Dr. Ilia Mihály Irodalomtörténész, a JATE docense válogatta a bemutatásra került anyagot, melyet Sík Ferenc a Gyulai Várszínház művészeti vezetője állított színpadra. az effektusok, népviseletek és táncok hangulatteremtő, karakterábrázoló szándékával. A válogatás elsősorban a környező országokban élő, magyar nyelven író költők ólyan verselt sorakoztatta föl, melyek épp a népek találkozásairól. a megtartó szó varázsáról, a magyarságtudat kritikus megítéléséről tanúskodnak. Szinte mindegyik országban élő. magyar anyanyelvű Irodalomból sikerült olyan verseket összegyűjteni, melyek ezeket a kapcsolatokat táplálják. A*vajdaságl költők közül például Fehér Ferenc, Domonkos István és Koncz István; a szlovákiai költők közül Tőzsér Árpád, Cselényi László. Varga Imre, Gál Sándor, Tóth László, Molnár László; a kárpátaljai verselők közül Kovács Vilmos. Zsllcki József és Füzessi Magda, &z erdélyiek közül Kányádi Sándor. Horváth István, Szilágyi Domonkos. Farkas Árpád, Hervay Gizella, Lászlóffy Aladár. Magyari Lajos és Ferencz S. István verseit szólaltatták meg a hazai színészek mellett Jugoszláviából és Romániából érkezett előadóművészek. A versműsor hiteles képet adott a magyar előadóművészek helyzetéről ls. Felkészületlen színészek éppúgy mikrofon elé léptek, mint rutinból dolgozók, de többségük igazán nagyszerű élménnyel gazdagította a közönséget. Csak azt a sok fekete mappát tudnám feledni! Egy ilyen vállalkozás (és persze a bizonyára nem csekély — hisz két helyről felvett! — gázsi) megérdemelné, hogy azt a két-három verset kívülről megtanulják a művészek! Sokáig emlékezetes marad a résztvevők számára ifj. Kőmíves Sándor tört magyarsággal előadott Domonkos István-vészjelzése, Kozák András átélt. belső Izzása, Moór Mariann elegáns fegyelmezettsége, öze Lajos hevülete, Tyll Attila magabiztos szövegtudása. Csíkos Gábor szenvedélyes, érzelmekkel dúsított szövegértelmezése, Kishontl Ildikó árnyalt sanzonja. Külön kell szólni két művészről: az egyik a Szegedi Nemzeti Színház tagja. Máriást Melinda, aki Hervay Gizella Űrlap című versét és Horváth Imre Fűért, fáért című versének sanzonváltozatát mutatta be gazdag eszközökkel, magával ragadó stílusban, tudatosan megkomponált előadásmóddal. Mellette Adám Erzsébet, a Marosvásárhelyi Színház magyar tagozatának művésznője tolmácsolta feledhetetlenül erdélyi művésztársainak versSoralt, különösen Kányádi Sándor Kérdések című versének elmondása után nem maradt szem szárazon a gyulai vár udvarán. Egy nagyszerű és dicséretes összefogásnak nyitánya volt a csütörtöki gyulai program. Első lépés, melyet ezután minden év augusztusának első csütörtökén újabb követ majd. Az élő magyar nyelvű irodalom kap fórumot a vár falai között, a magyar anyanyelvű költészet: a"z Itthoni, a határaink közelében virágzó és az emigráció nyugat-európai és tengeren túli verstermése is. Ez a vállalkozás tulajdonképpen a magyar előadóművészét újabb fesztiváliává is klnőhetl magát, hisz már most is kiváló színészek vállaltak szerepet a sikerben. A szegedi körzeti stúdió munkatársai rögzítették az estet, melyet egy későbbi időpontban műsorra tűz a Magyar Televízió Tandi Lajos