Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-08 / 185. szám

jhl^Co VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLHETEK! 71. évfolyam 185. szám 1981. augusztus 8. szombat Ára: J.40 forint A Z H S7M P SZEGED VÁR OSI B 1 ZO TT SÁ GÁNAKiLAf) A Több termék, kevesebb energia Megtakarítások a konzervgyárban Jó egy esztendeje lehetett, hogy lapunkban éppen a Szegedi Konzervgyár példáján igyekeztünk érzékeltetni, milyen nehéz is valóban takarékoskodni az energiával. Hiszen a korszerűtlen, elavult berendezések eleve komoly veszteségforrásul szolgálnak. Cseréjük pedig olyannyira drága, hogy arra pénze sem igen akad a vállalatoknak, emellett pedig — legalábbis az akkori energiaárakkal számolva — egy ilyen beruházás jó, ha nyolctíz év alatt megtérül. Azaz: roppantul gazdaságtalannak tekinthető. Csakhogy az energiaárak azóta is emelkedtek, s ma már általában nemcsak a népgazdaság öszszességének fűződnek nagyon komoly érdekei minden lehetséges megtakarításhoz, hanem a felhasználóknak, az egyes vállalatoknak is. Az első félév adatait nézve úgy tűnik, sok vállalat nagyon is figyelemre méltó eredményeket ért el az energiatakarékosságban. Közülük az egyik a Szegedi Konzervgyár. Íme. néhány adat eredményeik illusztrálására: az első hat hónapban mintegy 30 százalékkal több terméket állítottak elő, mint a tavalyi első félévben (967 vagonnal szemben 1260 vagon árut), energiafelhasználásukat viszont jelentős mértékben csökkentették. Ha eltekintünk az energiaárak tavaszi emelkedésétől, a tavalyi első félévben energia költségeik 16,7 millió forintot tettek ki, az idén pedig, ugyanabban az időszakban sokkal több termék előállításához 13,9 millió forint értékű energiát használtak föl. Igaz, mindez csak változatlan áron számolva igaz, hiszen a tavaszi energiaáremelkedések következtében tényleges energiaköltségeik az első félévben 18 6 millió forintot tettek ki. Ám, az is nyilvánvaló, hogy ez az öszszeg jóval magasabb lett volna átfogó takarékossági intézkedések hiányában. * Á gyárban elért megtakarításokat kiválóan érzékelteti még néhány adat. Ezer forint termelési érték előállításához — változatlan áron számolva — tavaly, az első félévben 41,9 forint értékű energiát használtak föl, az idén pedig 31,1 forintot tett ki ugyanez a költség. Bekalkulálva az energiaárak növekedését, tehát a ténylegesen energiára fordított kiadásokat vizsgálva pedig azt tapasztaljuk, hogy a takarékosság eredményeként a termelési értékhez viszonyított energiaköltség valamivel még mindig alatta maradt a tavalyinak. Aki valamelyest is járatos gazdaságunk helyzetében, az jól tudja, hogy a költségek csökkentése éppoly fontos tényező, mint példának okául a minőség javítása. Hiszen mindkettő alapvető feltétele áruink versenyképességének. De hát hogyan is sikerült ilyen jelentős megtakarításokat elérniük? Például azt, hogy amíg tavaly, az első félévben mintegy 3,2 tonna gőzt használtak fel egy tonna áru előállításához, most, az első hat hónaoban mindössze 1.76 tonnát. Ez még akkor is jókora különbség, ha azt is bekalkuláljuk, hogv a tavalyi építkezés téliesítéséhez tekintélyes mer.vnyiségű gőzt is felhasználtak. Ám a gőzfelhasználás csökkenése nem csupán abból adódott, hogy az idén ilyen célokra nem kellett energiát fordítaniuk. A siker okai átfogó takarékossági intézkedésekben és az energiatakarékosságra fordított különös figyelemben keresendők. * Érdemes sorra venni néhányat azok közül az intézkedéseik közül, amelyek hozzájárultak ezekhez az eredményekhez. Javították, rendszeresebbé tették például a karbantartást, . s közben rendszeresen igyekeztek földeríteni a veszteségforrásokat. Mindez az energiamegtakarításon kívül azzal az eredménnyel is járt, hogy amíg a kondenzvízveszteség miatt tavaly, az első félévben 422 ezer forintot, az idén A kánikula és a nSwények A rosszabb talajok nedvességtartalékai kimerültek A kánikula a Duna—Tisza közén, a monori dombságtól délre az. amúgy is rossz vízgazdálkodású homoktalajok utolsó nedvességtartalékát is felszippantotta. Dunay Sándor, 'az Agrometeorológiai Szolgálat vezetője elmondotta. hogy ezen a területen a talaj felső, félméteres rétegének nedvesség-telítettsége 20 —30 százalékos, ami az évszakhoz képest is igen alacsony érték. Azokon a földeken, ahol a vízkészlet mindössze 20 százalékot tesz ki, a növények már semmiféle nedvesség-utánpótláshoz nem jutnak, számukra „hozzáférhetetlen" ez az igencsak minimális vízadag. A növényzet helyenként sárgul, és azokat a jellegzetes tüneteket mutatja, amelyekből a mezőgazdászok egyértelműen következtetni tudnak a növényzet hiányos ellátására. Másutt az országban a növényállomány viszonylag jól tűri a 35 fokos hőséget. Természetesen ezek csak átlagos értéknek "tekinthetők. Még a nagyobb tájkörzetekben is előfordul, hogy egy-egy gazdaság kapásnövényei most ugyancsak szorongatott helyzetben vannak, mert a korábbi időszakban az adott terület kimaradt az esőzónából. Országszerte nagy erővel öntöznek a gazdaságokban. csak 265 ezer forintot kellett fizetniük az erőműnek, ahonnan a gőzt kapják. Ehhez az is hozzájárult, hogy erejükhöz mérten folyamatosan cserélik az erősen korrodált vezetékeket. Emellett régi, korszerűtlen kondenzedényeiket — amelyek mintegy 20 százalék gőzt is átengedtek, növelve a veszteségeket — is újra, modernebbre cserélik, amelyek már legföljebb csak egy százalék gőzt engednek át. A laboratóriumban például a gőzfűtésről — a kondenzvíz hőjét hasznosítva — melegvíz-fűtésre tértek át, amely évente — a régi áron számolva — mintegy 50 ezer forint megtakarítást hoz. A fogadóhőközpontba pedig automatikus mérőszabályozó-kört építettek be tavaly, az év végén, amely lehetővé teszi a gőzfelhasználás alakulásának folyamatos figyelemmel kísérését. * Példaként ennyit eddigi intézkedéseik közül. És terveik? Már megrendelték gőztávvezetékük állapotának, falvastagságának vizsgálatát Ha a vezeték állapota lehetővé teszi, újra szigetelik, amitől azt várják, hogy akár jl—10 fokkal ig . csökkénthetik a vezetékben fellépő hőveszteséget. Hasonlóan szigetelni kívánják a gyár belső vezetékrendszerét. Mindez nagyjából 2,7 millióba kerülne. Emellett a járműjavító és a tmk-műhely fűtését is meleg vízzel kívánják megoldani. A mintegy 300 ezer forintos költség évente úgy 100 ezer forintos megtakarítást hozhat. Korábban rengeteg veszteséget ekoztak az emberi tényezők — fölöslegesen bekapcsolva hagyott világítás, gépek, nyitva hagyott gőzcsapok —, amin szintén fokozatosan változtattak. s további javulást kívánnak elérni. Tervezik azt is, hogy jövőre — ha megkapják a szükséges hitelt és támogatást — beszereznek egy 3,5 millióba kerülő korszerű alagút-pasztőrözőberendezést. Ügy számolják, hogy a 14 régi, elavult pasztőrözőt helyettesíteni képes új berendezés évente 1.8 millió forint értékű energiamegtakarítást hozhatna. Íme: a konzervgyár példája is azt bizonyítja, hogy tebb figyelemmel, átfogó intézkedések eredményeként komoly sikereket lehet elérni a népgazdasági egyensúly számára oly fontos energiatakarékosságban. Sz. I. Befejeződött az anyanyelvi konferencia Első ízben adták át a Bárczi Géza-emlékérmet Pécsett záróprogramjához érkezett pénteken a IV. anyanyelvi konferencia. Délelőtt az orvostudományi egyetem aulájában a bizottságok vezetői összegezték az egyheti munka eredményét, tapasztalatait. Az ülésen felszólalt Cserháti József pécsi megyéspüspök, aki hangsúlyozta, hogy továbbra is nagy szerepe van a külföldi magyar egyházak nyelvmegtartó, magyar kultúrát ápoló tevékenységének. Délután plenáris üléssel zárult az anyanyelvi konferencia. Ezen a kormányzat képviseletében Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes méltatta az anyanyelvi mozgalom kiemelkedő eseményét, a Magyarok Világszövetsége által immár negyedik alkalommal megrendezett anyanyelvi konferenciát, amelyre három kontinens húsz országából érkeztek külföldi magyarok, akik szívügyüknek tekintik a magyar nyelv, a magyar kultúra ápolását és terjesztésének ügyét. Az anyanyelvi konferencia védnöksége emlékérmet alapított Bárczi Gézának, a védnökség első elnökének tiszteletére. A védnökség a mozgalom tizedik évfordulója alkalmából most első ízben ítélte oda a kitüntetést, amelyet öt hazai és tíz külföldi személyiség vehetett át. Magyarországról Imre Samu akadémikus, Ginter Károly tanár, Lőrincze Lajos tanár, Maróti Gyula tanár és Szende Aladár tanár; Angliából Czigány Lóránt irodalomtörténész, Lillywhite-Daróczi Sára tanár; Ausztriából Moór János tanár. Tölly Ernő tanár; az Egyesült Államokból Nagy Károly tanár. Sinor Dénes tanár. Kolossváry Béla tanár; Franciaországból Nagy Pál író; Hollandiából Assendelft-Krisztics Ilona tanár és Svédországból Kisch Klára tanár. Az ülésen, a már kialakult hagyományok szerint, most is záró nyilatkozatot fogadtak el a konferencia résztvevői. Ebben megállapították. hogy az első anyanyelvi konferencia óta eltelt évtized nagy jelentőségű időszak a Nyugat-Európában, illetve a tengeren túli országokban élő magyarok és a hazai magyarság kapcsolatának alakulásában. Örömmel vették tudomásul, hogy az anyanyelvi konferenciák alkalmából lehetőség nyílt a szocialista országokban élő fnagyar pedagógusokkal, kulturális vezetőkkel, tudósokkal való tapasztalatcserére is. A konferencia megállapította. hogv a III. anyanyelvi konferencia ajánlásainak többsége megvalósult. Így az elmúlt években is eredményesen működtek az anyanyelvi mozgalom intézményei. mint például a balatoni nyelvtanító gyermektáborok, a sárospataki nyári kollégium. fokozódó érdeklődés kísérte a külföldi magyar nyelvoktatók nyári továbbképzését. aminek Debrecen adott otthont. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola cserelátogatásokkal, tanfolyamokkal rendszeresen támogatta a burgenlandi magyar pedagógusok továbbképzését. Számos tankönyv, jegyzet, munkafüzet, szakmai, módszertani közlemény is segítette az anyanyelvi mozgalom céljainak megvalósítását. Eredményes volt a néptáncoktatók továbbképzése, a néptánc -és más művészeti csoportok szakmai támogatása. A jövőben — mondották — a magyar nyelv oktatását az eddigieknél is jobban össze kell kapcsolni a legtágabb értelemben vett magyar kultúra megismertetésével. Ugyanakkor arra kell törekedni. hogy a külföldön élő magyarok fiatalabb nemzedékei nyelvük és kultúrájuk teljességének birtokában nőjenek fel, mert magyarságtudatuk megőrzéséhez is ez a leginkább célravezető út. Javasolta a konferencia, hogy a hazai és a külföldi szakemberek egyaránt keressék és tegyék közkinccsé az iskolai és családi magyar nyelvoktatás és a magyar kulturális- nevelés összehangolásának lehetőségeit, újabb módszereit. A. konferencia védnökségének javasolta: jelentessenek meg tankönyvsorozatot a magyarul egyáltalán nem tudó külföldi gyermekek számára. A javaslatok közé került továbbá. hogy a hazai honismereti és helytörténeti mozgalom és hasonló külföldi kutatások tapasztalatainak hasznosításával, az anyanyelvi mozgalom keretében induljon meg egyes nagyobb külföldi népcsoportok magyar történetének feldolgozása. A konferencia megbízta a védnökséget, készítse elő és megfelelő időpontban — lehetőleg 1985-ben — hívja össze az V. anyanyelvi konferenciát. Magyar—kubai műszaki megállapodás Pénteken Budapesten aláírták a magvar—kubai műszaki-tudományos együttműködési albizottság ülésének jegyzőkönyvét. A megállapodás alapián az 1981—85-ig teriedő időszakban Magyarország részt vesz Kuba földtani felmérésében, ásványkincseinek meghatározásában. folytatódik a két ország minisztériumai között csaknem húszéves hagvománvokra visszatekintő együttműködés egész sor kutatási és fejlesztési témában. A iegvzőkönvvet Székács Imre. illetve Manuel Garda. az albizottság társelnökei írták alá. Magyaralgériai megbeszélés Szalim Szaadi földművelés és földreformügvi miniszter vezetésével augusztus 3. és 7. között algériai mezőgazdasági küldöttség tartózkodott hazánkban, A vendégek Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi min zter meghívására tanulnoánvozták a magvar mezőgazdaság munkáiát és tárgyalásokat folytattak a két ország szakmai együttműködésének fejlesztéséről. Találkozó Több éve szoros kapcsolat alakult, ki a MÁV szegedi vasúti csomópont és a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár MSZBT-tagcsoportia között Eredményeként rendszeresen felkeresik egvmást és megvitatiák a tagcsoportok munkáiát. a soronlévő feladatokat. Ilven. találkozóra, hasznos eszmecserére került sor tegnap, pénteken délelőtt Szegeden, a MÁV igazgatóság épületében. leit ház a szabadtérin Úf miniszteri rendelet A zöldség- és gyiimolcsboltok rugalmasan változtathatják az árakat A belkereskedelmi miniszter legújabb rendelete értei, mében a zöldséget és gyümölcsöt árusító boltok a jövőben a kereslet-kínálatnak megfelelően minden bizonylatolás és központi megbízott jelenléte nélkül bármikor megváltoztathatják az árakat. Mód van tehát arra. hogy ha a gyorsan romló áru minősége csökken, a boltvezető az árat leszállítsa. Ez növelj a bolti dolgozók személyes érdekeltségét és felelősségét, s egyben a fogyasztók érdekei 1 is szolgálja, mert a nem egészen friss áruért nem kell majd teljes árat fizetniük. László felvétele Óriási közönségsikerrel megy Szegeden, a szabadtéri játékokon. Slrauss operettje. A cigánybáró. A tegnap esti előadásra is zsúfolásig megtelt a hale/res lelátó, s a nézők között ott ült Apró Antal az MSZMP KB tagja, az országgyűlés elnöke (kénünkön' Jobbról, feleségének és Török Józsefnek, a szegedi városi pártbizottság első titkárának társaságában). Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes, valamint Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes is